Műholdas megfigyelésben is használt módszerekkel tették olvashatóvá brit kutatók az írást a több mint száz éve megtalált, azonban súlyosan rongálódott oxyrhynchosi papiruszokon. Az ókori szeméthalmokból kiásott tekercseken az első pár napban a kutatók Szophoklész, Euripidész és Hésziodosz többezer éve eltűntnek hitt műveire is rábukkantak, és akár elveszett evangéliumokra is rálelhetnek. A Fenevad új száma már megvan.

Az elmúlt napokban a kutatók Szophoklész, Euripidész és Hésziodosz többezer éve elveszettnek hitt műveinek töredékeit sikerült elolvasniuk. Köztük Szophoklész drámatetralógiájának második részét, a híres "Epigonoi"-t, ami Oidipusz fiainak testvérháborújáról szól (a történetet korábban Aiszkhülosz is megírta Heten Théba ellen címmel, az a dráma fönnmaradt). Lehet, hogy elveszett evangéliumok is találhatók az írások között, melyek eredetijei még abból az időből származhatnak, amikor az Újszövetség legkorábbi könyvei is íródtak.

Christopher Pelling, az Oxford professzora szerint a most olvashatóvá tett munkák "központi szövegek, melyekről a tudósok évszázadok óta spekulálnak" - idézte az Independent. Az akadémikusok szerint a kutatás eredménye az lehet, hogy az ismert ókori művek száma akár húsz százalékkal is emelkedhet, a népszerű irodalmi művek (korabeli "ponyvák") száma pedig akár meg is duplázódhat. Néhányan lelkesen már "második reneszánszról" is beszélnek.

A kutatást vezető Dirk Obbink kijelentette: "Az anyag a hellenisztikus és római Egyiptom életének gyakorlatilag minden aspektusát meg fogja világítani, és ennek következtében az ókori világot is." A főleg görög, de latin, héber, kopt, szír, arámi, arab, núbiai és óperzsa nyelven íródott részeket is tartalmazó szöveg a becslések szerint ötmillió szóból áll. Az első részleteket jövő hónapban hozza nyilvánosságra a londoni Egyiptomkutató Társaság, a gyűjtemény tulajdonosa és a kutatások finanszírozója. A papiruszoknak online adatbázist [http://www.papyrology.ox.ac.uk/] is nyitottak, aminek természetesen gyors gyarapodása várható a következőkben.

A már korábban publikált papiruszok között az egyik legérdekesebb a Jelenések könyvének harmadik-negyedik századból származó töredéke, mely a mű egyes részleteinek legkorábbi ismert változatát tartalmazza. Ebben a Fenevad száma a közismert 666 (vagy a néhol említett 665) helyett 616. Ez a változat ugyan ismert volt a kutatók körében, Szent Ireneusz is említi (és egyúttal elveti) egy helyen, de ez a legkorábbi Jelenések-verzió, amiben szerepel is.