A szent tanok

 

A tan a kormányzottak számára készített szintetikus világkép.

Leginkább arra jó, hogy rá hivatkozva hozzanak törvényeket, amelyek elsősorban a törvényt írók érdekét szolgálja. De éppen ezért a törvényhozók sértik meg elsőnek saját törvényeiket. Ez a meglátásom az ideológiákra, eszmékre és törvényekre vonatkozóan.

A természet (kinek Isten) nem ír törvényeket, még is vannak törvényei.

Betartatja, de ő maga sem sérti meg. Ezek a törvények nem tanban gyökereznek, hanem belőlük következik az élet mondanivalója, értelme.

A természet törvényeit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az erre tett kísérlet esetenkénti kellemetlen következményeiből levont tapasztalat, a törvény érvényét erősíti. Ez mindig így volt, és gondolom így is lesz.

A tapasztalatszerzés olyan, mint egy színházi darab. A végén derül ki, miről

szól.

Elvileg, a végső tapasztalat levonásához szükség lenne mindenféle eseményt

megélni és megérteni. Ez képtelenség. De a képzelet megspórolhatja a végtelen

számú esemény megélését. A világban zajló események mögötti okok képzelet útján

feltárhatók, azokból következtetéseket már le lehet vonni.. Ezt tette Aranyi László is, az ”Ősrobbanás vs. Teremtés c. elméletében. Ez az elmélet egy korábbi hitvallás tudományos levezetésének is felfogható. Ez a hitvallás megtalálható a sokat idézett ősmagyar hit- és erkölcstan 1. pontjában is, ami egyenlőségjelet tesz a világ és Isten közé. Nem osztja ketté a világot teremtőre és teremtettre, hanem minden létezőt a világmindenség részévé nyilvánít. Ebből több dolog is következik, amiért érdemes lenne ezt a szemléletet komolyan venni. A lényeg egyenlőre az, hogy a világot egynek nyilvánító szemlélet csak organizmusként kezelheti a világot.

Az élőlények célja látszólag a fennmaradás. De nem azért tesznek bármit is,

mert fenn akarnak maradni. Célként a fennmaradást meg sem tudnák fogalmazni.

Az eszmék tesznek erre ugyan kísérletet, de ezekben sok köszönet nincs.

Az élőlények célja egy számukra ,,kellemes” állapot elérése. De ez a törekvés

az atomok világában is létezik, csak ott azt ,,legalacsonyabb energiaállapotnak”

nevezik a fizikusok. Ez, vagy az ember által örömnek nevezett állapotok egy -egy cél, egy-egy létezési forma számára. Ahogy tározóból lefelé törekvő víz azért hajtja meg a turbinákat, mert azokon keresztül juthat el a tengerig a számára legalacsonyab b energiaállapotot jelentő helyig, az élőlények maguk ,,örömeit” keresve kényszerülnek saját életszükségletük kielégítésére. Ami viszont csak átmenetileg sikerülhet. Így lesz az egészből egy folyamat, amit életnek hívunk. Ez a f olyamat az élőlény számára csak következmény. Az okozat. De nem az ok. Az eszmék képtelensége éppen abban van, hogy az okozatot, vagyis a következményt okként, célként kezelik. Az ok -okozati

törvényszerűséget a fizikában kauza litásnak nevezik, és a világ talán legalapvetőbb törvényszerűsége. Ezt sértik meg mondanivalójukban a ,,szent tanok” is, amikor a világ megfigyelt jelenségeiről kinyilvánítják, hogy az ok a világ céljai is egyben.

Az anyag viselkedésének jellege a kölcsönhatásokban olyan, mint az embernél

A szent tanok

A tan a kormányzottak számára

készített szintetikus világkép. Leginkább

arra jó, hogy rá hivatkozva hozzanak

törvényeket, amelyek elsősorban a törvényt

írók érdekét szolgálja. De éppen ezért a

törvényhozók sértik meg elsőnek saját

törvényeiket. Ez a meglátásom az

ideológiákra, eszmékre és törvényekre

vonatkozóan.

A természet (kinek Isten) nem ír törvényeket, még is vannak törvényei.

Betartatja, de ő maga sem sérti meg. Ezek a törvények nem tanban gyökereznek,

hanem belőlük következik az élet mondanivalója, értelme. A természet törvén yeit nem

lehet figyelmen kívül hagyni. Az erre tett kísérlet esetenkénti kellemetlen

következményeiből levont tapasztalat, a törvény érvényét erősíti. Ez mindig így volt,

és gondolom így is lesz.

A tapasztalatszerzés olyan, mint egy színházi darab. A végén derül ki, miről

szól.

Elvileg, a végső tapasztalat levonásához szükség lenne mindenféle eseményt

megélni és megérteni. Ez képtelenség. De a képzelet megspórolhatja a végtelen

számú esemény megélését. A világban zajló események mögötti okok képzelet útján

feltárhatók, azokból következtetéseket már le lehet vonni.. Ezt tette Aranyi László is,

az ”Ősrobbanás vs. Teremtés c. elméletében. Ez az elmélet egy korábbi hitvallás

tudományos levezetésének is felfogható. Ez a hitvallás megtalálható a sokat idézett

ősmagyar hit- és erkölcstan 1. pontjában is, ami egyenlőségjelet tesz a világ és Isten

közé. Nem osztja ketté a világot teremtőre és teremtettre, hanem minden létezőt a

világmindenség részévé nyilvánít. Ebből több dolog is következik, amiért érdemes lenne

ezt a szemléletet komolyan venni. A lényeg egyenlőre az, hogy a világot egynek

nyilvánító szemlélet csak organizmusként kezelheti a világot.

Az élőlények célja látszólag a fennmaradás. De nem azért tesznek bármit is,

mert fenn akarnak maradni. Célként a fennmaradást meg sem tudnák fogalmazni. Az

eszmék tesznek erre ugyan kísérletet, de ezekben sok köszönet nincs.

Az élőlények célja egy számukra ,,kellemes” állapot elérése. De ez a törekvés

az atomok világában is létezik, csak ott azt ,,legalacsonyabb energiaállapotnak”

nevezik a fizikusok. Ez, vagy az ember által örömnek nevezett állapotok egy -egy cél,

egy-egy létezési forma számára. Ahogy tározóból lefelé törekvő víz azért hajtja meg a turbinákat, mert azokon keresztül juthat el a tengerig a számára legalacsonyab b

energiaállapotot jelentő helyig, az élőlények maguk ,,örömeit” keresve kényszerülnek saját életszükségletük kielégítésére. Ami viszont csak átmenetileg sikerülhet. Így lesz az egészből egy folyamat, amit életnek hívunk. Ez a f olyamat az élőlény számára csak következmény. Az okozat. De nem az ok. Az eszmék képtelensége éppen abban van,

hogy az okozatot, vagyis a következményt okként, célként kezelik. Az ok -okozati törvényszerűséget a fizikában kauza litásnak nevezik, és a világ talán legalapvetőbb törvényszerűsége. Ezt sértik meg mondanivalójukban a ,,szent tanok” is, amikor a világ megfigyelt jelenségeiről kinyilvánítják, hogy az ok a világ céljai is egyben.

Az anyag viselkedésének jellege a kölcsönhatásokban olyan, mint az embernélaz egó. Csak azokra a hatásokra reagál, amely rá hat. Egy részecske reakciója saját

állapotának függvénye, nem egy másik részecskéé. A vírust, amelyet egy nagy

molekulacsomónak tartok, és mindössze kémiai, biokémiai reakciókra képes, véletlenül

csak saját szaporodása érdekli és jellemzi. Az emberhez még a biokémia reakciókon

kívül hozzácsapható a tudat is. De az egó ebben is megjelenik, mint éntudat. Ebből

következik, hogy az egót nem egyszerűen pszichológiai fogalomnak, hanem az anyag

viselkedése jellegének tartom. Ennek az embernél is nagy jelentősége van. Az ego az

emberben a tervező és kivitelező tényez ő. A többi anyag és eszköz.

Az egó nem azt jelenti, amit rárakott a közhiedelem. Az egó nem csak ,,csak

én”-t jelenthet, hanem ,,én és mások” -at is. Ha nem így lenne, közösségek,

társadalmak nem létezhetnének. Az egó hozta létre azokat is.

A család által megjelenített legalapvetőbb közösségi szint úgy fejlődött a

nemzet szintjére, hogy az egyén folyamatosan tágította ki azok körét, akik érdekeit

saját érdekeinek érvényesítésénél figyelembe ve tte. A figyelembe vett tényezők

milyensége és számszerűsége lehet a tudat fejlettségének egyik mértékegysége. Ha az

állatvilágot viszonyítási alapnak veszem, akkor ez igaz, mert a szellemi fejlettséget a

megtapasztalható dolgok és a megfigyelő közötti összefüggések száma is jellemzi.

Ebben a táguló körben vannak benne a ,,mások” is, az egó számára. Ennek a

logikai ,,fonalnak” a gombolyításával lehet eljutni egy végső ponthoz, amin túl már

nincs tovább. Aminél fejlettebb felfogás elvileg már nincs. Ez egy felismerés. Arról

szól, hogy önmagát összefüggésbe hozza minden mással, ami a világban létezik. Ebben

benne van az, hogy az ilyen tudat mindennel és mindenkivel az érdekek közös

találkozási pontját keresi. De a világ/Isten formulában ténylegesen csak egy pont is

létezik, mivel az Isten is csak egy. Minden érdek, ami annak meghatározható, az

ősmagyar hit- és erkölcstan első pontja alapján (,,A világ az Isten teste, erkölcsi

világrend az Isten lelke.”) egyszerre ,,isteni” érdek is. Bár nem vagyok hívő alkat, de

ez alapján tisztán komputerlogikával is azt a következtetést tudom levonni, hogy aki

minden érdek találkozási pontját keresi, Isten keresi.

A világ=Isten ,,formula” a legtökéletesebbnek látszó világkép/tan, ami

egyáltalán, az ismert világ törvényei szerint létezhet. Felold minden olyan

ellentmondást, amely az összes v ilágképnél és vallásban felbukkan. Erről a

világképről írt egy elméletet Arany i László, ”Ősrobbanás vs. Teremtés” címmel. Saját

tapasztalatból tudom, hogy az elmélet első nekifutásra nem érthető meg. Könnyen

aligha. Ezért itt csak az elmélet

kivonatát jelentő 19 posztulátumot idézem. Utána pedig a magam

megfogalmazásával kísérlem meg leírni ugyanazt.

,,1_ A Világegyetem nem „keletkezett”. Sem Ősrobbanással, sem teremtéssel.

2_ Nem volt tehát „kezdet”, miként „vé g” sem lesz.

3_ A Világegyetem térben és időben végtelen kiterjedésű.

4_ A Világegyetem mindkét irányban végtelen kiterjedésű (a parányok /elemi részek/

és a gigászok (galaktikus szuperhalmazok/ világa felé egyaránt.)

5_ A Világegyetemnek minden része, semmi sem létezik a Világegyetemen kívül

6_ A Világegyetemet anyag tölti ki.

7_ A világegyetemben valamennyi viselkedést anyag hordozza.8_ Az anyag élő, önszervező, intelligens rendszer.

9_ Az anyag elválaszthatatlan az energiától és az információtól (tudat)

10_ Az anyag megjelenési formáinak szintjei vannak

11_ Az anyag minden egyes megjelenési szintjén korlátozott számú megnyilvánulási

lehetőség áll csak rendelkezésre.

12_ Az anyag megjelenési formáinak szintjei egymásra épülnek.

13_ Az anyag megjelenési formái szintjeinek száma végtelen.

14_ Az ember az anyag megjelenési formáinak szintjeiből az elektron méretétől a

szuperhalmazok méretéig képes átlátni a teret. Ez a távolság megközelítőleg 100

nagyságrendet tesz ki (kettes számrendszerben) – és növekszik

15_ A Világegyetem fraktális szerkezetű.

16_ Az anyag a megnyilvánulási formáinak lehetőségeit (természeti törvények)

egyszerű szabályrendszerek írják le, ezek a szabályrendszerek (megnyilvánulási formák) az

anyag elidegeníthetetlen tulajdo nságai, leválaszthatatlanok az anyagról, azzal együtt

léteznek.

17_ Az anyag megnyilvánulásai energiaváltozásokban és/vagy

információváltozásokban manifesztálódnak.

18_ Mivel az anyag leválaszthatatlan tulajdonságai között az energia mellett a tudatot

(információt) is megtaláljuk, ezért az anyag megnyilvánulási formái tudatos úton is

megváltoztathatók

19_ A végtelen anyagban rendelkezésre álló, végtelen mennyiségű tudást

(információt) tekinthetjük Istennek”

Én a világmindenség legmeghatározóbb törvén yszerűségének a kauzalitás elvét

tartom, amely szerintem még az Istenre is vonatkozik. Jól tették a régen, amikor a

világ=Isten verziót tekintették a vallás alapjának. A világot ugyanis nem lehet

teremteni, ha a logika szabálya it alkalmazom. A teremtő számára valamilyen motiváció

kell a teremtéshez. A motiváció, vagyis az ok az, ami Istent ráveszi, hogy egy világot

alkosson. Ha Isten ok nélkül nem teremtene világot – ami logikus – akkor az ,,Ok” az,

ami világot teremtene Isten kezével. Mi szükség lenne Istenre, ha ő is csak eszköz

lehetne a teremtésben?

Ha ebben, a mindent magában foglaló világmindenségben megjelent magától

az élet, és legalább az emberig eljutott, akko r a világ önszervező. Ha él, akkor

világ/Isten önszervező organizmus. Ha meghatározható egy általános és messze ható

cél, ami a világ összes eseményre érvényes, akkor a világ/Isten céltudatos. Ha a

világra más törvények nem érvényesek sajátján kívül, a világ öntörvényű. Ha a világ

más célt, érdeket nem fogalmazhat meg önmagán kívül, akkor az egó. Legfeljebb az

az Isten szintjén létező ,,egó”, ahogy van atomi szinten létező ,,egó” is.

Ami a világban van tudat, azzal az anyag legalapvetőbb szinten is rendelkezik.

Téglákból sem lehet egy tudatos élőlényt összerakni, mert nincsenek meg az ehhez

szükséges tulajdonságok a téglában. Lehet belőlük palotát építeni. Erre al kalmasak.

De tudatos élőlényt nem.

A világban minden, közvetve vagy közvetlenül hatással van mindenre. Ha egy

valaminek van értelme, akkor mindennek van.Ezt a felfogást őrizte meg az erkölcstan idézett 1. pontja is. Az erkölcstan

természetnek nevezte a világot, utalva arra, hogy a világ nem pusztán anyaghalmaz,

hanem élő, (ön)szervezett rendszer.

Nehéz a világ egészére nézve úgy fogalmazni, hogy az ne vezessen

félreértéshez. A szervezés szó nem emberi természetű szerveződést jelent. A szervezés

fogalma feltételezi a tervezést. A világegyetem folyamataira a döntés szó lenne a

helyes abban az értelemben, hogy a világban a dolgok elvannak döntve. De a döntés

sem választáson alapuló döntés. A döntés joga/lehetősége nincs megadva senki és

semmi számára a világban. A világ/Isten számára sem. A döntés fogalma itt

kényszerpályát jelent. Ez az események milyenségét meghatározza azzal, ho gy nem ad

számára más lehetőséget, mint azt, ami van. A világ számára a kényszerpálya saját

maga.

Ma az útkeresések idejét éljük. Az utca embere legalább is így érzi. Azon a

szinten, ahol az országról döntenek, ott viszont egyfolytában utakat keresnek. Vagy

azért, hogy a politika irányítóinak jobb legyen, vagy hogy egy rosszabb helyzet

bekövetkezését kell megakadályozzák. Az utcáról nézve tűnik úgy, hogy a pillanatnyi

helyzet az, amit meg kell változtatni. Tapasztaltam, hogy a ,,pillanatnyi” rossz

helyzetekben, a ,,csak most kell tenni valamit” érzését próbálták az emberekben

létrehozni. Amit az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján mondhatok, az az, hogy

folyamatosan fent volt tartva a ,,véletlenül és csak most élünk rosszul” képzete. Ez

eddig mindig illúziónak bizonyult. Nem a problémák múltak el, hanem azok

érzékelése tompult. Jó példa erre ez a szóösszetétel: ,,megszorítások ú jabb

bevezetése”. Ami nem ugyan az, mintha ezt mondanák: ,,újabb megszorítások

bevezetése”. Pedig legtöbbször az utóbbiról van szó, de az előbbiről beszélnek. A mai

helyzetre is ez a jellemző. Nem újra megszorításokat vezetnek be, hanem újakkal

egészítik ki a régieket.. Az útkeresés nem más a mai helyzetben, mint új tan keresése,

amelyre hivatkozva az elkövetkezendő idők sarcait törvényessé lehet majd tenni. A

mai helyzetben megjósolható, hogy a jelen útkeresései mögött nem egy jobb világ

szándéka áll, hanem egy olyan másik világé, amelyben a megszorítások fokozásához

új eszmét állítanak fel. Erre hivatkozva új törvényeket lehet majd hozni.

Nem kell elfelejteni, hogy a világot egyenlőre a még a cionizmus ideológiájára

alapozva irányítják. És addig oda kell figyelni arra is, hogy a világ irányítói mit

mondanak de főleg mit gondolnak.

A ”Cion bölcseinek jegyzőkönyvei” (Cbj.) jelentik sz ámomra a legjobb politikai

olvasmányt. Első sorban provokatív műnek tartom, mert az egész tartalom erre jó

csak. Nyilvánvaló számomra, hogy a Cbj. -t a zsidók nem írhatták. Akiket közülük a

hatalom közelében lehet látni, azoka t szellemi képességeik alapján világméretű tervek

készítésével és kivitelezésével

nem lehet meggyanúsítani.

(Az értelmes zsidó többséget

is gójokként kezeli a Cbj.)

A zsidók legfeljebb

fogaskerekek egy gépezetben.

De ha egy ,,húsz évszázad”

folyamán készített titkos

tervről van szó, akkor sem

fényképeztetnék magukat a

Ezt a felfogást őrizte meg az erkölcstan idézett 1. pontja is. Az erkölcstan

természetnek nevezte a világot, utalva arra, hogy a világ nem pusztán anyaghalmaz,

hanem élő, (ön)szervezett rendszer.

Nehéz a világ egészére nézve úgy fogalmazni, hogy az ne vezessen

félreértéshez. A szervezés szó nem emberi természetű szerveződést jelent. A szervezés

fogalma feltételezi a tervezést. A világegyetem folyamataira a döntés szó lenne a

helyes abban az értelemben, hogy a világban a dolgok elvannak döntve. De a döntés

sem választáson alapuló döntés. A döntés joga/lehetősége nincs megadva senki és

semmi számára a világban. A világ/Isten számára sem. A döntés fogalma itt

kényszerpályát jelent. Ez az események milyenségét meghatározza azzal, ho gy nem ad

számára más lehetőséget, mint azt, ami van. A világ számára a kényszerpálya saját

maga.

Ma az útkeresések idejét éljük. Az utca embere legalább is így érzi. Azon a

szinten, ahol az országról döntenek, ott vi szont egyfolytában utakat keresnek. Vagy

azért, hogy a politika irányítóinak jobb legyen, vagy hogy egy rosszabb helyzet

bekövetkezését kell megakadályozzák. Az utcáról nézve tűnik úgy, hogy a pillanatnyi

helyzet az, amit meg kell változtatni. Tapasztaltam, hogy a ,,pillanatnyi” rossz

helyzetekben, a ,,csak most kell tenni valamit” érzését próbálták az emberekben

létrehozni. Amit az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján mondhatok, az az, hogy

folyamatosan fent volt tartva a ,,véletlenül és csak most élünk rosszul” képzete. Ez

eddig mindig illúziónak bizonyult. Nem a problémák múltak el, hanem azok

érzékelése tompult. Jó példa erre ez a szóösszetétel: ,,megszorítások ú jabb

bevezetése”. Ami nem ugyan az, mintha ezt mondanák: ,,újabb megszorítások

bevezetése”. Pedig legtöbbször az utóbbiról van szó, de az előbbiről beszélnek. A mai

helyzetre is ez a jellemző. Nem újra megszorításokat vezetnek be, hanem újakkal

egészítik ki a régieket.. Az útkeresés nem más a mai helyzetben, mint új tan keresése,

amelyre hivatkozva az elkövetkezendő idők sarcait törvényessé lehet majd tenni. A

mai helyzetben megjósolható, hogy a jelen útkeresései mögött nem egy jobb világ

szándéka áll, hanem egy olyan másik világé, amelyben a megszorítások fokozásához

új eszmét állítanak fel. Erre hivatkozva új törvényeket lehet majd hozni.

Nem kell elfelejteni, hogy a világot egyenlőre a még a cionizmus ideológiájára

alapozva irányítják. És addig oda kell figyelni arra is, hogy a világ irányítói mit

mondanak de főleg mit gondolnak.

A ”Cion bölcseinek jegyzőkönyvei” (Cbj.) jelentik sz ámomra a legjobb politikai

olvasmányt. Első sorban provokatív műnek tartom, mert az egész tartalom erre jó

csak. Nyilvánvaló számomra, hogy a Cbj. -t a zsidók nem írhatták. Akiket közülük a

hatalom közelében lehet látni, azoka t szellemi képességeik alapján világméretű tervek

készítésével és kivitelezésével

nem lehet meggyanúsítani.

(Az értelmes zsidó többséget

is gójokként kezeli a Cbj.)

A zsidók legfeljebb

fogaskerekek egy gépezetben.

De ha egy ,,húsz évszázad”

folyamán készített titkos

tervről van szó, akkor sem

fényképeztetnék magukat a

Ezt a felfogást őrizte meg az erkölcstan idézett 1. pontja is. Az erkölcstan

természetnek nevezte a világot, utalva arra, hogy a világ nem pusztán anyaghalmaz,

hanem élő, (ön)szervezett rendszer.

Nehéz a világ egészére nézve úgy fogalmazni, hogy az ne vezessen

félreértéshez. A szervezés szó nem emberi természetű szerveződést jelent. A szervezés

fogalma feltételezi a tervezést. A világegyetem folyamataira a döntés szó lenne a

helyes abban az értelemben, hogy a világban a dolgok elvannak döntve. De a döntés

sem választáson alapuló döntés. A döntés joga/lehetősége nincs megadva senki és

semmi számára a világban. A világ/Isten számára sem. A döntés fogalma itt

kényszerpályát jelent. Ez az események milyenségét meghatározza azzal, ho gy nem ad

számára más lehetőséget, mint azt, ami van. A világ számára a kényszerpálya saját

maga.

Ma az útkeresések idejét éljük. Az utca embere legalább is így érzi. Azon a

szinten, ahol az országról döntenek, ott vi szont egyfolytában utakat keresnek. Vagy

azért, hogy a politika irányítóinak jobb legyen, vagy hogy egy rosszabb helyzet

bekövetkezését kell megakadályozzák. Az utcáról nézve tűnik úgy, hogy a pillanatnyi

helyzet az, amit meg kell változtatni. Tapasztaltam, hogy a ,,pillanatnyi” rossz

helyzetekben, a ,,csak most kell tenni valamit” érzését próbálták az emberekben

létrehozni. Amit az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján mondhatok, az az, hogy

folyamatosan fent volt tartva a ,,véletlenül és csak most élünk rosszul” képzete. Ez

eddig mindig illúziónak bizonyult. Nem a problémák múltak el, hanem azok

érzékelése tompult. Jó példa erre ez a szóösszetétel: ,,megszorítások ú jabb

bevezetése”. Ami nem ugyan az, mintha ezt mondanák: ,,újabb megszorítások

bevezetése”. Pedig legtöbbször az utóbbiról van szó, de az előbbiről beszélnek. A mai

helyzetre is ez a jellemző. Nem újra megszorításokat vezetnek be, hanem újakkal

egészítik ki a régieket.. Az útkeresés nem más a mai helyzetben, mint új tan keresése,

amelyre hivatkozva az elkövetkezendő idők sarcait törvényessé lehet majd tenni. A

mai helyzetben megjósolható, hogy a jelen útkeresései mögött nem egy jobb világ

szándéka áll, hanem egy olyan másik világé, amelyben a megszorítások fokozásához

új eszmét állítanak fel. Erre hivatkozva új törvényeket lehet majd hozni.

Nem kell elfelejteni, hogy a világot egyenlőre a még a cionizmus ideológiájára

alapozva irányítják. És addig oda kell figyelni arra is, hogy a világ irányítói mit

mondanak de főleg mit gondolnak.

A ”Cion bölcseinek jegyzőkönyvei” (Cbj.) jelentik sz ámomra a legjobb politikai

olvasmányt. Első sorban provokatív műnek tartom, mert az egész tartalom erre jó

csak. Nyilvánvaló számomra, hogy a Cbj. -t a zsidók nem írhatták. Akiket közülük a

hatalom közelében lehet látni, azoka t szellemi képességeik alapján világméretű tervek

készítésével és kivitelezésével

nem lehet meggyanúsítani.

(Az értelmes zsidó többséget

is gójokként kezeli a Cbj.)

A zsidók legfeljebb

fogaskerekek egy gépezetben.

De ha egy ,,húsz évszázad”

folyamán készített titkos

tervről van szó, akkor sem

fényképeztetnék magukat alogika szabályai szerint egyes zsidó hatalmasok az USA elnökének társaságában.

A Cbj.-t egyelőre azok művének tartom, akik Pike,

(1809-1891) amerikai tábornok szájába adták a három világháborúra épülő

luciferi világrend tervét. Pike szellemi felkészültségét jól jellemzi az általa elmondott

beszéd:

,,Az örök törvény szerint nincsen fény árnyék, nincs szépség csúnyaság , és nincs

fehér fekete nélkül, mert az Abszolút csak két Istenségben létezhet...

...Lucifer a Fény és a Jóság Istene azonban küzdelmet vív az emberiségért Adonájjal,

a Sötétség és a Gonosz Istenével szemben ."

Világ=Isten formula alapján ez egy marhaság. Alapból azért, mert a ,,formula”

szerint teremtő nincsen. Nem csak kettő, de egy sem. Másrészt azért problémás a

beszéd, mert ha két Istenre épül a világ, akkor egymással har colniuk legfeljebb

szórakozás lenne. Ha tényleg komolyan küzdenének az emberiségért, akkor azt kellene

kérdezni, mi ér néhány milliárd emberben olyan sokat, amiért két, végtelen hatalmú

lény egymás hajába kap?

Pike-nak tulajdonított luciferi világrend három világháborút irányzott elő. Ebből

kettő eddig ,,szerencsésen” megvalósult. A harmadikról a ,,mérsékeltek” azt

gondolják, hogy az már valószínűtlen. De nem ezt gondolták az első kettőről is, amíg

azok be nem következtek? Azok áldozatainak száma nagy volt ahhoz képest, hogy

nem tudni, valójában mit céloz meg a Lucifer-doktrina. De ha egyszer meg is tudjuk,

és ha még nagyon jó és szép világ is lesz a dolog vége, lesznek majd finnyásak,

akik orrát e világ múltjából áradó dögszag irritálni fogja.

A Cbj.-t olvasva nyilvánvaló, hogy a zsidók csak a fal, vagy a hivatkozás

szerepét szolgálják. Pike teveiben pedig sok jót nem írtak elő számukra. Ez azért

feltételezhető, mert a cionizmust fajhoz, vagyis a zsidókhoz kötötték. A mai

közvélemény is egy fogalomként kezeli a kettőt. Nem nehéz kitalálni, hogy a harmadik

világháború – ha bekövetkezik – egy valódi zsidó holokauszt lesz.

Nem sok jót ígér, hogy a Cbj.ben leírtak egy része megvalósult már, más

részei pedig éppen érvényben van nak. Ilyen lehet a mai világválság lehetséges oka

is. Idézek a 20. ,,jegyzőkönyvből”:

,,Gazdasági válságokat idéztünk elő a gójok számára egyszerűen azáltal, hogy pénzt

vontunk ki a forgalomból”

Ezeket a szavakat több mint száz éve gondolták ki, és akkor is már múlt

időben fogalmazták. De a tartalom teljes mértékben lefedi a mai gaz dasági helyzetet.

Azt mindenki tudja, hogy a mai válság a bankoktól indult ki. Azt is, hogy a bankok

ezer milliárd számra kapták a dollár és euró segélyeket. De mit tudtak volna vele

csinálni? Ha kell a bankoknak pénz, ny omatnak. Ha pénzbeli támogatás kell neki, azt

meg tudják oldani maguk is. A pénzzel egyet tehetnek, ha azt az államtól kérik, de

inkább követelik: a kapott pénzbeli ,,segélyt” megsemmisítik. Ezzel tulajdonképpen

válságot idéznek elő, de ahogy a dolgok alakulását figyelem, ez is lehet a céljuk. Ma

pontosan az történik amit száz- ki tudja hány éve már elterveztek.

A ,,Szent Korona Tan” bevételének kiszivárogtatott szándéka az alkotmányba

lehet annak jele is, hogy nemzeti színben . Aki elolvasta a Szent korona Tant és a

történelmi alkotmányt, az abban semmi garanciát nem találhatott saját jövőjére nézve.

Attól, hogy az alkotmány deklarálja az állam szabadságát, még az állam nem leszszuverén. Az alkotmányt ehhez még az ellenséggel is el kellene fogadtatni.. Aztán a

népek egyenjogúsága a Szent Korona ala tt oda vezetett, hogy népeink elvették tőlünk

azokat a területeket is, ami előzőleg még ősi magyar területek voltak. Előbb

tudatosult bennük, hogy azon a területen éltek évszázadok óta. Saját nemzettudattal,

nyelvvel zászlóval, himnusszal, meg egyebekkel. 1920 -ig.

Az ősmagyar hit- és erkölcstan tartalmát a jelek szerint kiegészítették. A

kiegészítés jellege olyan, hogy az szabadkőnűves munka is lehetett. Az erkölcstan

tartalmának színvonala annak 1. ponttól a többi felé haladva, a filozófiai magaslattól

az aktuálpolitika mélységéig sül lyedt.

Az 1. pontról már írtam és azt idéztem. Az erkölcstan 1, 2, 3, 4, 5. pontjai még

az eredeti részek. A következő pontok egyre az adott kor politikai üzeneteinek

látszanak.

30. pont teljesen új része az tannak, mert né v szerint is említve van benne

Kossuth Lajos, aki viszont 1802 -bn született. Aki ugyanakkor szabadkőművesként is

hírbe került. A szabadkőműves mozgalomba írt kérelme az

Interneten is elérhető

(kép).

,,30. Legnagyobb,

legragyogóbb csillagaink

voltak és lesznek: Ming-Ruth

(Nimród),

Hunor, Magor, Atilla,

Árpád, Koppány, Dózsa,

Rákóczi, Kossuth s még

többen.”

A

szabadkőművességről annyit

tudok, hogy nemzeti

mozgalmak mögött álló

nemzetközi mozgalom. Erről

már sokat írtak és fognak

írni. Megvannak ennek a

műfajnak a szakértői, én csak olvasom őket. Két dolgot azért bizonyosnak veszek.

Az egyik az, hogy egy nép nem szokott forradalmat csinálni. A munka mellett

önmagában is képtelenség szervez kedni. A szervezkedéshez különben is bizonyos

mértékű mobilitás kell, amivel a ,,földhöz ragadt füstös paraszt” nem rendelkezhetett.

Kossuthnak például lehetett népszerűsége az egyszerű emberek között, de tőlük

felhatalmazása a forradalomra nem. Ugyancsak érdekes az is, hogy a ,,tan”

csillagainak nevei között nem szerepel sem Petőfi, sem Széchenyi. Petőfi népszerűsége

nagyobb volt mint Kossuthé. Versei folytán Petőfinek is mertebbnek és főleg

népszerűbbnek kellet lennie Kossuthnál. Petőfi nyelvezete a verseiben a nép

gondolkodását jobban tükrözte a kor bármely politikusa gondolkodásánál. Széchenyi

meg ugye ismert volt a Tisza szabályozásával kapcsolatban is, ami finoman sz ólva

több volt, mint politikai csevej.

,,40. A gazdagnak adóznia, a szegénynek dolgoznia kell a magyar gyermekek javára,

szuverén. Az alkotmányt ehhez még az ellenséggel is el kellene fogadtatni.. Aztán a

népek egyenjogúsága a Szent Korona ala tt oda vezetett, hogy népeink elvették tőlünk

azokat a területeket is, ami előzőleg még ősi magyar területek voltak. Előbb

tudatosult bennük, hogy azon a területen éltek évszázadok óta. Saját nemzettudattal,

nyelvvel zászlóval, himnusszal, meg egyebekkel. 1920 -ig.

Az ősmagyar hit- és erkölcstan tartalmát a jelek szerint kiegészítették. A

kiegészítés jellege olyan, hogy az szabadkőnűves munka is lehetett. Az erkölcstan

tartalmának színvonala annak 1. ponttól a többi felé haladva, a filozófiai magaslattól

az aktuálpolitika mélységéig sül lyedt.

Az 1. pontról már írtam és azt idéztem. Az erkölcstan 1, 2, 3, 4, 5. pontjai még

az eredeti részek. A következő pontok egyre az adott kor politikai üzeneteinek

látszanak.

30. pont teljesen új része az tannak, mert né v szerint is említve van benne

Kossuth Lajos, aki viszont 1802 -bn született. Aki ugyanakkor szabadkőművesként is

hírbe került. A szabadkőműves mozgalomba írt kérelme az

Interneten is elérhető

(kép).

,,30. Legnagyobb,

legragyogóbb csillagaink

voltak és lesznek: Ming-Ruth

(Nimród),

Hunor, Magor, Atilla,

Árpád, Koppány, Dózsa,

Rákóczi, Kossuth s még

többen.”

A

szabadkőművességről annyit

tudok, hogy nemzeti

mozgalmak mögött álló

nemzetközi mozgalom. Erről

már sokat írtak és fognak

írni. Megvannak ennek a

műfajnak a szakértői, én csak olvasom őket. Két dolgot azért bizonyosnak veszek.

Az egyik az, hogy egy nép nem szokott forradalmat csinálni. A munka mellett

önmagában is képtelenség szervez kedni. A szervezkedéshez különben is bizonyos

mértékű mobilitás kell, amivel a ,,földhöz ragadt füstös paraszt” nem rendelkezhetett.

Kossuthnak például lehetett népszerűsége az egyszerű emberek között, de tőlük

felhatalmazása a forradalomra nem. Ugyancsak érdekes az is, hogy a ,,tan”

csillagainak nevei között nem szerepel sem Petőfi, sem Széchenyi. Petőfi népszerűsége

nagyobb volt mint Kossuthé. Versei folytán Petőfinek is mertebbnek és főleg

népszerűbbnek kellet lennie Kossuthnál. Petőfi nyelvezete a verseiben a nép

gondolkodását jobban tükrözte a kor bármely politikusa gondolkodásánál. Széchenyi

meg ugye ismert volt a Tisza szabályozásával kapcsolatban is, ami finoman sz ólva

több volt, mint politikai csevej.

,,40. A gazdagnak adóznia, a szegénynek dolgoznia kell a magyar gyermekek javára,

szuverén. Az alkotmányt ehhez még az ellenséggel is el kellene fogadtatni.. Aztán a

népek egyenjogúsága a Szent Korona ala tt oda vezetett, hogy népeink elvették tőlünk

azokat a területeket is, ami előzőleg még ősi magyar területek voltak. Előbb

tudatosult bennük, hogy azon a területen éltek évszázadok óta. Saját nemzettudattal,

nyelvvel zászlóval, himnusszal, meg egyebekkel. 1920 -ig.

Az ősmagyar hit- és erkölcstan tartalmát a jelek szerint kiegészítették. A

kiegészítés jellege olyan, hogy az szabadkőnűves munka is lehetett. Az erkölcstan

tartalmának színvonala annak 1. ponttól a többi felé haladva, a filozófiai magaslattól

az aktuálpolitika mélységéig sül lyedt.

Az 1. pontról már írtam és azt idéztem. Az erkölcstan 1, 2, 3, 4, 5. pontjai még

az eredeti részek. A következő pontok egyre az adott kor politikai üzeneteinek

látszanak.

30. pont teljesen új része az tannak, mert né v szerint is említve van benne

Kossuth Lajos, aki viszont 1802 -bn született. Aki ugyanakkor szabadkőművesként is

hírbe került. A szabadkőműves mozgalomba írt kérelme az

Interneten is elérhető

(kép).

,,30. Legnagyobb,

legragyogóbb csillagaink

voltak és lesznek: Ming-Ruth

(Nimród),

Hunor, Magor, Atilla,

Árpád, Koppány, Dózsa,

Rákóczi, Kossuth s még

többen.”

A

szabadkőművességről annyit

tudok, hogy nemzeti

mozgalmak mögött álló

nemzetközi mozgalom. Erről

már sokat írtak és fognak

írni. Megvannak ennek a

műfajnak a szakértői, én csak olvasom őket. Két dolgot azért bizonyosnak veszek.

Az egyik az, hogy egy nép nem szokott forradalmat csinálni. A munka mellett

önmagában is képtelenség szervez kedni. A szervezkedéshez különben is bizonyos

mértékű mobilitás kell, amivel a ,,földhöz ragadt füstös paraszt” nem rendelkezhetett.

Kossuthnak például lehetett népszerűsége az egyszerű emberek között, de tőlük

felhatalmazása a forradalomra nem. Ugyancsak érdekes az is, hogy a ,,tan”

csillagainak nevei között nem szerepel sem Petőfi, sem Széchenyi. Petőfi népszerűsége

nagyobb volt mint Kossuthé. Versei folytán Petőfinek is mertebbnek és főleg

népszerűbbnek kellet lennie Kossuthnál. Petőfi nyelvezete a verseiben a nép

gondolkodását jobban tükrözte a kor bármely politikusa gondolkodásánál. Széchenyi

meg ugye ismert volt a Tisza szabályozásával kapcsolatban is, ami finoman sz ólva

több volt, mint politikai csevej.

,,40. A gazdagnak adóznia, a szegénynek dolgoznia kell a magyar gyermekek javára,vagyon és erő arányában, korlátlanul.”

A 40. pont nemzeti ruhába bújtatott cionizmus. Az, hogy a munka csak a szegény

számára kötelező, azt jelenti, hogy a tanba egy úr -szolga viszonyra épülő gazdasági

modellt próbáltak becsempészni. Ebben a modellben szükséges, hogy mindig legyenek

szegények, különben nem lenne aki dolgozna. A munka általi meggazdagodás egyben

felmentést is adna a munka kötelezettsége alól. Mi ez, ha nem abszurditás? Nem

valószínű, hogy komolyan gondolták a 40. pontot. Inkább örök időkre érvényes

leosztása ez a társadalmi pozícióknak. A szegény maradjon szegény, a gazdag

maradjon gazdag. A Szent Korona Tan és Alkotmány szellemiségében. Mert éppen

azok akarták a 40. pontban foglaltakat megvalósítani, akik a Szent Korona Tan t és

Alkotmányt a nép minden tagjára érvényesnek követelték. A kor is adott, amelyben a

40. pont született: valamikor a XIX. században. Lehet akkor azon csodálkozni, hogy

az 1949-es ,,demokratikus” alkotmányt 2011 -ben olyan alkotmánnyal akarják

felcserélni, amelybe – ahogy fentről megszellőztették –bele kerülne a Szent Korona Tan

szellemisége is?

Az erkölcstan következő pontjai mögött akár háborúra való készülődés

szándéka is állhat:

,,41. Kettős fegyverrel kell kényszeríteni minden nagykorút arra, hogy a 10 éven

aluli gyermekek élelméről, ruhájáról gondoskodjék. A fényűzési adó az övék.

42. Négy gyermekig a szülő, azonfelől a gyermektelenek kötelesek gondoskodni a

gyermekekről: négy gyermekig.

43. Egy gyermek az apa helyett van, egy az anya helyett s úgy az apa, mint az anya

után egy-egy fajszaporulat kell, hogy legyen.

44. A négyes gyermekszám tehát a legkisebb köteles szám. Ezen felül minden

gyermek fokozott érdem.

45. A magyar fajnak minden évben népszámlálást kell tartania s minden évben

legalább 10% szaporulatnak kell lennie születés útján; 10 évenként kétszereződés.”

A születésszám növelésének és a gyerekekről gondoskodásnak ilyen diktatórikus

formájával nem találkoztam. A 45. pont külön szám. A népesség tízévenkénti

megkétszereződése száz év alatt valamivel több mint ezerszeres szaporulatot jelent.

Ha mindezt 150 éve írták, és onnantól szereznek érvényt ennek a pontnak

akkor a XX. század derekára 5-6 milliárd magyar élt volna a Földön (ekkor az

emberiség lélekszáma még 2 milliárd a latt volt). Ők ekkor hol éltek volna? A Kárpát

medencében 5 milliárd magyarnak nem lett volna hely. De még Ázsiában sem

nagyon. A választ az erkölcstan 46. pontja sejteti:

,,46. A Föld emberies és okos beosztással ezerszerte több embert tud eltartani, mint

amennyi a Földön él.”

Ki lett számítva, éppen ezerszeres szaporulat kell. Ha egy kis hiba csúszo tt

volna számításban, arra az esetre a 47, pont ad útmutatást:,,47. Ha egy országban mégis több volna az ember, mint amennyi jó birtokviszonyok

mellett is megélhet, új földeket kell foglalni s erre a gazdagok a szegényeket kötelesek

felfegyverezni.”

A fenti mondatnak a mai korra semmilyen üzenete nincs. Ebből is látszik,

hogy a múltat maradéktalanul visszahozni a jövő társadalmi rendszerében nem lehet.

De amelyek alkalmazhatók ma vagy holnap, arról hiba lenn e lemondani. Főleg, ha

az a mai korban még fejlődés lenne, Mint ahogy az erkölcstan 1. pontja is az.

A Szent Korona Tan alapja maga a korona. Ez inkább egy aranyból készített

sámánkoronának látszik.

Lényeges különbség még sem az anyagában, hanem az alakjában van.

A sámánkoronán nincs kereszt. Ha István ,,koronája” eredetileg a

sámánkoronák mintájára készült (amit Rómától kapott állítólag), akkor a ,,Szent

Koronán” sem lehetett eredetileg kereszt. Ennek semmi értelme nem is lett volna.

Hiszen a kereszt maga a pánt volt a sámánkoronán. További keresztre elvileg semmi

szükség nem volt.

,,47. Ha egy országban mégis több volna az ember, mint amennyi jó birtokviszonyok

mellett is megélhet, új földeket kell foglalni s erre a gazdagok a szegényeket kötelesek

felfegyverezni.”

A fenti mondatnak a mai korra semmilyen üzenete nincs. Ebből is látszik,

hogy a múltat maradéktalanul visszahozni a jövő társadalmi rendszerében nem lehet.

De amelyek alkalmazhatók ma vagy holnap, arról hiba lenn e lemondani. Főleg, ha

az a mai korban még fejlődés lenne, Mint ahogy az erkölcstan 1. pontja is az.

A Szent Korona Tan alapja maga a korona. Ez inkább egy aranyból készített

sámánkoronának látszik.

Lényeges különbség még sem az anyagában, hanem az alakjában van.

A sámánkoronán nincs kereszt. Ha István ,,koronája” eredetileg a

sámánkoronák mintájára készült (amit Rómától kapott állítólag), akkor a ,,Szent

Koronán” sem lehetett eredetileg kereszt. Ennek semmi értelme nem is lett volna.

Hiszen a kereszt maga a pánt volt a sámánkoronán. További keresztre