A rábaközi BÜŰN vallás 9 könyvében tanításokat közöl a természet tiszteletéről, az egyéni szabadság mibenlétéről, az emberséges emberről és a toleranciáról is. E tanítások a mai modern mechanikus élet velejáróit elszenvedő magyar embert az etikus, emberibb, esszenciálisabb emberi kapcsolatok és partnerkapcsolat, valamint közösségi élet felé vezeti, alázattal, tiszetlettel ember, természet és kettejük közössége irányába is.

1. " Az ember nem ura, hanem része a természetnek, s csak akkor marad meg, ha nem fordul vele szembe, ha nem rombolja!"
2. " Istennel való harmónia azonos a természetbe illeszkedéssel"
3. " Minden helyes, ami természetes."
4. "Jó úton jár, ki a természethez igazodik, mert az Isten teste, Isten lelke."

A  bűnről másképpen
Mai tudásunk szerint a bűn, negatív, fájdalmas, szorongató tartalmat hordoz. Talán ennek okán is szisszennek fel többen is, amikor a BÜŰN vallásról hallanak, hiszen eddigi tudásunk a bűnről ellent mond a Yotengrit könyvben írtaknak: " Ha a "bűnbe esni" kifejezést vizsgáljuk, úgy tűnik, hogy a kereszténység erőszakos terjesztése korában, nem a "vétkezés" fogalmát födte, hanem a visszaesést a pogányságba, a BÜŰN-be.

A " Miatyánkban" még az áll, hogy "bocsásd meg a mi vétkeinket. Nem bűneinket - vétkeinket, mert a vét- és az összefoglaló fogalom  a bűn, az visszafordulás az ősvalláshoz."   Csak jóval később azonosult a bűn a vétekkel.

Az ősi tanítás és a mai magyar ember
A BÜŰN vallás a szabadok vallása, az élet és egymás szeretetét, tiszteletét tartja szem előtt. A 9 könyvből tanulhatjuk meg őseink tanítását az együttműködés Erejét ébresztő jobbító szándékról. Többen is megkérdezték, " miért van szükségünk ősi tanításokra, mikor sok modern, új tanítás létezik manapság? "

Válaszul: Az ősi nem jelent elavultat, az ősi és modern nem ellentétei egymásnak.

Modern életmódunk következményeiről többet tudhatunk meg, ha a statisztikáinkat átböngésszük, de a mindennapok is számos felületet kínálnak arra, hogy belepillanthassunk az egészségi, szociális, válási mutatókba, melyek híven tükrözik a mai modern tempótól zilált ember életét. Mindemellett rengeteg eszköz kínálkozik az ezo - pszicho piacon, de mostanra különösebb, tartósabb és hosszútávú eredmények nem láthatók. Sőt, egyre több új betegség, probléma üti fel a fejét és ne is menjünk messze, csak az ember önmagával és másokkal való viszonyáig, a pénz és teljesítmény orientáltságáig.

A Szív Ereje
E 9 könyv tiszteletben tartja a mai modern magyar ember elért eredményeit és azt a teljesítményét, melyről elmondhatjuk, hogy valóban nagy erőről tesz bizonyosságot. A magyarnak rengeteg Ereje van, okos és kreatív. Mára inkább sajnos mindezen értékeit a túlhajszolt, túl stresszes életébe a modern kor felkínálta külsőségekbe fektette bele, s Erőforrásait is ezekben véli megtalálni.

Most egy kicsit hasznos megállni, eltűnődni, s végig gondolni higgadtan az élet kínálta lehetőségeket s ezek közül is azokat amelyek mindennapi gürcölésen, a pénz űzésén, az állandó tevékenységen túl mutatnak.

Hova és merre? Az Égre - a Szívbe, hiszen életünk útmutatásai itt rejtőznek számunkra, s a szeretet ösvényén várnak a mai magyar emberre, férfiakra és nőkre egyaránt!
Életünk kérdéseihez, a mindennapok dillemmáihoz elgondolkodtató és megfontolandó válaszokat találunk a 9 könyvben.

1. " A vétkek forrásai pedig ezek: gyávaság, fösvénység, irigység, röstség, kevélység, gőg, konokság, közöny."
2. " Jó úton jár, ki szereti önmagát és másoknak is a magához való jót kívánja"
3. " Ártalmas emberek ártalmas égi világot teremtenek, az meg még ártalmasabbra formálja őket."
4. " Törekedj a békére!" ( Máté Imre: Yotengrit )

Számos tanulságos tanítás rejlik még e könyvekben, melyek bölcs vezetői mindannyiunknak.Yotengrit tanításain keresztül a legszebb ívet abban véltem felfedezni, mely összeköti a Világ más ősi tanításait az ősi magyar tanítással, pl. a Buddhizmussal.  Dehát, hogyan is lehetne ez másképpen, hiszen ezen ősi tanítások egy pontban érnek össze: Istenben!

Knolmár Marica,
a rábaközi Kormorán Rend tagja, Yotengrit tanainak közvetítője

Fontos:

A „BÜ-ÜN” – tudóink magyarázata szerint – „kilenc bűvöletet” jelent. Föltehetőleg nyelvünk „bűnbe esni” kifejezése nem általában jelent vétkezést, hanem csak egy bizonyos „visszaesést a pogányságba”: a BÜÜN-be.

A BÜÜN vallás, melyet őseink eredeti, sámánista alapokra fejlődött vallásának tekinthetünk, duális bölcselet jegyében érett tételes vallássá. Duális filozófiai rendszere a nőstény, illetve a hím princípiumok egyensúlyára épült föl, melyet az „ikertörvény” vagy „iker forgószél” jelképez.

Őseink elképzelése szerint a világ örvénylik, illetve a „világok”, mert sok világ (galaxis) van. Az örvények metszetei körpályák.
Az „Első Isten” erő, azonos az „Ős Világvizek”-kel. Ő Yotengrit, az első „világtenger-végtelen” erő, aki a fejlődés érdekében kiveti magából a Rossz-at, Jó része pedig Nő-Istenné, illetve Férfi-Istenné manifesztálódik.

A Férfi-Isten. GÖNÜZ jelképe a Nap; a Nő-Isten UKKÓ, aki Boldogasszonnyá emberközelül és jelképe a Hold. Primer a nősténység, de princípiumként a nősténység meg a hímség egyensúlyban vannak. Mindegyik Jó és mindegyikben van aktív és passzív tulajdonság.

A Rossz, az ÁRTÓ nem része a dualitásnak. Kívül van és rontja, fékezi az „Ikerörvénylést” E rossz erő megszemélyesítője UDAG (az UDAG és ÜDAG megnevezést felváltva használták. Ezt érzékelendő, én sem egyesítettem őket), vagy ó-iráni, eredeti nevén, ÁRMÁN.

E hitvilágban szellem és anyag nem ellentétek, hanem az erő, az energia más-más megjelenési formái, tehát a szellem is anyag – van Mennyisége és Minősége. Erre a meggyőződésre képződött a BÜÜN vallás „szellemkvantum” elmélete, mely szerint a szellem osztható, összeadható. Az Istenség is Mennyiség és Minőség, - és nem a semmiből teremt, hanem saját szellemanyagából. Az ember is Isten anyagából van, egyre csiszolódó, javuló minőséggel és képes saját (isteni eredetű) szellemanyagából teremteni.

Az üdvösség garanciája a jó cselekedet. E sarkalatos hittétel jelentősségét növeli, hogy a római katolikus Egyház éppen az embertelenség veszélyeit magában rejtő globalizáció előestéjén tagadta meg ezt a tételt. Ötszáz év kemény ellenzés után elfogadta a lutheri „megigazulás” tételét (németül Rechtfertigungslehre (’indoklás’), Isten kegyelmének megnyilvánulása (melynek során – profán hasonlattal – a disznó báránykává alakíttatik)), mely szerint a cselekedet nem számít, csak Isten kegyelme.
Ez azt jelenti, hogy a gazdasági és a politikai hatalom birtokosai bármit elkövethetnek, bármi fölött elnézhetnek közönnyel, Isten megbocsáthat nekik, csak úgy, jó kedvében. A BÜÜN mesterei szerint „egyházra” klérussal azért van szükség, hogy a hatalom ellenőre, féken tartója legyen, ne pedig „kengyeltartója”, kiszolgálója.

A nőnek pedig Istentől eredő joga, hogy boldog legyen – a BÜÜN vallás jogi és etikai értelmezésében.

…a rábaközi szellemi hagyaték, a BÜÜN vallás alapvonásaiban rokon a tibeti lámaizmussal…Ez a Yotengrit I. kötetében részletesebben kifejtett, de erre fény derül a II. kötetből is, a szülés, születés, illetve a halál témakörében.

forrás: Egy az Isten