2012-vel kapcsolatban jutott eszembe néhány gondolat.

Mostanában elég sok a rémhír terjesztés ezzel a dátummal kapcsolatban.Pedig nem az lenne a cél, hogy az embereket még rosszabb helyzetbe taszítsák,inkább fel kellene készíteni őket az egyre nehezülő időszakokra,ha bármi kedvezőtlen bekövetkezik,ne az ijedtségből jövő első reakció legyen a megoldás, hanem a hittel teli átgondolt tudatos cselekedet.

Vannak akik úgy gondolják, ha eljön az idő, összegyűjtik az embereket,akikről úgy gondolják hogy ők a kiválasztottak,de ez nem valószínű,hogy lehetséges, mert az ember nem alkalmas isteni feladatok végrehajtására.
Szerintem akik túlélik a nehéz időszakot,őket Isten fogja kiválasztani,és nem egy ember. Akkor majd nem az a tudás lesz a fontos, ( pl. az, hogyan kell sok pénzt csinálni rövid idő alatt,)hanem hogy mennyi szeretetenergiája van egy emberenek.Előre nem lehet felkészülni a jövöre,mert majd annak idején is érvényes lesz az " itt és most", akkor pedig szükség lesz a félelemnélküliségre, és a kiegyensúlyozottságra, spontaneitásra, türelemre, szeretre, amit addig ajánlatos magunkba építeni, hogy az akkori körülményekhez alkalmazkodni tudjunk.

A félelemkeltés pedig fölösleges,mert nem tud előre senki biztosat,az emberekben ma is a félelmek vannak ,a jövőtől meg egyenesen rettegnek...A szeretetet , a feladatainkat napi szinten kell gyakorolni, a problémáinkat napi szinten megoldani, mintegy gyakorlatot szerezni a jövöben megoldandó feladatokra.

Nem hiszem hogy sokan meg tudnák oldani azt,hogy bespájzoljanak hosszabb időszakra.
Először is ez ellenkezik azzal,hogy a nehéz időkben megosszuk másokkal azt amink van.
Pont a felhalmozás bűn,amit sokan most csinálnak.( pénz stb.)most kellene megtanulni azt,hogy adjunk a rászorulóknak,kinek mije van,mindenki abból adjon.

Egy katasztrófaidőszakban pedig aki felhalmoz,annak nem sokáig tartana az élete, mert akiknek nincs élelmük,hadd ne mondjam mit meg nem tennének azért hogy hozzájussanak, amikor látják, hogy a másik bőségben él,a többiek meg éhenhalnak mellette.

A világ változik körülöttünk,mi is változunk , alkalmazkodunk a körülményekhez, de egyetlen dolognak nem szabad változni...A bennünk lévő lelki tulajdonságoknak , ami a szeretet, a hit, a bizalom, a türelem, a kitartás,az együttérzés, stb. Aki ezeket magába építi, annak mindig meglesz a belső stabilitása,mert a változó világban pont ezekre lesz szükség, hogy bármilyen körülmények között funkcionálni tudjunk. Aki belül stabil, megingathatatlan és nem fél, nem fog félni semmilyen dátumtól, és semmilyen körülménytől...Ők lesznek a kiválasztottak.

Kaufmann Zsuza

http://lelkunktitkai.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1145227