ESSZÉNUS BÉKE EVANGÉLIUM HARMADIK KÖNYVE

A MUNKA ANGYALA

Ki az, aki megmérte
A vizeket a tenyerében,
És kimérte az egek ívét,
És felfogta a föld porát egy mércében,
És megmérte a hegyek és a dombok súlyát?

A Nap felkel és a Testvérek összegyűlnek,
Munkájuk után néznek a földeken,
Erős háttal, és derűs szívvel mennek
Dolgozni a Közösség Kertjébe.
Ők a Jó munkásai,
Mert a Mennyei Atya javára munkálkodnak.
Ők azoknak a szelleme, lelkiismerete és lelke,
akik a Törvényt tanítják,
És akik küzdenek a Törvényért.
Jobb és bal kezükkel forgatják a talajt,
És a sivatag zöld és arany színűvé válik.
Jobb és bal kezükkel köveket fektetnek
És ezzel építik a Mennyek Birodalmát a földön.
Ők a Munka Angyalának hírvivői:
Bennük tárult fel a szent Törvény.
Óh, Mennyei Atya! Milyen sokrétű a Te világod!
Bölcsességben teremtettél mindent,
A föld tele van a Te gazdagságoddal.
Te küldöd a forrásokat a völgyekbe,
Amelyek a hegyek között futnak.
Te adsz inni a mezők vadjainak,
És te növeszted a füvet a legelésző állatoknak.
Te állítod a hatalmas fákat helyükre,
Hogy az egek madarainak legyen lakóhelyük,
És édesen énekeljenek a fák lombjai között.
Te adod a növényeket az ember szolgálatára,
Hogy táplálékot teremtsenek a földből,
A Testvérek kezében
Minden ajándék gyümölcsöt hoz,
Mert ők építik a Mennyek Birodalmát a földön.
Kinyitod tenyered, és tele van jóval.
Te küldöd a Te szellemedet,
És szent Angyalaiddal együtt,
Megújítják a föld arculatát.
Óh, te Mennyei Atya!
Te, aki önmagadban egyedül létezel!
Tárd fel a Fény gyermekeinek:
Melyik az a legfőbb hely,
Ahol a föld a legboldogabb?
A Mennyei Atya válaszolván mondá:
Az a hely, amelyre a szent Törvényt követő
Testvérek egyike rálépett:
Igaz gondolataival, jó szavaival, és nemes tetteivel!
Akinek háta erős a szolgálatban,
Akinek kezei nem tétlenek,
És aki hangját a Törvénnyel összhangban emeli föl.
Az a hely szent, ahová a Testvérek egyike
Veti a gabona, a fű és a gyümölcsök többségét:
Ahol locsolja a száraz talajt,
Vagy lecsapolja a túlságosan nedves talajt,
Mert a föld a Fény Gyermekeinek
Rendelkezésére adatott,
Hogy ők kincsként őrizzék, és törődjenek vele,
És csak annyit vegyenek ki annak mélyéből,
Ami a test táplálására szükséges.
Áldott a Fény Gyermekei,
Akiknek öröme a Törvény szerinti munkában van.
Akik a Közösség Kertjében dolgoznak nappal,
És a Mennyei Atya Angyalaihoz
Csatlakoznak éjszaka.
Az ő ajkaikról eredő történet
Tanításként szolgál az emberek fiai számára:
Egykoron, úgy mondták, a fák összegyűltek,
Hogy királyt válasszanak maguknak.
És azt mondták az olajfáknak:
- "Uralkodjál te fölöttünk."
De az olajfa azt mondta nekik:
- "Meg kell válnom az olajomtól,
Amellyel rajtam keresztül megtisztelik ők
Az Istent és az embert,
És kapjak magasabb rangot a fák fölött?"
És akkor a fák azt mondták a fügefának:
- "Gyere te, és uralkodjál fölöttünk."
De a fügefa azt mondta nekik:
- "Meg kell válnom a gyümölcseimtől,
Hogy magas rangot kapjak a fák között?"
Akkor a fák azt mondták a szőlőnek:
- "Gyere te, és uralkodjál fölöttünk."
És a szőlő azt válaszolta:
- "Meg kell válnom a boromtól,
Ami Istent és embert felvidít,
Hogy magas rangot kapjak a fák között:"

A Törvény emberének, aki teljesíti feladatait,
Nincs szüksége további áldásra.