Egy újabb fordítás Nag Hammadiból:
Akinek van szeme a látásra, lássa :)

A Villámcsapás, a Tökéletes Elme

Angolra fordította: George W. MacRae
Fordította: Biga Cubensis

Az erőtől küldettem előre,
És azokhoz jöttem, akik elmélkednek rajtam,
Megtaláltam azokat, akik kerestek.
Nézz rám, te, aki elmélkedsz rajtam,
És te hallgató, hallgass engem.
Te, aki vársz rám, engedj magadhoz.
És ne engedj el a szemed elől.
Ne tedd hangodat, se a hallásodat gyűlölködővé irántam,
Ne legyél tudatlan felőlem sehol és semmikor. Légy éber!
Ne legyél tudatlan felőlem.
Én vagyok az első és az utolsó.
Én vagyok a dicsőséges, és én vagyok a megvetett.
Én vagyok a szajha, és én vagyok a szent.
Én vagyok a feleség, és én vagyok a szűz.
Én vagyok az anya, és én vagyok a leány.
Én vagyok az anyám utódjai.
Én vagyok a terméketlen, és sokan az ő fiai.
Én vagyok, akinek lakodalma nagyszerű,
És én vagyok, aki soha nem vett el férjet.
Én vagyok a szülésznő, és aki nem szül.
Én vagyok a vigasza szülési fájdalmaimnak.
Én vagyok a vőlegény és a menyasszony,
És ez a férjem, aki nemzett engem.
Én vagyok apám anyja,
És a férjem húga, és ő az én utódom.
Én vagyok az ő rabszolgája, aki felkészít engem.
Én vagyok az utódom ura.
De ő az, aki nemzett engem, a születés napja előtt.
És ő az én utódom az időben, és az én erőm tőle van.
Én vagyok az ő erejének irányítója, míg ő fiatal, és ő korom mérője.
És minden, amit akar, megtörténik velem.
Én vagyok a csend, ami végtelen, és a gondolat, melynek emléke állandó.
Én vagyok a hang, melynek hangzása sokféle, és a szó, melynek jelentése többszörös.
Én vagyok a nevem kifejezése.
Miért szeretsz engem, aki utálsz, és utálsz engem, aki szeretsz?
Te aki megtagadsz engem, vallj meg engem,
És te aki megvallasz engem, te pedig tagadj meg.
Te, aki az igazságot mondod rólam, hazudsz,
És te aki hazudsz rólam, az igazságot mondod.
Te, aki ismersz engem, légy tudatlan felőlem,
És azoknak, akik nem ismernek, ismertess meg engem.
Én vagyok a tudás és a tudatlanság.
Én vagyok a szégyen és bátorság.
Én vagyok a szégyentelen; én vagyok a megszégyenített.
Én vagyok az erő, és én vagyok a félelem.
Én vagyok a háború, és én vagyok a béke.
Szentelj nekem figyelmet.
Én vagyok a kegyvesztett és a nagyszerű.
Figyelj az erőmre és gyengeségemre.
Ne légy dölyfös, amikor engem kiűznek a földről,
Megtalálsz azokban, akik majd utánam jönnek.
Ne tekints rám a trágyadombon,
ne menj és ne hagyd, hogy kiűzzenek, és megtalálsz a királyságban.
És ne nézz rám, amikor kiűznek a kegyvesztettek közé, akik a legkisebb helyeken vannak,
ne nevess rajtam.
És ne űzz ki az erőszakkal a holtak közé.
De, én vagyok a könyörületes, és én vagyok a kegyetlen.
Figyelj!
Ne gyűlöld az én engedelmességemet,
És ne szeresd az önuralmam.
Gyengeségemben ne hagyj cserben,
És ne félj az erőmtől.
Miért nézed le a félelmemet és átkozod a büszkeségemet?
De én vagyok, aki minden félelemben létezik,
És én vagyok az erő a remegésben.
Én vagyok ő, aki gyenge,
És én vagyok, aki már jó helyen van.
Én vagyok az öntudatlan, és én vagyok bölcs.
Miért gyűlöltél meg engem tanácsadóid körében?
Azért, hogy csendes legyek azok között, akik csendesek,
És azért, hogy jelenjek meg és beszéljek,
Miért gyűlöltök engem, ti Görögök?
Mert barbár vagyok a barbárok között?
Ezért vagyok a Görögök tudománya és a barbárok bölcsessége.
Én vagyok a Görögök és a barbárok ítélete.
Én vagyok az, akinek képe hatalmas Egyiptomban,
És én vagyok az, akinek nincsen istene a barbárok között.
Én vagyok az, akit mindenhol gyűlölnek
És én vagyok az, akit mindenhol szeretnek.
Én vagyok az, akit Életnek neveztek, de te a Halálnak hívtál,
Én vagyok az, akit a Törvénynek hívtak, te törvényellenesnek neveztél,
Én vagyok az, akit üldöztél, és én vagyok, akinek nekiütköztél.
Én vagyok az, akitől elszakadtál, és aki újból összeakadsz velem.
Én vagyok az, aki előtt szégyenkezhettél, és te szégyentelen voltál.
Én vagyok az, aki nem tart ünnepet és én vagyok az, akinek több ünnepe is van.
Én, én az istentelen, és Én vagyok az, melynek Istene nagy.
Én vagyok az, akit hibáztattál, és megvetettél.
Tanulatlan voltam és tanultak tőlem.
Én vagyok az, akit lenéztél és bíráltál.
Én vagyok az, akitől rejtve voltál és megjelensz nekem.
De valahányszor eltüntetitek magatokat, Én magam jelenek meg.
Valahányszor megjelentek, én magam rejtőzöm el.
…
Vígy el engem magatokhoz, akik rút és romos helyekről jöttetek,
Raboljatok azoktól, akik jók még ha csúfságukban is.
Szégyenből, hozz engem magatokhoz szégyentelenül;
Szégyentelenségből és szégyenből megszidlak magatokban.
És állj elém, te aki ismersz engem és ismered a családomat,
És hozd létre a nagyokat az első kis teremtmények közül.
Lépj elő a gyereklétbe, és ne nézd le, csak azért mert apró és kicsiny.
Ne fordulj el a nagyságtól, amely a kicsiség darabjaiból áll,
Kicsiségekért, melyek a nagyságból ismertek.
Miért engem átkozol és dicsérsz?
Te sebesültél meg és te lettél a dicső.
Ne különíts el engem a elsőktől, akiket megismertél.
És ne vess meg senkit és ne utasítsd el senkit.
..
Én vagyok a kutatásom tudománya,
És a megtalált azoknak, akik keresnek,
És a parancs azoknak, akik kérdeznek,
Ereje angyalok hatalmának, kik szavamra küldettek,
Istenek hatalmának, kik saját korukban tanácsomra jöttek,
Emberszellem hatalmának, aki bennem létezik,
Nő hatalmának, ki velem lakik.
Én vagyok az, akit dicsőítenek, akit áldanak,
És akit megvetően lenéznek.
Én vagyok a béke, és én a háború, mely miattam jő el.
Én vagyok az idegen, és én a polgár.
Én vagyok az anyag, és az, aminek nincs anyaga.
Akik nincsenek szövetségben velem, azok tudatlanok felőlem,
És azok, akik egyek velem, azok ismernek engem.
Akik közel vannak hozzám, azok tudatlanok felőlem,
És akik távol vannak, azok ismernek engem.
Egy nap, amikor én közel leszek hozzád, te távol leszel tőlem,
És azon a napon, amikor én távol leszek tőled, mégis közel leszek.
…
Én vagyok az ellenőrzés és az ellenőrizhetetlen.
Én vagyok az egység és a szétbomlás.
Én vagyok a maradandó, és én az elmúlás.
Én vagyok, aki alant van és feljönnek értem.
Én vagyok az ítélet és a megbocsájtás.
Én, én a bűntelen, én gyökere a bűnnek, mely belőlem ered.
Én vagyok a vágy a külső megjelenésben,
És a belső önkontroll is bennem létezik.
Én vagyok a hallás, mely bárkinek elérhető,
És én vagyok a beszéd, melyet nem lehet érteni.
Én vagyok a néma, aki nem beszél,
És nagy szavaimnak sokasága.
Hallgass engem szelídséggel, és tanulj engem durvaságban.
Én vagyok az, aki felkiált,
És én vagyok aki felemeltetett a Földről.
Elkészítettem a kenyeret, és benne az elmémet.
Én vagyok a nevem tudománya.
Én vagyok az, aki felkiált,
És én vagyok az, aki hallgat.
…
Én vagyok az, akit az Igazságnak hívnak.
Dicsőítesz engem és rágalmazol engem.
Te, aki legyőzettél, ítéld el őket (akik legyőztek téged)
Mielőtt ők ítélkeznek feletted, mert az ítélet és az elfogultság benned van.
Ha őáltala ítéltettél el, ki fog felmenteni téged?
Vagy, ha ő mentett fel téged, ki lesz képes elfogni téged?
Ami a külsődért, az a belsődért is,
És az, aki megformáz téged kívülről, ő alakítja a belsődet is.
És amit a külsődön látsz, látod magadban is,
Látható az, és az a te öltözeted.
Halljatok engem, hallgatók,
És tanuljátok szavaimat, akik ismertek engem.
Én vagyok a hallás, mely elérhető bárki számára,
És én vagyok a beszéd, melyet nem érthetsz.
Én vagyok a hang neve és a név hangja.
Én vagyok a betűk jele,
És én vagyok az elkülönülés meghatározása.
…
Nézz az ő szavaira,
És minden írására, melyek be lettek fejezve.
Figyeljetek, hallgatók és ti is, angyalok és akikhez küldettek,
Ti is, szellemek, akik felemelkedtetek a halálból.
Értem, aki egyedül létezik,
Értem, akinek nincs senkije, aki megítélhetné.
A sok kellemes formáért, melyek számtalan bűnben előfordulnak,
És a mértéktelenségekért,
És a szégyenteljes szenvedélyekért,
És a múlandó élvezetekért,
Melyeket az emberek magukhoz ölelnek, mielőtt kijózanodnak,
És felmennek nyugalmuk helyére.
És ott majd megtalálnak engem,
Élni fognak,
És többet nem ízlelnek halált.

Selection made from James M. Robinson, ed., The Nag Hammadi Library, revised edition. HarperCollins, San Francisco, 1990.