Többnyire három ok valamelyikét lehet megtalálni.

a./ A vallásos hit vagy egyes személyek tekintélyének megerősítésére. Ezek az iratok rendszerint igen naivak, semmiféle heterodox (görögül: hitbelileg eltérő) tanítást nem tartalmaznak. Főleg az Újszövetség iratai közé igyekeztek ilyeneket becsempészni, jámbor történetként olvasták, a mai regénynek megfelelő igényeket elégítettek ki velük. Jellegzetes példája ennek a kategóriának Jakab protoevangéliuma (élőevangéliuma), amely elsősorban Szűz Mária életéről közöl "ismeretlen" részleteket, célja Szűz Mária tekintélyének növelésén keresztül fiának, Jézusnak a tekintélyét növelni. Ezeket az iratokat a keresztények az első századokban is ártalmatlanoknak tartották és nem liturgikus keretek között szívesen is olvasták. Azt is mondhatjuk, hogy a pogány szépirodalommal szemben ezek voltak a keresztény regényirodalom képviselői. Később, főleg a 4. századtól aztán igyekeztek ezeket kiiktatni a használatból, bár kifejezetten soha nem üldözték. Számos ikonográfiai szabály, amely még a barokk festészetben is előkerül ezeknek az iratoknak a hatására alakult ki és szilárdult meg.

b./ Apokrif iratokat készítettek heterodox álláspont igazolására is. Már az Ószövetségben is megjelennek azok az iratok, amelyeket később minden jelentős vallási irányzat elutasít annak ellenére, hogy bizonyíthatóan tekintélyes iratokról van szó. Ezeket az iratokat tovább lehet csoportosítani. Legfontosabb ide tartozó csoport a gnosztikus iratok csoportja. A gnózisról (görög szó, ismeretet, tudást jelent) akár egy külön kollégiumot lehet tartani, így itt csak néhány fontos tudnivalót írhatunk le.  
 
A heterodox apokrif iratok legnagyobb része gnosztikus felfogású. Ezekben az iratokban Jézus nem valódi emberként jelenik meg, hanem csak annak látszik, valójában "fényteste" van. A kereszten nem szenved, hanem - egy változatban - cirenei Simont feszítik keresztre Jézus helyett. Ugyanígy az apokrif irodalomban bukkan fel először az a gondolat, hogy Jézus keresztre feszítése és feltámadása után még hosszú ideig élt és titkos tanításban részesítette követőit, amely csak a beavatottak részére hozzáférhető. Jellegzetesen gnosztikus hatásokat mutat például a Tamás evangélium, amely Jézus mondásokat tartalmaz. Három jellemző részlet a Tamás evangéliumból.

 
13. Jézus így szólt tanítványaihoz: hasonlítsatok engem, mondjátok meg, kihez vagyok hasonló? Simon Péter ezt mondta neki: Egy igaz angyalhoz hasonlítasz. Máté azt mondta neki: Okos, mélyen látó emberhez hasonlítasz. Tamás ezt mondta neki: Mester, ajkam nem tudja kimondani, kihez hasonlítasz. Jézus mondta: Én nem vagyok a Mestered, mert megittasodtál és megmámorosodtál a szökellő forrásból, amit én mértem. Akkor fogta, odébb vitte őt, és három szót mondott neki. Amikor Tamás visszatért társaihoz, azok megkérdezték: Mit mondott neked Jézus? Tamás ezt mondta nekik: Ha abból, amit mondott, megmondok nektek egy szót is, köveket ragadtok és megköveztek engem. A kövekből azonban tűz csap ki és titeket éget meg. 
 
23. Jézus mondta: Kiválasztalak titeket, ezerből egyet és tízezerből kettőt. S egymagatokban fogtok ott állni. 

 
24. Ezt mondták tanítványai: Oktass minket a helyről, ahol vagy, mivel erre szükségünk van, hogy azt keressük. Ő ezt mondta nekik: Akinek füle van, hallja meg! Ez a fény a fény-ember bensejében van és az egész világot megvilágosítja. Ha ő nem világít, akkor sötétség van. 

c./ Az apokrifok írásának harmadik oka a "hiányzó" információk pótlásának igénye volt. Ilyen – bizonyára elveszett – irat volt a Laodiceaiakhoz irt levél, amelyről a Kolosszei levélben maradt fenn összesen annyi információ, hogy Pál írt nekik is. Valaki Pál ismert leveleiből - szinte teljes egészében szó szerint - átvett egyes verseket, és összeállított egy rövid levelet, amelynek elküldője Pál lenne, címzettjei pedig a laodiceaiak. Természetesen gondosan meghagyja, hogy levelét olvassák fel Kolosszében is. 

 
Ha nálatok már felolvasták ezt a levelet, gondoskodjatok róla, hogy a laodiceai egyházban is felolvassák. Ti pedig olvassátok el a laodiceaiakét. (Kol 4,16) 

d./ Hasonlóan a hiányzó információk pótlására születtek azok a jámbor iratok, amelyek legtöbbször Jézus tanítói működése előtti eseményekről adnak hírt