Bár a bódhi tudat számos néven ismeretes, ezek mind az egyetlen tudatra vonatkoznak.
Nágárdzsuna pátriárka szerint azt a tudatot, amely kizárólag a folytonos megjelenések és eltűnések világának állandótlanságát látja, szintén bódhi-tudatnak nevezzük.
Ezért [úgy vélem, helyes, ha beszélünk] a jelenlegi tudaton alapuló bódhi-tudatról.
Valójában, mikor az ember felismeri az állandótlanságot, akkor nem támad fel a közönséges, énközpontú tudat, sem a hírnév és haszon utáni vágy.
Attól való félelmedben, hogy az idő túl gyorsan elsuhan, gyakorolj úgy, mintha a fejedet borító lángokat próbálnád eloltani.
Testi életed mulandóságán elmélkedve olyan szorgalmasan gyakorolj, miként Buddha tette, mikor lábujjhegyen állt hét napon keresztül.
Még ha Kinnara isten dallamos muzsikáját vagy a dicséretedet zengő Kalavinka-madár hangját hallod is, annyi legyen csak számodra, mint az esti szellő sóhajtása a füledben.
Még ha olyan szépséget pillantasz is meg, mint amilyen Moso vagy Szeisi volt, nem több az, mint a hajnali harmat cseppje, mely megzavarja látásodat. Mikor megszabadultál minden érzéktárgy okozta kötöttsége dtől, természetes módon összhangba kerülsz a bódhi-tudat törvényével. Hírét vettük már egy-két embernek, akik valaha régen hallottak egy keveset a tanításból, és találkoztunk néhánnyal napjainkban, akik láttak már szútrákat is. A legtöbbjük a hírnév és haszon csapdájába esett s örökre letért a Buddha Útjáról. Milyen szomorú és sajnálatos ez!
Legyetek tökéletesen tudatában annak, hogy akár az alkalmazott vagy közvetlen tanítást tanulmányozzátok, akár az ezoterikus vagy exoterikus tanítás tradicionális szentirataiban kerestek útmutatást, addig nem kelthetitek fel magatokban a bódhi-tudatot, amíg nem adtátok fel teljesen a hírnév és haszon utáni vágyat. Vannak, akik azt mondják, hogy a bódhi-tudat az annuttara-szamjak-szambódhi tudat, (a legmagasabb éberség tudata) amely túl van hírnéven és haszonlesésen.6 Vannak, akik azt mondják, hogy a bódhi-tudat az a tudat, amely a háromezer birodalmat felméri egyetlen gondolat ideje alatt.
Vannak, akik azt mondják, hogy a bódhi-tudat a dharma kapuja ahhoz a tudathoz, amely mentes a gondolatoktól.
Megint mások azt mondják, hogy a bódhi-tudat az a tudat, amely belép Buddha birodalmába.

Ezek az emberek nem értik a bódhi-tudatot, mi több, arcátlanul rágalmazzák azt. Bizony, nagyon távol vannak Buddha Útjától. Vizsgáljátok meg közelebbről ezt az énközpontú tudatot, amely fáradhatatlanul hírnévre és haszonra vágyik. Felismerhetjük-e a háromezer birodalom természetét és formáját egyetlen gondolat ideje alatt? Megjelenik-e az egocentrikus tudatban a dharma kapuja a gondolatmentes tudathoz?

Csak a tévedésbe esett tudatot találjuk, mely hírnévre szomjazik és hasznot keres. Nincs ott semmi, amit bódhi-tudatnak nevezhetnénk.

[A múltban] éltek olyan bölcsek, akik végigjárták az utat, elérték a dharmát, és világi eszközökkel tanítottak másokat; azonban egyiküket sem vezették ördögi vágyak a haszon és a hírnév után. Nem ragaszkodtak a dharmához, még kevésbé a világi értékekhez. Mint már korábban mondottam, a tudat, amely az állandótlanságot látja, a bódhi-tudat egyik aspektusa. Teljesen különbözik attól, mint amire ezek az őrültek hivatkoznak. Az olyan tudat felkeltése, amely nem tartalmaz gondolatot, vagy amely felméri a háromezer birodalmat7, kitűnő gyakorlatnak bizonyul a bódhi-tudat megvalósítása után. Ne keverd össze őket meggondolatlanul. Csak szabadulj meg egocentrikus tudatodtól és gyakorolj nyugodtan. Ez a bódhi-tudat legvalóságosabb formája. A hatvankét nézet az egón alapszik. Mikor énközpontú nézeteid támadnak, ülj le nyugodtan, világítsd át őket és gondold végig az alábbiakat. Mi a szubsztanciája az összes dolognak testedben s azon kívül? Tested minden porcikáját anyádtól és apádtól kaptad. Szüleid fehér és vörös (mag)cseppje üres és semmiképpen sem anyagi természetű. Ezért a tested semmiképpen sem "ÉN".
A tudat és olyan funkciói, mint a tudatosság, gondolkodás és ismeretek megbéklyózzák életed pillanatait, egyiket a másik után. Ha a belégzés és kilégzés megszűnik, ugyan mi történik a tudatoddal? Ezért tehát a tudat sem "ÉN". Ne ragaszkodj a testedhez vagy a tudatodhoz. A megtévesztett ember ragaszkodik a testéhez vagy a tudatához, míg a megvilágosodott mentes a kötődésektől. S mégis, feltételezed az egó létét, habár egyáltalán nem létezik, és ragaszkodsz az élethez, habár az nem-született. Buddha Útját kellene gyakorolnod, s te mégsem teszed. El kellene vágnod a világi gondolatokat, s te mégsem teszed. Elfordulva a valóságtól káprázatok után futsz.