IZGALMAS TARTALMÚ PAPIRUSZTÖREDÉK A 4. SZÁZADBÓL

Az amerikai Harvard Egyetem professzornője, Karen L. King szeptember 18-án Rómában, a kopt tudósok konferenciáján bemutatta azt a 4. századból származó, kopt nyelvű papirusztöredéket, amelynek fogalmazása szerint „Jézus ezt mondta nekik: A feleségem…képes lesz arra, hogy a tanítványom legyen”. A töredék hatalmas szenzációként robbant, azóta is bőven száguld a képzelet világszerte, s produkál szélsőséges teóriákat. Valóban házas ember volt Jézus? Milyen volt viszonya a nőkhöz? Mivel Mária nevét is említi a névjegykártya méretű töredék szövege, vannak, akik Magdalai Máriára gondolnak, ő lehetett Jézus felesége. A megfontoltabbak Jézus családképének módosításáról tesznek említést. Mi a helyzet a „felfedezés” körül? Források: christianpost.com; christiannews.com; L’Osservatore Romano; vaticaninsiderLaStampa.it; spiegel.de; harvardmagazine.com Írta: Dr. Békefy Lajos.

                           „Jézus ezt mondta nekik: A feleségem képes lesz arra, hogy a tanítványom legyen”

A papirusztöredék valóban kicsiny, négy centiméter a magassága, nyolc a szélessége, magyarul rajta a szöveg így hangzik: „…nem én. Anyám adott nekem életet…A tanítványok így szóltak Jézushoz: Utasítsd vissza. Mária méltó arra…Jézus ezt mondta nekik: A feleségem…képes lesz arra, hogy a tanítványom legyen…A bűnös embereket emeljük fel…Ami engem illet, vele élek annak megfelelően…egy példázat”. A szöveg tehát a tanítványokhoz szólhat és családi vonatkozásokat említ. „Ez az egyetlen ókori szöveg, amelyik Jézust úgy állítja be, mint akinek felesége van” – írja King professzornő tudományos dolgozatában, aminek címe: Jézus feleségének evangéliuma. Ezt a prezentációt a harvardi tudós hölgy a Kopt Tanulmányok 10. Nemzetközi Kongresszusán mutatta be Rómában. A tanulmány 2013 januárjában már olvasható lesz a Harvard Theological Review című szaklapban. King egy interjúban elmondta: ez a „felfedezés” nem bizonyítja azt, hogy az élő Jézus valóban házas lett volna.  Ez a „mini evangélium” valószínűleg a második században keletkezhetett, a töredék viszont a 4. századból való, tehát túl késői ahhoz, hogy bizonyító ereje legyen. Azt viszont kétségtelenül alátámasztja, hogy kb. 150 évvel Jézus születése után a keresztyén közösségek foglalkoztak a házasság, a család kérdéseivel.

                                                                                  Maradandó papiruszok sivatagi szárazságban

A papiruszok jól tűrik a száraz sivatagi viszonyokat, ezek biztosítják fennmaradásukat. King véleménye szerint ennek a töredéknek a szövege nagy valószínűséggel a 4. századból származik, de nyilvánvalóan egy korábbi, 150 körül keletkezett szöveg másolata lehet. A szöveg nyelve kopt, amit a felső-egyiptomi keresztyének is beszéltek. Annál a német gyűjtőnél került elő, aki görög, arab és kopt papiruszokat őriz gyűjteményében. Akkor határozta el, hogy ír a töredék létezéséről King professzornőnek, amikor olvasta könyvét, amelynek ez a címe: Magdalai Mária evangéliuma – Jézus és az első női apostol. „2010-ben kerültem kapcsolatba a gyűjtővel, aki nem tudott kopt nyelven olvasni, érteni semmit” – mondja King. „A gyűjtőnek megígértem, hogy lefordítom a szöveget, ezért ő egy fényképet küldött arról, s valahogyan ráérzett arra, olyasmi lehet a tartalma, hogy Jézus házasságban élt” – teszi hozzá a professzornő. Mivel egyéb fontos teendőim voltak, nem is foglalkoztam egy ideig a szöveggel – mondja. Amikor a gyűjtő sürgető e-mailt küldött Kingnek, alaposabban elkezdett foglalkozni a töredékkel, s megállapította: mintha a nem kanonizált Tamás evangéliumra hasonlítana. 2011 decemberében a papirusztöredéket két üveglap közé helyezte el, így mindkét oldal jól látható és kutatható.

Ez év márciusában a töredéket King elvitte New Yorkba, ahol megmutatta azt Anne-Marie Luijendijk professzornak, papiruszszakértőnek, majd Roger Bagnall-nak, az Ókori Világ Tanulmányai Intézet igazgatójának,a világ vezető papiruszismerőjének. Ők azt állapították meg, hogy a töredék eredeti, hamisítás kizárva. Azt is kiderítették, hogy a töredék egy kódex része volt. A 4. században a tekercseket könyvként használták. A töredéken található egy kis lyuk is, amiben olyan állatka élt egykoron, ami rágta a tintát, s elvékonyította a papiruszt. A Héber Egyetem kopt nyelvészeti tudósa, Ariel Shisha-Halevy is megvizsgálta a szöveget nyelvileg és grammatikailag, és azt hitelesnek találta. A szövegben szó van tanítványokról, anyáról, életről, Jézusról, Máriáról, feleségről – családi kapcsolatokról.

Ez a korai keresztyén szöveg úgy ábrázolja tehát Magdalai Máriát, mint Jézus egyik tanítványát, aki felesége is volt. Ám a feleség feltételezésnek az is ellentmond, hogy a korabeli kifejezésmód szerint a feleséget mindig férjével együtt említették, például: „Mária, József felesége”. Így a töredék szövege nem döntő bizonyíték Jézus felesége mellett, de nem is cáfolja azt kétségen felül. Többen utalnak arra, hogy a római katolikus egyházban bizonyára kemény viták várhatók, hiszen asszonyokat és házas férfiakat nem szentelnek pappá.  

                                                                                                      Vatikán is megszólalt

Hivatalos lapjukban, a L’Osservatore Romanoban megjelent cikkben, amit Alberto Camplani vezető kopt iratkutató írt, ez olvasható: az iratból arra következtetni, hogy Jézus házas lehetett, koholmány. A kutató cikkében, valamint Giovanni Maria Vian, a L’Osservatore kiadója a vezércikkben egybehangzóan arról ír, hogy a kutatók egy része vitatja a töredék eredetiségét.  Utalás történik arra is, hogy a „feleségem” kifejezés inkább vonatkozhat az egyházra, hiszen a Jelenések könyve (12. és 14. fejezet), valamint az óegyházi párhuzamok világosan adják elő, hogy Krisztus a vőlegény, az egyház pedig az Ő menyasszonya. Ha valóban eredeti lenne a töredék, akkor ez a történészek, teológusok korszakos érdeklődését ébresztené fel, s komoly változtatásokat idézhetne elő az egyházban, első renden a római katolikusban. Különben csak médiaszenzáció marad az egész – hangsúlyozza több kritikus.

Mindenestre a töredéknek szellemi-teológiai súlya van, s kiegészítheti az óegyház eddigi képét az erőteljes családi, anyai kötődéssel, Mária, s így a női tanítványság méltó megbecsülésével. A töredéknek egyre bővül története, bizonyára még mi is foglalkozunk vele behatóbban egy következő cikkben.

 forrás: http://www.fusz.hu/fuszdrupal/?q=content/j%C3%A9zus-feles%C3%A9g%C3%A9nek-evang%C3%A9liuma