A kalandort az akkoriban a Kelet-Transvaal nevet viselő vidék gazdag vadvilága vonzotta oda. Oroszlánokon és antilopokon kívül másra nem is számított, ezért borzasztóan meghökkent és felvillanyozódott, amikor meglátta a hatalmas lenyomatot. Mivel ilyen embertől elhagyott vidéken talált rá – amelyet még ma is nehéz megközelíteni – szinte biztosra vette, hogy nem a sziklába utólag bevésett hamisítványról van szó.

Videó a nyomról
Az „istenek lábnyoma”-ként is becézett lábnyomról az első videót csak 2012-ben tette fel a YouTube-ra Michael Tellinger utazó és amatőr kutató. A videóhoz mellékelt szövegből kiderül, hogy a lábnyom durva gránitsziklába mélyed. A lábnyom külön érdekessége, hogy hat lábujjat lehet kivenni rajta.


Bár egyesek arra gyanakodnak, hogy a lábnyom az erózió műve, professzor Pieter Wagener, a Port Elizabeth-i Egyetem (ma Nelson Mandela Városi Egyetem) tanára a következőket mondta: „nagyobb az esélye, hogy az űrből érkezett zöld emberkék nyalogatták ki a mintát a sziklából, mint annak, hogy az erózió hozta létre”.

A lábnyom a Mpuluzi nevű dél-afrikai város közelében, nem messze a szváziföldi határtól található. Korát a szakemberek a gránitképződésről alkotott mai tudásunk alapján 200 millió és 3 milliárd év közé teszik.

Rejtély a lenyomat eredete
Azt maga Tellinger is elismeri, hogy igazi rejtély, miként jöhetett létre ez a bámulatos jelenség. A lábnyom úgynevezett porfiros gránitban (a gránit egyik megjelenési formája) helyezkedik el. Ez a kőzet a lehűlés több fázisán megy át és keverednek benne a nagyobb és kisebb szemcsék. Ezért a gránittársaságok előszeretettel bányásszák, mert csiszolva nagyon szép felületet ad.

A hivatalos dél-afrikai geológiai meghatározás szerint ezt a kitüremkedést mpuluzi batolitnak nevezik, és a hivatalos kormeghatározás szerint a kőzet 3,1 milliárd éves.



Az egész egy valódi rejtély, amely alaposabb tudományos vizsgálatot igényel, zárja fejtegetését Tellinger.

Sokan hisznek benne
Mielőtt a kedves olvasók indulatos hozzászólásokra ragadtatnák magukat, és egyes „tudományos” újságírók beizzítanák szövegszerkesztőjüket, hogy csípős esszéket írjanak az áltudományos ismeretterjesztésről, le kell szögeznünk, hogy – sokakkal ellentétben – mi nem hisszük, hogy a kérdéses lenyomat valóban egy lábnyom.

Bár eddig még senki nem bizonyította, hogy hamisítvány, azt kizártnak tekinthetjük, hogy valóban egy lábnyom lenyomatát látjuk. Még ha el is fogadnánk azt a soha sem igazolt és igen valószínűtlen állítást, hogy egykor emberszabású óriások élhettek a Földön, és nagyvonalúan átsiklanánk az igencsak laza kormeghatározáson (200 millió – 3 milliárd év) akkor is sok problémára kéne magyarázatot találni.

Gránitban nem marad lábnyom
Például arra, hogyan kerülhetett és maradhatott fenn a gránitban a lábnyom. Lábnyomok általában üledékes kőzetekben (mészkő, homokkő), illetve vulkáni hamuban szoktak fennmaradni, mélységi magmás kőzetekben (amilyen a gránit) nem. Ugyanis – mint a nevük is mutatja – a mélységi magmás kőzetek több kilométerrel a földfelszín alatt jöttek létre, és lehűlésük soká, akár több ezer évig tartott, ahogy a felszín felé haladtak. Nehéz elképzelni azt, hogy került volna ebbe az olvadt állapotban 1200 Celsius-fokos anyagba bármikor lábnyom.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a gerincesek csupán mintegy 540 millió éve jelentek meg az úgynevezett kambriumi robbanás után, de még 200 millió éve sem élt semmilyen a maiakhoz hasonló emlős. Az idegen bolygókról idelátogató lényeken kívül egy magyarázat lehet: valamelyik dinoszaurusz növesztett az emberéhez hasonló lábfejet.


Mi hozhatta létre a lábnyomot?
Erre több lehetőség kínálkozik. Egyik mindjárt az, hogy a történelem előtti emberek vésték a sziklába az alakzatot. Egy másik, hogy a „lábnyom” egy xenolit (a környező kőzettől eltérő eredetű zárvány, amely például egy a magmakamrába esett szikladarabból jött létre) erodálódásával jött létre. Mivel az ember hajlamos az alaktalan dolgokba ismert formákat belelátni (ez a pareidolia jelensége), így nem csoda, ha ehhez a képződményhez lábnyomot asszociál.

Egy dolog azonban szinte teljes biztonsággal kizárható. Az, hogy egy élőlény nyomát őrzi a szikla.

Forrás: ORIGO.HU— Kiss Timea —