Juji: A BIBLIA SUMER ALAPJAI

TISZTA SZÍVTUDAT

Yu Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 216 fő
  • Képek - 4507 db
  • Videók - 870 db
  • Blogbejegyzések - 1991 db
  • Fórumtémák - 26 db
  • Linkek - 18 db

Üdvözlettel,

Apokrif-iratok vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

TISZTA SZÍVTUDAT

Yu Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 216 fő
  • Képek - 4507 db
  • Videók - 870 db
  • Blogbejegyzések - 1991 db
  • Fórumtémák - 26 db
  • Linkek - 18 db

Üdvözlettel,

Apokrif-iratok vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

TISZTA SZÍVTUDAT

Yu Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 216 fő
  • Képek - 4507 db
  • Videók - 870 db
  • Blogbejegyzések - 1991 db
  • Fórumtémák - 26 db
  • Linkek - 18 db

Üdvözlettel,

Apokrif-iratok vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

TISZTA SZÍVTUDAT

Yu Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 216 fő
  • Képek - 4507 db
  • Videók - 870 db
  • Blogbejegyzések - 1991 db
  • Fórumtémák - 26 db
  • Linkek - 18 db

Üdvözlettel,

Apokrif-iratok vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Tomory Zsuzsa összegezése



A BIBLIA SUMIR ALAPJAI

Professzor Samuel Noah Kramer az ékirás, s a sumir irodalom elismert tudósa, a Pennsylvania egyetem ékirásos táblagyűjteményeinek gondnoka, valamint az asszirologia tanára, számos könyv szerzőjeként volt ismert a hatvanas években. Ezek között a University of Chicago nyomdája 1963-ban kiadott The Sumerians című műve a sumir név eredetével, valamint a Biblia számos részének sumir gyökereivel is foglalkozik.

A sumir név eredetével kapcsolatos megállapításai számunkra fontos gondolatot tartalmaznak, melyek a sumir név ősalakját Noé Sem, illetve Szem nevű fiában vélik megtalálni. Kramer itt volt tanárának Phoebelnek mindeddig mellőzött, de az ő szemében igen fontos munkájára támaszkodott. A következőkben Kramer idézett könyve szövegének részleteit hozom saját fordításomban.

298. old.

“Térjünk vissza a ‘Sumer’, vagy inkább ‘Shumer’ név – hogy azt az alakot használjuk, mely az ékírásos okmányokban szerepel – eredetével kapcsolatos nehézségeinkre. Phoebelt megdöbbentette Noé idősebb fiának, Semnek[1] a neve, ki távoli őse volt Ashur, Elam, Aram népeinek, s mindenek felett Ebernek, ki a héberek névadója.” 

A ‘Sum’ illetve ‘Sem’ név nyelvészeti kifejtése után a következőket állapítja meg:

“A Shem név nem az egyedüli olyan név, melyet a héberek a sumerektől kölcsönöztek végmássalhangzó nélkül. Ábrahám szülőhelyének neve Ur-ként jelenik meg a Bibliában. De a sumir név, amint azt már régóta tudjuk, nem Ur, hanem Urim; például „Ur-ban” = urim-a, s nem ur-a alakban jelenik meg. Ebben az esetben is tehát a Biblia szerzői úgy kölcsönözték e nevet, ahogy azt a sumirok valóban kiejtették, olyan alkalmakkor, amikor nem követte e szót egy magánhangzóval végződő nyelvtani alak.

Ha Phoebel feltételezése helyesnek bizonyul, s Shem azonos Shumer-Sumer nevekkel fel kell tételeznünk, hogy a Biblia szerzői, vagy legalábbis néhányan közülük a sumereket a héber nép eredeti őseinek tekintették.Nyelvészetileg szólva nem tévedhettek volna nagyobbat: a sumir ragozó nyelv, s nincsen rokonságban az elővetős semi nyelvcsaládokkal, melyeknek a héber nyelv egy része.

Ábrahám őseiben – kik számos emberöltőn át Urban, vagy más sumir városban éltek --  számottevő sumir vér lehetett. A sumir szellemi és tárgyi műveltség terén nincsen kétségre ok, hogy ezen proto-héberek magukba szívták és magukévá is tették a sumir életvitel számos jellegzetességét. Más szóval: a sumir-héber kapcsolatok bensőségesebbek lehettek, mint ahogyan ezt eddig elképzeltük, s a törvénynek, mely Sionból indult (Ézsaiás 2:2)  nem kis számú gyökere sumir földből ered.”

292. old.

„Semmi képpen sem lehetetlen, hogy ő (Ábrahám) és családtagjai sumir tanokat hoztak magukkal Palesztinába, ismereteket, melyek azután a héber hagyományok részévé váltak, s a héber írástudók ezeket fel is használták a Biblia könyveinek szerkesztésekor.[2]

Bárhogyan is történt, megemlítek a Biblia és a sumir irodalom közötti néhány párhuzamot, melyek a sumir eredet kétségtelen jeleit hordozzák[3]:

A világteremtés.

„A sumirok....szerint az ősi világtenger a teremtés előtt létezett már. A világegyetem a sumirok szerint egy egyesített égből és földből állott, ezeket e világtenger szülte valamiképpen, s itt a lég istene Enlil választotta el az eget a földtől – a Biblia ruach-elohim-ja helyett.”

A teremtés eszközei.

„A teremtés mind a Biblia, mind a sumir írók szerint kétféleképpen történt: Isten parancsára jött létre, s ‘kézierővel’ is lett alkotva. Mindkét esetben isteni tervezés előzte meg a teremtést, bár e szükségszerűség nincsen kihangsúlyozva.”

Paradicsom

„Az Édesn kertjének, s a bűnbeesés történetének még nem találták meg a sumir párhuzamát[4]. Ennek ellenére számos paradicsom kép található, melyek összehasonlítás szempontjából fontosak, ezek között egy segítheti a Biblia teremtés történetének borda jelenetét (Mózes I. könyve 2:21-23) megmagyarázni. Sőt okunk van arra, hogy egy isteni paradicsom gondolata a sumiroktól származik.” (147-149. old.)

Az özönviz.

„Már régen felismert tény, hogy a Biblia és a sumir özönviztörténeteknek számos és nyilvánvaló párhuzamai vannak. Említésre méltó az a tény is, hogy legalábbis egy mezopotámiai hagyomány szerint tíz özönvíz előtti uralkodó élt, valamennyi csodálatosan hosszú életet élt, s ezek igen emlékeztetnek a Bibliában említett özönvíz előtti patriarkákra.”

Kain és Ábel történet alapgondolata.

“A Biblia nyilvánvalóan rövidített Kain-Ábel története nagy népszerűségnek örvendett a sumir írók és költők körében…” (l.: 217-23 old.)

Bábel tornya és az emberiség szétszóródása.

„Bábel Tornyának története kétségtelenül azért született, hogy a mezopotámiai zigguratok létezését magyarázza meg. Ezek a már gyakran romban lévő hatalmas épületek a héberek számára az emberek bizonytalanság-érzéseinek, s az ezzel összefüggő hatalomvággyal voltak kapcsolatosak, melyek általában megaláztatást és szenvedést vonnak maguk után. Éppen ezért nagyon nem valószínű, hogy ez a történet a sumiroknál is meglenne, akik számára a ziggurát az ég és föld, Isten és ember közötti kapocs szerepét töltötte be. Más szemszögből nézve az egynyelvű emberiség gondolatának, mikor “egy nyelvük és azonos szavaik” voltak, s mely boldog állapotot egy haragos istenség szüntetett meg,  lehet egy aranykori párhuzama, mely az “Enmerkar és Aratta földje” sumir epikai történet része (l. 262-285 old.).

 

További párhuzamokat tárgyal még a könyv a következő címek alatt:

A Föld és szervezetei

Személyes Isten

Erkölcstan és erkölcsök

Isteni megtorlás és nemzeti összeomlás

A csapás alapgondolata

Szenvedés és megadás: A Jób történet alapgondolata

Halál és az alvilág

*

Bibliai könyvek sumir és egyiptomi eredete
(Kivonat Tomory Zsuzsa Karácsony című művéből.)

…az Ős, Örök Isten egyszülötte a fény mezében megjelenő Élet, mint fiú Isten, Isten teremtő akaratának véghezvívője népünk, s amint látjuk, távol szakadt rokon népeink vallási képzeteiben is.[5] 

Az Ószövetség lapjain Dániel könyvében (7:9-14) Él-t mint „Öreg”-Istent közvetlenül is tisztelték. Neve a Jézussal kapcsolatos Immanuel név egy része is. E név hasonló alakban Ézsaiás harmadik fiának neve; Ézsaiás könyvét magyarázta a hagyomány szerint a tizenkét éves Jézus a templomban, melynek ősi másolata a Qumram-i szerzetesek tolla alól került napvilágra. Feltehetően maga Ézsaiás is egy „bölcsek” iskolájának volt tagja[6], ahonnan a Példabeszédek könyve, Jób, a Prédikátorok könyve, a 37. zsoltár, Salamon Bölcsessége is előkerült, mely könyvek részben sumir, részben pedig egyiptomi iratokból erednek, mint például Jób könyve a sumir, Példabeszédek 22 pedig Amenemopet bölcsesség irodalmából. Kánaáni eredetűek még a következő bibliai, teremtéssel kapcsolatos könyvek: Zsolt. 74:13, 89:10, Jób 3:8, 41, Ézsaiás 27:1, 51:9. Ámos 9:3, irodalmi könyvek közül a 29. zsoltár és az Énekek Éneke.

Ezen “bölcsesség iskola” – tekintettel a bőven merített sumir és egyiptomi irodalomra – minden valószínűség szerint a sumir bölcsesség-iskola átmenekített része lehetett.

XXIII. János pápa ismert beszéde ezen ősi kapcsolatokra hívta fel a figyelmet. Karácsony című könyvemből idézem a következőket:

“Most talán csak XXIII János pápa 1962 július 1.-i beszédét idézem (Novena Allo Spirito Santo per il Concilio Ecumenico Vaticano II), a Presidenza General dell Azione Cattolica Italiana Via Conciliazone 1. Roma kiadásában:

„Szemináriumainkban alig van ékes-szólástan és a hívek kénytelenek végig kínlódni az új papok gyatra beszédeit és együgyű (naiv), piezotus (jámborkodó) meséit. Tele a fejük dogmával és az Ószövetség idejétmúlt és megcáfolt antropomorfista nacionalizmusával, s beleizzadnak szegény elneveltek, hogy kihozhassák Isten egyetemes szeretetét, minden népnek adott természeti jogokat és a krisztusi universalitást. Vagyis hamis, ókori nívón mozgunk ma is, amikor pozitiv tudomány, a régészet, embertan, földtan, s nem különben a megtalált sumer első biblia (Ur, 1954 Dr. S.N.Kramer: Paralel Biblia, 1956) eredményeit figyelmen kívül hagyjuk, melyek mindent világosan feltártak és megmagyaráztak. Senki nem érti ezt a maradi és már kimúlt ószövetségi fontoskodást, ami nagyrészt egy összelopkodott és átírt ókori hagyománynak és letünt népeknek (sumer, parthus, káld, babiloni, egyiptomi) megmásított történelme.[7] Szóval kötve vagyunk valami ósdi judaizmussal, pedig nekünk elég Krisztus az Isten Fia...”

IRODALOM

Dictionary of the Bible by James Hastings, Scribner and Sons, 1963

Novena Allo Spirito Santo per il Concilio Ecumenico Vaticano II, a Presidenza General dell Azione Cattolica Italiana Via Conciliazone 1. Roma

The Sumerians, prof. Samuel Noha Kramer, University of Chicago press 1963.


[1] Poebel-nek a Shem személy név és a sumir népnév kapcsolatára való ráérzése helyes a magyar nyelv és szellemi néprajz kapcsolatait figyelembe véve. Shem, illetve Szem volt Noé egyetlen szemérmes fia, aki atyja mezítelenségét betakarta. Mindkét szó a szemere szóbokor szerves része. (Tomory Zsuzsa)


[2] Magyar kutatók azóta megállapították, hogy a Biblia ma ismert történeteit a Babiloni fogság idején ismerték meg az átvevők. (T.Zs.)

[3] Kiemelés tőlem. (T.Zs.)

[4] Az Éden kertjének magyar nyelvi alapja az édesség, szűzesség fogalomkörbe tartozik, mely nyelvi tény mire a Termékeny Félhold vidékére érkezett, már feledésbe merült.

[5] Tomory Zsuzsa Karácsony, Heraldika Kiadó Budapest, 2005

[6] Hastings Dictionary of the Bible 426. old.

[7] Sumer Gilgames Epos, sumer-akkád elbeszélő irodalom, Enki Ninmak, Atrahasis történetei, indiai puranak próféciái; Zarathustra Zend Avestája, egyiptomi Halottak könyve, Amarna kor szellemisége, IV. Amenhotep kultusza, memphisi theologiától Ptaphotep, Dzsedefhór, Heti, Hoferi, Amenemope munkájáig.

 

forrás: http://tomoryzsuzsa.weebly.com/a-biblia-sumer-alapjai.html#

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Jó Vili írta 1 hete itt:

Szia, Mindenki!

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu