A HÉTSZERES BÉKE

És Jézus látván a sokaságot, Jézus felment a hegyre, tanítványai követték, és mindazok, akik éhezték szavait. És, látván, hogy összegyűltek, szólásra nyíltak ajkai, és tanította őket, mondván:
"Békét hozok néktek, gyermekeim,
A Föld Anya
És Mennyei Atya
Hétszeres Békéjét.
Békét hozok testeteknek,
Amit az Erő Angyala vezérel,
Békét hozok szíveteknek,
Amit a Szeretet Angyala vezérel,
Békét hozok szellemeteknek,
Amit a Bölcsesség Angyala vezérel.
Az Erő, a Szeretet, a Bölcsesség
Angyalain keresztül
Bejárjátok a Határtalan Kert
Hét Ösvényét,
És testetek, szívetek és szellemetek
Beleolvad az Egységbe,
A Béke Mennyei Óceánjához való
Megszentelt Repülésben.
Bizony, az igazat mondom,
A Határtalan Kerten keresztül vezető
Ösvények száma hét,
Amelyek mindegyikét
Be kell, járnia
A test, a szív és a szellem,
Egyként.
Nehogy elbukjatok, és belezuhanjatok
Az üresség szakadékába.
Mert ahogy a madár nem tud repülni egy szárnnyal,
Ugyanúgy a Bölcsesség Madarának is
Szüksége van az erő és Szeretet két szárnyára,
Hogy elrepülhessen a szakadék fölött,
A Szent Életfához.
Mert az emberi test önmagában
Olyan, mint egy aranyozott díszhintó
Amelyet készítője emelvényre helyez,
Vonakodván a használattal bepiszkítani azt.
De amint egy arany bálvány
Amely visszataszító, és nélkülöz minden bájt.
Habár csak egy pillanatra
Feltárja önnön célját.
Mint egy ablak üres feketesége
Amikor a szél elfújja annak gyertyáját,
Olyan a test önmagában
Az azt fénnyel megtöltő
Szív és szellem nélkül.
És a szív önmagában
Olyan, mint a Nap a föld nélkül, amire ragyoghatna,
Egy fénysugár az ürességben,
A melegségnek egy gömbje, elmerülve
A sötétség tengerében.
Amikor az emberi szív szeret,
Az a szeretet
Önmagát pusztítja el, amikor nincs valaki, aki felé
Jó tettekben megnyilvánulhatna.
És nincsen szellem, amely a vágy lángjait beleszőné
A zsoltárok faliszőnyegébe.
Mint a szélörvény a sivatagban,
Olyan a szív egyedül, test és szellem nélkül,
Amely vezetné énekét
A cédrusok és fenyők között.
És a szellem önmagában
Olyan, mint egy szent papirusz tekercs,
Amely elöregedett a hosszú évek során,
És használhatatlanná vált.
Bár szavainak igazsága és szépsége
Nem változott,
De a szem már nem képes tovább olvasni
A kifakult betűket
És darabokra töredezik a kézben.
Olyan a szellem szív nélkül
Amely kifejezné szavait,
És test nélkül
Amely végrehajtaná tetteit.
Mert mi haszna a bölcsességnek
Az érző szív nélkül,
És a hangot adó nyelv nélkül?
Olyan meddő a szellem önmagában,
Mint az öregasszony méhe,
Szív nélkül és test nélkül
Amely élettel töltené meg.
Mert íme, bizony mondom néktek,
A test, a szív, és a szellem
Olyanok, mint a hintó, a ló, és a kocsis.
Az erővel összekovácsolt hintó a test,
Hogy végrehajtsa
A Mennyei Atya
És Föld Anya kívánságait.
A szív a tüzes paripa
Nagyszerű és merész,
Bátran viszi a hintót,
Akár sima az út,
Akár kövek, vagy kidőlt fák
Akadályozzák a haladást.
És a kocsis a szellem,
Aki tartja a bölcsesség gyeplőjét,
Felülről látván
Mi van a távoli horizonton,
Kijelölvén a paták és a kerék útját.
Hallgassátok meg, óh, Egek
Az én tanításomat,
És figyelj, óh, Föld
A szavaimra.
Tanításom úgy fog hullani, mint az eső,
Beszédem úgy fog csepegni, mint a harmat,
Mint a csendes eső
A zsenge növényre,
És mint a zápor a füvekre.
Áldott a Fény Gyermeke,
Aki testében erős
Mert egyesült a földdel.
Naponta fogsz ünnepet ülni
A Föld Angyalának minden ajándékával, amit Ő adott:
Az aranyló búzát és kukoricát,
Az ősz bíbor szőlejét,
A fák érett gyümölcsét,
A méhek borostyán mézét.
Keresed az erdők és mezők
Friss levegőjét,
És ott majd megtalálod
A Levegő Angyalát.
Vesd le saruidat és ruháidat
És engedd, hogy a Levegő Angyala
Körülölelje egész testedet.
És akkor lélegezzél hosszan és mélyen,
Hogy a Levegő Angyala
Beléd szállhasson.
Lépjél be a hűvösen áramló folyóba,
És engedd magadhoz a Víz Angyalát,
Hogy körülölelje egész testedet.
Vesd magad mindenestől ölelő karjaiba,
És amilyen gyakran mozgatod a levegőt
A lélegzeteddel,
Ugyanúgy mozgasd a vizet is testeddel.
Azután keresd a Napfény Angyalát,
Engedd, hogy körülölelje egész testedet
És megtisztítson szent lángjaival.
Ezekből áll a Föld Anya
Szent Törvénye,
Aki neked adta az életet.
És az, aki békében él testével
Megépített egy szent templomot,
Ahol az Isten Szelleme
Lakozik majd mindörökre.
Tudd ezt a békét szellemeddel,
Kívánd ezt a békét szíveddel,
És e béke töltse ki testedet.
Áldott a Fény Gyermeke,
Akinek bölcs a szelleme,
Mert mennyországot fog teremteni.
A bölcsek szelleme az a jól művelt talaj,
Amely bőséggel, és gazdagon fog teremni.
Mert ha csak egy maroknyi magot mutatsz
A bölcs embernek,
Az már lelki szemeivel látja
Az aranyló búzatáblát.
És ha egy maroknyi magot mutatsz
Az együgyűnek,
Ő csak azt látja, ami az orra előtt van
És értéktelen apró kavicsnak tekinti azokat.
Míg a bölcs ember földje
Bőségesen adja a gabonát,
Addig az együgyű földje
Csak követ terem,
Ugyanígy van
Mindez a gondolatainkkal.
Amint egy kéve aranyló búza
Magában rejti a picinyke magot
Hasonlóképpen a mennyei birodalom
Magába rejti gondolatainkat.
Ha azokat a Mennyei Atya Angyalainak
Ereje, Szeretete, és bölcsessége
Tölti meg,
Akkor azok elvisznek bennünket
A Mennyei Óceánhoz.
De ha azok be vannak mocskolva
Romlottsággal, gyűlölettel, és tudatlansággal,
Oda fogják láncolni lábainkat
A fájdalom és szenvedés oszlopaihoz.
Az ember nem szolgálhat két mestert,
A gonosz gondolatok nem lakhatnak
Azon elmében,
Amit a Törvény Fénye beragyog.
Az, aki békét talált szellemében,
Megtanult szárnyalni
Az Angyalok Birodalmán túl.
Tudd ezt a békét szellemeddel,
Kívánd ezt a békét szíveddel,
És e béke töltse ki testedet.
Áldott a Fény Gyermeke,
Akinek Tiszta a szíve,
Mert ő megláthatja Istent.
Mert amint a Mennyei Atya adta
Az Ő szent lelkét,
És Föld Anyátok adta
Az Ő szent testét,
Ti ugyanúgy adjatok szeretetet
Minden testvéreteknek.
Mert a ti igaz testvéreitek azok,
Akik megvalósítják Mennyei Atyátok,
És Föld Anyátok akaratát.
Hadd ragyogjon a szeretet úgy, mint a napsugár,
Ami a föld minden teremtményére egyformán kisugárzik,
Nem tesz kivételt egyetlen fűszállal sem,
A másikkal szemben.
Ez a szeretet majd úgy áramlik belőletek,
Mint egy forrás
Testvértől testvérig,
És ami elfolyt,
Rögtön újratöltődik.
Mert a szeretet örökkévaló.
A szeretet erősebb
Mint a mély-vizek örvényei.
A szeretet erősebb, mint a halál.
És akiben nincs szeretet,
Az falat épít önmaga
És a föld összes teremtménye közé,
És abban lakozik
Magányban és fájdalomban.
Vagy olyanná válik, mint egy fortyogó örvény,
Mélységeibe szívja
Mindazt, ami a közelébe kerül.
Mert a szív egy tenger hatalmas hullámokkal,
És szeretetnek és bölcsességnek kell edzenie azt,
Amint a meleg napsugár áthatol a felhőkön,
És lecsendesíti a nyugtalan tengert.
Az, aki békét talált testvéreivel
Belépett a Szeretet birodalmába
És szemtől szemben fogja látni az Istent.
Tudd ezt a békét szellemeddel,
Kívánd ezt a békét szíveddel,
És e béke töltse ki testedet.
Áldott a Fény Gyermeke,
Aki felépíti a földön
A mennyei birodalmat,
Mert ő mindkét világban lakozik.
És követi majd
A Közösség Törvényeit,
Amely azt mondja,
Hogy senki nem lehet gazdag,
És senki nem lehet szegény,
És mindenki együtt dolgozik
A Közösség kertjében.
Bár mindenki a maga útját járja,
És mindenki a saját szívével egyesül.
Mert a Határtalan kertben
Sokféle különböző virág van:
Ki mondja, hogy az egyik a legszebb,
Mert annak színe bíbor,
Vagy a másik a legkedvesebb
Mert annak szára hosszú, és karcsú?
Habár a testvérek megjelenésükben
Különböznek is egymástól,
Mégis közösen munkálkodnak
A Föld Anya szőlejében,
És együtt emelik fel hangjukat
A Mennyei Atya dicséretére.
És együtt szegik meg a szent kenyeret,
És a hálaadás áhítatos
Csendjében együtt osztják meg a szent ételt.
Mindaddig nem lesz béke a népek között,
Amíg a föld nem válik
A Közösség egyetlen kertjévé.
Mert hogyan lehetne béke ott,
Ahol mindenki a saját hasznát keresi,
És rabszolgaságra adja lelkét?
Te a Fény Gyermeke
Fogjál össze testvéreiddel,
És azután menjetek,
Tanítsátok a Törvény útjait
Azoknak, akik meg akarják hallani.
Az, aki békét talált
Az emberi testvériségben,
Isten munkatársává
Tette magát.
Tudd ezt a békét szellemeddel,
Kívánd ezt a békét szíveddel,
És e béke töltse ki testedet.
Áldott a Fény Gyermeke,
Aki tanulmányozza a Törvény Könyvét,
Mert ő lesz a fáklya
Az éj sötétjében,
És az igazság szigete
A hamisság tengerében.
Mert tudd meg, hogy az írott szó,
Amely Istentől ered,
Az a Mennyei Óceán tükörképe,
Amint a ragyogó csillagok is
Visszatükrözik a mennyek orcáját.
És amint az ősök szavait
Isten keze rótta
A Szent Tekercsekre,
Ugyanígy vésődik bele
A Törvény mindazon hívők szívébe,
Akik tanulmányozzák azokat.
Mert a régiekről azt mondták,
Hogy kezdetben óriások voltak
A földön,
Ezeknek a hatalmas embereknek
Nagy hírük volt.
És a Fény Gyermekei
Őrzik és megtartják
Írott szavaikat,
Nehogy megint olyanokká váljunk, mint az állat,
És ne ismerjük az Angyalok Birodalmát.
Tudd meg, hogy csak az írott beszéden keresztül
Fogod megtalálni a Törvényt,
Amely nincs leírva,
Mint ahogy a bugyogó forrás is,
A föld rejtett mélységeiből ered.
Az írott Törvény
Az a közvetítő eszköz, amellyel
Az Íratlan Törvény megérthető,
Amint egy fa néma ága
Trillázó fuvolává válik
A pásztor kezében.
Sokan vannak,
Akik ott maradnak a tudatlanság
Langyos pocsolyájában,
Ahol a gyermekek játszadoznak
És a pillangók táncolnak a napfényben,
Mert életük csak egy röpke pillanat.
De senki sem heverészhet ott soká
Mert előttünk emelkednek
A tanulás komor hegyei.
Sokan vannak, akik félnek
Elindulni,
És sokan vannak, akik
Megsebesültek, és összetörve, véresen zuhantak le
A meredek, sziklás lejtőkről.
De a hit a vezető,
A tátongó szakadék fölött
És általa vetheted meg lábad
A veszedelmes sziklákon.
A küzdelem jeges csúcsain túl
Fekszik, a Tudás Végtelen Kertjének
Békéje, és gyönyörűsége,
Ahol a Törvény jelentését
Megérti a Fény Gyermeke.
Itt, erdejének közepében
Áll az, Életfa,
Misztériumok misztériuma.
Az, aki békét talált
Az Ősök tanításaiban,
Az elme és a természet fényén keresztül,
És a Szent Ige tanulmányozásával,
Belépett az Ősök közös
Csarnokába,
Ahol a Szent Közösség székel,
Amiről az ember nem beszélhet.
Tudd ezt a békét szellemeddel,
Kívánd ezt a békét szíveddel,
És e béke töltse ki testedet.
A Fény Gyermeke,
Aki ismeri Föld Anyját,
Mert Ő az élet adója.
Tudd meg, hogy Anyád benned van,
És te Őbenne.
Ő szült téged, és Ő adta az életed.
Ő volt az, aki a tested adta,
És akinek egy napon
Majd megint visszaadod azt.
Tudd meg, hogy a vér, ami benned áramlik
A Föld Anyád
Véréből született.
Az Ő vére hullik a felhőkből,
Fakad a föld méhéből,
Habzik a hegyi patakokban,
Szélesen árad a síkság folyóiban,
Szendereg a tavakban,
És hatalmasan dühöng a viharos óceánban.
Tudd meg, hogy a levegő, amit belélegzel
A Föld Anya
Leheletéből született.
Az Ő lehelete azúrkék
A magasságos egekben,
Susog a hegyek ormain,
Zizeg az erdők levelei között,
Hullámzik a gabonaföldek fölött,
Szunnyad a mély völgyekben,
És forrón éget a sivatagban.
Tudd meg, hogy csontjaid keménysége
A Föld Anya
Csontjaiból,
A sziklákból és kövekből
Született.
Tudd meg, hogy húsod lágysága
A Föld Anya
Húsából született,
Az Övéből, akinek húsa
Sárgává és vörössé érik
A fák gyümölcsiben.
Szemed ragyogása,
Füled hallása,
Mind Föld Anyád
Színeiből és hangjaiból született,
Amik körülölelnek téged,
Mint ahogy a tenger hullámai körbefogják a halat,
És az örvénylő levegő a madarat.
Bizony mondom néked,
Az ember a Föld Anya
Gyermeke,
És Őtőle kapta az Ember Fia
Egész testét,
Még akkor is, ha az újszülött teste
Anyjának méhéből születik.
Bizony mondom néked
Te egy vagy a Föld Anyával,
Ő van tebenned, és te vagy Őbenne.
Tőle születtél,
Benne élsz,
És hozzá fogsz újra visszatérni.
Tartsd meg ezért az Ő törvényeit,
Mert senki nem élhet soká,
Se nem lehet boldog,
Csak aki tiszteli Föld Anyját,
És megtartja az Ő törvényeit.
Mert leheleted az Ő lehelete,
Mert véred az Ő vére,
Csontod a csontja,
Szemeid és füleid az Ő szemei és fülei.
Az, aki békében él
Föld Anyjával,
Sosem ismeri meg a halált.
Ismerd meg ezt a békét elméddel,
Kívánd ezt a békét szíveddel,
És valósítsd meg ezt a békét testeddel.
Áldott a Fény Gyermeke,
Aki keresi Mennyei Atyját
Mert örök élete lesz.
Ő az, aki a Mindenható
Rejtett helyén lakozik,
És a Mennyei Atya
Árnyékában tartózkodik.
Mert Ő ad majd hatalmat Angyalainak fölötted,
Hogy az Ő útjain tartsanak téged.
Tudd meg, hogy Mennyei Atyánk volt
Lakóhelyünk
Minden időkben.
Mielőtt a hegyek kiemelkedtek,
Vagy mielőtt Ő megformálta
A Földet és a világot,
Az örökkévalóságtól, az örökkévalóságig
Létezik a szeretet
A Mennyei Atya
És gyermekei között.
És hogyan szakadhatna meg ez a szeretet?
A kezdetektől
Az idők végéig
A szeretet szent lángja
Ragyog a Mennyei Atya,
És a Fény Gyermekei
Feje körül:
Akkor hogyan lenne kioltható ez a szeretet?
Se nem úgy, mint egy gyertya lángja,
És úgy sem, mint az erdőben elharapódzó tűz.
Mert az Örök Fény
Lángjával ég,
És ezt a lángot nem lehet elpusztítani.
Szeresd Mennyei Atyádat,
Tartsd meg parancsait:
Járjál együtt Szent Angyalaival,
És találd meg békédet Szent Törvényében.
Mert az Ő Törvénye a teljes Törvény:
Bizony, az a törvények Törvénye.
Törvényén keresztül alkotta
A földet és a mennyet egy nap,
A hegyek és az óceán
Mennyei Atyánk zsámolya.
Kezeivel alkotott,
És alakított bennünket,
És adta nekünk az értelmet,
Hogy megtanulhassuk Törvényeit.
Úgy borítja be Őt a Fény,
Mint egy palást:
Úgy ereszkedik alá az egekből,
Mint egy tündökletes függöny.
Felhőkből alkotta hintaját,
És a szelek szárnyain sétál.
Ő küldi a tavaszt a völgyekbe,
És lehelete érződik a hatalmas fák között.
Kezeiben vannak a föld mélységei,
És a hegyek lenyűgöző ereje is.
Az óceán az Övé,
És kezei formálták a szárazföldet.
Az egek mind Isten dicsőségét zengik,
És az égbolt az Ő Törvényét mutatja.
És örökül hagyta egész birodalmát
Az Ő gyermekeinek,
Azoknak, akik együtt járnak Angyalaival,
És megtalálták békéjüket a Szent Törvényben.
Akartok-e még többet tudni gyermekeim?
Hogyan beszélhetnék el ajkaink,
Az elmondhatatlant?
Hasonlóképpen, mint mikor
Egy néma eszi a gránátalmát:
Hogyan mondhatná el ő annak ízét?
Ha mi azt mondjuk, hogy a Mennyei Atya
Lakozik mibennünk,
Akkor a magasságos egek megszégyenülnek.
Ha azt mondjuk, Ő rajtunk kívül lakozik,
Akkor az hamisság-
A tekintetet, amely fürkészi a távoli horizontot
És a szemet, amely az emberek szívébe lát
Egyként Ő teremtette.
Mennyei Atyánk nem testesül meg,
Ő nincs elrejtve.
Ő nincs felfedve,
Mert Ő felfedhetetlen.
Gyermekeim, nincs arra szó,
Ami elmondhatná, hogy kicsoda Ő!
Csak annyit tudunk:
Mi a gyermekei vagyunk,
És Ő a mi Mennyei Atyánk.
Ő a mi Magasságos Istenünk,
És mi az Ő legelőjének gyermekei vagyunk,
És az Ő kezének bárányai.
Az, aki békében él
Mennyei Atyjával,
Az belépett a Törvény
Szentélyébe,
És szövetséget kötött Istennel,
Ami örökké fog tartani.
Ismerd meg ezt a békét elméddel,
Kívánd ezt a békét szíveddel,
És valósítsd meg ezt a békét testeddel.
Ámbár mennyek és Föld megszűnhetnek,
A Szent Törvény egyetlen betűje sem
Fog változni, sem eltűnni.
Mert kezdetben vala a Törvény
És a Törvény vala Istennél,
És a Törvény Isten vala.
A Mennyei Atya
Hétszeres Békéje
Legyen mindig veletek."