Ez, amit most közlök, az örmény nemzet krónikáiban maradt meg. Mégpedig azért, mert egy bizonyos Mar Ibas Katina nevű örmény író bebocsátást nyert a nagy Arsak ninivei könyvtárába, hol a nevezett tudós szorgalmas kutatás után egy görög fordítással ellátott chaldeus kódexet talált. Mindezt azért engedte meg a király, mert kíváncsi volt ő is arra, hogy népe miatt szégyenkezzen-e vagy esetleg büszke lehet. Azt hiszem gondolhatni, hogy a király kezébe csak a leghitelesebb adatok kerülhettek. Így született az első örmény történetírás ie. 150-ben. Ezt a könyvet aztán minő érdekesség elvitték az edessai könyvtárba. Agabar király, ki Jézusal egy időben élt, folytatta a történetírást, amit utódai az V. századig vittek tovább. - Egyébként Edesszában arámiul, azaz Jézus nyelvén beszéltek. - Mar Ibas Katina számunkra még azért is rendkívül fontos, mert Ő az első, aki a Chusokról emlékezik és azokat a Parthusokkal azonosnak nevezi és tudja. Létezett azonban ezen tudóson kívül egy másik is, kit Agathangelosnak neveznek, ki számunkra egy kicsit pontosabb adatokkal is szolgál számunkra. Számunkra nagy jelentőségű az a rész, ami az Arsacida királyi család eredetéről szól. Ennek az uralkodó családnak volt első tagja Valarsak. Ugyanis ő ennek a királyi családnak az eredetéről azt mondja hogy a nevezett dynastia alapítója, euthalita hun királyfi, miről az örmény kútfők hallgatnak, jóllehet a parthus Arsacidáknak a Chus-Hunokkali azonosságról és a királyi házak rokonságáról eléggé tanúskodnak az írások.

Strabótól is jelentős feljegyzések maradtak. A párthusok, írják a chus népcsaládnak egy másik csoportja, akik természetesen szkyták, egyazon ajkú és nemzetiségű népfajt képeznek. A párthusok az ariai vagy chus népfajnak egyik ágát képezték és az örményektől hol chusoknak, hol párthusoknak neveztettek. ,,Az ariai vagy chus népfaj pedig az örmény írók tanútétele szerint ugyanaz, mint az V. századig a görög kútfőkben általában scytha, név szerint saka, daha, massagetha-scyta, azután pedig hun, euthalita, cidarita, hunmagyar néven jelenik meg.” (Lukácsi Kristóf) Azért az is jó, ha tudjuk, hogy a párthus népcsoportunk emlékével tele van örményország. A Pártus Birodalomnak, az örményeknek és a perzsáknak közös királyaik voltak. Erről például a világtörténelem az 1800-as évek végéig mit sem tudott. Nevezetesen az Arsaciada-házból voltak a közös királyok. (Lukácsi, A magyarok őselei, II. rész, 233.lap). Mondhatni hát, hogy atyafiság van köztünk és az örmények között. Nézzük csak meg mit mond erről a Byzanti Faust, Örmények története, 3. könyv, 6-7 fejezet. ,,Mert a massagetak és örmények királyai – mondja az író – azon egy Arsacida nemzetségből veszik eredetöket.” És midőn az örmények és hunok közt történt ütközetben elesett Massageta királynak levágott fejét Chosrov örmény király elébe hozzák, felkiálta: ,,Rokonom volt ez és születésre Arsacida, mint én.”

Ugye Istennél, a Legfelsőbb Személynél kizárhatjuk a véletlen leszületés esetét. Ugyanakkor bátran felejtsük el azt, hogy fogantatott a Szent Lélektől. Gondold csak el, milyen isten az, akinek segítségre van szüksége ahhoz, hogy megnyilvánítsa Önmagát. Na meg azért szép dolog ám az is hogy egy magyar testben levő nőnemű élőlényt, történetesen Máriát lezsidózzák. Amikor is nem más Ő, mint az Adiabenei hercegi család tagja. Persze megértem Őket, hisz ki ne szeretné ha Isten ha rövid ideig is, de az ő népe közé születik le.

Az arab apokrif evangélium szerint már Zarathustra megjövendölte, hogy eljön a Messiás. Ezen arab ev. VII. része így írja: Lőn, hogy amikor az Úr Jézus Júdea Betlehemében Heródes király idejében, megszületett, íme mágusok jöttek Jeruzsálembe, amint azt előre megmondta Zarathustra. Az a Zarathustra, ki megalkotta, létrehozta a Zend (Aveszta) jelentése: törvény című, nevű legrégibb Szent Írást. A Zoroasztrianizmus Szent Könyve. Ez a legelső Szent Könyv és ez az emberiség történelmének leggazdagabb Enciklopédia az emberiség történelmében. Ugyanakkor nem más ez, mint a Hun népcsoportunk ősi vallása. Ebben a vallásban a Legfelsőbb Személy neve Ahura Mazda. Régibb, mint az ókori india Védái, a Csing Könyv az ókori Kínában, vagy az ,,Amen Hotep” szentenciái az ókori Egyiptomban. Ez a mienk. Egyik magyar ősvallásunk.

Jézus családfáját olvasva arra a szomorú tényre kell rádöbbennünk, hogy az Ő családfájához semmi köze nevelő apjának, Józsefnek! Bármily tisztelettel is legyek József iránt, ki kell jelentenem, Jézushoz csak Máriának volt köze és senki másnak. Ezt az apostolok is tudták s épp ezért fájó, hogy nem erről az oldalról, hanem a Józsefiről hozták le családfáját. Most pedig meg kellene vizsgálni, hogy Szűz Máriának ki volt az őse, noha anya után nem szoktak. Az egyházi iratok szerint Szűz Mária rokona volt Józsefnek s mint ilyent vette el József feleségül. A József féle családfa tehát igazolja, hogy József ki volt, s így ebből kifolyólag következtethető, hogy rokona, Mária is – az volt, mármint zsidó. Ez pedig egyszerűen nem igaz! Mit mond a Könyv? Mt. I. 16. Jakab pedig nemzé Józsefet, Mária férjét, kitől született Jézus, ki Krisztusnak neveztetik. Azért ez így egy kicsit fura! Na mindegy. Némely ember számára már két negatív dolog bizonyos.
1. Meg tudom érteni némely zsidó író fájdalmát, hogy nem tudja Jézus Urunkat vér szerinti zsidóként bemutatni Nekünk.
2. Jézus Urunk apai származását nem tudjuk emberi módon kimutatni. Ugyanakkor van két pozitív információnk is. 1. Máté ev. Szerint a Szentlélektől származik. 2. János ev. Szerint viszont Ő maga Isten megtestesülése. Jézus Urunk kerek perec megtagadja azt, hogy Ő zsidó, illetve, hogy Őt fajilag mérjék fel Dávid utódjának vagy fiának vagy vérének. Hogy is történik mind ez? ,,Miképpen vélekedtek ti a Krisztus felől? Kinek a fia? Mondák néki: A Dávidé” Mert a zsidók a fajt, a vért látták csak, s a Messiásban a fiát látták Dávidnak, de az Úr finoman oda szól: ,,Miképpen hívja tehát őt Dávid lélekben urának, mondván: Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomra, míg ellenségeid lábad zsámolyává teszem.” Ha tehát Dávid őt Urának szólítja, hogyan lehet a fia? Ekkor szól Jézus: Oltalmazzátok meg magatokat az írástudóktól, a vérségimádástól mert a ,,szellem az ami megelevenít, a test nem használ semmit”! Mondta Ő, az Úr. (Máté ev.23. r. Lukács ev.20.)

Sok olyan evangélium van, amelyet apokrifnek nyilvánítottak. Az apokrif görög szó, melynek jelentése: rejtett, ,,nem nyilvánosságnak való. Tehát miről is van szó? Nem másról, mint arról, hogy az ami a 325-ös niceai zsinaton nem került be a Bibliába, azt mind apokrifnak tekintették és tekintik is. Ugyanakkor megjegyezném, hogy erről a zsinatról érdekes módon nem maradt fenn semmi eredeti dokumentum. Most kérdezhetném és kérdezem is vajon miért? Trehányság, gondatlanság? Ki tudja? Egyáltalán miért kell nekem, nekünk elhinni még azt is, hogy volt? Ezeknek az apokrifoknak, ahogy magának a Bibliának is két csoportja van. Az egyik az ó-szövetségi, a másik az újszövetségi apokrif. Ó-szövetségi híresebbek: Salamon levelei, Szibilla könyvek, Mózes mennybevitele, a szír Baruk apokalipszis stb. Újszövetségi híresebbek: Arab evangélium, Ál-Máté evangélium, Nikodémus evangélium, Héber evangélium, Péter evangélium, Tamás evangélium. Amíg a kanonizált evangéliumok hívése kötelező, addig ezeké nem.

Akkor most nézzük, mit ír a Tamás evangélium. Ez nekem evangélium, igazi örömhír. A Bibliai azonban nekem nem. Annak én nem tudok örülni. Tehát Tamás értekezése a következőket írja.

,,XI. Jézus nyolc esztendős lett. József ekét és jármot készítő ács volt. Egy gazdag ember mondá Józsefnek, hogy csináljon neki egy szép és díszes ágyat. József készen lévő fája, ehhez a munkához rövid volt, amiért is némi zavarban volt József. De Jézus azt mondta neki, hogy:
,,Ne búsulj, fogd meg ezt a fát egyik végén, én pedig a másikon és kinyújtjuk”.
Ez meg is történt s a fa olyan lett, mint kellett.
,,XII. Látván, József minő kegyelem birtokában van, továbbá hogy testileg is növekedik, elhatározta, hogy a betűk tanulására adja. Át is adta az egyik tanítónak, aki azt mondta Józsefnek:
- Miféle betűkre kívánod a gyermeket tanítani?
- Előbb a hazai, azután a zsidó betűkre, felelé József”.

Hazai? Hova sorozza, hova értelmezi magát József, ha a hazai és a zsidó között különbséget tesz? Egy biztos, zsidónak nem nevezi, nem számítja magát.

Nikodémus evangélium II. fejezete szerint mikor az Úr Pilátus előtt állt, Annás és Kajafás ezeket mondá Pilátusnak:

,,Mi azt mondjuk az egész néppel együtt és nem hiszünk neki, mert paráznaságból származott. Ezek különben prozeliták és az ő tanítványai.
Pilátus magához hívta Annást és Kajafást és azt kérdezte:
- Kik azok a prozeliták?
- Akik görögöknek születtek, de aztán zsidókká lettek.”

Abban az időben a görögöt és a szkytát egynek vették. Tehát megint egy fontos információ. Nem zsidó, hanem szkíta. Nem én mondom, hanem Ők.

Az arab evangélium 46. r. szerint midőn a gyermek Jézus sarat készítve játszott, ,,Odament a zsidó Hanán fia” stb. és szétrontá azt. Miért emeli ki, hogy a zsidó?... A többi gyermek nem volt zsidó?

Az arab evangélium 40. fejezete szerint ezt mondta a gyermek Jézus, hogy ,,Izrael fiai a népek között olyanok, mint a szerecsenek.

Az is köztudomású, hogy Jézus arameus nyelven beszélt. - Megjegyzem, az akkori szamariaiak lakosság egy részének szent könyve a tóra is arameus nyelven van írva nem pedig zsidóul. - Már pedig ha zsidó lett volna, akkor nem arameus nyelven beszélt volna. Az evangéliumokban sem egy cáfolata volt arra vonatkozólag, hogy nem volt zsidó. Tehát nem lehet átzsidósítani, mint ahogy a zsidók a Babilóniában tanult bölcs dolgokat átzsidósították és úgy írták be könyveikbe, mintha azok zsidó szellemi termékek lettek volna és nem Babilonból, a suméroktól plagizált idegen dolgok. Akkor most lássunk egy párat a hivatalos evangéliumok sorai közül.

Szt. János ev. VIII.

,,47. Aki Istentől van, Isten igéit hallgatja. Ti azért nem hallgatjátok, mert nem az Istentől vagytok.
48. Felelének azért a zsidók és mondák neki:
Nemde jól mondjuk mi, hogy szamaritánus vagy te és ördögöd van?
49. Felelé Jézus: Énnékem ördögöm nincsen, hanem tisztelem Atyámat és ti tiszteletlenséggel illettek engem.”

Ezekben a sorokban benne van Jézus urunk nem zsidó léte, lévén Ő szamáriai. Nem tudom tudjátok-e, hogy szamária a rómaiakkal való háború során került a zsidókhoz. Ezt úgy kell érteni, hogy amiért Trianonban elcsatolták, elvették tőlünk a felvidéket és Erdélyt, az ott lakók nem lettek szlovákká és románná. A zsidók tudják is, hisz mondják. Jézus nem is tiltakozik ellene. Miért is tenné, hisz ebben a kérdésben igazuk volt. Ő csak az ördöggel való kapcsolat ellen tiltakozik.

Szt. János ev. VIII. 17. ,,A ti törvényeitekben pedig az van írva, hogy két ember bizonysága igaz”.
A ti törvényetekben…Ti? Kiket kell ez alatt értenünk? A zsidókat vagy a farizeusokat? De mivel a törvény vagy tóra nem farizeusi, hanem zsidó törvény, tehát a zsidó értendő alatta. Ti és nem mi. Miért? Mert semmiképp sem vállal velük közösséget. Azt hiszem elég egyértelmű.

Szt. János XIII. 33. ,,Keresni fogtok engem, de amint a zsidóknak mondottam, hogy: Ahová én megyek, ti oda nem jöhettek, úgy mondom nektek is.”

Ha zsidó lett volna, vagy ha tanítványai zsidók lettek volna, akkor azt mondta volna, hogy mondtam nektek. Miért választja ketté a tanítványokat és a zsidókat? Nagyon egyszerű. A tanítványok ugyanis nem zsidók, hanem galileaiak. Még Szent Péter apostolt is megismerték beszédéről. Máté XXVI. 73. szerint galileai tájszólásáról. A színzsidónak ugyanúgy nem volt tájszólása, mint a szín szamariainak a saját nyelvén.
Szt. János ev. XVIII. 36. szerint pedig így szól Pilátusnál az Úr: ,,Felelé Jézus: Az én országom nem e világból való. Ha e világból való volna az én országom, szolgáim bizonyára harcra kelnének, hogy a zsidók kezébe ne kerüljek” mit is mondd? Megint elkülöníti magát. Ezt mondja - a zsidók kezébe ne kerüljek. Magyarán goj volt. A mienk, és mi az övéi vagyunk.

Nem semmi információ a következő sem. Nézzük csak meg mit is hagytak benne a Biblia Szent János ev. VIII. 41. Ti a ti atyátok dolgait cselekszitek…
42. Monda azért nekik Jézus: Ha Isten volna a ti Atyátok.
44. Ti az ördög atyától valók vagytok és az ő kívánságait akarjátok cselekedni. (Másik fordítás szerint: A ti atyátok az ördög és atyátok kívánságait akarjátok cselekedni.) Az gyilkos volt kezdettől fogva és nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság.


Nem tudom, tudod-e, hogy a zsidónak mindene volt a szombat. Ezt többszörösen megtörte. Emiatt is üldözték halálra. Másik fontos dolog volt a véráldozat. Ezt nem csak lekicsinyelte Jézus Urunk, hanem később törölték is. A harmadik nagy zsidó specialitás volt a szentély. Kimondja, hogy Istent szellemben és igazságban való imádása az igazi áldozat és ima, nem pedig a jeruzsálemi szentély vagy véráldozat… Forradalmi újítás, mintegy megtagadása a zsidó szellemnek! Bezárult vele a templom szentélye örökre. Negyedik a körülmetélkedés, a zsidók elengedhetetlen jele. Ezt is lekicsinyli és elveti. Ötödik a kézmosás. Elhagyják, mint értéktelen formaságot. Hatodik a kóserkoszt. Elveti, mondván: ,,nem az fertőzi meg az embert, ami a száján bemegy - hanem ami kijön…” Hetedik a fajszeretet, amit – mint a gojjal szemben való zsidó önimádásnak morálját elveti s helyette az egyetemes emberszeretetet állítja be. S így van ez végig. Azt hiszem ennyi már elegendő ahhoz, hogy aki nem tudta, hogy nem zsidó, meggyőződhessen róla. Az, aki a zsidó vallás szinte minden fő pontját elveti vagy átnemesíti azt nem mondhatjuk zsidónak. Vegyük hát tudomásul, hogy a zsidó emberek egymást mindig felismerték és ne akarjuk a nyakába akasztani azt a Jézust, aki nem az, hanem fogadjuk vissza magunk közé. ÉRTÉKELJÜK AZ Ő SZERETETÉT ÉS CSELEKEDJÜNK ÚGY, AHOGY AZ IGAZI JÉZUS ELVÁRJA TŐLÜNK. Emlékezz arra, szerintem azt még tanultad, hogy őseink a hegytetőkön a Nap felé fordulva imádkoztak Istenhez és nem sötét templomokban. Szerintem nem lenne baj ismét így cselekednünk.