TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
AZ EGYESÜLÉSEK
És ott történt a folyó partján, hogy a megfáradtak és a megkínzottak újra jöttek, hogy megkeressék Jézust. És mint a gyermekek, akik elfelejtették a Törvényt, és kérik atyjukat, mutassa meg nekik, hol hibáztak, és irányítsa vissza őket a helyes útra. Amikor a nap a látóhatár fölé emelkedett, meglátták Jézust, amint feléjük közeledett a hegyről, a felkelő nap ragyogásával a feje körül.
És felemelte kezét, rájuk mosolygott, mondván:
- Béke legyen veletek.
De ők szégyellték viszonozni a köszöntést, mert valamilyen módon mindegyikük megszegte a szent tanításokat, és a Föld Anya és Mennyei Atya Angyalai nem voltak velük.
És az egyik nagy kínjában felnézett rá, és mondá:
- Mester, nekünk igen nagy szükségünk van a te bölcsességedre. Mert bár tudjuk, hogy mi a jó, mégis a gonoszt követjük. Mi tudjuk, ahhoz, hogy beléphessünk a mennyei birodalomba, nekünk a nappal és az éjszaka angyalaival kell járnunk, és a mi lábaink mégis a bűnök útjait tapossák. A nappal fénye csak a mi élvezeteink hajszolását látja, és az éjszaka sötétje a mi bűnös kábultságunkra száll le.
- Mester, mondd nekünk, hogyan beszélhetnénk az angyalokkal, és maradhatnánk az ő szent körükben, hogy a Törvény állandó lánggal éghessen a szívünkben?
És Jézus mondá nekik:
- Az égre emelni tekinteteteket
Amikor mindenki más a földet nézi,
Nem könnyű.
Az angyalok lábánál imádkozni
Amikor mindenki a hírnevet és gazdagságot imádja,
Nem könnyű.
De mindenek előtt a legnehezebb
Megfejteni az angyalok gondolatait,
Kimondani az angyalok szavait,
És tenni, amit az angyalok tesznek.
És az egyik ember megszólalt:
- De Mester, mi csak emberek vagyunk, nem angyalok. Hogyan remélhetnénk, hogy valaha is az ő útjaikat járjuk? Mondd meg, mit kell tennünk.
És Jézus Mondá:
- Ahogy a gyermek örökli atyja földjét,
Mi ugyanúgy örököltünk egy Szent Földet
Atyáinktól.
Ez a föld azonban nem szántani való,
Hanem egy hely a bensőnkben,
Ahol megépíthetjük
Szent Templomunkat.
És amint a templomot építik,
Egyik követ rakva a másik után,
Úgy adom Én majd nektek a köveket
A Szent Templom építéséhez,
Amit mi örököltünk Atyáinktól,
És atyáink atyáitól.
És mindannyian odagyűltek Jézus köré, és az arcukról sugárzott a vágy, hogy minden szót halljanak, ami az ajkairól elhangzik.
És Ő fölemelte fejét a felkelő Nap felé, amelynek sugaraitól ragyogtak szemei, amint mondá:
- A Szent Templom, csak az
Ősi Egyesülésekkel építhető, azokkal,
Amelyeket kimondanak, amelyeket végiggondolnak
És amelyeket megélnek.
Mert ha ők csak a szájukkal mondják
Csak olyanok, mint a halott kaptár,
Amit a méhek elhagytak, és sosem ad többé mézet.
Az Egyesülések jelentik a hidat
Az ember és az angyalok között,
És mint minden híd, csak türelemmel építhető,
Bizony, ahogyan a folyó feletti híd
Köveit is egyenként faragják,
A víz szélén található kövekből.
Az Egyesülések száma tizennégy,
Mivel a Mennyei Atya angyalainak száma hét,
És a Föld Anya angyalainak száma hét.
És amint a fa gyökerei a földbe süllyednek,
És tápláltatnak,
A fa ágai pedig az ég felé emelik karjaikat,
Ugyanígy az ember a fa törzséhez hasonlóan,
Gyökereivel mélyen
Föld Anyjának testébe fogódzik,
Míg lelke felemelkedik
Mennyei Atyjának ragyogó csillagaihoz.
És a fának gyökerei a Föld Anya angyalai,
És a fának ágai a Mennyei Atya angyalai.
És ez a Szent Életfa,
Amely az Örökkévalóság óceánjában áll.
Az első Egyesülés
A Nap Angyalával,
Aki minden reggel megjelenik
Mint egy gyönyörű menyasszony, a szobájából,
Hogy a világra derítse arany fényét.
Óh, te halhatatlan, ragyogó, sebes paripájú
Angyala a Napnak!
Nincsen meleg nélküled,
Nincsen tűz nélküled,
Nincsen élet nélküled.
A fák zöld levelei
Neked hódolnak,
És a picinyke búzaszem általad
Válik a szélben hullámzó
Aranyló folyóvá.
Általad nyílik ki a virág
A szívem közepében.
Ezért sohasem rejtem el magam
Előled,
Napnak édes Angyala,
A Föld Anya szent hírvivője,
Lépj be testem szent templomába,
És add nekem az Élet Tüzét!
A második Egyesülés
A Víz Angyalával,
Akinek az áldott esőt köszönhetjük,
Ami a száraz rónaságra zuhog,
Aki csordultig megtölti a száraz kutat.
Igen, mi imádunk téged,
Életnek Vize.
A mennyei óceánból
A vizek futnak és folynak
A soha ki nem száradó forrásokból.
Véremben csörgedezik
Ezer tiszta forrás,
És a nyári zápor után gőzölgő párák, és a kövér felhők,
És mind-mind az összes áldott vizek,
Amik szétáradnak a hét Birodalom irányába.
Az összes áldásos vizek,
Amit a teremtő alkotott
Szentek.
Az Isten hangja hallatszik a vizek felett:
A Dicsőséges Istené, ami mennydörög,
És lebegve úszik a vizek fölött.
Víz áldott Angyala,
A Föld Anya szent hírvivője,
Lépj be a bennem áramló vérbe,
Fürdesd meg testem
Az egekből hulló áldásos esőben,
És add nekem az Élet Vizét!
A harmadik Egyesülés
A Levegő Angyalával,
Aki szétárasztja
Az édes illatú mezők,
A nyári zápor utáni frissen sarjadó füvek,
Sharon rózsája
Nyíló bimbójának mézes illatát.
Mi imádjuk a Szent és éltető Leheletet,
Ami magasan fölötte létezik
Az összes teremtett dolgoknak.
Mert lám, az örök és uralkodó
Fényárban úszó világűr,
Ahol megszámlálhatatlan csillag ragyog,
Az a levegő, amit belélegzünk, és amit kilélegzünk.
És a belégzés és kilégzés közötti pillanatban
Rejtőzik a Határtalan Kert
Összes misztériuma.
Levegő drága Angyala,
A Föld Anya szent hírvivője,
Itasd át testemet,
Úgy, amint a fecske zuhan alá az égből,
Hogy megismerhessem a szelek rejtett titkait,
És a csillagok halhatatlan zenéjét.
A negyedik Egyesülés
A Föld Angyalával,
Aki adja az áldott gabonát és a szőlőt
A földnek teljességéből,
Ő, aki adja a gyermeket
A férj és a feleség ágyékából.
Az embert, aki szántja a földet
Bal és jobb karjával,
Ő hozza
A gyümölcs és gabona bőségét.
Aranyszínű növények
Nőnek ki a földből
Tavasz idején,
Ameddig csak a föld terjed,
Ameddig a folyók szétáradnak,
És amerre a nap felkel,
Hogy az embereknek adhassák
Táplálékul adományaikat.
Ezt a határtalan áldott földet magasztalom,
Végtelenbe vivő útjaival,
A te Anyád, szent növény!
Igen, én magasztalom a földeket,
Ahol te növekszel,
Te édes illatú, gyorsan szaporodó,
Áldásos növénye Istennek.
Az, az ember, aki elülteti a kukoricát,
A gabonát, és a gyümölcsfát,
Az a Törvényt plántálja.
Az Ő aratása bőséges lesz,
És gabonája beérik a dombokon.
Mint a Törvény követőinek gazdag jutalmát
Küldi az Isten a Föld áldott Angyalát,
A Földanya szent hírvivőjét,
Hogy segítse a növények fejlődését,
És tegye termékennyé az asszonyok méhét,
Hogy a föld sose maradjon
Gyermek kacaj nélkül.
Imádjuk az Istent Őbenne!
Az ötödik Egyesülés
Az Élet Angyalával,
Aki az erőt, és energiát adja az embernek.
Mert lám, ha a viasz nem tiszta,
Hogyan adhatna a gyertya egyenletes fényt?
Azután menj a magasra növő fák felé,
És egyikük előtt, amelyik gyönyörű,
Magas növésű és hatalmas,
Mondd ezeket a szavakat:
- Üdvözlet néked! Óh, te derék élő fa.
Akkor az Élet Folyama
Folyik majd közted és a te
Fa Testvéred között,
És a láb fürgesége,
A fülek tiszta hallása,
A karok ereje,
És a sasok éles látása
A tiéd.
Ilyen az Egyesülés
Az Élet Angyalával,
A Föld Anya szent hírvivőjével.
A hatodik Egyesülés
Az Öröm Angyalával,
Ő az, aki leszáll a földre,
Hogy szépséget adjon mindenkinek.
Mert az Istent nem lehet imádni szomorúsággal,
Sem elkeseredett sírással.
Hagyd el sóhajaidat, és panaszaidat,
És énekelj az Istennek egy új dalt:
Énekelj az Istennek és az egész földnek.
Hadd örvendezzenek a mennyek,
És hadd legyen a föld boldog.
Hadd legyen a mező örömteli,
Hadd tapsoljanak a hömpölygő vizek,
Hadd örvendezzenek a hegyek velük együtt
Az Úr előtt.
Te is örömmel indulsz,
És a béke vezessen:
A hegyek és a dombok énekelni fognak neked.
Öröm Angyala,
Föld Anya szent hírvivője,
Énekelni fogok az Úrnak
Amíg csak élek:
Énekkel fogom magasztalni Istenemet
Ameddig csak élek.
A hetedik Egyesülés
A mi Föld Anyánkkal,
Ővele, aki elküldi Angyalait,
Hogy vezessék az ember gyökereit
És küldjék le mélyen az áldott talaja.
Magasztaljuk a Föld Anyát!
A Szent Megőrzőt!
A Fenntartót!
Ő az, aki helyreállítja a világot!
A Föld az Övé,
És a kiteljesedés: az egész világ,
És mindazok, akik benne laknak az Övéi.
Imádjuk a jóságos és életerős,
Jótékony Föld Anyát,
És az Ő
Bőséget és jólétet adományozó,
Erőt sugárzó,
És egészséget árasztó kedves és derék Angyalait.
Az Ő ragyogásának és dicsőségének köszönhetően
Fújnak a szelek,
Terelvén a felhőket,
A mindig termékeny tavasz felé.
A Föld Anya és én Egyek vagyunk.
Gyökereim benne vannak, És Ő örömét leli bennem
A Szent Törvénynek megfelelően.
Akkor nagy lett a csend, amint a társaság Jézus szavain tűnődött. És új erő szállt beléjük, és új elhatározás, és a remény sugara látszott arcukon.
És az egyik ember megszólalt:
- Mester, teli vagyunk vággyal, hogy megkezdjük Egyesülésünket a Föld Anya Angyalaival, akik a Föld Nagy Kertjét plántálták. De mi legyen a Mennyei Atya Angyalaival, akik az éjszakát uralják? Hogyan tudunk mi beszélni ővelük, akik olyan magasan fölöttünk vannak, és láthatatlanok a mi számunkra? Mert mi láthatjuk a napsugarakat, érezhetjük a folyó hűvös vizét, amelyben fürdünk, és a szőlőszemeknek meleg a tapintásuk mire bíbor színűvé érnek a vesszőn. De a Mennyei Atya Angyalai nem láthatók, nem hallhatók, és meg sem érinthetők. Így hogyan beszélhetnénk velük, és miképpen léphetnénk be Határtalan Kertjükbe?
- Mester, mondd meg nekünk, hogy mit tegyünk.
És a felkelő nap glóriát vont Jézus feje köré, amint rájuk nézett, és mondá:
- Gyermekeim, nem tudjátok, hogy a Föld
És mindenek, amik abban lakoznak
Csak a Mennyei Atya Birodalmának
A tükörképei?
És amint a ti anyátok szoptatott, és babusgatott
Benneteket, amíg kicsinyek voltatok,
De amikor felnőttetek
Atyátok mellé álltatok a földeken,
A Föld Anya Angyalai ugyanígy
Vezérlik lépteiteket
Ő felé, aki a ti Atyátok,
És az Ő összes szent Angyalai felé,
Hogy megismerjétek a ti igazi otthonaitokat
És az Isten igazi gyermekeivé váljatok.
Amíg gyermekek vagyunk
Meglátjuk ugyan a nap sugarait,
De nem azt az Erőt, ami teremtette azt.
Amíg gyermekek vagyunk
Meghalljuk a csobogó patak hangjait,
De nem azt az Szeretetet, ami teremtette azt.
Amíg gyermekek vagyunk
Meglátjuk a csillagokat,
De nem azt az kezet, amely szétszórta őket
A határtalan égbolton,
Úgy, ahogy a földműves elveti a magot.
Csak a Mennyei Atya Angyalaival
Történő Egyesüléseken keresztül
Tanuljuk meg látni a láthatatlant,
Hallani azt, ami nem hallható,
És kimondani, a kimondhatatlant.
Az első Egyesülés
Az Erő Angyalával,
Aki a tűzzel tölti meg a Napot,
És irányítja az ember kezét
Minden munkájában.
Tiéd volt, óh Mennyei Atya!
Az Erő.
Amikor elrendelted az útját
Mindannyiunknak és mindeneknek.
A Te erőd révén
Járja majd lábam a
Törvény útját.
A Te erőd révén
Végzik kezeim
A Te munkáidat.
Hadd áramoljon az erő arany folyama
Mindig Belőled felém,
És hadd forduljon testem mindenben Tehozzád,
Amint a virág fordul a Nap felé.
Mert nincs erő, ami
Szembeszállhatna a Mennyei Atyával,
Minden egyéb csak egy balga álom.
Egy felhő, ami elvonul a nap arca előtt.
Nincsen ember, akinek hatalma lenne
A szellem fölött,
Sem a halál napja fölött.
Csak az az erő képes bennünket kiragadni
A Halál Városából, ami Istentől jön.
Az vezérli munkáinkat és tetteinket,
Óh, Erő Angyala,
A Mennyei Atya szent hírvivője!
A második Egyesülés
A Szeretet Angyalával,
Akinek gyógyító vizei folynak
Véget nem érő áramlással
Az Örökkévalóság Óceánjából.
Kedveseim, szeressük egymást
Mert a szeretet a Mennyei Atyáé,
És mindenki, aki szeret,
A Mennyei Rendbe született,
És ismerik azt az Angyalok.
Mert szeretet nélkül
Az ember szíve kiszáradt és megrepedezett,
Mint a száraz kút feneke,
És szavai úgy konganak
Mint egy üres hordó.
De a szerető szavak olyanok, mint a lépes méz,
Édesség a léleknek,
Szerető szavak az ember szájában
Olyanok, mint a mély vizek,
És a szeretet kútforrása,
Mint egy csörgedező patak.
Igen, az mondatott a régi időkben,
Szeresd Mennyei Atyádat
Teljes szíveddel
És Teljes szellemeddel,
És minden tetteddel,
És szeresd felebarátaidat.
A Mennyei Atya a szeretet,
És az, aki a szeretetben lakozik
A Mennyei Atyában lakozik,
És a Mennyei Atya őbenne.
Az, aki szeret, nem olyan, mint az az árva madár
Amit kidobtak a fészekből,
S számára többé nem terem fű,
És a folyó vize is megkeseredik.
És ha az ember azt mondja,
Én szeretem a Mennyei Atyát,
De gyűlölöm a felebarátomat,
Az egy hazug ember.
Mert az, aki nem szereti a felebarátját,
Akit láthat,
Hogyan szerethetné a Mennyei Atyát,
Akit nem lát?
Ily módon ismerjük meg a Fény Gyermekeit:
Azok ők, akik a Szeretet Angyalával járnak,
És azok, akik szeretik felebarátjukat,
És megtartják a Szent Törvényt.
A szeretet erősebb, mint a legmélyebb vizek örvényei,
A szeretet erősebb a halálnál.
A harmadik Egyesülés
A Bölcsesség Angyalával,
Aki megszabadítja az embert a félelemtől,
Elűzi azt a szívből, és
Megnyugtatja a lelkiismeretet.
Szent Bölcsesség,
A megértés az, ami feltárul
Szünet nélkül,
Mint egy szent papirusz tekercs,
Amit nem a tanulás révén kapunk.
Minden bölcsesség
A Mennyei Atyától jön,
És azzal van mindörökre.
Ki tudja megszámlálni a tenger fövenyét,
És az eső cseppjeit,
És az örökkévalóság napjait?
Ki tudja megmérni a mennyek magasságát,
És a Föld szélességét?
Ki tudja megmondani a bölcsesség
Kezdetét?
A bölcsesség minden dolgok
Előtt lett teremtve.
Az, aki nem ismeri a bölcsességet
Az ahhoz hasonló, mint mikor a fának mondják,
"Ébredj", és a néma kőnek, hogy
"Kelj fel, és taníts!"
Ugyanolyan üresek az ő szavai,
És károsak az ő tettei,
Mint egy gyermeké, aki apja kardját suhogtatja,
Nem ismervén annak veszélyes élét.
De a bölcsesség koronája
Békét teremt, és tökéletes egészséget ad,
Hogy virágozzék
Mindkét ajándéka Istennek.
Óh, te Mennyei Rend!
És te, Bölcsesség Angyala!
Imádkozom hozzád,
És a Mennyei Atyához,
Kinek révén a bennünk lévő gondolatok folyama
Áramlik az
Örökkévalóság Szent Óceánjába.
A negyedik Egyesülés
Az Örök Élet Angyalával,
Aki az örökkévalóság üzenetét hozza
Az embernek.
Mert az, aki az Angyalokkal sétál
Megtanul szárnyalni
A felhők fölött,
És otthona lesz
Az Örök Óceánban,
Ahol a Szent Életfa áll.
Ne várd meg, hogy a halál
Tárja fel a nagy misztériumot,
Ha nem ismered Mennyei Atyádat.
Míg lábaid a poros földet tapossák,
Nem lesz semmi, csak árnyék számodra
Az eljövendő életben.
Itt és most tárul fel a nagy misztérium.
Itt és most lebben fel a fátyol.
Ne félj, óh ember!
Tartsd meg szárnyait
Az Örök Élet Angyalának,
És emelkedj fel a csillagok ösvényére,
Ahol a Hold, a Nap, és a végtelen Fény
Jár körkörös pályáján mindörökké,
És száguld az Örök Élet
Mennyei Óceánja felé.
Az ötödik Egyesülés
A Munka Angyalával.
Aki énekel a méhek zümmögésében,
Nem akadályozván őket az arany méz készítésében.
A pásztor furulyájában,
Aki nem alszik, hogy nyája el ne kószáljon.
A hajadon énekében,
Amint orsóját pergeti.
És ha ti azt gondoljátok, hogy ezek
Nem ugyanolyan kedvesek az Úr szemében,
Mint a legmagasabb hegyekből visszhangzó
Legfennköltebb imák,
Akkor ti igencsak tévedtek.
Mert a szerény kezek becsületes munkája,
A hálaadás napi imája,
És a szántás muzsikája
Örömteli dal az úr számára.
Az, aki a tétlenség kenyerét fogyasztja,
Éhen kell, haljon,
Mert a kőmező
Csak követ tud teremni.
Mert számára a napnak nincsen értelme,
És az éjszaka gonosz álmok keserű utazása.
A semmittevő elméje
Tele van az elégedetlenség gyomjaival,
De az, aki együtt jár
A Munka Angyalával,
Annak még mindig van egy belső termőföldje,
Ahol gabona és szőlő,
És mindenféle édes-illatú
Gyógynövény és virág terem bőségben.
Ki mint vet, úgy arat.
Az Isten embere, aki megtalálta feladatát,
Nem imádkozik semmilyen áldásért.
A hatodik Egyesülés
A Béke Angyalával,
Kinek csókja nyugalmat ád,
És akinek orcája olyan, mint a tükörsima
Vizek felülete,
Amiben a hold visszatükröződik.
Magasztalom a Békét,
Akinek lehelete barátságos,
Akinek keze elsimítja az összeráncolt homlokot.
A Béke birodalmában
Nincsen sem éhség, sem szomjúság,
Sem hideg, sem forró szél,
Sem öregség, sem halál.
De annak, akinek nincs béke a lelkében,
Nincsen helye, ahová
A Szent Templomot építse.
Mert hogyan tud az ács építeni
A szélvihar közepette?
Az erőszak magja beérhet,
De csak sivárságot arat,
Mert a kiszáradt agyagból
Nem tud élő kinőni.
Keresd tehát a Béke Angyalát,
Aki olyan, mint egy hajnalcsillag
A felhők között,
Mint a telihold,
Mint a gyümölcsöt hozó szép olajfa,
És ahogy a nap ragyog
A Mindenható templomára.
Béke lakozik a csöndesség szívében:
Légy nyugodt, és tudd, hogy én vagyok az Isten.
A hetedik Egyesülés
A Mennyei Atyával,
Aki van,
Aki volt, és
Aki örökké lesz.
Óh, Nagy Teremtő!
Te teremtetted a Mennyei Angyalokat,
És te tártad fel a
Mennyei Törvényeket!
Te vagy az én menedékem és váram
Örök idők óta.
Uram, Tebenned van lakhelye
Minden nemzetségnek.
Mielőtt a hegyek megszülettek,
Vagy mielőtt Te megalkottad a Földet,
Az örök időktől a végtelenségig
Te vagy az Isten!
Ki alkotta a vizeket,
Ki teremtette a növényeket?
Ki az, aki a szél
Igájába fogta a viharfelhőket,
A gyorsat, és még a leggyorsabbat is?
Ki, óh Nagy Teremtő
Az Örök Élet forrása
A mi lelkünkben?
Ki teremtette a Fényt és a Sötétséget?
Ki adta az álmot
És az ébredő órák örömét?
Ki adta a délidőt
És az éjfélt?
Te, óh, Nagy Teremtő!
Te teremtetted a Földet
A Te hatalmaddal,
Létrehoztad a világot a Te bölcsességeddel,
És kiterjesztetted az egeket
A Te szereteteddel. Feltártad nékem, óh Mennyei Atya,
Természetedet,
Amely a Szent Birodalom
Angyalainak ereje.
A Halhatatlanságot és Mennyei Rendet
Adtad, óh Teremtő,
És a legjobbat mindenek között,
A Te Szent Törvényedet!
Magasztalom munkádat,
A köszönet dalaival
Szüntelenül, az idők minden nemzettségében.
Az eljövendő napon
Átölelem Anyámat,
S a következő éjjel
Csatlakozom Atyámhoz,
És a távozó estével és reggellel
Belélegzem Törvényeiket,
És nem fogom megszakítani az
Egyesüléseket
Az idők végezetéig.
És égen és földön volt nagy csöndesség, és a Mennyei Atya és Föld Anya békessége sugárzott Jézus arcán és a sokaságén.
A HÉTSZERES BÉKE
És Jézus látván a sokaságot, Jézus felment a hegyre, tanítványai követték, és mindazok, akik éhezték szavait. És, látván, hogy összegyűltek, szólásra nyíltak ajkai, és tanította őket, mondván:
"Békét hozok néktek, gyermekeim,
A Föld Anya
És Mennyei Atya
Hétszeres Békéjét.
Békét hozok testeteknek,
Amit az Erő Angyala vezérel,
Békét hozok szíveteknek,
Amit a Szeretet Angyala vezérel,
Békét hozok szellemeteknek,
Amit a Bölcsesség Angyala vezérel.
Az Erő, a Szeretet, a Bölcsesség
Angyalain keresztül
Bejárjátok a Határtalan Kert
Hét Ösvényét,
És testetek, szívetek és szellemetek
Beleolvad az Egységbe,
A Béke Mennyei Óceánjához való
Megszentelt Repülésben.
Bizony, az igazat mondom,
A Határtalan Kerten keresztül vezető
Ösvények száma hét,
Amelyek mindegyikét
Be kell, járnia
A test, a szív és a szellem,
Egyként.
Nehogy elbukjatok, és belezuhanjatok
Az üresség szakadékába.
Mert ahogy a madár nem tud repülni egy szárnnyal,
Ugyanúgy a Bölcsesség Madarának is
Szüksége van az erő és Szeretet két szárnyára,
Hogy elrepülhessen a szakadék fölött,
A Szent Életfához.
Mert az emberi test önmagában
Olyan, mint egy aranyozott díszhintó
Amelyet készítője emelvényre helyez,
Vonakodván a használattal bepiszkítani azt.
De amint egy arany bálvány
Amely visszataszító, és nélkülöz minden bájt.
Habár csak egy pillanatra
Feltárja önnön célját.
Mint egy ablak üres feketesége
Amikor a szél elfújja annak gyertyáját,
Olyan a test önmagában
Az azt fénnyel megtöltő
Szív és szellem nélkül.
És a szív önmagában
Olyan, mint a Nap a föld nélkül, amire ragyoghatna,
Egy fénysugár az ürességben,
A melegségnek egy gömbje, elmerülve
A sötétség tengerében.
Amikor az emberi szív szeret,
Az a szeretet
Önmagát pusztítja el, amikor nincs valaki, aki felé
Jó tettekben megnyilvánulhatna.
És nincsen szellem, amely a vágy lángjait beleszőné
A zsoltárok faliszőnyegébe.
Mint a szélörvény a sivatagban,
Olyan a szív egyedül, test és szellem nélkül,
Amely vezetné énekét
A cédrusok és fenyők között.
És a szellem önmagában
Olyan, mint egy szent papirusz tekercs,
Amely elöregedett a hosszú évek során,
És használhatatlanná vált.
Bár szavainak igazsága és szépsége
Nem változott,
De a szem már nem képes tovább olvasni
A kifakult betűket
És darabokra töredezik a kézben.
Olyan a szellem szív nélkül
Amely kifejezné szavait,
És test nélkül
Amely végrehajtaná tetteit.
Mert mi haszna a bölcsességnek
Az érző szív nélkül,
És a hangot adó nyelv nélkül?
Olyan meddő a szellem önmagában,
Mint az öregasszony méhe,
Szív nélkül és test nélkül
Amely élettel töltené meg.
Mert íme, bizony mondom néktek,
A test, a szív, és a szellem
Olyanok, mint a hintó, a ló, és a kocsis.
Az erővel összekovácsolt hintó a test,
Hogy végrehajtsa
A Mennyei Atya
És Föld Anya kívánságait.
A szív a tüzes paripa
Nagyszerű és merész,
Bátran viszi a hintót,
Akár sima az út,
Akár kövek, vagy kidőlt fák
Akadályozzák a haladást.
És a kocsis a szellem,
Aki tartja a bölcsesség gyeplőjét,
Felülről látván
Mi van a távoli horizonton,
Kijelölvén a paták és a kerék útját.
Hallgassátok meg, óh egek
Az én tanításomat,
És figyelj, óh, Föld
A szavaimra.
Tanításom úgy fog hullani, mint az eső,
Beszédem úgy fog csepegni, mint a harmat,
Mint a csendes eső
A zsenge növényre,
És mint a zápor a füvekre.
Áldott a Fény Gyermeke,
Aki testében erős
Mert egyesült a földdel.
Naponta fogsz ünnepet ülni
A Föld Angyalának minden ajándékával, amit Ő adott:
Az aranyló búzát és kukoricát,
Az ősz bíbor szőlejét,
A fák érett gyümölcsét,
A méhek borostyán mézét.
Keresed az erdők és mezők
Friss levegőjét,
És ott majd megtalálod
A Levegő Angyalát.
Vesd le saruidat és ruháidat
És engedd, hogy a Levegő Angyala
Körülölelje egész testedet.
És akkor lélegezzél hosszan és mélyen,
Hogy a Levegő Angyala
Beléd szállhasson.
Lépjél be a hűvösen áramló folyóba,
És engedd magadhoz a Víz Angyalát,
Hogy körülölelje egész testedet.
Vesd magad mindenestől ölelő karjaiba,
És amilyen gyakran mozgatod a levegőt
A lélegzeteddel,
Ugyanúgy mozgasd a vizet is testeddel.
Azután keresd a Napfény Angyalát,
Engedd, hogy körülölelje egész testedet
És megtisztítson szent lángjaival.
Ezekből áll a Föld Anya
Szent Törvénye,
Aki neked adta az életet.
És az, aki békében él testével
Megépített egy szent templomot,
Ahol az Isten Szelleme
Lakozik majd mindörökre.
Tudd ezt a békét szellemeddel,
Kívánd ezt a békét szíveddel,
És e béke töltse ki testedet.
Áldott a Fény Gyermeke,
Akinek bölcs a szelleme,
Mert mennyországot fog teremteni.
A bölcsek szelleme az a jól művelt talaj,
Amely bőséggel, és gazdagon fog teremni.
Mert ha csak egy maroknyi magot mutatsz
A bölcs embernek,
Az már lelki szemeivel látja
Az aranyló búzatáblát.
És ha egy maroknyi magot mutatsz
Az együgyűnek,
Ő csak azt látja, ami az orra előtt van
És értéktelen apró kavicsnak tekinti azokat.
Míg a bölcs ember földje
Bőségesen adja a gabonát,
Addig az együgyű földje
Csak követ terem,
Ugyanígy van
Mindez a gondolatainkkal.
Amint egy kéve aranyló búza
Magában rejti a picinyke magot
Hasonlóképpen a mennyei birodalom
Magába rejti gondolatainkat.
Ha azokat a Mennyei Atya Angyalainak
Ereje, Szeretete, és bölcsessége
Tölti meg,
Akkor azok elvisznek bennünket
A Mennyei Óceánhoz.
De ha azok be vannak mocskolva
Romlottsággal, gyűlölettel, és tudatlansággal,
Oda fogják láncolni lábainkat
A fájdalom és szenvedés oszlopaihoz.
Az ember nem szolgálhat két mestert,
A gonosz gondolatok nem lakhatnak
Azon elmében,
Amit a Törvény Fénye beragyog.
Az, aki békét talált szellemében,
Megtanult szárnyalni
Az Angyalok Birodalmán túl.
Tudd ezt a békét szellemeddel,
Kívánd ezt a békét szíveddel,
És e béke töltse ki testedet.
Áldott a Fény Gyermeke,
Akinek Tiszta a szíve,
Mert ő megláthatja Istent.
Mert amint a Mennyei Atya adta
Az Ő szent lelkét,
És Föld Anyátok adta
Az Ő szent testét,
Ti ugyanúgy adjatok szeretetet
Minden testvéreteknek.
Mert a ti igaz testvéreitek azok,
Akik megvalósítják Mennyei Atyátok,
És Föld Anyátok akaratát.
Hadd ragyogjon a szeretet úgy, mint a napsugár,
Ami a föld minden teremtményére egyformán kisugárzik,
Nem tesz kivételt egyetlen fűszállal sem,
A másikkal szemben.
Ez a szeretet majd úgy áramlik belőletek,
Mint egy forrás
Testvértől testvérig,
És ami elfolyt,
Rögtön újratöltődik.
Mert a szeretet örökkévaló.
A szeretet erősebb
Mint a mély vizek örvényei.
A szeretet erősebb, mint a halál.
És akiben nincs szeretet,
Az falat épít önmaga
És a föld összes teremtménye közé,
És abban lakozik
Magányban és fájdalomban.
Vagy olyanná válik, mint egy fortyogó örvény,
Mélységeibe szívja
Mindazt, ami a közelébe kerül.
Mert a szív egy tenger hatalmas hullámokkal,
És szeretetnek és bölcsességnek kell edzenie azt,
Amint a meleg napsugár áthatol a felhőkön,
És lecsendesíti a nyugtalan tengert.
Az, aki békét talált testvéreivel
Belépett a Szeretet birodalmába
És szemtől szemben fogja látni az Istent.
Tudd ezt a békét szellemeddel,
Kívánd ezt a békét szíveddel,
És e béke töltse ki testedet.
Áldott a Fény Gyermeke,
Aki felépíti a földön
A mennyei birodalmat,
Mert ő mindkét világban lakozik.
És követi majd
A Közösség Törvényeit,
Amely azt mondja,
Hogy senki nem lehet gazdag,
És senki nem lehet szegény,
És mindenki együtt dolgozik
A Közösség kertjében.
Bár mindenki a maga útját járja,
És mindenki a saját szívével egyesül.
Mert a Határtalan kertben
Sokféle különböző virág van:
Ki mondja, hogy az egyik a legszebb,
Mert annak színe bíbor,
Vagy a másik a legkedvesebb
Mert annak szára hosszú, és karcsú?
Habár a testvérek megjelenésükben
Különböznek is egymástól,
Mégis közösen munkálkodnak
A Föld Anya szőlejében,
És együtt emelik fel hangjukat
A Mennyei Atya dicséretére.
És együtt szegik meg a szent kenyeret,
És a hálaadás áhítatos
Csendjében együtt osztják meg a szent ételt.
Mindaddig nem lesz béke a népek között,
Amíg a föld nem válik
A Közösség egyetlen kertjévé.
Mert hogyan lehetne béke ott,
Ahol mindenki a saját hasznát keresi,
És rabszolgaságra adja lelkét?
Te a Fény Gyermeke
Fogjál össze testvéreiddel,
És azután menjetek,
Tanítsátok a Törvény útjait
Azoknak, akik meg akarják hallani.
Az, aki békét talált
Az emberi testvériségben,
Isten munkatársává
Tette magát.
Tudd ezt a békét szellemeddel,
Kívánd ezt a békét szíveddel,
És e béke töltse ki testedet.
Áldott a Fény Gyermeke,
Aki tanulmányozza a Törvény Könyvét,
Mert ő lesz a fáklya
Az éj sötétjében,
És az igazság szigete
A hamisság tengerében.
Mert tudd meg, hogy az írott szó,
Amely Istentől ered,
Az a Mennyei Óceán tükörképe,
Amint a ragyogó csillagok is
Visszatükrözik a mennyek orcáját.
És amint az ősök szavait
Isten keze rótta
A Szent Tekercsekre,
Ugyanígy vésődik bele
A Törvény mindazon hívők szívébe,
Akik tanulmányozzák azokat.
Mert a régiekről azt mondták,
Hogy kezdetben óriások voltak
A földön,
Ezeknek a hatalmas embereknek
Nagy hírük volt.
És a Fény Gyermekei
Őrzik és megtartják
Írott szavaikat,
Nehogy megint olyanokká váljunk, mint az állat,
És ne ismerjük az Angyalok Birodalmát.
Tudd meg, hogy csak az írott beszéden keresztül
Fogod megtalálni a Törvényt,
Amely nincs leírva,
Mint ahogy a bugyogó forrás is,
A föld rejtett mélységeiből ered.
Az írott Törvény
Az a közvetítő eszköz, amellyel
Az Íratlan Törvény megérthető,
Amint egy fa néma ága
Trillázó fuvolává válik
A pásztor kezében.
Sokan vannak,
Akik ott maradnak a tudatlanság
Langyos pocsolyájában,
Ahol a gyermekek játszadoznak
És a pillangók táncolnak a napfényben,
Mert életük csak egy röpke pillanat.
De senki sem heverészhet ott soká
Mert előttünk emelkednek
A tanulás komor hegyei.
Sokan vannak, akik félnek
Elindulni,
És sokan vannak, akik
Megsebesültek, és összetörve, véresen zuhantak le
A meredek, sziklás lejtőkről.
De a hit a vezető,
A tátongó szakadék fölött
És általa vetheted meg lábad
A veszedelmes sziklákon.
A küzdelem jeges csúcsain túl
Fekszik, a Tudás Végtelen Kertjének
Békéje, és gyönyörűsége,
Ahol a Törvény jelentését
Megérti a Fény Gyermeke.
Itt, erdejének közepében
Áll az, Életfa,
Misztériumok misztériuma.
Az, aki békét talált
Az Ősök tanításaiban,
Az elme és a természet fényén keresztül,
És a Szent Ige tanulmányozásával,
Belépett az Ősök közös
Csarnokába,
Ahol a Szent Közösség székel,
Amiről az ember nem beszélhet.
Tudd ezt a békét szellemeddel,
Kívánd ezt a békét szíveddel,
És e béke töltse ki testedet.
A Fény Gyermeke,
Aki ismeri Föld Anyját,
Mert Ő az élet adója.
Tudd meg, hogy Anyád benned van,
És te Őbenne.
Ő szült téged, és Ő adta az életed.
Ő volt az, aki a tested adta,
És akinek egy napon
Majd megint visszaadod azt.
Tudd meg, hogy a vér, ami benned áramlik
A Föld Anyád
Véréből született.
Az Ő vére hullik a felhőkből,
Fakad a föld méhéből,
Habzik a hegyi patakokban,
Szélesen árad a síkság folyóiban,
Szendereg a tavakban,
És hatalmasan dühöng a viharos óceánban.
Tudd meg, hogy a levegő, amit belélegzel
A Föld Anya
Leheletéből született.
Az Ő lehelete azúrkék
A magasságos egekben,
Susog a hegyek ormain,
Zizeg az erdők levelei között,
Hullámzik a gabonaföldek fölött,
Szunnyad a mély völgyekben,
És forrón éget a sivatagban.
Tudd meg, hogy csontjaid keménysége
A Föld Anya
Csontjaiból,
A sziklákból és kövekből
Született.
Tudd meg, hogy húsod lágysága
A Föld Anya
Húsából született,
Az Övéből, akinek húsa
Sárgává és vörössé érik
A fák gyümölcsiben.
Szemed ragyogása,
Füled hallása,
Mind Föld Anyád
Színeiből és hangjaiból született,
Amik körülölelnek téged,
Mint ahogy a tenger hullámai körbefogják a halat,
És az örvénylő levegő a madarat.
Bizony mondom néked,
Az ember a Föld Anya
Gyermeke,
És Őtőle kapta az Ember Fia
Egész testét,
Még akkor is, ha az újszülött teste
Anyjának méhéből születik.
Bizony mondom néked
Te egy vagy a Föld Anyával,
Ő van tebenned, és te vagy Őbenne.
Tőle születtél,
Benne élsz,
És hozzá fogsz újra visszatérni.
Tartsd meg ezért az Ő törvényeit,
Mert senki nem élhet soká,
Se nem lehet boldog,
Csak aki tiszteli Föld Anyját,
És megtartja az Ő törvényeit.
Mert leheleted az Ő lehelete,
Mert véred az Ő vére,
Csontod a csontja,
Szemeid és füleid az Ő szemei és fülei.
Az, aki békében él
Föld Anyjával,
Sosem ismeri meg a halált.
Ismerd meg ezt a békét elméddel,
Kívánd ezt a békét szíveddel,
És valósítsd meg ezt a békét testeddel.
Áldott a Fény Gyermeke,
Aki keresi Mennyei Atyját
Mert örök élete lesz.
Ő az, aki a Mindenható
Rejtett helyén lakozik,
És a Mennyei Atya
Árnyékában tartózkodik.
Mert Ő ad majd hatalmat Angyalainak fölötted,
Hogy az Ő útjain tartsanak téged.
Tudd meg, hogy Mennyei Atyánk volt
Lakóhelyünk
Minden időkben.
Mielőtt a hegyek kiemelkedtek,
Vagy mielőtt Ő megformálta
A Földet és a világot,
Az örökkévalóságtól, az örökkévalóságig
Létezik a szeretet
A Mennyei Atya
És gyermekei között.
És hogyan szakadhatna meg ez a szeretet?
A kezdetektől
Az idők végéig
A szeretet szent lángja
Ragyog a Mennyei Atya,
És a Fény Gyermekei
Feje körül:
Akkor hogyan lenne kioltható ez a szeretet?
Se nem úgy, mint egy gyertya lángja,
És úgy sem, mint az erdőben elharapódzó tűz.
Mert az Örök Fény
Lángjával ég,
És ezt a lángot nem lehet elpusztítani.
Szeresd Mennyei Atyádat,
Tartsd meg parancsait:
Járjál együtt Szent Angyalaival,
És találd meg békédet Szent Törvényében.
Mert az Ő Törvénye a teljes Törvény:
Bizony, az a törvények Törvénye.
Törvényén keresztül alkotta
A földet és a mennyet egy nap,
A hegyek és az óceán
Mennyei Atyánk zsámolya.
Kezeivel alkotott,
És alakított bennünket,
És adta nekünk az értelmet,
Hogy megtanulhassuk Törvényeit.
Úgy borítja be Őt a Fény,
Mint egy palást:
Úgy ereszkedik alá az egekből,
Mint egy tündökletes függöny.
Felhőkből alkotta hintaját,
És a szelek szárnyain sétál.
Ő küldi a tavaszt a völgyekbe,
És lehelete érződik a hatalmas fák között.
Kezeiben vannak a föld mélységei,
És a hegyek lenyűgöző ereje is.
Az óceán az Övé,
És kezei formálták a szárazföldet.
Az egek mind Isten dicsőségét zengik,
És az égbolt az Ő Törvényét mutatja.
És örökül hagyta egész birodalmát
Az Ő gyermekeinek,
Azoknak, akik együtt járnak Angyalaival,
És megtalálták békéjüket a Szent Törvényben.
Akartok-e még többet tudni gyermekeim?
Hogyan beszélhetnék el ajkaink,
Az elmondhatatlant?
Hasonlóképpen, mint mikor
Egy néma eszi a gránátalmát:
Hogyan mondhatná el ő annak ízét?
Ha mi azt mondjuk, hogy a Mennyei Atya
Lakozik mibennünk,
Akkor a magasságos egek megszégyenülnek.
Ha azt mondjuk, Ő rajtunk kívül lakozik,
Akkor az hamisság-
A tekintetet, amely fürkészi a távoli horizontot
És a szemet, amely az emberek szívébe lát
Egyként Ő teremtette.
Mennyei Atyánk nem testesül meg,
Ő nincs elrejtve.
Ő nincs felfedve,
Mert Ő felfedhetetlen.
Gyermekeim, nincs arra szó,
Ami elmondhatná, hogy kicsoda Ő!
Csak annyit tudunk:
Mi a gyermekei vagyunk,
És Ő a mi Mennyei Atyánk.
Ő a mi Magasságos Istenünk,
És mi az Ő legelőjének gyermekei vagyunk,
És az Ő kezének bárányai.
Az, aki békében él
Mennyei Atyjával,
Az belépett a Törvény
Szentélyébe,
És szövetséget kötött Istennel,
Ami örökké fog tartani.
Ismerd meg ezt a békét elméddel,
Kívánd ezt a békét szíveddel,
És valósítsd meg ezt a békét testeddel.
Ámbár mennyek és Föld megszűnhetnek,
A Szent Törvény egyetlen betűje sem
Fog változni, sem eltűnni.
Mert kezdetben vala a Törvény
És a Törvény vala Istennél,
És a Törvény Isten vala.
A Mennyei Atya
Hétszeres Békéje
Legyen mindig veletek."
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!