Szólásokban, szókapcsolatokban rejlő időfizikai, azaz a teremtéstanra történő utalások: Ötöl-hatol - a téridő rendszerre való utalás: öt forrás keltette önfenntartó rendszer hat helyen.

Nem jut ötről a hatra - a téridő rendszerre való utalás.

Lépjünk olajra - a téridő szeleteket elválasztó réteg, aki tehát olajra tud lépni, az másik téridő rendszerbe képes átjutni.

Színe-java, színről-színre - téridő szeletekre való utalás.

Felkavarta az állóvizet - a teremtés kezdeti folyamata, mikor az álló forráspont mozgásba jön.

Bolond lyukból bolond szél fúj - lyuk, mint forrás vagy jelenpont.

Kétségbe esik – a mandu binduvá, a megnyilvánulatlan megnyilvánulttá válása. Három a magyar igazság - szenthármasság, mint atya-anya-fiú; jobbos-balos csavarodású-csavarodás nélküli tachion; triász, azaz a hármas téridő-rendszer.

Mindennek van határa - az univerzumnak is.

A falnak is füle van - minden információ megmarad szerte az univerzumban, tárolódik az Akashában, még ha azt hisszük, hogy egyedül vagyunk, és nincs szem-, vagy fültanú.

Csak az imádság tartja benne a lelket - a lélek, mint önálló részecske.

Csak hálni jár bele a lélek - a lélek, mint a testből kilépni képes önálló részecske.

Rend a lelke mindennek - az univerzum működésének is.

Isten háta mögött – a tachion csúcsán haladó forráspontra, illetve a mögötte keltett múltszférákra való utalás.

Légy nagylelkű - ez a szavunk utal arra, hogy vannak normál (egy mikronos) lelkek, valamint 4 mikronos nagy lelkek. Ezért van, hogy a gonosz emberekre azt mondjuk, hogy lelketlen, vagy, hogy egy bűn az ember lelkén szárad, azaz rögzül abban minden életünk valamennyi információja.

Az emberek Istennel való kapcsolata

Népmesei elemek teremtéstanra vonatkozó jelentései:

Hol volt, hol nem volt

Talán ez a kifejezés a legtalálóbb a manduból binduvá, avagy a megnyilvánulatlan megnyilvánulttá válásának szimbolizálására.

A legkisebb fiú

A téridő hatos rendszerében a legelöl lévő, azaz a legfiatalabb forrás végzi a visszacsatolást azzal, hogy beleszáguld az előtte lévő tachionba.

Szerencsét próbálni

Mivel a szer szóelem valamilyen helyet, rendszerességet, illetve mozgást jelent, az encs(e) pedig azt a réteget jelöli, ami két-két téridőszelet között van, így valószínűleg azon mesebeli ifjak, aki elindultak szerencsét próbálni, azok a téridő rendszer rétegei között kirándultak egyet.

Óperenciás tengeren túl

Az enc(s) szúgyök ebben a szóban is szerepel, tehát az előző magyarázathoz hasonlóan itt is a téridő rendszerben való közlekedésről lesz szó.

Szárnyas paripa

Ez és minden szárnyas szimbólum a Levegő alapelemet, azaz a téridőt jelöli.

Parazsat evő ló

A parázs a Tűz (tachion), a parazsat evő ló pedig a téridő rendszer.

Hetedhét (ország)

A Tórem-mitológiában lévő hét égbolt, a hét menyország a téridő rendszer hat tachionja, valamint az anyatachion, amiben ezek benne vannak. Az ötödik ég mindig hangsúlyosabb szereppel bír, mivel a rendszerben valójában csak öt forrás van, hat helyen.

Hétfejű sárkány

Csakúgy, mint az előző népmese elem, ez is a téridő rendszert, és az őt magában foglaló tachiont jelzi. A mesékben ez a sárkány, csak akkor pusztul el, ha vagy egyszerre levágják minden fejét, vagy ha szíven szúrják. Ez a téridő rendszerre is igaz: ha nem szüntetjük meg az összes tachion egyszerre, akkor az újra tudja magát keletkeztetni.

Világfa, égig érő fa

A fraktális rendszer szimbóluma.

Aranylánc, ezeröles lánc (amivel az égből leereszkednek)

Fluidszál, másnéven időszál, azaz binduk egymásba ágyazódott láncolata.

Kacsalábon forgó palota

A forgó hatos téridő rendszer. Ahol ezt kacsázva jelölik, ott az öt forrás hat helyen történő billegésére utalnak.

Láncmesék (pl. A kóró és a kismadár)

A múlt tágulását és a jövő összehúzódását a jelen-, avagy forráspontba szimbolizálja.

Aki nem hiszi, járjon utána

Akik egykor ezen teremtéstanra vonatkozó információkat elrejtették a népmeséinkben, egyúttal fel is hívják a figyelmünket arra, hogy járjunk utána a dolgoknak és fejtsük meg az üzenetek jelentését.