Az apokalipszis korában az archaikus ősképlátást, vagyis a metafizikai létlátást, amely az anyagi természet határain túl lát, a művészet és költészet őrzi. Az őskori hagyomány idején élt látáshoz hasonlóval - írja - ma csak a művészetben találkozunk. Az aranykorban a könyv úgy beszél, mint az ember, most az embernek kell úgy beszélnie, mint a könyvnek. Az archaikus könyv szankciója az ember; ma az embert a könyvnek kell szentesíteni. Az aranykorban a beszéd mondja meg, mit kell tenni és írni; ma az írás mondja meg, mit kell mondani.
A hagyomány az ember és a transzcendens világ között levő kapcsolat folytonosságának fenntartása, az emberiség isteni eredetének tudata és az istenhasonlóságnak mint az emberi sors egyetlen feladatának megőrzése. Metafizikailag a hagyomány éberség, semmi egyéb. Az éberséggel együtt jár a látás; aki pedig lát, az: tud.
Az őskori hagyomány a tudást leírta; ennek a tudásnak őre az őskori könyv, a szakrális objektum, az úgynevezett Szent Könyv, mint amilyen a Véda, a Ji king, a Tao te king, a Bardo Tödol, Hermész Triszmegisztosz, a Pert em heru, a Bundahisn, a Zend Aveszta, a Zohar, a Széfer Jecira.
A történet korszakában a kábaságba süllyedt embert nem a szakrális személy riasztja fel. A személy szakrális volta elveszett és az a sok kísérlet, amely azt visszaszerezni kívánta, mind kudarccal végződött. A történet korszakában az Élet Mestere nem az ember, hanem a könyv. Az a közvetlen kinyilatkoztatás, ami az őskorban a szakrális ember volt, most a könyv lett. A könyv a riasztó. A kakas, aki megszólal, hogy: Ébredj, ember, nehogy az álmosság démona elaltasson! A könyv létfeltétele az, hogy az emberi személy néma. Szólni, tevékeny és cselekvő szó fölött rendelkezni, az ébredésre a jelet megadni a történet ideje alatt egyedül a könyv képes. Az emberek egymással csupán individuális viszonyban állanak és állhatnak; az univerzális viszonyokat az írott szó mondja ki.
Megkísérlem elmondani - ír tovább -, hogy milyenek voltak az Élet Mesterei. Vonakodtak, mint aki télen átmegy a folyón. Éberek voltak, mint aki lappangó ellenségtől fél. Józanok, mint aki más országból jött. Hátráltak, mint az olvadó jég. Nyersek, mint a megmunkálatlan anyag. Mélyek, mint a szakadék, rejtélyesek, mint a megzavart víz.
Az ember metafizikai érzékenységét fenntartó éberség feladatát az apokaliptikus korban, a kali-jugában, korunkban a tudattalan látja el. A tudattalan a történei ember ébersége. A tudattalan magatatartása abszolút metafizikai: az éberség minden lényeges jegyével az. A tudattalan őrizte meg a történeti emberben az ősi éberség vallásos jellegét. Ez az éberség az az intenzitás, amelyben az egész világegyetem minden egyes pillanatban teljes egészében jelen van, amely időfölötti, természetfölötti, térfölötti, életfölötti. Metafizikai. Vallásos. Isteni. Ezért éber, világos és nyílt. Ezért tud mindent, lát mindent és nem téved, nem ül fel a varázslatnak és a látszatnak és a csalódásnak.
A DNS alkotóelemei - a hidrogén, nitrogén, oxigén és szén - lefordíthatók a héber ábécé alapvető betűire. A betűk - teszi szóvá - számértékeinek megadásával foglalkozó gemátria segítségével a DNS-ünket alkotó elemek egyszerű tömegük meghatározásával helyettesíthetők a héber ábécé következő betűivel: yod, hey, vav és gimel: YHVG. YHVG az ember neve a héberben. YH („Örökkévaló”) a Teremtő Isten nevének (YHVH) a Széfer Jecira első fejezetének első mondatában előfordulő ősi formája.
A Bölcsesség 32 misztikus ösvényével bevésve YH,
YHVH, a Seregek Ura, Izrael Istene, az Élő Isten,
Mindenható Isten, magas és emelkedett,
Az örökkévalóságban lakozó és szent az ő neve.
Az univerzumát Ő három könyvvel teremtette,
írással, számmal és beszéddel.
A VG betűk jelentése: a testben. A DNS-ben rejlő YHVG betű szerinti értelmezése a következő üzenetet tárja fel: Isten/Örökkévaló a testben. A DNS hagyománya mint az emberi létezés magasztosan fenséges hagyománya egy magasabb energiával való összekapcsolódásunkra emlékezetet bennünket és arra, hogy ez a kapcsolat megbonthatatlan és örök - írja.
A hagyományban levő tudás őskori kinyilatkoztatás. Ez az őskori kinyilatkoztatás végtelenül világos és egyszerű: az ember eredete isteni, és az emberi sors egyetlen feladata, hogy Istenhez való hasonlóságát megőrizze. Az emberi életnek más feladata nincs. A hagyomány pedig: az emberi és az isteni világ között levő kapcsolat állandóságát tartja fenn.
Isten nevének minden élőlény minden sejtjében való felfedezése egy olyan üzenetet és egyben ígéretet jelent, amellyel felülemelkedhetünk jelenlegi életünk megosztottságain, a polaritások világán és felemelkedhetünk az egység mindent magában foglaló valóságába, az egyetlen realitásba.
Ahogy a DNS mint örökítő kód őrzi a testetöltéshez és a földi létezéshez szükséges valamennyi információt, úgy őrzi a DNS-könyv (kulturális folyóirat) tudattalanja azt a metafizikai tudást, amelyet háromszázezer évvel ezelőtt a 12. bolygóról, a Marduk csillagról érkezett nibirubeliek nemzetsége megcsorbított.
kéjlepkék finom porú törékeny szárnya
összeörvénylik, akárha Namtur szakítaná ki
mintha betűket egy testetlen meséből,
Téged, szerelmem, már-nem harapható édes
bőrödet, koboldok elé vetett Dromosz-
áldozatot,
mennyire szeretlek
kilncvenkilenc napig vártalak, megtört
beszédem a csillagokat számlálta, Nibiruhoz
fordult, tagolta, ami kimaradt, lucskos öled
végtelenjét, ahonnét valkűrszivárvány ível
A DNS-könyv beszéde a csillagokat számlálta, majd Ninbiruhoz fordult, hogy tagolja, ami kimaradt. Miféle láthatatlan végtelen rejtőzik lucskos öle galaxisaiban? Honnét valkűrszivárvány ível tört létünk zárt dimenzióiba? Mi maradt ki? Miféle elfeledettség az, amit a történeti kor, az apokalipszis emberének tudattalanja őriz? Mi az, amit a DNS-könyv írott szava őriz a DNS-kód ősi tudásából?
Az erről szóló üzenetek - emlékezik - 1987-ben érkeznek, abban az évben, amikor először gyűlnek össze a világ gyógyítói és a szellem sugallatait tudatosan követő emberek a Harmonikus Konvergenciát megünnepelni. A Teotihuacán mexikói Nap Temploma körül százötvenezer ember vesz részt a szertartáson, a világ különböző szakrális helyein sok százezren imádkoznak együtt. Összesen legalább száznegyvennégyezer ember mond igent az új Isteni Tervre, amely a Föld megmentésére és felemelésére vonatkozik. Hagyományt teremt ez az átélés, azóta minden esztendőben augustus 17-én Világ-Fényünnepre gyülekeznek a metafizikai érzékenységgel rendelkező ébredező és felébredett lelkek.
A DNS-átkódolásra irányuló üzenetek a Plejádokról, a Fiastyúkról érkeznek. A Plejádok Atlasz és Pléióné leányai, a Hüászok nővérei, a Fiastyúk csillagzat istennői, heten voltak: Maia, Meropé, Élektra, Kelainó, Taügeta, Alküóné és Szterópé. Őket Orion szerelmével öt hónapon át üldözte. A kimerült Pleiádok már nem bírtak tovább menekülni előle, s mikor az már majdnem utolérte őket a hét leány Zeuszhoz fohászkodott. Ő meghallván kérésüket úgy vetett véget a kegyetlen hajszának, hogy a Pleiádokat előbb galambokká, majd - amikor azok már nagyon magasan szálltak - az égre emelve csillagokká tette. Szívük azóta is siratja az elveszett nyolcadik testvérüket, aki nem más, mint a mi Napunk.
Az üzenetek a DNS-átkódolással kapcsolatban a következőket tartaltalmazzák. Az ősi emberfajta csodálatos lény volt. Tizenkét szálas DNS-ét sok tudatos civilizáció adományozta. Amikor - közel háromszázezer évvel ezelőtt - megérkeztek a Földért folytatott csatározások győzteseiként az új tulajdonosok, a Nibirubeliek azonnal dolgozni kezdtek laboratóriumaikban. Egy egészen másfajta embert alakítottak ki, amelynek jelentősen más a DNS-szerkezete - kétszálas, kettős spirálból álló DNS. Fogták az ember eredeti DNS-ét és szétszerelték. Az eredeti minta ott maradt az emberi sejtekben, de nem működött - szétszedték, lekapcsolták az áramkörről.
Az emberi sejtekben fénykódolt szálak húzódnak, az energia finom vékony szálai, amelyek a tudást őrzik. Ezek a finom kis szálak együtt, kábelként működve - ahogy az üvegszálas optika dolgozik - kialakítják DNS-etek spirálját. Amikor átrendeztek benneteket, csak a dupla spirál maradt meg Mindent kikapcsoltak, ami nem volt szükséges az életben maradáshoz, és ami információkkal látott volna el. Csak a kettős spirál maradt meg, mert az egy irányítható, befolyásolható frekvenciára csatlakoztatott benneteket. A bolygó köré - mintegy elektromos kerítésként - frekvenciafüggönyt húztak, hogy irányíthassák az emberek modulálható és irányítható frekvenciáinak mennyiségét. A frekvenciapajzs megnehezítette a fény frekvenciájának - az információnak - a behatolását. Amikor a fény frekvenciái mégis képesek voltak áthatolni a kerítéseken, nem volt fény, amely fogadja őket. Az emberi DNS-t kikapcsolták, a fénykódolt szálak már nem voltak szervezett egységek, így a fényt hozó alkotó kozmikus sugarak nem tudtak hová csatlakozni, nem tudtak mihez kapcsolódni.
DNS-etek kettős spirálból tizenkét szálúvá fog fejlődni. Ez a tizenkét spirál megfelel a testen kívül és belül elhelyezkedő energiaközpontoknak, a csakráknak. Már most több millióan vagytok ezen a bolygón, akik küldetést teljesítetek. Érdemes részesévé válni ennek a folyamatnak, amely hihetetlen evolúciós ugrást jelent, és ez a következő húsz évben gyorsított ütemben zajlik le. Vannak olyanok, akikben már végbement a DNS tizenkét szálának - a tizenkét spirálnak - az újrarendezése.
Amikor az emberi DNS újra tizenkét szálú spirálrendszerbe kezd szerveződni és e tudás birtokában kezd működni, hihetetlen erő jelenik meg. Egyének, csupán azáltal, hogy összejönnek és közösen fejezik ki, hogy meg akarnak tenni valamit - együtt válnak a kozmosz minden részéből érkező energiák telepatikus befogadóivá -, megváltoztathatják az univerzum arculatát. Az emberi DNS újrasodrásának folyamatát mi mutációnak nevezzük.
Amint a Fény Családjának tagjaiként képessé váltok arra, hogy ezt a mutációt a testetekbe fogadjátok, képesek lesztek egységbe rendezni a tizenkét információ-központotokat. Akkor majd egyre inkább megértitek, hogy a saját tapasztalataitokat ti magatok hoztátok létre és megtanuljátok, hogy tudatos alkotókká váljatok. Ami még ennél is fontosabb, megtanultok tudatosan emlékezni arra, kik vagytok.
Identitások, kultúrák olvadnak majd össze, sok új világrend áramlik be, nagy káoszt és bizonytalanságot teremtve. A Fény Családjának tagjaiként ti ezt egyszerűen csak végignézitek, mert tudjátok, hogy káosz és bizonytalanság kell a rendszer megdöntéséhez, hogy azt fénnyel újjá lehessen építeni. Felismeritek, hogy fejlődési folyamat megy végbe, és azok, akik kezelni tudják a változó frekvenciákat, feltétlenül fejlődni fognak. Érdemes most élni a Földön. A terv nagyon jó.
Csodálatos lények vagytok, a Fény Családjának tagjai. Most azzal a megbízatással jöttetek a Földre, hogy változást hozzatok és segítsétek az átalakulást. A kulcs a szeretet. A szeretet alkotja a világmindenséget. A jelenlegi technológia a Földön már csak egy bizonyos szintig fejlődhet, mert az emberiség még nem képes megérteni, hogy a további fejlődéshez szeretetre van szükség. Az energia az alkotás bármely formáját felöltheti, de ha valakit munka közben kapzsiság vagy gyűlölet hajt, vagy bármilyen más érzelem, amely nem a fény felé visz, csak egy meghatározott szintig juthat el. Ehhez a vibrációhoz csak korlátozott információ érkezik. A szeretet az építőanyag, ezért annak, akiben szeretet él, korlátlanok a lehetőségei. A cél az, hogy a fényt, amely információ és szeretet - tehát maga az Alkotás - visszahozzuk a Földre. Egy korszakokon át tartó sötét rendszer megváltoztatásához olyan lázadókra van szükség, mint a Fény Családjának tagjai.
Az éberség - emlékezik - intenzív érzékenység, amely nem csak az érzékeké és a léleké, hanem az intellektusé, az ösztöné, a szellemé is. A legmagasabb éberség azonban: a legintenzívebb érzékenység ennél több. Isten ébersége nem érzéki és nem lelki és nem szellemi, hanem ez: a szeretet. Akit az ég meg akar óvni, azt szeretettel őrizteti - írja. Isten a világot szeretettel óvja és szeretettel őrzi. Az Istenhez való hasonlóság legmagasabb foka az emberben nem a szellem, hanem a szív ébersége: a szeretet.
Az aranykor az az idő, amikor az élet a lét felé nyílt, amikor az angyalok lejárnak a földre és a szellem az anyagi világba kilencszeresen áramlik. Az aranykor a béke, a szépség és a termékenység ideje, a földön megvalósult tényleges realitás. Amikor a szellemi és isteni erők az emberi sorsba, a közösség életébe, a természetbe és az anyagba szabadon és bőséggel áramlanak, mindazt, ami a földön él, átvilágítják, megszentelik és teljessé teszik. A látható világ természetes módon kiegészül a láthatatlannal. Ez teszi az életet létté; ez teszi egésszé, teljessé, egységgé. Ez az aranykor jellege: a lét.
A DNS fényküldöttei megnyitják az emlékezés csillagkapuit, energiái helyreállítják a lét teljességét, együvé formálják a látható és a láthatatlan dimenziókat. A tizenkétszálú tökéletes DNS-spirálszerkezet az aranykor feltétele és ígérete. A DNS-könyv fényhozó számai ennek a feltételnek és ígéretnek az írott szava és emlékezete. Ahogy tárul fel a tudattalan zavaros, nyers, vonakodó, mély és éber mélysége, úgy nyílnak meg az emlékezés egyre inkább látható kapui, úgy valósul meg az aranykor ragyogó teljessége, mélységesen ősrégi eredendősége: Fény.
_________________________________________
* Angyalistván Ferenc ismeretlenül küldte el kéziratát. Irodalomtörténész barátaink segítségével az alábbi, viszonylag bizonytalan információk birtokába jutottunk.
Angyalistván Ferenc (kos-nyilas) a múlt század közepén született Gödöllőn. Anyai ágon tanítók, mesteremberek és javasasszonyok, apai ágon középbirtokos nemesek, gazda- és katonatisztek voltak elődei. Általános iskolai és technikumi tanulmányait Hódmezővásárhelyen végezte. Tanítói oklevelét Győrben vehette át. Az elmúlt rendszerben nem találta a helyét, politikai okokból hagyta el az országot. A nyolcvanas évek közepén erdélyi kis falvakban természetközelben élt, majd filozófiát hallgatott Berlinben, ott szerezte doktorátusát vallásfilozófiából A védikus hagyomány megjelenése a nyugat filozófiájában és irodalmában címmel. A kilencvenes évek végén néhány hónapot Indiában és Tibetben töltött. Szellemi útjára a közelmúltban talált rá, természetgyógyászattal és lelki-szellemi tanítással foglalkozik. Írásai elsősorban a hagyományt, a hagyomány irodalmi és filozófiai megnyilvánulásait érintik. Keveset írt és még kevesebbet publikált, magyar nyelven itt jelentkezik másodszor. Szeged környékén él.
Egyéb források azt látszanak bizonyítani, hogy Angyalistván Ferenc anyai ágon szoros rokonságban van dr. Odorics Ferenccel - talán első vagy második unkatestvére, esetleg nagybátyja vagy, ami ebben a pillanatban a legvalószínűbb, úgy tartozik hozzá, mint tulajdon identitása. Dr. Odorics Ferenc a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalom tanszékének vezetője, egyetemi docens, számos irodalomtudományi könyv és tanulmány szerzője, a Magyar Tudományos Akadámia Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a szegedi deKON-csoport vezetője és a deKON-KÖNYVek sorozatszerkesztője, akadémiai doktor.