[Törölt felhasználó] üzente 14 éve

Ríga fõsámán újrafogalmazta a vallásos hiedelmet, Ata Isis jóságot sugározó voltát és a Joli Tóremmel -földanya- kapcsolatosakat.

Ebben az õsi hitvilágban helye volt az özönvizeknek (rossz cselekedetekért) és Noénak (Samasnát a Biblia nevezi Noénak) is. A Föld teremtése után jelent meg a gonosz és a bûn.

Enlil fejleszti a tudást ( az uruki egyik szentélykörzetben is volt temploma), a szelek és a villámok ura, az embert segíti, a Hold lánya a felesége (Maya Holdpiramis!).

Idõszámítást vezettek be és kegyhelyeket építettek. (sumérban pl. sok istenhit volt).

A Hold kegyhelye félkör, a Napé teljes kör (még a Stone Henge is ilyen ... véletlenül?) volt.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 14 éve

Tola fõsámán a kínai foglyokkal erdõket írtatott ki, ekkor azonban sivatagosodás következett be. A közeli kínaiakkal sokszor összeházasodtak. Az emberi lábszárcsontból történõ jóslás szokását megszüntették. Ekkor már bronz edényeket is öntöttek és háromlábú üstöket, fegyvereket is készítettek. Ismerték a selymet, a hernyóját tenyésztették.

Hitük szerint a világmindenség a mozgó égbõl, a változó földbõl és a szellemvilágból áll.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 14 éve

Gilgames (Arpah, Jób korábbi nevei is voltak) még a második nagy özönvíz (ie. 3406) elõtt született, 2/3 részben égi eredetûnek tartották, 63 évig élt és 25 utóda volt.

Az EGYIPTOMI BEAVATOTTAK KÖZZÉ JÉZUST MATARIOS NÉVEN VETTÉK FEL.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 14 éve

Biharék segítettek a fel-fellángoló harcokban Hadrabának és gyõztek is az ellenségen, még a városukat is elfoglalták. (Valószínû Észak-Indiáról van szó a mai Biharról!). Biharék kb. 10 évnyi távollét után indultak el vissza, Ordoszba. A hazamenõk tavasszal indultak, azonban már 6800 fõvel, mert sokan lemaradtak, meghaltak. A hegyekben hazafelé nagy kecskecsordával is találkoztak ( a kecskecsorda neve MET volt) az egyik harcos vette e csordát észre, felkiáltott: NÉ-MET! A csordát egy szõke fiú õrizte, és késõbb a németek elnevezése a német lett.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 14 éve

Újra elmondták: A HOLD EGYKOR SZINTE ÉRINTETTE A FÖLDET, majdnem minden eljegesedett, de az érkezõ kaltesiek segítségét elfogadva, megértve, az emberek túlélték a jégesedést. A szellemi fejlõdés és a tudás emberei a magasfokú beavatottak lettek. (pl. Jézus).

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 14 éve

MEGJEGYZÉS. A különbözõ feladatot végzõ sámánok nevei:

abakán (öregtanácsi pap), arbag (gyógyító pap), bacsa (ellátó pap), barus (jövendõmondó pap), bán (õrségpap), boksa (tudóspap), bõd (bõségpap), dalacs (katonapap), duru (szövetségi pap), gyula (szerzõdési pap), harsány (kispap), horka (bírósági pap), igric (éneklõ pap), jaku (összekötõ pap), kács (vándorló pap), kende (Napisten pap), magóc (varázsló pap), nazír (istenidézõ pap), pateszi (öregistenidõ pap), regõs (tanító pap), rimolán (gondozó papnõ), szécs (aranyasszony pap), tárkány (kovács pap), ulcsák (nemzetség pap), vajda (kalandozó pap).

Jézus nazír pap volt.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 14 éve

Egy esztendõ ekkor már 12 hónapos volt. Az év 365 napos volt, de a
4. év 366 napos és a 100. év 367 napos. A világhónap ("állathónap" a Zodiákusban) 2160 év volt, egy fordulót 25920 évesnek gondoltak (a mai, pontosított "állathónap" 2144 éves). A fejedelmek részére a nagyszalákat 100 évenként hívták össze.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 14 éve

Amikor Buharata fõsámán déli rokonlátogatásra indult (vagyis a sumérokhoz) akkor megállapította, hogy a suméroknál okosabbak az emberek, mint egyéb helyeken.

A hunok ugyanis a testi ügyességet tartották a legfontosabbnak.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 14 éve

ANYAHITÁTÓL KEZDVE A BEAVATOTTSÁG JELE A KERESZT VOLT!

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 14 éve

A beavatottak szellemi központja -ekkor- NIPPUR volt (sokkal késõbb Jézust is itt avatták mint beavatottat, az uruki koronázását megelõzõen).

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 14 éve

Sumérföldön több istenben hittek. Nimród szerint az istenek az emberek agyában születnek.

Nimród kíváncsi volt melyik hit fog gyõzni, az egyistent vagy a többistent imádóké?

Az egyistenhit a szeretet vallásaként mûködött. Etúr legidõsebb fia, ADANA -miközben rovásírást tanult- elvette a szabírföldi Agadi fejedelem lányát, Marit.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 14 éve

Nimródék egyistenhívõk voltak (Él istenben hittek, Él Anyahita egyik fia volt, az Ataiszon élt).

Urukban ebben az idõben azonban az volt a jellemzõ, hogy több (ezer) istent dicsõítettek.

Válasz