TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Dzsjotis – A Fény Tudománya
A csillagjóslás szanszkrit kifejezése a dzsjotis szó szerint fényről
való tudást, finom mennyei testet, a Fény Bölcsességét jelenti. A
dzsjotis utal a víz és a teremtés földi analógiáira és a csillagokkal való kapcsolatra is. Ez a szó jelöli a fény hatását minden földi dologra és eseményre.
Több nagy risi – a Dzsjotis Shastra (Fény Tudománya) hűséges követője –
járult hozzá az utókorra hagyott szent tudomány alapjainak lerakásához
(Bhrigu, Jaimini, Satyacharya, Narada, Garga, Parashara, Kalyana Verma,
Mantreshwara, Kalidasa, Shakuntala és Vikrama-Urvashi).
Az
ókorban szigorú erkölcsi kódex szabályozta a Fény Tudományával, az
asztrológiával foglalkozó tanítványok fizikai, lelki, mentális és
spirituális tisztaságát. A guru csak az arra méltó tanítvánnyal
ismertette meg a Fény legnagyobb titkait. Varamihira szerint a
tanítványnak a következő képességekkel és tulajdonságokkal kell
rendelkeznie:
Fizikai jellemzői, testi, szervi funkciói jól
tükrözzék az ember belső természetét. Teljesen egészséges legyen a
tanonc, ápolt, mennyeien tiszta és lenyűgöző hanggal bírjon.
Erkölcsi pallérozottság jellemezze, legyen őszinte, kedves, sóvárgástól
és ellenérzésektől mentes, tisztaszívű, más kritizálására nem hajlamos.
Viselkedése legyen mindig méltóságteljes; megfelelően, okosan fejezze
ki magát, ne félemlítse meg a társait, és legyen tisztában a társadalmi
normákkal és a történelmi körülményekkel.
Bizonyítsa jártasságát az
asztrológiában, ismerje annak három ágát (Ganita, Samhita, Hora),
tanulmányozza az öt siddhanta (matematikai értekezések) tudományát.
Matematikai jártasságának tartalmaznia kell az időről, a manvantarákról,
a nagy kozmikus ciklusokról, az állatövről való ismereteket, azok szám-
és betűkódjait.
A tanulónak tisztában kell lennie az asztrológia
ágaival, a bolygók kedvező, ártó vagy semleges hatásaival, amikhez
igazítania kell a vallásos szertartásokat, rituálékat, amelyek segítenek
semlegesíteni a természeti és kozmikus csapásokat.
Az
asztrológussal szemben elvárás, hogy minden esetben képesnek kell lennie
a feltett kérdések megválaszolására. Minden tevékenységével, szóbeli
megnyilvánulásával és életmódjával meg kell őriznie a Fény Tudományának,
az asztrológiának a hitelét, és a csak vele megosztott fénykódok
értelmezési módjait.
A dzsjotis legfontosabb hite szerint az
emberi lény nem egy elszigetelt entitás, hanem a múlthoz és a jövőhöz –
tett-, érzés-, akarat- és gondolat-csírákon keresztül – ezer fényszállal
kapcsolódó teremtmény. A Dzsjotis Shastra nagyon erősen hisz a Karma
elméletben és a Punar Janam, azaz a reinkarnáció létében. Bármi, amit
egy emberi lény megvalósít a jelenlegi életében, az az előző életbeli
tetteinek az eredménye. Varamihira a Brihata Jatakában így ír erről:„Egy
személy jó vagy rossz tettei mindig hatással lesznek jövőbeli
születéseire.”
A karma tan hívői negatív karma gyümölcseként
látják a betegséget, melyben az előző életek negatív cselekvésbeli,
viselkedésbeli, érzelmi, hitbeli és gondolkodásbeli mintái fájdalomként
öltenek testet. Ez a fájdalom megtisztít, törli a karmát, felemel, mert a
betegség a harmóniába kerülés szenvedésen keresztüli módja.
Ájurvédikus asztrológia
Minden nagy ősi civilizáció középpontjában állt az asztrológia
tudománya, amely pontosan megjelenítette azokat az összekötő szálakat,
amelyek a földi eseményeket és a csillagokból áradó kozmikus hatásokat
összekapcsolták. India, Kína, Egyiptom, Babilon, a maják és az inkák
lelki-szellemi-spirituális kultúrájának alapja volt a Fény Tudományának
ismerete és a mindennapi élet valamennyi területén való használata. A
komplex asztrológiai és matematikai tudás alapján hozhatták létre az égi
erők mozgásának és hatásainak tanulmányozása során a szent időnek
keretet adó naptárakat, amelyek megszervezték (és megszentelték, ünnepé
tették) az emberi élet hétköznapi cselekedeteit. Az európai ősi kultúrák
(görögök, rómaiak, kelták, németek) is felismerték az emberi közösség
szakrális jellegét az univerzumban, és kutatták az emberi szervezetekkel
energetikai szimbiózisban élő égitestek, bolygók, csillagok szervekre,
szövetekre, lélekre, valamint tudatra gyakorolt hatását és betegségekre
hajlamosító befolyását.
A keleti és a nyugati hagyományos
orvoslás is rendelkezett a gyógyító elméletnek és gyakorlatnak megfelelő
asztrológiai ismeretekkel. A hagyományos kínai orvoslás alapzata a I
Ching és a kínai asztrológia, míg az indiai ájurvédikus gyógyászaté a
védikus asztrológia. A hagyományos európai orvoslás a görögök által
megalapozott nyugati asztrológiai hagyományra épült, amely általában
része volt a pogány hagyományoknak is.
A modern medicina atyja,
Hippokratész megjegyezte egyszer: az orvosnak a csillagjóslásra
vonatkozó ismeretek hiányában nincs joga ahhoz, hogy gyógyítónak tartsa
magát.
A gyógyító művészet során fel kell tárni a betegség
valamennyi égi (kozmikus, külső hatások által előidézett, lelki és
mentális) és földi (testi, biokémiai, táplálkozásbeli, életmódbeli)
okát.
Késmárki László:Ájurvédikus asztrológia és marmapunktúra
Ankh Kiadó 2012.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!