angelis irini: fénytenger

 

 

Fénytenger

Tudod-e, hogy amikor boldog vagy,
Egy boldogságsugarat küldesz a földre?

Tudod-e, hogy amikor boldog vagy,
A körülötted élők is boldogok lesznek?

Tudod-e, hogy kis csillagszikraként azért jöttél
A földre, hogy megtanulj világítani?

És amikor már fénylő színekben pompázol,
Világítani tanítod a többieket?

Tudod-e, amikor boldog vagy, a Te fény-
Sugarad egyesül a sok parányi boldogságváró fénnyel?

És a kettőből, a százból, az ezerből ismét
Egyetlen öröm lesz - pontosan úgy, mint szétválásuk előtt.

Tudod-e, hogy fényed a Mindenség fényében
Tündököl minden pillanatban?

És mindenkinek jut:

A Te hatalmas fénylő erődből
- minek neve boldogság,

A Te hatalmas sugárzó szemed pillantásából
- minek neve szeretet,

A Te jóságos ajkad szavaiból - minek neve
megértés,

A Te kezed mindent egybefonó öleléséből - 
minek neve a Lélek teremtő fénye.

Légy boldog, és szerető ember!

szeretet /goethe/

 

Kép: Amanda /elsőszülött Lányom/ és Jim esküvője,

mely a hindu hagyományok szerint történt Mauritiuson, Jim szülőhazájában

....Mint a mesében... :-))

 

 

"Az ember egy napon rádöbben arra, 
hogy az életben igazán semmi sem fontos.
Sem pénz, sem hatalom, 
sem előrejutás, csak az, 
hogy valaki szeresse őt igazán." 
(Goethe)

 

2011- az átváltozás éve

 

Kép: Pezsgőspohár, kelta sárkánnyal

 

Szerelem, jólét, fellendülés...

A kelták a sárkányt szent, jóindulatú lénynek tekintették. A vizek sárkánya nyugalmat sugároz, megtanít minket, hogyan gyógyítsuk testünket. Segít eligazodni, hogy érzelmeinket megfelelően irányítani tudjuk. Őrzi álmainkat. Megmutatja, hogy az előző és jelenlegi életünket, hogyan csapoljuk le tudásként. Békesség, megbocsájtás szeretet, intuíció jellemzi. Viselése felénk vonzza a jólétet és fellendülést. Elősegíti a szerelmet és a társ megtalálását.

 

Kép: Ez az én kelta-sárkány párosom.A valóságban grafit szürke...

Kedves Olvasóm! Kedves Látogatóm! Kedves Barátom!

 

"már csak napjaink vannak hátra és ismét véget ér egy év, és elindul egy új év új lehetőségekkel s új kihívásokkal. ebben a pár napban átgondolhatnád, hogyan is élted meg a 2010-es évet? mit kezdtél a lehetőségekkel, amik szembe jöttek veled? mihez kezdtél a kihívásokkal? elindultál befelé önmagad felé, vagy még mindig a kinti világban kerested a benned felmerülő kérdésekre a válaszokat?

2011 az Átváltozás, a Halál éve lesz számunkra.

Ez az év lehetőséget ad majd nekünk arra, hogy felkészüljünk a 2012-es nagy változásokra, hogy addigra elnyerhessük, megteremthessünk belső egyensúlyunkat. Ez az év a mélységes ellazulás ideje lesz számunkra. Fontos, hogy megengedjük magunknak a fájdalmat, a szomorúságot vagy bármilyen nehézséget. Engedjük meg, hogy ott legyen, hogy jelen legyen az életünkben. Amikor Buddha hosszú évek után úgy döntött, hogy feladja, mert rájött, hogy többet nem tehet, akkor másnapra megvilágosodott. Jó lenne, ha mi is elérnénk arra a pontra, amikor belátjuk, megértjük, hogy semmi mást nem tehetünk, mint Fel-adunk dolgokat, hiszen emberi gondolkodásunk és nézőpontjaink alapján, az elménk válaszai alapján nem nyerhetünk megoldást kérdéseinkre, problémáinkra. Ha képesek vagyunk az ellazulásra, elengedésre akkor az Átváltozás eljön a maga idejében, mint a Halál. S csakúgy, mint a halál egyik dimenzióból a másikba emel fel minket.

Mit is tehetünk?

• előhúzhatjuk poros hüvelyéből az Illúziót kettészelő kardunkat, és mindent, ami nem az Igazságot szolgálja megsemmisíthetünk,
• levethetjük régi, berögzült személyiségszintű mintáinkat és viselkedésünket, mint a bőrét levedlő kígyó,
• szétszakíthatjuk magunkon korlátaink láncát, s
• túlléphetünk a kettősségen, egyensúlyba kerülhetünk a bennünk lévő Yin-Yang minőséggel.

Tulajdonképpen elgondolkozhatunk, hogy ha tudnánk, hogy rövidesen, mondjuk hónapok múlva meghalunk, biztosan meghalunk, akkor hogyan és kivel töltenénk el maradék napjainkat? Továbbra is neheztelnénk, haragudnánk szüleinkre, régi társainkra, másokat hibáztatnánk eltékozolt, elrontott életünk miatt, vagy végre felismernénk, hogy mi alakítottuk így a Sorsunkat, és képessé válnánk rá, hogy Elfogadjunk, Megbocsássunk dolgokat?!

Kérlek, hogy ülj le és gondold végig, hogy a 2011-es év az Átváltozás, a Halál éve lesz számodra és tudd, hogy ebben az évben biztosan meg kell halnia benned valaminek, ami a régiről szól, hogy továbbléphess és megszülethessen benned az Új. Egy Új minőségű Te, aki képes szeretettel fordulni mások felé, képes felelősséget vállalni életéért, múltjáért, jelenéért és jövőjéért. Szóval, ha biztosan meg kellene halni, kivel és mivel töltenéd hátralévő napjaidat?

Tanulnál, fejlődnél, próbálnál megérteni és elfogadni dolgokat, vagy továbbra is csak harcolnál magaddal és mindenki mással?!

Az biztos, hogy a 2011-es évben lehetőségünk nyílik arra, hogy intuíciónkat a legmagasabb szinten használjuk, túllépjünk a polaritáson, bölcs döntéseket hozzunk, és mindehhez hatalmas mennyiségű erőt is kapunk, olyan erőt, ami bármit képes ledönteni, bármilyen régi, megszilárdult hitrendszert összerombolni, és aztán ennek helyére valami Újat létrehozni. Ahhoz, hogy ezeket az energiákat használni tudjuk semmi másra nincs szükség csak arra, hogy ÁTVÁLTOZZUNK. Meghaljunk személyiség irányítottak lenni, és átadjuk végre magunkban a vezető helyet a Léleknek. Gondolataink csapdájából lépjünk ki a Csend felé, hogy meghallhassuk Belső Vezetőnket. Adjuk át az irányítás lehetőségét a bennük lévő Szellemnek, higgyük el, hogy mindannyian Szellemi lények vagyunk, akik tapasztalni jöttünk a Földre.

Éljük életünket nyitott szemmel, tiszta szívvel. Adjunk helyet az Új impulzusoknak, fogadjuk be őket. Vállajunk felelősséget életünkért, ismerjük fel valódi lényünket. Hívjuk haza régen elfelejtett, megtagadott aspektusainkat, készüljünk tudatosan a változásra. Tanuljunk, fejlődjünk, keressük a válaszokat az Önmagunk Csendjében megjelenő kérdéseinkre. Keressünk társakat az útra, hiszen együtt haladni, fejlődni sokkal könnyebb. Engedjük el magunkat, lépjünk ki a konvenciók és a gondolataink fogságából, adjunk helyet az érzéseinknek. Építsük fel tudatosan Önmagunkat, alakítsuk ki személyes hitrendszerünket és ennek fényében éljük életünket. Tegyünk meg mindent azért, hogy fizikai, érzelmi, mentális, lelki és finom energetikai szinteken egyensúlyba legyünk, emeljük rezgés szintünket. Szeretettel és kellő alázattal fogadjuk a napi szinten megjelenő kihívásokat és a Mindenségben zajló változásokat.

Nincs más dolgunk, mint elfogadni és szolgálni. Szolgálni másokat, a változást, de leginkább szolgálni Önmagunkat. Szolgálni azt a Szellemi Létezőt, aki valójában vagy, magas szintű érzéseidet és gondolataidat, túllépve az Egó vezérelte mennyiségi világon a MINŐSÉG felé. Az idő elérkezett a Halálra, az Átváltozásra, ezt már senki nem állíthatja meg!

Megtörténik, aminek meg kell történnie. Egy kérdés maradt: Veled vagy nélküled???

Kívánom, hogy a 2011-es évben mielőbb halj meg mostani önmagadnak, adj teret és lehetőséget az Átváltozásra, hogy mielőbb megélhesd azt a Szellemi minőséget, Aki Valójában Vagy!

Kívánom mindenkinek, hogy a halál pillanatában legyen hite az Újjászületésben, tudja, hogy ez csak egy pillanat, és ha tudatosan készültél erre a pillanatra, akkor a következő pillanatban Felemelkedsz. Újjászületsz! Dimenziót váltasz! Hidd el, nincs mit vesztenünk! Csak nyerhetünk! A világ jelenleg haldoklik, lassan, de biztosan halad a saját felravatalozása felé. De mi lesz utána? Lesz következő pillanat? Lesz újjászületés?

Van, akinek lesz, van, akinek nem! Te mit választasz?

Csak remélni tudom, hogy érzéseimmel, gondolataimmal magokat sikerült elültetnem benned, s hogy egyszer ezek a magok éltre kelnek és szárba szökkennek...."

Szeretettel szívemben ölellek téged és kívánom, hogy legyen Békés, Boldog Új éved!

Kívánom mindezeket Váradi Andrea gondolataival azonosulva, végtelen szeretettel.

honlap: www.omniverzum.hu, www.kristalyesszencia.hu

osho: a szeretet bátorsága

 

 

A szeretet bátorsága

A félelem nem más, mint a szeretet hiánya. Cselekedj szeretettel, felejtsd el a félelmet. Ha jól szeretsz, a félelem eltűnik. Ha mély szeretet van benned, félelemnek nyoma sincs. A félelem negativitás, hiány. Ezt kell nagyon-nagyon alaposan megértened. Ha elmulasztod, sosem leszel képes felfogni a félelem természetét. Olyan, mint a sötétség. Sötétség nem létezik, csak úgy tűnik, mintha létezne. Valójában nem más, mint a fény hiánya. A fény létezik; távolítsd el a fényt, és ott a sötétség. Sötétség nem létezik, a sötétséget nem lehet eltávolítani. Tegyél, amit csak akarsz, nem tudod eltávolítani. Nem tudod arrébb tenni, nem tudod elhajítani. Ha valamit kezdeni akarsz a sötétséggel, a fénnyel kell tenned valamit, mert csak létező dolgokkal tudsz kapcsolatot teremteni. Kapcsold le a lámpát, ott a sötétség; kapcsold fel a lámpát, a sötétség eltűnik – de te ehhez a fénnyel tettél valamit. A sötétséggel semmit sem kezdhetsz. A félelem sötétség. A szeretet hiánya. Nem tehetsz vele semmit, és minél erősebben próbálkozol, annál jobban fogsz rettegni, mert annál tehetetlenebbnek érzed magadat. A probléma egyre bonyolultabbá válik. Ha harcolsz a sötétség ellen, veszíteni fogsz.

Előránthatsz egy kardot, és megpróbálhatod leszúrni, de csak kimerülsz az igyekezetben. És végül az elme azt gondolja: „A sötétség nagyon erős, ezért győzött le." Itt fut tévútra a logika. A gondolatmenet helyes: ha harcoltál a sötétség ellen, és nem tudtad legyőzni, nem tudtad megsemmisíteni, teljesen logikus, hogy arra a következtetésre jutsz: „A sötétség nagyon-nagyon erős. Gyenge vagyok hozzá képest." A valóság azonban ennek éppen az ellentéte. Nem te vagy gyenge, a sötétség gyenge. Valójában a sötétség ott sincs, ezért nem tudod legyőzni. Hogyan győzhetnél le valamit, ami nincs? Ne harcolj a félelem ellen, máskülönben egyre jobban rettegsz majd, és újfajta félelem hatol a lényedbe: a félelem a félelemtől, ami rendkívül veszélyes. Ha a félelem hiány, akkor a félelem a félelemtől voltaképpen a hiány hiányától való félelem. És ez az őrületbe kerget!

A félelem nem más, mint a szeretet hiánya. Cselekedj szeretettel, felejtsd el a félelmet. Ha jól szeretsz, a félelem eltűnik. Ahol mély szeretet van, ott nincs félelem.

Valahányszor szerettél valakit, akár egyetlen pillanatig is, volt benned félelem? Nyoma sincs egyetlen kapcsolatban sem, ahol - ha csak egyetlen pillanatig is - két ember igazán szereti egymást, és létrejön a találkozás, tökéletes összhangba kerülnek egymással, s abban a percben a félelem eltűnik. Mint amikor felkapcsolják a fényt, és eltűnik a sötétség. Ez a titkos kulcs: szeress jobban.

Ha úgy érzed, félelem van benned, szeress jobban. Légy bátor a szeretetben, meríts bátorságot hozzá. Légy kalandvágyó a szeretetben: szeress jobban, szeress feltétel nélkül, mert ahogy nő a szereteted, úgy csökken a félelem. És amikor azt mondom: szeretet, akkor a szeretet szó mind a négy síkját értem alatta: a szextől a szamádhiig.

Szeress mélyen. Ha egy szexuális kapcsolatban igazán szeretsz, sok félelem eltűnik a testedből. Ha a tested reszket félelmében, akkor a szextől retteg; az a szexuális kapcsolat nem elég mély. A tested remeg, nem tud megpihenni, nem érzi otthon magát. Szeress mélyen: a szexuális orgazmus minden félelmet kisöpör a testedből. Amikor azt mondom, hogy kisöpör minden félelmet, nem úgy értem, hogy merész leszel, mert a merész ember semmi más, mint a gyáva ellentéte. Ha azt mondom: minden félelem eltűnik, úgy értem: nem lesz benned többé gyávaság, sem merészség. Ez csak a félelem kétféle megközelítése. Nézd meg a merész embereket: látni fogod, hogy mélyen belül rettegnek, csak páncélt építettek maguk köré. A merészség nem fél elemnélküliség; csupán jól őrzött, ügyesen álcázott, eltakart félelem. Ha a félelem eltűnik, félelem nélkülivé válsz. A félelem nélküli ember pedig sosem ébreszt félelmet senkiben, és nem hagyja, hogy mások félelmet ébresszenek benne. A mély szexuális orgazmus otthonosságélményt ad a testnek. Nagyon-nagyon jó egészségi állapotba kerülsz tőle, mert a test teljességet érez. A második lépés a szeretet. Szeresd az embereket feltétel nélkül. Ha feltételeket őrizgetsz az elmédben, sosem leszel képes szeretni; a feltételek gátakat építenek. Ha a szeretet jótékony hatással van rád, miért törődnél a feltételekkel? Csodálatos élmény, nagyon kellemes érzést okoz - szeress hát feltétel nélkül, ne kérj semmit cserébe. Ha megérted, hogy kizárólag az emberek szeretete révén érheted el a félelemnélküliséget, szeretni fogsz, a puszta élvezetért! Az emberek általában csak akkor szeretnek, ha a feltételeik teljesültek. Azt mondják: „Ilyennek kell lenned, csak akkor foglak szeretni." Az anya így szól a gyermekéhez: „Csak akkor szeretlek, ha rendesen viselkedsz." A feleség azt mondja a férjének: „Ilyennek kell lenned, csak akkor tudlak szeretni." Mindenki feltételeket szab; a szeretet pedig tovatűnik. A szeretet olyan, mint a határtalan ég! Nem kényszerítheted szűk, behatárolt, korlátozott térbe. Ha beengeded a friss levegőt az otthonodba, aztán minden oldalról gondosan bezárod - becsuksz minden ablakot, becsuksz minden ajtót -, hamarosan áporodottá válik. Mindenszeretet-történés a szabadság egy darabja; ha bezárod a friss levegőt az otthonodba, minden áporodottá, piszkossá válik. Ez nagy gondot jelent az egész emberiségnek -már jó ideje. Ha szerelembe esel, mindent csodálatosnak látsz, mert abban a pillanatban nem szabsz feltételeket. Két ember feltételek nélkül közeledik egymáshoz. De amint megállapodnak, attól kezdve, hogy természetesnek veszik egymás létezését, feltételeket állítanak fel: „Ilyennek kell lenned, úgy kell viselkedned, csak akkor foglak szeretni." Mintha a szeretet alku tárgya lenne. Ha nem szeretsz teljes szívedből, csak alkudozol. Rá akarod kényszeríteni a másikat, hogy tegyen valamit érted, csak akkor fogod szeretni; máskülönben cserbenhagyod a szerelmedet. Büntetésként vagy kényszerítő erőként használod a szeretetet, de nem szeretsz. Akár visszatartod, akár megadod a szeretetet, egyik esetben sem a szeretet jelenti a végcélt, hanem valami más. Ha nős vagy, ajándékokat viszel a feleségednek, ő pedig örül neki, hozzád bújik, megcsókol. Ha azonban semmit sem viszel haza, távolságtartás alakul ki: nem bújik hozzád, nem közelít. Ha így cselekszel, megfeledkezel arról, hogy a szeretet nem csupán másoknak tesz jót, hanem neked magadnak is. A szeretet elsősorban azoknak segít, akik szeretnek. Csak másodsorban segít azoknak, akiket szeretnek. A hozzám forduló emberek azt mondják: „Az a másik nem szeret engem." Senki sem érkezik azzal: „Nem szeretem a másikat." A szeretet követelőzéssé vált: „A másik nem szeret engem." Ne törődj a másikkal! A szeretet csodálatos jelenség, ha te szeretsz, magadnak szerzel vele örömet. És minél erősebben szeretsz, annál szeretetre méltóbbá válsz. Minél kevesebb benned a szeretet, és minél több érzelmet követelsz másoktól, annál kevésbé leszel szeretetre méltó, annál zárkózottabbá válsz, az egódra korlátozódsz. És sértődékeny leszel: még ha valaki szeretettel közelít feléd, attól is rettegsz, mert minden szeretetben ott rejlik a visszautasítás, a meghátrálás lehetősége. Senki sem szeret - ez a gondolat egyre mélyebben beléd ivódik. Hogyan próbálja ez az ember megváltoztatni az elmédet? Téged próbál szeretni? Ez valami hazugság lehet, talán rá akar szedni? Biztosan valami alamuszi, ravasz alak. Védekezel. Senkinek nem hagyod, hogy szeressen, és te sem szeretsz senkit. Akkor aztán felbukkan a félelem. Akkor egyedül állsz a világban, teljesen egyedül, magányosan, kapcsolatok nélkül.Akkor hát mi a félelem? A félelem az az érzés, hogy nincs kapcsolatod a létezéssel. Legyen ez a félelem meghatározása: a létezéssel való kapcsolat elvesztésének állapota a félelem. Egyedül hagytak, mint egy síró gyermeket az üres lakásban, az apa, az anya és az egész család színházba ment. A gyermek ordít és sír a kiságyban. Egyedül hagyták, mindenféle kapcsolat nélkül, senki sincs, aki megvédje, megvigasztalja, nincs, aki szeresse; magány, végtelen magány veszi körül. Ez a félelem állapota. Mindez azért alakul ki, mert úgy neveltek, hogy nem engeded megszületni a szeretetet. Az egész emberiséget más dolgokra készítették fel, nem szeretetre. Gyilkolásra képeztek ki minket. A hadseregben több évig tanítanak ölni! Számolni tanítanak; a főiskolákon, az egyetemeken évekig oktatnak számolni, hogy senki se tudjon átverni, de te becsaphass másokat. Sehol sem kínálkozik azonban lehetőség arra, hogy szeress - hogy szabadon szeress.

…..Ha megszületik a szeretet, az elméből tűnik el a félelem. Szabaddá, nyugodttá, otthonossá válik az életed. Nem lesznek félelmek, nem lesznek rémálmok. Ha imádkozol, a félelmek nyomtalanul eltűnnek, mert az imádság révén végre egyetlen egésszé válsz - mély kapcsolatot érzel a teljességgel. Eltűnik a lélekből a félelem; akkor tűnik el a halálfélelem, ha imádkozol, egy perccel sem előbb.Ha pedig meditálsz, még a félelemnélküliség is eltűnik. Eltűnik a félelem, eltűnik a félelemnélküliség. Semmi sem marad. Vagyis csak a semmi marad. A mérhetetlen egyszerűség, a szűziesség, az ártatlanság.

karácsony

Vers :Ara Rauch ; Rajz: KeDo

 

 

ébredő istenséged tizenkét jele

 

a saumbra szimptómák

Ébredő isteniséged tizenkét jele

Geoffrey Hoppe és Tóbiás szerint

 

1. A test sajgásai és fájdalmai, különösen a nyakban, a vállakban és hátban. Ez az intenzív DNS változások következménye, amint a ``Krisztus mag'' ébred benn. Hamar el fog múlni.

2. Minden látható ok nélküli mély benső szomorúság. Elbocsátjátok a múltatokat (a mostani életét és a többiét is) és ez az oka a szomorúságnak. Ez ahhoz hasonló, mint amikor elköltöztök egy régi házból - ahol évek hosszú során keresztül éltetek - és egy teljesen újba költöztek be. Amint beköltöztök az új házba, fellép egy szomorúság, mivel a régiben maradnak az emlékek, energia és a tapasztalások. Ez is hamar el fog múlni.

3. Sírás minden látható ok nélkül. Hasonlóan a fenti második szimptómához. Nagyon jó és egészséges hagyni, hogy a könnyek szabadon folyjanak. Segíti a régi energia távozását. Ez is hamar el fog múlni.

4. Hirtelen megváltozó állás vagy karrier. Nagyon általános szimptóma. Amint változol, a dolgok éppen úgy változnak körülötted. Ne rágódj azon, hogy mindjárt megtaláld magadnak a ``tökéletes'' állást vagy karriert. Ez szintén hamar el fog múlni. Átalakulóban vagy és még jó pár állás és munka végzése van előtted, amíg megtalálod valóban a szenvedélyednek megfelelő munkahelyet, karriert.

5. Kivonulás a családi kapcsolatokból. A biológiai családodhoz a régi karmád alapján kapcsolódtál. Amikor kiugrasz a karmikus ciklusból, a régi kapcsolatok béklyói eloldozódnak. Ez olybá tűnik, hogy elsodródsz a családodtól és a barátoktól. Ez is hamar el fog múlni. Majd, egy bizonyos idő után, amennyiben ez megfelelő a számodra egy teljesen új viszonyt alakíthatsz ki velük. Habár, ezek a kapcsolatok már az új energián alapszanak és már nem terhelik karmikus terhek.

6. Fura alvási szokások. Mondjuk, minden éjjel felébredsz hajnali kettő és négy óra között. Nagyon nagy munka folyik ilyenkor rajtad és emiatt gyakran felriadsz egy kicsit ``szusszanni''. Nem kell emiatt aggódni. Ha nem tudnál újból elaludni, inkább kelj fel és csinálj valamit, mint sem álmatlanul feküdj az ágyadban és emberi dolgok miatt aggódj. Ez is hamar el fog múlni.

7. Intenzív álmok. Ezek lehetnek háborús és csatározós álmok, üldözéses és rémekkel teli álmok. Szó szerint kiszabadítjátok magatokból a régi energiát és a múlt ezen energiái gyakran mint háborúk, rohanó menekülések és rémek gyanánt szimbólizálódnak az álmaitokban. Ez is hamar el fog múlni.

8. Fizikális tájékozódási zavarok. Bizonyos pillanatokban igen talajt vesztettnek érezheted magad. Ott fogsz állni egy ``térbeli kihívásban'' azzal az érzéssel, hogy képtelen vagy szilárdan megvetni a lábad a talajon, vagy úgy, mint ha egyszerre két világban élnél. Amint tudatosságod átvált az új energiába, a tested néha lemarad ettől. Tölts több időt a természetben, hogy az elősegítse az energia megalapozódását benned. Ez is hamar el fog múlni.

9. Fokozódó "belső beszéd''. Úgy fogod találni, hogy egyre többet beszélgetsz az Éneddel. Hirtelen arra leszel figyelmes, hogy már harminc perce elmélyült beszélgetésbe bonyolódtál saját magaddal. Egy teljesen új szintű kommunikáció nyer teret a lényedben, kezded megtapasztalni magadban a saját magaddal való beszélgetés jéghegyének a csúcsát. A beszélgetés egyre csak fokozódik, egyre folyékonyabbá fog válni, egyre összefüggőbbé, egyre bensőségesebbé. Nem őrültél meg, csak mint Saumbra belépőben vagy az új energiába.

10. A magányosság érzése, még ha társaságban is vagy. Egyedül érezheted magad és eltávolodhatsz másoktól. Érezhetsz vágyat arra, hogy ``messzire repülj'' csoportoktól és tömegektől. Mint Saumbra, egy szent és magányos ösvényen jársz. Amint a magányosság érzése növeli a szorongásod, egyre nehezebbé válik a többiekhez való viszonyod. A magányosság érzése kapcsolható ahhoz is, hogy a segítőid elmentek, itt hagytak magadra. Ők ott voltak veled mindig, az összes életedben, az összes utadon. Itt volt az ideje annak, hogy elmenjenek, hogy biztosítsák a helyet számodra, amit kitölthetsz az isteniségeddel. Ez is hamar el fog múlni. Az űr benned ki fog töltődni a Krisztus tudatosságod szeretetével és energiájával.

11. A szenvedély teljes hiánya. Érezheted magad teljesen érdektelennek, csak egy kevés vagy semmilyen vággyal sem az iránt, hogy bármit is tegyél. Ez teljesen oké is így, ez csak része a folyamatnak. Töltsd el ezt az időt avval, hogy nem csinálsz ``sem-mit''. Ne küzdj magaddal emiatt, mivel ez is hamar el fog múlni. Ez hasonlít ahhoz, mint amikor újraindítanak egy kompjútert. Mielőtt egy jóval kifinomultabb szoftvert töltenének fel rá - jelen esetben az új Krisztus mag energiáját -, előbb le kell állítani a régi rendszert.

12. Nagyon mély vágy aziránt, hogy Haza térj. Valószínűleg ez a legnehezebb és a legnagyobb kihívást jelentő dolog a számodra az összes többi közül. Érezhetsz egy nagyon mély, mindent elsöprő vágyat arra, hogy elhagyd a bolygót és visszatérj az Otthonba. Ez nem egy ``öngyilkosságra hajlamos'' érzés. Nem haraghoz vagy kudarchoz kapcsolódik. Nem akarsz emiatt nagy felhajtást csapni, vagy jókora drámát kreálni magadnak vagy másoknak emiatt. Van benned egy csendes rész, ami egyszerűen csak Haza akar menni. Ennek az indítéka nagyon egyszerű. Befejezted a karmikus ciklusodat. Teljesítetted az erre az életre kötött szerződéseidet. Készen állsz egy teljesen új létidőre, miközben ugyanabban a testben maradtál. Ez alatt az átmeneti folyamat alatt, egy belső emlékezés ébred benned az iránt, hogy milyen is a túlsó oldalon a lét. Készen állsz-e egy újabb embert próbáló kalandra itt a Földön? Készen állsz-e arra, hogy szembe nézz annak a kihívásával, hogy belépsz az új energiába? Igen, valóban Haza térhetsz most. De ha már ilyen messze eljöttél, és ennyi, de ennyi élet után bűn lenne itt hagyni a befejezése előtt ezt a mozit. Mellesleg, a Szellemnek szüksége van rád itt, hogy segíts másoknak is átkelni az új energiába. Szükségük van egy humán kalauzra, pont olyanra, mint Te, aki már megtette az utazását a régi energiából át az újba. Az ösvény, amin jársz, lehetővé teszi azt, hogy az Új Istenember Tanítójává válhass. Amikor magányos és sötét az utad néha, emlékezz arra, hogy soha sem vagy egyedül.

a csendes ima

Tóbiástól, ahogyan Geoffrey Hoppe közvetítette

Ez az ima tulajdonképpen egyfajta elfogadása Mindannak, Ami Van. Amikor ezt az imát mondom, akkor teljesen tisztában vagyok avval, hogy eddig is minden imámat hallotta a Szellem, valamint avval is, hogy bármilyen bennem felmerülő vágy beteljesítésének a lehetőségét is úgyszintén reám ruházta. Elfogadása továbbá annak is, hogy lelkem teljesen fel van töltekezve tökéletességgel és Isten kegyével. Elfogadása a totális tökéletességemnek és "Való-ságosságomnak". Mindaz, amire vágyakozhatom, mindaz, amit társteremtenék, annak a megoldásai is mind-mind benne vannak már a valóságomban. Csendes imának hívom ezt, mivel tudom jól, hogy Lényem teljesen kész és egész. Ezért hát teljesen szükségtelen bármit is kérjek a Szellemtől, mivel már úgyis rég ideadott nekem már mindent...

Teljes szívemmel, elfogadom Létezésem tökéletességét. Elfogadom azt az örömet, amit már jó előre elterveztem magamnak az életemre. Elfogadom azt a szeretetet, melyért imádkoztam, azt, hogy teljesen birtoklom is azt már. Elfogadom azt a békét, melyet kértem, s mely már teljesen a valóságom is immár. Elfogadom azt a bőséget, melyet mindig is kerestem, hogy az teljesen betölti az életem.

Teljes meggyőződésemben, elfogadom Létezésem tökéletességét. Felelősséget vállalok a saját teremtéseimért, és minden dologért, ami csak van az életemben. Elfogadom a Szellem erejét, mely bennem rejlik, s tudom azt, hogy minden dolog úgy van, ahogy azoknak lenniük kell. Teljes bölcsességemben, elfogadom létezésem tökéletességét. A leckéimet igen nagy körültekintéssel saját magam választottam ki, és most teljes egészükben megtapasztalva azokat, végzem el őket. Az út, melyen lépkedek, megszentelt ösvény, isteni céllal. A megtapasztalásaim egyúttal gazdagítják a minden létezőt is, annak részeivé válván. Teljes tudásomban, elfogadom létezésem tökéletességét.

http://shaumbra.wire.hu/whoistobias.html#szimptoma

 

 

osho: bizalom

 

 

OSHO ZEN TAROT/ Kis Arkanum: Víz Lovagja

Bizalom

 

Itt a pillanat, hogy biztonsági kötelek nélkül vesd magad a mélybe! A Víz Lovagja egy ilyen tökéletes bizalmat követel tőlünk; fenntartások, rejtett mentőhálók nélkül. Óriási életöröm jelenik meg bennünk, ha képesek vagyunk az ismeretlenbe ugrani, még akkor is, ha az ugrás gondolatától halálra rémülünk. És ha egyszer bizalmat szavaztunk az ugrásnak, akkor nem dolgozzuk ki tervszerűen a részleteket, nem teszünk előkészületeket. Nem mondjuk, hogy "Jó, bízom abban, hogy tudom mit kell tennem. Elintézem a dolgaimat, összecsomagolok, és máris jövök a bőröndömmel." Nem, egyszerűen csak ugrunk, és nem törődünk azzal, hogy mi lesz a következő pillanatban.   
Az ugrás és a velejáró borzongás a lényeg, ahogy szabadon zuhansz a végtelen ég alatt. E kártya azonban azt is sejteti, hogy mi vár ránk a másik oldalon: egy lágy, hívogató, csodás rózsaszín... üde szirmok, az élet nektárja... Rajta!

"Ne vesztegesd az életed olyan dolgokra, amiket nem tarthatsz meg. Bízz az Életben. Csak akkor leszel képes elhagyni a "tudást", csak akkor tudod félretenni az elmédet, ha bízol. A bizalommal pedig valami óriási dolog tárul fel előtted. Akkor az életed többé nem közönséges élet: isten teljesen feltölt és eláraszt. Amikor a szív ártatlan, a falak pedig eltűntek, összekapcsolódsz a végtelenséggel. Nem érzed magad becsapottnak; nincs semmi, amit el lehetne tőled venni. Amit el lehet tőled venni, az meg sem érdemli, hogy megtartsd. Amit pedig nem lehet tőled elvenni, azért miért aggódnál? - azt senki nem veheti el tőled, az lehetetlen. A valódi kincset nem veszítheted el."

 

gondolat...

 

 

 

Engem már nem lehet alakítani,

Kicsorbul rajtam a véső.

Gyűlölni vagy szeretni lehet,

Megölni, azt hiszem, késő.

 

elisabeth haich: beavatás

 

 

Egészen egyedül állok a kristálytiszta égbolt alatt a hét lépcsőfok előtt, és tudom, fel kell mennem.
Mélyet sóhajtok, és bizodalmamat azokba a képességeimbe vetem, amelyekkel a teremtő minden gyermekét ellátta, és amelyek most, a végtelenül hosszúnak tetsző út során csodálatos módon nem fogyatkoztak meg, hanem éppen ellenkezőleg, gyarapodtak. Elindulok a lépcsőn.

Az első fok alacsony. A testem súlyát kell legyőznöm, hogy ráléphessek. Ezt könnyedén megteszem.

A második fokozat valamivel magasabb, és kiváltja testem ellenállását. A test erőitazonban már régen legyőztem így ez a fokozat sem okoz nehézséget.

A harmadik már érezhetően magasabb. Tehát érzéseimet kell legyőznöm ahhoz, hogy feljebb jussak. Amint úrrá válok érzéseimen, már a harmadik szinten vagyok.

A negyedik fokozat előtt, amely feltűnően magas, kétkedő gondolatok támadnak meg:
- Hogyan leszek képes ezen az akadályon túljutni? Van-e elegendő erőm?
Ekkor felismerem, hogy a kétség elszívja erőmet, megbénít. A kétség viszont gondolat! Tehát a gondolataimat kell legyőznöm, hogy a kétségen felülkerekedjek. A templomban kapott hosszú képzésnek köszönhetően tudom, mit kell tennem: lelkem minden erejét összeszedem, teljesen Istenre bízom magam, és semmire sem gondolok. És lám, gondolataimmal együtt a kétségem is eltűnik - én pedig már a negyedik fokon vagyok.

Furcsa módon úgy érzem, az egymást követő fokozatok legyőzésével jelentősen növekszem. Minden egyes lépcsőfokkal nagyobbá válok, így most már sokkal magasabb vagyok, mint az első lépcsőfok előtt. Most az ötödik fok előtt állok, amely növekvő testméretem ellenére is olyan magas, hogy csak kézzel-lábbal kapaszkodva tudok feljebb jutni. Amikor óriási nehézségek árán sikerül felkapaszkodnom, leírhatatlan meglepetésben van részem: már egyáltalán nincs is testem! Minden, ami rajtam és bennem anyagi jellegű volt, eltűnt, láthatatlan szellem vagyok.

A rendkívüli magasságú hatodik fokozat megmászásakor újabb nehézséggel kell szembenéznem: nincs testem, nincs kezem, amellyel kapaszkodhatnék, nincs lábam, amellyel feljebb lökhetném magam. Hogyan jussak akkor feljebb?
Körülnézek valamilyen megoldás reményében, és ekkor hirtelen észreveszem, hogy alattam a messzeségben az egész világ terül el! A sok ország, a játékszerként csillogó városok, a számtalan embernek otthont adó házak... Az élőlények iránti határtalan szeretet vesz erőt rajtam, fájdalommal gondolok mindazokra, akiknek a felismerés nehéz útján még végig kell menniük, akik meg mindig a sötétben tapogatóznak, önzésükbe falazva, mint egykor én magam is... És - ó, csoda! - abban a pillanatban, ahogy az egyetemes szeretet elárasztja szívemet, felemelkedem - és már a hatodik szinten találom magam.

Most már a legutolsó és legmagasabb szint előtt állok. Éppoly magas, mint én magam. Egész lényemet betölti a vágy, hogy felemelkedjem. Hiába. Fogalmam sincs, mihez kezdjek, hiszen hiányzik a kezem és a lábam, a testi erőm, amellyel felküzdhetném magam. Mégis, mindenáron fel kell jutnom. Fent lstent fogom megtalálni, és feltétlenül szeretném meglátni az arcát.
Állok, várakozom - nem történik semmi.
Ahogy fürkésző tekintetem körbejáratom, meglepődve veszem észre, nem vagyok egyedül, mert ebben a pillanatban hozzám hasonlóan egy másik lény is eléri a hatodik szintet, és könyörögve kér, segítsek neki feljutni a hetedikre. Megértem határtalan vágyakozását, és - megfeledkezve saját vágyamról - megpróbálok segíteni neki, hogy elérje a célját.
És abban a pillanatban, ahogy vágyamról megfeledkezem, nem tudom, hogyan, de egyszer csak fent találom magam, s a társam már nincs velem. Nyomtalanul eltűnt. Csak egy fantomkép volt, amely arra szolgált, hogy a legutolsó, magamra irányuló kívánságomról is elfeledkezzek. Amíg ugyanis saját személyemet akarom magasabbra helyezni, nem győzhetem le azt a szintet, amely éppolyan magas, mint én magam.

Megérkeztem! Egy villámlásnál is rövidebb ideig megpillantom egy mennyei lény vakító fényből szőtt alakját - a saját kiegészítő felemet! Ellenállhatatlan vonzereje magához ragad, és határtalan örömérzettel, a teljes kielégülés átélésével olvadok össze a szívével, egyetlen tökéletes egységbe. Tudatosul bennem, hogy Ő mindig is Én, Én pedig mindig ő voltam, isteni, valódi önnönvalóm kettős képmása. Ebben a kettészakadt állapotban meg szemben álltam Istennel, és úgy fogadtam be Őt, mint Téged. Most, a paradicsomi egységben érzem, amint a következő pillanatban én magam válok az általam eddig"Istennek" nevezett, láthatatlan hatalommá. Lángokból font korong kezd forogni körülöttem, amelynek mozdulatlan tengelyében - gerincemben - igazi önnönvalóm - ÉN - lakozom....

...És lám! Rájövök, hogy minden és mindenki bennem él! A világegyetem bennem van, mivel minden létező bennem él, minden létező én vagyok, mindenben, amit szeretek,magamat szeretem, és rájövök, csak arról hittem, hogy nem szeretem, amit még nem ismertem fel magamban! Most, hogy teljesen ráismerek magamra, mindent szeretek, ésmindent egyformán szeretek, mert egy vagyok mindennel, én én vagyok a mindenségben, minden-egy vagyok!
Én vagyok a beteljesülés, az élet, a sugárzó, örök, halhatatlan létezés ... Nincs már küzdelem, nincs megbánás, nincs szenvedés, többé nincs vétség, nincs mulandóság, nincs halál! Az összes születőben én kezdek új életformába, a halhatatlan, és az összes elmúlóban magamba térek vissza én, a halhatatlan, a teremtő, megtartó, a mindent megújító, örök isteni önnönvaló.
Felismerem. hogy a tér és az idő csupán a teremtett világ őrületes sebességgel forgó korongjának szélén létezik. Én azonban magamban vagyok az idő és tér nélküli örökkévalóság. És miközben magamban nyugszom, örök létemmel kitöltöm a teret, és mindent, ami abban él:

ÉN VAGYOK AZ EGYETLEN VALÓSÁG,
ÉN VAGYOK AZ ÉLET, AZ VAGYOK, AKI VAGYOK!

 

Magamban nyugszom, és végtelen békét érzek...

 

http://www.youtube.com/watch?v=CX8T-8ARS28&feature=related

 

 

 

 

dévai nagy kamilla

Ne félj, Testvér, jön a Karácsony….

Magad vagy? Fázol? Nem kell a JÁSZOL?

Beborult Feletted az ég?

Szíveden burkot képez a jég?

Ne félj, Testvér, jön a Karácsony,

Csillagok gyúlnak az égi tisztáson,

Szikrát szór a jégcsap az ágon,

Zendül a Csend az egész világon.

Ne félj, Testvér, jöjj a tisztásra,

Hó borul most a gyászos irtásra.

Ma csak azt nézd, hogy magas az Égbolt.

A bajra, a gyászra mondd azt, hogy rég volt…

Itt a Megváltó, fogja a kezed!

Párás ajkáról hallod a neved..

Fontos vagy Neki, eljött hát Hozzád.

Nézd csak?! Fázik. .Add Néki ruhád.

Nem vagy egyedül. E néphez tartozol!

Magyar Karácsony, te igaz dalt hozol.

Fuldoklik a Nép a keresztek alatt,

Hó alatt üzenet suhanva halad:

„Bírd ki, Testvér, bírd ki ezt a telet,

Tavaszt ígér a krisztusi üzenet!

Burkold be a lelked csillagtakaróval,

Öleld a Megváltót IGAZ MAGYAR SZÓVAL".

 

http://www.youtube.com/watch?v=XNjuezHnsak&feature=related

 

 

osho- semmi-ség

 

V. Semmi-ség

Zen tarot-Nagy Arkanum

Ha az "ürességbe" lépsz, összezavarodsz, és még meg is rémülhetsz. Ott nincs semmi, amibe belekapaszkodhatnál, ott elveszíted a tájékozódási képességedet; fogalmad sincs, hogy milyen választások vagy lehetőségek várnak rád. De pontosan ez az - a tiszta lehetőség állapota -, ami a világegyetem megszületése előtt létezett. Most csak annyit tehetsz, hogy ellazulsz ebben a semmi-ségben... belezuhansz ebbe a szavak közti csöndbe... figyeld a ki- és belégzéseid közötti szüneteket. És gondosan megőrzöd e tapasztalás minden egyes "űrrel teli" pillanatát. Valami szent dolog készül megszületni benned.

"Buddha valóban az egyik legkifejezőbb szót választotta: sunjata. Az angol szó, az angol megfelelője ennek - a semmi - nem ennyire gyönyörű kifejezés. 
Ezért változtatom én "semmi-ség"-gé. Hiszen a semmi az nem csak semmi: az minden. Ott vibrál benne mindennek a lehetősége. Minden benne van, tökéletes. Megnyilvánulatlan, de mindent magában rejt.
Előtted is csak a természet van, utánad is csak a természet van... miért kell akkor a közepén ekkora hűhót csinálni? Miért kell a közepén ennyire aggódni, ennyit nyugtalankodni, ennyire nagyravágyónak lenni? Miért ez a kétségbeesés?
Az egész út a semmi-ségből indul, és a semmi-ségben végződik."

 

osho: szerelem

 

 

"A szerelem a végtelen felfedező út, kéz a kézben. Nem csak egy szikra, ami eltűnik, hanem tűz, amelyben Te elégsz. A szerelem él. Az örökkévalóság a Tied.Akit szeretsz, az mindig figyelemreméltó. A figyelem és a szeretet mindig édestestvérek."

 

http://www.youtube.com/watch?v=UJSuXvfmkL8

 

 

osho -zen-viii. bátorság

 

 

Ez a kártya egy olyan kis vadvirágot ábrázol, ami szembenézett a sziklák és kövek kihívásával, és megtalálta útját a napfény felé. Ragyogó, aranyfényű aurától övezve feltárja kicsiny lényének hatalmasságát. Ő szégyentelenül éppoly hatalmas, akár a legfényesebb csillag.    
Minden olyan alkalommal, amikor egy rendkívül nehéz helyzetbe kerülünk, ott van előttünk a választás lehetősége: megsértődünk és keresünk egy bűnbakot, akit vagy amit majd hibáztathatunk a nehézségekért, vagy szembenézünk a kihívással, és fejlődünk. Ez a virág megmutatja nekünk az utat, ahogy az élet iránt érzett szerelme kivezeti őt a sötétségből a fénybe. Nincs értelme az élet kihívásai ellen harcolni, vagy megpróbálni elkerülni, visszautasítani őket. A kihívások mindig ott vannak, és ha a mag virággá akar fejlődni, akkor keresztül kell jutni rajtuk. Legyen bátorságod virággá válni - azzá a virággá, amit a mag lehetősége rejt magában.

"A mag nem tudhatja, hogy mi fog történni; a mag soha nem látta még a virágot. És a mag el sem hiszi, hogy ott rejlik benne a gyönyörű virág lehetősége. Hosszú az út, és mindig biztonságosabb inkább el sem indulni rajta, mert az út ismeretlen, és semmit nem lehet garantálni. Ezer és egy veszély leselkedik az úton; csapdák és kelepcék szegélyezik mindenfelé - a mag a kemény maghéjba rejtve biztonságban van. De most tesz egy próbát: összeszedi magát, ledobja magáról a biztonságot jelentő kemény burkot, és elindul. A küzdelem azonnal elkezdődik: a kínlódás a talajjal, a kövekkel, a sziklákkal. És amilyen kemény volt a mag, olyan lágy lesz most a csíra, s a törékeny növényre ezerféle veszély leselkedik.
A mag eddig biztonságban volt, akár ezer évig is biztonságban lett volna - a csíra számára azonban rengeteg a veszély. De a csíra elindul az ismeretlen felé, a nap felé, a fény forrása felé, anélkül, hogy tudná "hová?" és "miért?" Hatalmas keresztet kell cipelnie, de a magot megszállta egy álom, és ezért nekivág az útnak.
Ugyanilyen az ember útja is. Nagyon viszontagságos. Sok bátorság kell hozzá."

böjte csaba

 

Hol van az öröm forrása?

Lelke mélyén az ember el nem múló örömre vágyik. Amikor ennek forrását keresi, Valakire talál. Ha ez a Valaki ember, akkor valamiért rendszerint csalódik. Ha tovább keres, Krisztusra találhat, mint Szent Pál, és sokan mások.
Ajándék! Annyira szép ez a gondolat: minden, ami van a Földön, minden Isten ajándéka. A szép kék ég, a két kezünk, az élet maga, minden - minden Isten ajándéka. 

Olyan jó ezzel a hittel nézni a körülöttünk lévő dolgokat, személyeket, mindent. Végül is, lehetne fekete és fehér a világunk, mint a régi televíziókban, akkoriban úgy is megértettük a filmeket. De milyen szép, hogy Isten irántunk való túláradó szeretetében, megajándékozott a színek világával.

És gondoltál az ízekre? Végül is lehetne csupán két - háromféle íz: - "saláta és retek, osszátok be!" - mondhatta volna az Isten. Ha te elmész valahova látogatóba, és ott hatfogásos ebéddel várnak, az egyet jelent azzal, hogy fontos vagy nekik, szeretnek téged. A mi Urunk Istenünk, hányféle gyümölccsel, zöldséggel, ízzel fogadott születésedkor? Nincs az autónál vaníliás meg kakaós üzemanyag, egyetlen fajta üzemanyag van, és az autó milyen jól megvan vele! Túláradó szeretetében elhalmoz a Teremtőnk ajándékaival, azt akarja, hogy jól érezzük magunkat ezen a földön. Maga a lét is ajándék szeretetből!

Aztán ott vagy te magad: Csodáld meg a kezedet, ahogy fogsz, vagy simogatsz, ahogy kenyeret szelsz, írsz, vagy keményen dolgozol. Kezed, Isten szép ajándéka. A lábad, melyen jársz, szaladsz, futballozol, és úszni is tudsz vele, ajándék, ingyen kaptad. A szíved! Egyik gyermekemnek születési rendellenessége volt az egyik szívbillentyűjével. A sikeres műtét két és félmillió forintba került. Az én szívem, mind a négy billentyű, szépen csendben dolgozik negyvenhét éve, csak a négy billentyű tíz millió forint. Ajándék, semmit sem adtam érte.

Olyan jó dolog azt tudni, hogy amikor még meg sem születtél, akkor Isten kiválasztott egy lányt vagy egy fiút, és elkezdte formálni, alakítani, szépíteni, hogy neked adja, ajándékba. Igazából Isten teremthette volna valamennyiünket ugyanarra a kaptafára. Vagy csinálhatott volna 2-4 kaptafát: egy szőkét, egy barnát, egy feketét. Minek komplikálni? De minden ember más. Mindenki a maga módján egyetlen, és csodaszép. Isten így látta jónak, nagylelkűségében, legyen áldott az O jósága. A bőség gazdagsága!

Jó dolog ajándékot kapni!? Olyan jó dolog úgy nézni a másikra, hogy ő számomra Isten ajándéka, áldása, simogatása. Isten nagyon szeretne téged boldoggá tenni, és ezért megajándékoz a kedveseddel, menyasszonyoddal, feleségeddel. Isten legcsodálatosabb ajándéka a te kedvesed, menyasszonyod, vőlegényed, ki elfogad, értékel, és boldoggá tesz.

Persze fontos tudni, hogy nemcsak a másik ajándék számomra, hanem én is ajándék vagyok számára. Ülj le, és tudatosan érezd magad ajándéknak, áldásnak. Isten annyira szereti a te kedvesedet, annyira akarja az ő boldogságát, hogy megteremtett téged. Te vagy a válasz a társad kérdéseire, értelme a reggeli kelésének, munkájának. A te simogatásod, Isten hálája jóságáért, becsületes tiszta életéért. Üljél le a szobádba, és éld át ezt az érzést. Te nem egy sodródó falevél vagy, egy értelmetlen seb ezen a földön, hanem áldás és ajándék.

Gondolkozz el, vajon a léted valóban Isten áldása a másik számára? Tedd fel a kérdést: - Valóban ajándék vagyok a másik számára? Ez a mai napom, ez a mondat, amit mondtam, ez simogatás volt? Egy kedves ölelés? Áldás? Gyógyír a másik sebére? Meleg tavaszi eső, napfény, mely virágbomlásra indítja a társamban a félénk rügyeket?" Egészen biztos Isten senkit nem azért teremtett, hogy átok legyen, nehézség, vagy keserves botrány ezen a földön. Az Úr azt szeretné, hogy mindannyian a magunk módján családunk, népünk, nemzetünk, egyházunk számára az ő áldása, ajándéka, szeretetének a jelei legyünk.

Legyél azzá, amiért születtél, merd vállalni önmagad, és boldog leszel!

Csaba testvér

a viskó

 

 

"A legtöbb madarat arra teremtettem, hogy repüljön. Ha nem repülhetnek, az a bennük levő repülési képesség korlátozása. (...) Téged viszont arra alkottalak, hogy szeretve legyél. Ezért számodra az jelent korlátozást, ha úgy élsz, mintha nem szeretnének, és nem fordítva. Ha úgy élsz, mintha nem szeretnének, az olyan, mintha levágnánk a madár szárnyát és megfosztanánk a repülés képességétől. Végképp nem ez a célom veled. Fiacskám, a fájdalom tudja a módját, hogy a szárnyadat szegje, és megfosszon attól, hogy képes legyél repülni. És ha ez a fájdalom hosszú időn keresztül kezeletlen marad, akkor könnyen megfeledkezhetsz arról, hogy mindenekelőtt arra teremtettelek, hogy repülj!"
/William P.Young: A Viskó/

 

szellemi törvények

 

Szellemi törvények

 

(http:// www.astronet.hu)

Életünket belső rend hatja át. Mindennek megvan a maga ideje (A belégzésnek és a kilégzésnek, az aktivitásnak és a pihenésnek, a sírásnak és a nevetésnek, a nyárnak és a télnek, az éjszakának és a nappalnak, megvan az ideje, mikor kell adni és mikor kapni, mikor beszélni és mikor hallgatni…), fontos tehát, hogy megismerjük az örök törvényeket, ritmusokat, és ezek szerint éljünk. 

Kurt Tepperwein arra figyelmeztet, hogy az élet egyetlen értelme a tapasztalatszerzés, melyből felismerések születnek. Felismered és beteljesíted életed feladatát, felismered, hogyan lehet harmóniába kerülni a teremtéssel.

Hogyan lehetsz boldog?

Idővel felismered, hogy semmi nem tesz boldoggá, amit birtokolhatsz. Boldog akkor lehetsz, ha IGEN-t mondasz az életre. Valahányszor szenvedsz, NEM-et mondasz vagy azt, hogy „IGEN,DE…”

Miért kell annyit szenvedni? – kérdezed. Nos, az élet azért állít próbatételek elé, hogy megtanulj még tudatosabban élni. Az ego időszaka lejár, s ha megszabadulsz félelmeidtől, végre adhatod önmagad. Ugye, már gyakran felmerült benned a kérdés, ami másokban is: „Ki vagyok?, Miért vagyok itt?, Miért vagyok olyan, amilyen vagyok?, Mi a feladatom?, Hogyan teljesíthetem?” – Az élet tanulást jelent. Létfeladatod pedig, hogy önmagad légy.

REZGÉS TÖRVÉNYE – Minden gondolat, érzés, kívánság különböző frekvenciájú rezgés, minden mindennel összefügg és befolyásolja egymást. Ok és okozat. Ha a gondolatainkat megváltoztatjuk, megváltozik az egész életünk. A hit aktiválja a teremtő erőt, mindent el tudsz érni, amire csak gondolsz. Amikor megnyitod magad, gondolataidat és hitedet kitágítod, megszűnnek a korlátok, minden lehetővé válik.

A POLARITÁS TÖRVÉNYE – Bár minden létezőnek 2 pólusa van ugyan, valójában minden egy. Álláspontod megváltoztatásával a dolgok megváltoznak – a félelmet bátorsággá, a sötétséget fénnyé alakíthatod. Tudatod rezgésszintjének emelésével más eseményeket, személyeket és életkörülményeket vonzol magadhoz. Felébreszted az emberben rejlő jót, tudatod megváltoztatásával megváltoztatod világodat és ez kihat a környezetedre, Áldás az egész világ számára! Ha a tudatodat a magasabb rezgésszinten tartod, az alacsonyabb tudatszint ellenreakciója nem érhet fel hozzád

A TELJESSÉG TÖRVÉNYE – Az élet teljessége minden pillanatban rendelkezésünkre áll, bár hibás szellemi beállítottságunk és csekély hitünk külső és belső gazdagságunkat korlátok közé szorítja. Mihelyt felismerjük igaz valónkat, a teljesség törvénye manifesztálódik életünkben, többé semmiben sem szenvedünk hiányt. A „mindenbe” beletartoznak a leckék is, melyeket az élet kínál számunkra, h tanuljunk és fejlődjünk. Aki a teljességben él, az bőségben éli életét, élete minden aspektusa harmóniában van.

A SZABADSÁG TÖRVÉNYE – Minden pillanatban lehetőséged van szabadon választani. Ugyanakkor köteles vagy dönteni is, a következmények vállalásával. Köteles vagy megszabadulni a birtoklástól érzelmeid (harag, félelem, stressz, bűntudat, érzékenység, kisebbrendűségi érzés, önsajnálat, utálat, irigység, bizonytalanság, izgalom, agresszió, düh) elengedésével. Szakítanod kell bizonyos magatartásformákkal – mint a kényelmesség, hamisság, szeretetlenség, intolerancia, ítéletek, fegyelmezetlenség, rossz szokások, igények, elvárások, túlzott vágyak. Meg kell tanulnod elengedni a múltat, a megcsontosodott elképzeléseket, a túlhaladott programokat, elavult célokat, a rossz neveltetés hatásait, szakítani kell a környezeti befolyással, a negatív gondolkodással, a negatív énképpel, az önfejűséggel. 

A te felelősséged, hogy irányítod-e az életed, vagy hagyod magad sodortatni. A szellemi törvények valóban hatnak, függetlenül attól, hogy hiszel-e bennük, vagy sem. Tagadhatod, ellenállhatsz – ám ekkor betegség vagy szenvedés formájában korrepetálást kapsz a sorstól.

A GONDOLKODÁS TÖRVÉNYE. Minden egyes gondolat teremt, megváltoztatja sorsunkat, sikert, vagy sikertelenséget, örömöt vagy bánatot von maga után. Minden, ami történik veled, az ÉRTED VAN! – még ha fájdalmas is. A sors addig ismételteti veled a leckét, míg a feladatot meg nem oldod. Mindenkiben kincsek rejlenek, fejlődni kell, hogy az utolsó cseppig kibányászhasd.

A HIT TÖRVÉNYE – A hit belső tudás. Amire hiteddel IGENT MONDTÁL, AZ MEG IS VALÓSUL, kivéve, ha a beteljesülést kitolod a jövőbe, vagy a jelenben a hiányosságokra összpontosítasz...! A kétely az a hit, ami ellened dolgozik!

AZ ÁLDÁS TÖRVÉNYE – Az Univerzum leghatalmasabb erejét, az isteni szeretetet mozgósítja azonnal. Amit tiszta szívedből megáldasz, az áldásként száll vissza rád. Ha megáldasz egy ellenséget, egy barátot nyersz ezzel. 

AZ OK ÉS OKOZAT TÖRVÉNYE –- Semmi sincs a földön ok nélkül. Minden következmény mind minőségében, mind mennyiségében mindig pontosan megfelel az oknak.

A SORS, A VÉGZET TÖRVÉNYE – cselekedeteink következményeivel szembesít. Tudatosan vállalj teljes felelősséget az életedért! A végzet törvénye akkor avatkozik be, ha az ember maga nem tudja megteremteni a harmóniát. Arra figyelmeztet, hogy Te döntesz! „Ki mint vet, úgy arat". „Legyen meg a Te akaratod!"

A karmikus kapcsolatban állók rendezik a számlát egymással és lehetőséget adnak egymásnak a gyors szellemi növekedésre. A partnerkapcsolat értelmét veszíti, mihelyt feladatát beteljesítette, vagy nem képes ezt a feladatot betölteni. Ha mégis együtt maradnak, az kíméletlenség, mert gátolják a másik, és a saját fejlődésüket!! Igazi társkapcsolat kizárólag két önálló, egészséges lény között jöhet létre, akik individualitásukat mindvégig megőrzik. Csak így lesznek képesek szembenézni azokkal a gyengéikkel, amiket a társuk segítségével fedeztek fel.

A KEGYELEM TÖRVÉNYE – Minden pillanatban kiléphetsz a tudatlanságból. Ha kéred, nyitottá és befogadóvá válsz.

A BOLDOGSÁG TÖRVÉNYE – Semmi nem teheti az embert igazán boldoggá, amit kivülről kell megszerezni. A boldogságot nem lehet birtokolni, csak magadban találhatod meg, ha feltétel nélkül igent mondasz az életre. Valahányszor szenvedsz, az azt jelenti, nem fogadtad el az életet. Ne tedd a sorsodat függővé valamely cél elérésétől! Boldog akkor lehetsz, ha önmagaddal és az élettel harmóniában vagy, ha a helyedet minden pillanatban optimálisan töltöd be és teljes életet élsz.

A KÖSZÖNET TÖRVÉNYE – Az igaz hála és köszönet minden nehézségen átsegít az életben. Adj hálát teljes szívből valamiért, amid még nincsen, úgy mintha már megvolna, és megkapod! A hála aktivizálja a hitet, amely hegyeket mozgat.

"Senki nem ismeri az utat, mely előtted áll, még soha senki nem járt ezen az úton és nem is fog, mert ez a Te utad! Menj hát az utadon, amely csak a tiéd, engedd, hogy az élet mindennap megajándékozzon, és ha készen állsz, belső mestered vezessen. És énekelj! Mert minden a Te örömödre teremtetett, az egész teremtés érted van!"

osho: álom /zen tarot/

 

 

Egy varázslatos estén egyszer majd találkozol a lelki társaddal: azzal a tökéletes emberrel, aki minden igényednek megfelel majd, és valóra váltja minden álmodat. Igaz? Nem! Az efféle fantáziálgatás - amiért a dalszövegírók és a költők annyira odavannak - az anyaméhről megmaradt emlékeinkben gyökerezik. Ott még akkora biztonságban voltunk, és annyira "egyként" éltünk édesanyánkkal, hogy nem csoda, ha egész életünk során visszavágyódunk oda. De a nyers valóság az, hogy ez egy gyerekes álom. Bámulatos, ahogy a realitás dacára mégis olyan csökönyösen ragaszkodunk hozzá.  
A világon senkinek nem kötelessége - legyen az akár a jelenlegi párod, akár jövőbeli, megálmodott partnered -, hogy tálcán kínálja neked a boldogságot. Még ha akarná, se tudná ezt megtenni. A valódi szerelem nem szükségen és függőségen alapszik. Az igazi szerelem a belső gazdagságunk és érettségünk eredményeképpen jelenik meg. Akkor már annyi szeretet van bennünk, hogy a szerelmek maguktól jönnek utánunk.

"Hosszú korszakokon át, újra és újra elmondták már ezt... az összes vallásos ember ezt mondogatta: "Egyedül érkezünk ebbe a világba, és egyedül is távozunk." Minden összetartozás illúzió. Az összetartozás ideája azért jelenik meg bennünk, mert egyedül vagyunk, és ez fáj. Mi az egyedüllétünket együttlétbe akarjuk fojtani... Ezért olyan fontos nekünk a szerelem. Próbáld megérteni a dolog lényegét. Általában azt gondolod, azért szerettél bele valakibe, mert az illető gyönyörű. De ez nem így van. Az igazság az, hogy azért leszel szerelmes, mert képtelen vagy egyedül maradni. Ezért menekülsz, ezért próbálsz valahogy kitérni önmagad elől. Vannak, akik nem emberekbe, hanem a pénzbe szeretnek bele. Ők a pénzt és a hatalmat kezdik hajkurászni, aztán politikus lesz belőlük. Ez is csak egyedülléted elkerülését szolgálja. Ha megfigyeled az embert, ha alaposan megfigyeled önmagad, meg fogsz lepődni - az ember minden tevékenységét visszavezetheted egyetlen egy kiindulóponthoz. Ez pedig nem más, mint az egyedülléttől való félelem. Minden más csupán kifogás. Az igazi ok, hogy nagyon egyedül érzed magad."

 

Megjegyzés: Ezt az üzenetet ma kaptam OSHOTÓL, egy másik dimenzióból....

őszi képek

 

 

Az elmúlás nem szomorú nekem már
És nem fájnak a hervadt levelek,
Az ősz, mint kedves nővér, már velem jár
S én vele vidám dalolón megyek.

/Juhász Gyula:Őszelő/

 

 

A képeket Szucsik Barbara készítette

http://barbfoto.mlap.hu/

 

angelisz irini

Fénytenger

Tudod-e, hogy amikor boldog vagy,
Egy boldogságsugarat küldesz a földre?

Tudod-e, hogy amikor boldog vagy,
A körülötted élők is boldogok lesznek?

Tudod-e, hogy kis csillagszikraként azért jöttél
A földre, hogy megtanulj világítani?

És amikor már fénylő színekben pompázol,
Világítani tanítod a többieket?

Tudod-e, amikor boldog vagy, a Te fény-
Sugarad egyesül a sok parányi boldogságváró fénnyel?

És a kettőből, a százból, az ezerből ismét
Egyetlen öröm lesz - pontosan úgy, mint szétválásuk előtt.

Tudod-e, hogy fényed a Mindenség fényében
Tündököl minden pillanatban?

És mindenkinek jut:

A Te hatalmas fénylő erődből
- minek neve boldogság,

A Te hatalmas sugárzó szemed pillantásából
- minek neve szeretet,

A Te jóságos ajkad szavaiból - minek neve
megértés,

A Te kezed mindent egybefonó öleléséből - 
Minek neve a Lélek teremtő fénye.

Légy boldog, és szerető ember!

 

osho

 

"A fájdalom nem azért van, hogy szomorúvá tegyen, ne feledd. Ez az a pont, ahol az emberek mindig eltévednek... A fájdalom csak azért van, hogy éberebbé tegyen - mert az emberek csak akkor válnak éberré, amikor a nyílhegy mélyen a szívükbe hasít, és megsebzi őket. Egyébként nem ébrednek fel. Amikor az élet könnyű, kényelmes és zökkenőmentes, akkor kit érdekel? Akkor ki törődik az éberséggel? Amikor a barátod meghal, az egy lehetőség. Amikor a szerelmed elhagy... azok a sötét éjszakák, amikor olyan magányos vagy... annyira szeretted őt, mindenedet kockára tetted érte, és most hirtelen nincs többé veled. Magányosságod sírásában... ott a lehetőség; ha jól használod, tudatossá tesz. A nyíl hegye fájdalmasan éget - használd fel. A fájdalom nem azért van, hogy nyomorulttá tegyen, hanem azért, hogy tudatosabbá válj! És ha tudatossá váltál, minden szenvedés eltűnik."