Forrás: Arvisura (adott oldalszám jelölve)

Összeállítást készítette: Ybario

A Jóslat - Jézus Szülei 

Az ataiszi csillagjósok és Malakiás zsidó próféta Etana szumér király mennybemenetelekor mind azt jósolták, hogy Messiás fog a földre szállni. Ezt jósol­ták Rómában is. Amikor a népszámláláskor három beavatott bölcs megjelent Betle­hemben, elrendelték a kisdedek megölését.

Perzsia fővárosa Szába, ahonnan elindultak a mágusok az ordoszi beavatot­takkal, hogy a 25 karátos Nazírt születésekor felkeressék; Gáspár, Menyhért és Bol­dizsár meg is találta a kis Jézust, az Égiektől származó, legmagasabb fokúvá nevelke­dett beavatott személyében. 1012

A palócok regevilága szerint Ordoszból ekkor megjelent Mazarehi aranyasszony és a féltett kisdedet Hétvár-Hettevarett hikszosz-szabir hegyhelyre menekítette. Itt az újszülött törzsi névadással a Jézus ne­vet kapta. Apja, József Herembetel hikszosz-szabir templomában ácsmunkát kapott.

Amikor Betlehemben a szabír néven nevezett Máriától megszületett Jézus, akinek születésénél megjelentek a mágus beavatottak, azt tanácsolták a Dávid törzséből való Józsefnek, hogy meneküljön a kisgyermekkel Hetevarettbe, mivel a rómaiak beava­tottjai meg akarják gyilkolni Krisztust. József templomi ács volt, és a kis Jézus már játékaiban is egyházi emberek között nevelkedett. Isten fia lévén, gondolkozásában 25 karéjos beavatott volt. 782

·        A názáreti Jé­zus szülei Hetevarettbe menekültek a gyermekirtás elől. József tekton, mint templo­mi ács az istenfiát vallásosan nevelte Jakab, Joszész, Júdás és Simon öccseivel és lány­testvéreivel együtt. 799

Jézus ifjúkora

Jézus a Jahve egy igaz isten hitében nőtt fel, és 12 éves korában Jeruzsálemben a templomban is megvédte hitét. Kövezsd, az Élet-Templomának megbízásából Kr. u. 15-ben Partikán vitézt küldte el a hétvári 4 éves tárkány-képzésre, ahol ácsnak tanult. Ebben az időben Jézus az összes hikszosz-szabir és zsidó ifjakat áttérítette a többis­ten-hitről az egyisten hitre.

Ádáz harcot vívott a Jahu hitűek érdekében az Asembetel és az Anabetel, de leginkább a Herembetel szakadár zsidó hitűekkel szemben. 12 éves korában a Jahu hitűek magukkal vitték Józseffel és Máriával együtt Jeruzsálembe, ahol a kis beavatott harcos csatákat vívott a főpapokkal és az írástudókkal, de azok lehurrogták. Ekkor Hetevarett templomának csoportja hazafelé indult, de Jézus vissza­somfordált a Nagy-Templomba, és a főpap jóakaratú támogatása mellett 5 órás nagy szellemi csatában legyőzte az írástudókat. Szülei sírva keresték. Jézus azt mondta ne­kik: „Nem tudjátok-e, hogy énnekem az én Atyámnak dolgaival kell foglalkoznom?" 782

Jézus tanulmányai (Karnak Kr. u. 19. - Ordosz Kr. u. 24)

A hetevaretti gyülekezet Jézust Karnak, Ordosz, Töbet, Harapi és Uruk városában taníttatta. 799

Mivel tudásban Partikánt is megelőzte, a karnaki bölcsek­hez küldték továbbtanulásra. Karnakban 5 évig tanultak. Ezen idő alatt Partikán 3 évenként jelentéseket küldött Ordoszba a Római Birodalomban történtekről.

·        Hétvár öregjei a Jahu hitében erős Krisztust Karnakba küldték, ahol a bölcsek az ács mesterség mellett oktatták. 782

·        Öt év múlva megszerezte a bölcsek-kövét. Mint legerősebb szellemi képességű if­jút a saka-szkíták által Ordoszba menekített Beavatott-Központba irányították. Itt 5 évi képzés után beavatott ifjúsági fejedelemmé lett és az Égiek szellemében oktatni kezdte az érdeknélküli Szeretet vallását. 783

Kr. u. 24-ben Partikánt és Jézust Ordoszba vezényelték beavatottá való képzésre. Saka-szkí­ta lovasok Derbenten keresztül Ordoszba kísérték őket. Ekkor ismerkedett meg Hungár beavatottal, aki a kettős Huni folyó egymásba ömlésénél lakott. Ötéves tanulásban vettek részt az Élet-Templomában, hogy a Gilgamestől származó beavatottakkal, az élet titkaival megismerkedjenek.

• Ezen égi bölcsesség a következő volt:  Egy Isten van, aki fénnyel és gazdagsággal borítja el a Föld lakóit, de bűnei miatt gyakran megbünteti. Nekünk embereknek, az Isten fiainak szeretnünk kell egymást, hogy Isten áldásaiban részesüljünk. Szeressük az Istenünket, mert ő már születésünk előtt szeretett minket. Az Istentől eredő szeretetnek győznie kell! Az Égiek ezt kíván­ják! 882

Jézus-Krisztus, az Istenfia nemcsak a sémi kultúrát tanulmá­nyozta. 12 éves korától 30 éves koráig minden emléket kitöröltek az életéből, hogy egy csoport azt a saját részére ki­sajátítsa. 792

A szabir Jézus a Szent-Láda tit­kos szabályai szerint elnyerte a Messiás nevet. Hazatérve előbb Töbetben, majd az Indus folyó mentén haladva megtalálta az eddig legvastagabb Élet-gyökerét, amelyet vándorútján gyógyításra felhasznált.

• Bakát, a Káspivári Széki-hun Birodalom vezetőjének jutott azon szent feladat, hogy Nazírt, a 25 karéjos beavatottat Ordoszba kísérje. 882

Jézus Felnőttkora (Kr. u. 24 - 29)

Amikor a Saka-szkíta Birodalom védelme mellett Ordoszba ment, a Magyarka-Hunor-Ordosz („Selyemút") postaállomásos ke­reskedelmi útvonalon ment. Hazafelé viszont a Tibet-Léh-Harapi-Uruk útvonalra irányították, ahol sikerült megtalálnia a legvastagabb Élet-Gyökerét. Ezért a Deszant­rovások Templomában egy külön teherhordó szamarat kapott ajándékba, hogy a be­avatottakat jellemző gyógyszereit magával vihesse. Urukban a Jahu hívő fiatalok uj­jongó örömmel fogadták. A Zikuratok legnagyobbikában az Ifjúság-Ünnepén hirdet­ni kezdte az érdeknélküli Szeretet isteni Égből eredt vallását. Erre az ünnepre a ha­nyatlásban lévő és leégett templomú UR város ifjúsága is eljött. Beavatottjuk érezte a Krisztusból áradó igaz szeretetet. Jézust a forrongó ifjúság olajbogyós koronával ki­rállyá koronázta. Az Úristen-hívők birodalmának ifjúsága elkísérte Agadiba, az Él-is­ten birodalmába, ahonnan Agadi forrongó ifjúsága Jeruzsálembe vitte. Itt 3 évig ta­nított, betegeket gyógyított. Hirdette, hogy az Égi-Atya nem haragos és kegyetlen Is­ten, hanem szereti az igaz embereket, de kikötötte az örök-törvényt: „Adjátok meg a császárnak, ami a császáré és adjátok meg az Istennek, ami az Istené! Az Atya paran­csa pedig az, hogy még az ellenségeiteket is szeressétek!" 783

Judás volt az egyetlen tanítványa, aki írni tudott, mivel a műveltebb tanítványai mind cserben hagyták. Ezért az Urukban maradt, érdeknéküli szeretet hitében lévő tanítványainak Agadi rovásokkal leveleket írt. Ezen leveleket az Uruki-Szent könyv­ben megörökítették és a Szentélyben elhelyezték örök emlékül. Jeruzsálem papi feje­delem csoportja hamis vádakkal keresztre feszítette, de Uruk népének Szeretet vallá­sa tovább terjedt Mani tanítása szerint. 783

Jézus Király (Uruk kr. u. 29)

Nippurban beavatott fejedelemmé kiáltották ki és Urukban királlyá koronázták.

• Jézust 29 éves korában, Ordoszból jövet, mint legképzettebb beavatottat Urukban lugallá kiáltották ki és a Nagy-Templomban egyházfejedelemmé felszentelve, királlyá kenték. Ezen emlékezetes eseményről Susa városában is találtak feljegyzéseket. 790

Jézus Judeában kezdett el tanítani. Az édesanyjának népe kereszt­re feszítette.

"Egyisten-hívők közössége" az Uruki egyházközösség alapítása (Kr. u. 29.)

Kr. u. 29-ben megalapította az uruki „Egyisten-hívők közösségét." Mindezeket uruki és agadi nyelven rovásba is foglalták.

• 5038 évet kellett Ataisz elpusztulása után élni Anyahita utódainak, amíg megszületett a „Szeretetnek-Istenfia", aki életének a 26. évében megkezdte a Deszant-könyvek rová­sát, 29. évében megalapította Uruk-egyházközösségét. Ekkor az Egyistenhívők az Égiek-Szeretetének hirdetésével újra kezdték éveik számlálását, amelyet az egész em­beriség elfogadott. 782

Urukban Jézus szabír rovásait az uruki beavatottak lemásolták, amelyek alapján az uruki egyházközsé­get megalapították. Ez volt az első egyházközség. Jézus keresztre feszítése és halála után Bi­zánc is elismerte. Az Égi eredetű tanoknak nagy tábora keletkezett. Ezen egyházközséggel Jézus állandóan leveleket váltott. Ezeket Uruk bölcsei megőrizték.

• Jézus levélben kapcsolatát a gyülekezettel mindig fenntartotta. Ezen levelek is hozzájárul­tak az uruki-mani egyház megalapításához. 799

• Nazír a szírekkel és urukiakkal is levelezett a 22 jeles agadi rovással. 792
• Szíriában a melahiták azt vallották, hogy Abgar királyuk a názáreti Jézussal leve­lezett az uruki egyházon keresztül 29-33 közt. 798

• Ezen vallást a Nyék törzs teljesen átvette és a legfanatikusabb hívői lettek az érdek­nélküli szeretet-vallásának 883 Nyék papjai váltig hirdették, hogy a magyarság nem népet jelent, hanem vallást, az Egyistent hívő ősmagyar vallást. 772

Róma birodalmában Jézus azon mondása szerint, hogy „Péter, a Te hitedre, erre a kősziklára építem fel az én anyaszentegyházamat!" - a görögök keresztény vallása után megszületett a Péter apos­tol által alapított római keresztény egyház. Ez az egyház a földi hatalom egyháza lett!

• Az uruki-mani bibliában olvashatóan Nazír a papoknak, va­gyis az őt követő igehirdetőknek a nősülését engedélyezte. A pápa viszont az uruki-­mani bibliára és Jézus levelére azt mondta, hogy László király idegen nyáj nyomába szegődött. 917
• Nazír (Jézus) az Uruk városbeli keresztényekhez küldött, szabír nyelvű levelében az uruki papoknak a házasodást ajánlja, csupán a nazír-szerzetnek tiltot­ta a házasságot. A pápa mégsem engedi meg a papok házasságát. 936
• Az uruki keresztény egyház is elfogadta Jézus nazírt is­tenfiának, a szeretetre alapított vallását, de az aranyborjú nélkül, mivel a bika és kos jegye után már a halak világhónapjában élünk. Eljön majd az öldöklő századok után a szent vízöntő világhónapja, mikor az emberek az Égiek tanácsára a békés megegye­zésre törekszenek. 726

A legmagasabb fokú beavatott a Nazír volt, aki Ordoszban nyerte el az Égiek leg­felsőbb kiképzését. Születésének 29-ik évében Uruk városában megalapította a szere­tet vallását, amelyik lényegében megegyezett az Arvisura-Anyahita által hirdetett Egyisten hittel. Ez Úr, Él és Van városában terjedt el a szumir korszakban Úristen, Élisten, Vanisten hitében a beavatottak legbelsőbb csoportjainál. Az Egyisten hit lé­nyege, hogy az egy igaz Isten küzd a Sátánnal. Vagyis az Égi világosság a sötétség fö­lött diadalmaskodik. Ezt vallotta Mani püspök is, aki a legmagasabb fokú beavatott­nak, a keresztre feszített Jézusnak a hitvallását követte, vagyis az Égiektől származó szeretet vallását. Ezen szeretet-vallást a beavatottak központjában magukévá tették. 1092-1093

Jézus keresztre feszítése (kr. u. 33)

• Mózes hívei nem tűrték a Szeretet tanának hirdetését és 3 évi tanítás után a názáreti Jé­zust a római időszámítás szerint 754. április 3-án Poncius-Pilátus helytartó engedé­lyével az írástudó bölcsek keresztre feszítették. 799
• Maga Nazír, akit hároméves működése után a zsidók vezetői mint lázadót keresztre feszítettek, lényegében az Úr városában szüle­tett Ábrahám Úristen-hitét követte. Hetevarett templomában nevelkedve az Élisten eszméjének is hatalmába került. Annak ellenére, hogy a hármas Istent hívő, az akkor Egyiptomban levő zsidó szektákat otthagyva Egyisten hívőként már 12 éves korában legyőzte a je­ruzsálemi templomban a tévelygőket, mégis, magas kiképzése után, nem nézve há­roméves működésének csodálatos tanításait, 33 éves korában a zsidó vezetés a római helytartótól kérte a keresztre feszítését. 1093

Jézus halála után

Domonkos egyházi körökben Gáspár-Gábriel pátriarka révén tudatta a bizánci császárral, hogy Nazírt, az Istenfiát halála után nem sok idő múltán látták Urukban az első gyülekezete előtt megjelenni. Azt azonban Bizánc nem volt hajlandó elismerni, hogy Nazírt, az Égiektől szárma­zó Jézust 29 éves korában, Ordoszból jövet, mint legképzettebb beavatottat Urukban lugallá kiáltották ki és a Nagy-Templomban egyházfejedelemmé felszentelve, királlyá kenték. Ezen emlékezetes eseményről Susa városában is találtak feljegyzéseket, mert az ünnepi menet lovasai Susa városában lóra pattantak és az Istenfiát Urukba kísér­ték. A szamáron közeledő ünneplők Úr, Uruk, és Umma városából valók voltak. 790-791

• Az egyházi körök, bár tudtak a Nazírral, Úr és Uruk városában történtekről, ma­gát Domonkost uruki püspöknek elismerték, tudtak az uruki püspökségről is, hiszen 430-ban még sűrű levélváltás folyt Bizánc és Uruk között; olyasmiről azonban halla­ni sem akartak, hogy Nazírt Urukban állítólag lugalnak kiáltották ki és a nagy temp­lomban egyházfejedelemmé szentelve királlyá kenték. 741
• István Jé­zus Krisztus tanításának és halálának helyén, a Szentföldön, Jeruzsálemben magyar szálláshelyet akart építtetni, hogy a magyar zarándokok és keresztények szentföldi gondozását és gondtalan zarándoklatát elősegíthesse. 831
• A 33 éves korában keresztre feszített Nazír beavatott szellemi ereje olyan hatalmas volt, hogy a Római Birodalomban hamarosan elterjedt a keresztre feszített Jézus sze­reteten alapuló vallása. 912
• A zsidó farizeusok és bölcsek soha nem ismerték el zsidó származásúnak. 883
• a Talmud, ami a Gilgames-kasszu leszármazott harcos és Mária gyermekének csak a mágusságot tanuló, mindenki ellen lázadó bű­nösségét bizonyította. A zsidó főpapság az orthodox zsidósággal követelte Pilátus helytartótól, hogy az Isten fiának, a Gilgames leszármazottjának kereszten való meg­feszítését engedélyezze. Pilátus mosta kezeit. 1068
• Jézus tanai, halála után elterjedtek és tanítványai meg­alapították a keresztény vallást, amelyik aztán a Római Birodalomban hódító vallás­sá változott. 1093
• A 29-ben megalapított uruki gyülekezetben azonban megmaradt az érdek nélküli szeretet vallása. Ez a hunok hódító harcában elbukott, mivel Buda nem akarta az erő­szakos terjesztést, ezért az öccse, Atilla engedett vezérei akaratának és Budát meggyil­kolták. Amikor az eldöntetlenül végződött catalaunumi csata után Atilla Éciusz római hadvezérrel Rómánál le akart számolni, és Honória császárlányt második fele­ségének akarta megszerezni, azok előle elmenekültek. Atillának be kellett érnie a germán Krimhildával, akinek küldöttsége a nászéjszakáján a győztes hadvezért meg­mérgezte. Utána fiai összevesztek Buda fiával Aladárral, mert Aladárnak kellett vol­na lenni a fővezérnek. Öldöklő csatájukban egymás seregeit majdnem elpusztították. Nagynénjük, Deédes aranyasszony azonban közbelépett és a Nagytanácson úgy dön­töttek, hogy nyugat helyett inkább az Indus völgye felé fognak terjeszkedni. Aladár és Atilla nagyobb fiai ekkor elvonultak, csak Csaba királyfi maradt meg a Jászsíksá­gon Dunna fejedelemasszony birodalmában. I. Ilona fejedelemasszony a kalandozó népek tengerében szövetséget kötött Rómával és az uruki-mani kereszténység papja­inak döntése alapján elismerte a római pápa vezetését. Így egyik hatalommal sem ke­rült összeütközésbe. II. Ilona ifjú fejedelem házasságot kötött Bajánnal, a segítségül érkező Avar Törzsszövetség uralkodójával és 300 évre az uruki-mani fejedelmi család­juk átvette a Jászsíkságon a hatalmat. Az érdeknélküli szeretet vallása azonban ellen­tétbe került a hódító római katolikus egyház akkori vezetőivel és Nagy Károly az Avar Birodalmat szétrobbantotta. 1093

Nem jelölt Arvisura oldalak: 882, 912