TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
…A Helyes Gondolkodás másik értelme a tisztességes gondolkodás – azaz igazul gondolkodni. Gyakran vélekedünk igaztalanul vagy rosszul emberekről, amikor pedig jóindulattal kellene gondolkodnunk róluk. Tudják, amikor emberek találkoznak, és a barátaikról vagy ismerőseikről beszélgetnek. Nincs abban semmi rossz mindaddig, amíg jót mondanak; ám tudják, milyen gyakran boncolgatják inkább a valaki által tett rosszat, semmint a jót. Amikor valamiféle gonoszságon jár az eszük, az nem Helyes Gondolkodás. Az emberek gyakran gondolkodnak előítéletesen. Van egy véleményük, hogy ez és ez az illető gonosz, és hogy amit csinál, csakis rossz lehet. Általánosságban ez teljességgel hibás; és abban az esetben igaztalan gondolat. Senki nem lehet teljességgel elvetemült. Legalább szikrányi jónak kell lennie benne. Az előítélet tehát nem Helyes Gondolkodás. Ne feledjék ezért, hogy nem csupán nemes dolgokra kell gondolniuk, hanem igazul és becsületesen kell gondolkodniuk.
A következő lépés a Helyes Beszéd. Itt újra megtaláljuk ugyanazt a jelentéskülönbséget. Először is mindig tisztességes dolgokról kell beszélniük. Nem az önök dolga mások gonoszságait megtárgyalni. Az esetek többségében a pletyka során mondott dolgok nem igazak. Ha tehát valaki nem tette meg, amit önök mondtak róla, az önök szavai igaztalanok, és önök ártottak annak az illetőnek. Ám még ha, tegyük fel, valóban megtette is, önöknek akkor sem szabad arról beszélniük. Semmi jót nem tesznek neki azzal, ha újra meg újra felhánytorgatják, milyen rosszat cselekedett. A legjobb, ha hallgatnak róla.
Tételezzük fel, hogy a férjük, a fiuk vagy fivérük követte el azt a rosszat – biztosra veszem, hogy úgy éreznék, nem akarnak beszélni a dologról, és sokaknak reklámozni, akik egyébként nem tudnak róla. Bizonnyal ezt mondanák: „Többé nem tesz ilyet; felejtsük el.” Ugyanígy nem lenne szabad szanaszét kürtölni azt a rosszat, amit más követett el, még ha nem születése szerint testvérük is. Mindannyian követünk el időnként hibákat, és mint önök is tudják, minél kevesebbet beszélnek e hibákról, annál jobb, annak érdekében, hogy ne kelljen félni a hibák elterjedésétől. Pontosan tudnák ezt, ha a férjükről, fivérükről vagy a fiukról lenne szó.
Valamennyien fivérek és nővérek vagyunk, és ezért nincs joguk így beszélni akkor sem, ha az illető nem vér szerinti rokonuk. Mindenki iránti tisztelettel kell beszélniük, ahogy önök szeretnék, hogy beszéljenek önökkel. Ha önök valami rosszat tettek, nem szeretnék mindenkinek elmondani és mindenfelé szétkürtölni; ne tegyék tehát mások esetében sem.
A Helyes Beszéd egyik értelme, ahogy említettem, az, hogy jó dolgokról, és ne rosszakról beszéljünk; ám ne feledkezzenek meg a másik értelméről sem. Tartsák fontosnak azt, hogy amit mondanak, hamisítatlanul igaz legyen. Az emberek gyakran pontatlanul fogalmaznak, meghamisítják és eltúlozzák a dolgokat. Apró történésekből hatalmas történeteket kerekítenek – az nem Helyes Beszéd.
Most elérkeztünk a Helyes Tetthez. Látják, miként következnek ezek a lépések egymásból. Ha jó dolgokra gondolnak, nem beszélnek rosszakról, mert azt mondják, ami az elméjükben van; és ha a gondolat és a beszéd jó, a rá következő tett is az. Így hát szükség van arra, hogy törődjünk gondolatainkkal. Meg kell fontolni egy tett következményeit, mielőtt azt a tettet végrehajtjuk. Manapság senki nem él remetei magányban. Mások között él – így hát, ha gondolkodnak, azzal sok embert befolyásolnak. Önzetlennek kell lenniük, és többet törődniük másokkal, semmint csak önmagukkal. Aki csak önmagára gondol, folyamatosan kárt okoz, még ha nem tud is róla; szükséges tehát elsajátítaniuk azt a gondolkodásmódot, hogy mindig legyenek figyelemmel másokra is, nem csupán önmagukra.
A legönzetlenebb életet Gautama Buddha élte, mert Ő soha nem a saját érdekeit tartotta szem előtt, soha nem a nirvánát, hanem mindig a világot. A magunk kicsinyke módján próbáljuk meg követni az Ő példáját mások segítésében. Ha így cselekszünk, biztosak lehetünk abban, hogy gondolataink, szavaink és tetteink helyesek lesznek. Mielőtt szóra nyitnák szájukat, fontolják meg: „Igaz ez? Jóindulatú dolog? Nem bántó senkire nézve?”, majd pedig: „Hasznos? Segítek vele valakin?” És hacsak ezekre a kérdésekre nem tudnak igennel válaszolni, és azt állítani, hogy szavaik igazak lesznek, szelídek, jóindulatúak és hasznosak, jobb, ha meg sem szólalnak. Egész biztosra veszem, hogy ha ezt a szabályt követik, kevesebb lesz a szóbeszéd, mint manapság; de talán több idejük marad a Helyes Gondolkodásra. …
C.W. Leadbeater
A Nemes Nyolcrétű ösvény, tolmács
közvetítésével tartott előadás a burmai hölgyeknek, Moulmeinben,
Burmában 1914 márciusában.
Fordította: Deák Márta, 2009.
Letölthető: itt
(És erről a bejegyzésről csak utólag tudtam meg, hogy válasz is egyben a tisztelet hajónaplós Sofia egyik zavarbaejtős posztjára…Socrates soha sem saját érdekeit tartotta szem előtt, soha nem a nirvánát, hanem mindig a világot. Ezt jó tudni.)
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!