9. rész

 

1. Ne légy féltékeny szíved asszonyára, hogy rosszat tanulva hitványul ne bánjon veled!

2. Ne hagyd uralkodni magadon az asszonyt, hogy hatalmadat ne birtokolja, és meg ne szégyenülj!

3. Ne vesd szemedet csapodár nore, hogy kelepcébe ne essél!

4. Ne barátkozz táncosnovel és ne hallgasd, hogy el ne veszítsen muvészetével!

5. Ne vesd szemedet szuzre, hogy szépsége botlásodra ne legyen!

6. Ne add oda magadat romlott nonek semmi áron, hogy el ne veszítsd magadat, és örökrészedet!

7. Ne tekingess körül a város utcáin, és ne bolyongj terein!

8. Takaros asszonytól fordítsd el arcodat, és ne nézz szépséget, amely nem illet téged!

9. Sokan mentek már tönkre asszony szépsége miatt, mert mint a láng, úgy gyúl ki ettol a kívánság.

10. Minden not, aki parázna személy, eltaposnak, mint sarat az úton!

11. Sokan vesztek el, akik idegen asszony szépségét bámulták, mert mint a láng, úgy éget a beszéde.

12. Idegen asszony mellé soha ne telepedj, és ne heverj mellette könyökölve,

13. ne évodj vele bor mellett, hogy feléje ne hajoljon szíved, és ne zuhanj véresen a verembe!

14. Ne hagyd el régi barátodat, mert az új nem ér fel vele.

15. Új barát – új bor; amikor ó lett belole, akkor igyad gyönyöruséggel!

16. Ne izgasson a gonosz hírneve és gazdagsága, mert nem tudod, milyen lesz romlása!

17. Ne találd kedvedet az igaztalanok önykényében; fontold meg, hogy a gonosz nem marad kegyben mindhalálig.

18. Maradj távol az olyantól, akinek hatalma van ölni, akkor nem állsz ki halálos félelmet.

19. Ha mégis eléje járulsz, ne véts semmit, hogy el ne vegye életedet.

20. Tudd, hogy közel vagy a halálhoz, mert kelepcék közepette jársz, és bajthozó fegyverek fölött sétálsz!

21. Erodhöz képest légy óvatos társaddal szemben, s a bölcsekkel és okosakkal tárgyalj:

22. Igaz férfiak legyenek az asztaltársaid, és Isten félelmében legyen dicsekvésed!

23. Okosan elmélkedj Istenrol, és minden beszéded a Fölséges parancsairól szóljon!

24. A muvészek kezét alkotásáért, a nép fejedelmét bölcs beszédéért, a vének szavát pedig megfontoltságáért dicsérik.

25. A fecsego ember réme a városnak, és a nagyzolót gyulölik beszédéért.

 

10. rész

 

1. A bölcs uralkodó igazságot tesz népének, s az értelmes ember uralma tartós.

2. Amilyen a nép fejedelme, olyanok tanácsosai, s amilyen a város feje, olyanok a lakói is.

3. A balga király tönkre teszi népét, de népessé lesznek a városok nagyjaik okossága folytán.

4. Isten kezében van a földkerekség uralma, és rátermett uralkodót rendel fölé idejében.

5. Az ember sikere Isten kezében van, s a foemberre o ruházza tekintélyét.

6. Ne tartsd eszedbe társad semmiféle jogsértését, és ne kövess el semmilyen eroszakot!

7. Isten és ember elott gyulöletes a kevélység, és utálatos a nemzetek minden eroszakossága.

8. Egyik nemzetrol a másikra szállt az uralom, igazságtalanság, jogsértés, gyalázás és különféle cselvetés miatt.

9. Semmi sem gonoszabb a fukarnál, mert az ilyen még lelkét is áruba bocsátja.

10. Mit kevélykedik a por és hamu? Még életében kihányja belso részeit.

11. A hosszú betegség terhes az orvosnak, a rövid betegség pedig megvidámítja.

12. Minden hatalmasság rövid életu, s a király, aki ma még van, holnap már halott.

13. Ha az ember meghal, csúszó-mászó, rovar és féreg az örökrésze!

14. Az ember gogjének kezdete az elpártolás Istentol,

15. amikor a szíve elfordul Alkotójától. Minden bun kezdete ugyanis a kevélység, aki ragaszkodik hozzá, betelik átokkal, végül pedig elvész általa.

16. Ezért tette Isten becstelenné a gonoszok gyülekezetét, és rontotta meg oket végképpen.

17. Felforgatta Isten a dölyfös fejedelmek trónját, s a megalázottakat ültette helyükre.

18. Kiszárította Isten a dölyfös nemzetek gyökerét, s a népek közül a megalázottakat plántálta helyükbe.

19. Felforgatta az Úr a nemzetek országait, s elpusztította oket fenekestül.

20. Némelyeket elsenyvedni engedett, szétszórta oket, és kiirtotta emlékezetüket a földrol.

21. Eltörölte Isten a dölyfösök emlékét, de meghagyta az alázatos szívuek emlékezetét.

22. Nem született együtt a gog az emberekkel, sem a harag az asszonynak szülötteivel.

23. Becsben áll az istenfélok ivadéka, de gyalázat vár a sarjra, amely megszegi az Úr parancsait.

24. A testvérek közt becsben áll vezérük, s akik félik az Urat, szeme elott vannak.

25. Legyen valaki gazdag, megbecsült vagy szegény, az Úr félelme dicsoségére válik.

26. Ne nézd le az igaz embert, mert szegény, és ne dicsérd a bunös férfit, mert gazdag!

27. Becsülik az elokelot, a bírót, a hatalmon levot, de nincs nagyobb az istenfélonél.

28. Az értelmes szolgának szabadok szolgálnak, az okos, fegyelmezett férfi nem morog, ha megfeddik, a tudatlannak azonban nincs becsülete.

29. Ne fontoskodj, amikor munkádat végzed, és ne nagyzolj nélkülözés közepette!

30. Többet ér, aki dolgozik és bovelkedik mindenben, mint a nagyzoló, akinek még kenyere sincsen.

31. Tartsd fiam, lelkedet szerénységben, és becsüld meg érdeme szerint!

32. Ki tartaná igaznak a maga ellen vétot, és ki becsülné meg azt, aki önmagát gyalázza?

33. A szegényt ügyessége és istenfélelme miatt dicsérik, másokat pedig vagyunukért becsülnek;

34. akit megbecsülnek szegénységében, mennyivel inkább megbecsülik, ha gazdag! Akit csak gazdagságáért dicsérnek, az félhet ám a szegénységtol!

 

11. rész

 

1. Az alantas fejét felemeli a bölcsessége, és foemberek között juttat neki helyet.

2. Ne dicsérd meg senki fiát szépsége miatt, és meg ne vess senkit sem külsejéért!

3. Jelentéktelen a méh a repdesok között, de igen kiváló édesség a terméke.

4. Soha se dicsekedj öltözeteddel, és ne bízd el magad megtiszteltetésed napján, mert csak a Magasságbeli muvei csodásak, s az o tettei a dicsok, rejtettek, és a láthatatlanok.

5. Sokan jutottak alacsony sorból a trónra, s akire ügyet sem vetettek, feltette a koronát.

6. Sok magasrangút nyomtak el nagyon, és sok dicsoséges került mások kezébe.

7. Ne kárhoztass senkit, mielott utána nem jártál, miután érdeklodtél, korholj igazság szerint.

8. Ne adj választ, mielott meg nem hallgattál, és más beszéde alatt ne szólj közbe.

9. Ha a dolog nem illet téged, ne pereskedj, s ne állj oda a bunösök perénél.

10. Fiam! Ne szaporítsd dolgaidat, mert ha így gazdagodsz, nem maradsz vétek nélkül! Ha törtetsz is utána, mégsem éred el, ha jársz is utána, mit sem találsz.

11. Van gonosz, aki fárad, siet és töri magát, de annál kevésbé bovelkedik.

12. Van olyan, aki lankadt és segítségre szorul, igen szukölködik eroben, és bovelkedik szegénységben,

13. de Isten szeme kegyesen tekint rá, és felemeli alacsony helyzetébol, felmagasztalja fejét, úgyhogy sokan elámulnak rajta, és dicsérik Istent.

14. Jó- és balsors, élet és halál, szegénység és gazdagság Istentol vannak.

15. Bölcsesség, tudomány és törvénytudás Istennél van, onála van a szeretet és jók útjai.

16. Tévedés és sötétség a bunösökkel jött a világra, s akik szeretik a rosszat, meg is vénülnek a rosszban.

17. Isten adománya megmarad az igazaknál, és vállalkozását mindvégig siker koronázza.

18. Van, aki takarékosság útján gazdagodik, és ez a jutalmának osztályrésze.

19. Amikor azt mondja: »Nyugalmat találtam magamnak, most pedig magam fogyasztom javaimat!<<

20. nem tudja, hogy az ido múlik, s a halál közeleg, másoknak hagy mindent, és meghal.

21. Maradj hu a szövetségedhez, és róla beszélj, parancsaid teljesítésében öregedj meg!

22. Ne tarts a bunösök cselekedeteivel, bízzál Istenben, és maradj helyeden,

23. mert könnyu Isten szemében a szegényt egy pillanat alatt gazdaggá tenni.

24. Isten áldása az igazat sietve jutalmazza, és haladása rövid óra alatt is gyümölcsöt terem.

25. Ne mondd: »Van-e egyéb kívánnivalóm?« és: »Mi jó híján vagyok még?«

26. Nem mondd: »Van nekem elég!« és: »Miféle baj érhet ezután?«

27. A jó napon ne feledkezz meg a rosszakról, és a rossz napon ne feledkezz meg a jókról!

28. Mert könnyu Istennek, hogy kinek-kinek megfizessen útjai szerint a halála napján.

29. A rossz óra elfeledteti a nagy élvezetet, s az ember élete végén lesznek cselekedetei nyilvánvalókká.

30. Halála elott senkit se dicsérj, mert a végén lehet az embert megismerni.

31. Ne vezess be akárkit a házadba, mert sokfélék a ravasznak fondorlatai;

32. hisz amint a romló belek buzt árasztanak, és mint a fogolymadarat a verembe csalják, a koszáli kecskét pedig csapdába, éppúgy a dölyfösök szíve is, mint a kém, lesi társa elestét.

33. A jót rosszra csavarja el a besúgó, és hibát fog rá kedvelt emberekre.

34. Egyetlen szikrából nagy tuz támad, egy ármányos sok vért ont, mert a gonosz ember vér után leselkedik.

35. Óvakodj a vészthozó embertol, mert gonoszt forral, hogy gúny tárgyává tegyen téged örök idore.

36. Fogadj be idegent a házadba, majd földhöz vág, mint a forgószél, és elidegenít téged a hozzád tartozóktól.

12. rész

 

1. Ha jót teszel, nézd meg, kivel teszed, akkor sok köszönet lesz jótetteidben.

2. Tégy jót az igazzal, és méltó viszonzásban lesz részed, ha nem tole, akkor bizonnyal az Úrtól.

3. Nem jár jól, aki állhatatos a rosszban, és alamizsnát nem ad, mert a Magasságbeli is gyulöli a bunösöket, de megkönyörül a bunbánókon.

4. Adj az irgalmasnak, de ne karold fel a bunöst, O majd bosszút áll a gonoszokon és a bunösökön, s elteszi oket a megtorlás napjára.

5. Adj a jónak, de ne fogadd be a bunöst,

6. tégy jót az alázatossal, de ne adj az istentelennek; ne engedd, hogy kenyeret adjanak neki, hogy ne legyen ezáltal erosebb tenálad,

7. különben kétszeres rossz ér téged mindazon jó fejében, amit vele tettél, mert a Magasságbeli is gyulöli a bunösöket, és bosszút áll az istenteleneken.

8. Nem ismerni fel a barátot a szerencsében, de nem marad az ellenség elrejtve a balsorsban!

9. Amikor az ember jól van, szomorkodnak ellenségei, de amikor bajban van, akkor látszik meg, ki a jó barát!

10. Ne bízzál ellenségedben sohasem, mert, mint a réz, úgy rozsdásodik gonoszsága.

11. Még ha görnyedne is alázkodva, akkor is vigyázz és orizkedj tole!

12. Ne engedd, hogy melléd álljon, és ne ültesd jobbodra, hogy helyedre ne tolakodjék és székedre ne törjön, te pedig késon értsd meg szavamat, és gyötrodj beszédemen!

13. Sajnálja-e valaki a buvészt, ha megmarja a kígyó, vagy azokat, akik fenevadak közelébe mennek? Így jár, aki gonosz emberekhez szegodik, és annak buneibe gabalyodik;

14. ideig-óráig veled marad, de ha meginogsz, nem tart ki melletted.

15. Ajakával édes hozzád az ellenség, de szívében fondorkodik, hogy verembe döntsön.

16. Könnyet ont szemébol az ellenség, de ha alkalmat talál, nem gyoz jóllakni vérrel!

17. Ha balsors ér, ott találod elsonek,

18. könnyet ont szemébol az ellenség, adja a segítot, és belédöf sarkadba.

19. Csóválja fejét, összecsapja kezét, mindenfélét suttog s elfintorítja arcát.

13. rész

 

1. Aki szurokhoz ér, bemocskolja magát; aki dölyfössel társul, kevélységet ölt magára.

2. Aki magánál gazdagabbal társul, terhet vesz magára, ezért ne szegülj társul nálad vagyonosabbhoz.

3. Mi köze az üstnek a fazékhoz? Ha összeütodnek, ez az, ami eltörik!

4. A gazdag eroszakos, és mégis dühöng, a szegény pedig sérelme mellett is hallgat.

5. Ha ajándékkal jössz, akkor szívesen lát, de otthagy akkor, ha semmid nincsen.

6. Ha van valamid, élvezi társaságodat, de ha kifosztott, nem bánkódik miattad.

7. Ha rád szorul, megcsal, és mosolyogva biztat, szépeket mond és kérdi: »Mire van szükséged?«

8. Megszégyenít vendégségeivel, de közben kifoszt kétszer is, háromszor is, végül pedig kinevet, ha pedig késobb meglát, elmegy melletted és fejét ingatja fölötted.

9. Alázd meg magadat Isten elott, és várd meg az o kezét.

10. Vigyázz, hogy balgaságba esve megalázás ne érjen!

11. Ne légy meghunyászkodó bölcsességedben, hogy megalázkodva balgaságra ne ragadtass!

12. Ha elokelobb hívat, vonulj félre, akkor annál inkább hív téged.

13. Ne légy tolakodó, hogy bele ne ütközz, de távol se maradj tole, hogy el ne felejtsenek.

14. Ne légy nagyra azzal, hogy fesztelenül beszélhetsz vele, és ne bízz a sok beszédében, mert a sok beszéddel próbára tesz téged, és mosolyogva kicsalja toled titkaidat.

15. Kegyetlen lelke számon tartja szavaidat, de nem kímél meg bántalmazástól, bilincstol.

16. Óvatos légy és figyelj gondosan arra, amit hallasz, mert a veszteddel jársz-kelsz.

17. Amikor pedig hallod ot, úgy nézd, mintha álmodnál, és légy résen!

18. Egész életedben szeresd az Istent, és kiálts hozzá, hogy megmentsen!

19. Minden élolény szereti a maga fajtáját, és minden ember azt, aki közel áll hozzá;

20. minden élolény a hozzá hasonlókhoz szegodik, az ember is a maga fajtájával társuljon.

21. Ha megfér valaha bárány a farkassal, akkor az igaz is a bunössel.

22. Hogyan barátkozna hiéna a kutyával? És mi köze a gazdagnak a szegényhez?

23. Az oroszlán prédája a vadszamár a pusztában, így a gazdagnak a legeloje a szegény.

24. Amint a dölyfösnek utálat az alázatosság, úgy a gazdagnak is gyulöletes a szegény.

25. Ha a gazdag meginog, barátai támogatják, de ha a szegény elesik, ismerosei is eltaszítják.

26. A megcsalt gazdagnak sok védoje támad, ha kevélyen beszél is, igazat adnak neki.

27. Ha szegényt csalnak meg, még rá meg is vádolják, beszéljen bár okosan, nem adnak hitelt neki.

28. Ha a gazdag beszél, mindnyájan hallgatnak, és beszédét a felhokig magasztalják.

29. Ha a szegény beszél, azt kérdezik: »Ki ez?« és ha megbotlik, a földhöz csapják.

30. Jó a gazdagság annak, akinek nem nyomja bun a lelkiismeretét, de nagyon rossz a szegénység a gonosznak szája szerint.

31. Az ember kedélye elváltoztatja arcát hol vidámra, hol meg szomorúra.

32. A jó kedély jelét, a ragyogó arcot nehezen és bajjal találod meg.

 

14. rész

 

1. Boldog az a férfi, aki nem vétett szája szavával, akit nem bánt gond bun miatt!

2. Boldog, akinek nem aggódik lelke, és akit nem hagyott el reménye.

3. A telhetetlen, kapzsi ember nem veszi gazdagsága hasznát; mire jó az arany az irigy embernek?

4. Aki szívesen gyujt igaztalan vagyont, másoknak gyujti azt; vagyonában idegen dúskál majd.

5. Aki galád magához, jó lesz-e az máshoz? Bizony nem talál gyönyöruséget javaiban!

6. Nincs rosszabb annál, aki magához is irigy, gazdagsága bérét magával hordozza!

7. Ha jót cselekszik is, nem teszi tudva, akarva, és végül mégiscsak elárulja galádságát.

8. Gonosz az, akinek irigy a szeme, aki elfordítja arcát és megveti saját lelkét.

9. A kapzsi szeme nem tud betelni igaztalan jószággal, nem lakik jól, míg csak el nem emészti sorvadozó lelkét.

10. A gonosz szem gonoszra tör, de nem lakik jól étellel, szukölködik és bánkódik asztalánál.

11. Fiam! Ha van mibol, tégy jót magaddal, és mutass be méltó áldozatokat Istennek!

12. Gondolj arra, hogy a halál el nem marad, hiszen ismered az alvilág törvényét, mert a világ törvénye: Minden bizonnyal meg kell halni!

13. Tégy jót barátoddal, még halálod elott, erodhöz képest nyújtsd ki kezedet, és adj a szegénynek!

14. Ne vond meg magadtól a jó napot, s egy cseppet se mulassz el a kapott jóból!

15. Nemde másnak kell átengedned fáradságod gyümölcsét, és sorsvetésre hagynod, amit szereztél!

16. Adj, és fogadj el, és tedd igazzá lelkedet!

17. Halálod elott cselekedj igazságot, mert nem lehet ételt nyerni az alvilágban.

18. Minden test elfonnyad, mint a fu, mint a fakadó levél a zöldello fán:

19. az egyik kihajt, a másik lehull. Ilyen a húsból és vérbol való nemzedék: az egyik bevégzi, a másik születik.

20. Minden romlandó alkotás tönkre megy végül, és alkotója nyomon követi;

21. de elismerést nyer minden kiváló alkotás, és alkotója megbecsülésben részesül miatta.

22. Boldog az az ember, aki a bölcsességgel tölti idejét, aki annak igazsága fölött elmélkedik, és okosan fürkészi Isten gondviselését,

23. aki szívében fontolóra veszi a bölcsesség útjait, és megérti annak titkait; aki utánajár, mint a nyomkereso, és megmarad útjain;

24. aki betekint ablakán, és ajtajánál hallgatózik,

25. aki a háza mellé telepszik, és sátra cövekét a falához erosíti, aki mellette üti fel sátrát, és örökre megszáll szép hajlékában,

26. aki a lombja közé rejti fiókáit, és az ágain tölti éjjelét;

27. aki az árnyékában lel menedéket a hoség elol, és oltalmában megpihen.

15. rész

 

1. Aki Istent féli, jól cselekszik, s aki kitart az igazság mellett, elnyeri azt.

2. Aki pedig eléje megy, mint tisztes anya, mint szuz menyasszony fogadja ot;

3. táplálja ot az élet és értelem kenyerével, s itatja az üdvös bölcsesség vizével; támaszra talál benne, és meg nem inog,

4. megtartja ot, és meg nem szégyenül, felmagasztalja ot a társai elott.

5. Megnyitja száját a gyülekezet körében, betölti ot a bölcsesség és értelem lelkével, s a dicsoség ruháját adja rá.

6. Elárasztja örömmel és ujjongással, s örök hírnevet juttat neki.

7. Nem nyerik el azt a balga emberek, az okosak azonban megtalálják; nem látják meg azt az ostoba emberek, mert távol áll az gogtol és csalárdságtól.

8. A hazug férfiak nem gondolnak vele, az igazmondó férfiak azonban nála találhatók, és sikerben van részük Isten látogatásáig.

9. Nem illik a dicséret a bunös szájába,

10. Mert a bölcsesség az Istentol származik, Isten dicsérete ugyanis a bölcshöz illik, s a hívo szája van tele azzal, mert az Úr megadja azt neki.

11. Ne mondd: »Isten tartja távol!«, ne tégy olyasmit, amit o gyulöl.

12. Ne mondd: »O vitt engem tévedésbe!«, mert nincs neki szüksége a gonosz emberekre.

13. Gyulöli az Úr a tévelygés minden undokságát, de azok elott sem kedves az, akik félik ot.

14. Megteremtette Isten az embert kezdetben, és ot saját belátására bízta:

15. adta még ezentúl parancsait és törvényeit.

16. Ha meg akarod tartani a parancsokat, azok megtartanak téged, ha állandóan gyakorlod a huséget, amely elotte kedves.

17. Vizet és tüzet helyezett eléd, amelyiket akarod, az után nyújtsd ki kezedet!

18. Élet és halál, jó és rossz van az ember elott, s azt kapja, ami kedvére van.

19. Mert nagy az Isten bölcsessége, eros a hatalma, és lát mindent szüntelen.

20. Az Úr szemei vannak azokon, akik félik ot, és számon tartja az ember minden cselekedetét.

21. Senkinek sem hagyja meg, hogy gonoszul cselekedjen, és seninek sem engedi meg, hogy vétkezzen.

22. Nem kívánja hitetlen és haszontalan gyermekek nagy számát.

16. rész

 

1. Ne örülj a gyermekeknek, ha istentelenek! Legyenek bár számosan, ne ujjongj miattuk, ha nincs bennük Isten félelme.

2. Ne bízzál életükben, és ne számíts munkájukra,

3. mert többet ér egy istenfélo fiú ezer gonosznál,

4. és jobb meghalni gyermek nélkül, mint istentelen gyermekeket hátrahagyni.

5. Egyetlen értelmes akár egy várost benépesít, de a törvényszego nemzetség elpusztul.

6. Sok hasonlót látott már szemem, és ezeknél is különbeket hallott a fülem:

7. tuz gyúlt ki a bunösök gyülekezetében, s az engedetlen nép fölött harag lángja lobogott.

8. Nem nyertek bocsánatot buneikért a régi óriások, elvesztek, mert bíztak erejükben.

9. Nem kegyelmezett meg Lót lakótársainak, mert megutálta oket beszédük gogösségéért,

10. és nem kegyelmezett annak a népnek, amelyet teljes kiirtásra szánt, mert buneivel dicsekedett,

11. de éppoly kevéssé a hatszázezernyi gyalognépnek, akik sorjában pusztultak szívük keménysége miatt. Hát még ha olyan lenne nyakas, aki egyedül áll! Csoda lenne, ha büntetlenül maradna!

12. Mert van nála irgalom is, harag is, meg lehet ot kérlelni, de ki is önti haragját;

13. amennyire irgalmas o, annyira fenyít is, és az embert tettei szerint ítéli.

14. A bunös nem menekszik meg zsákmányával, és aki irgalmasságot cselekszik, nem csalódik reményében.

15. Minden jótett helyet biztosít mindenkinek cselekedetei érdeme szerint, úgy, amint okosságban járt és kelt.

16. Ne mondd: »Rejtve vagyok Isten elol, és ki törodik velem a magasságban?

17. A sok nép közt meg sem ismernek engem, mit is számítok a mérhetetlen teremtésben!«

18. Íme, az ég és az egek ege, az óceán, az egész föld, és ami azokon van, megrendül, ha o odanéz!

19. A hegyek mind, a dombok és a földkerekség alapjai remegve megrázkódnak, ha Isten rájuk tekint,

20. a szív azonban érzéketlen marad, pedig o belelát minden szívbe!

21. Ki érti meg az o útjait, és a vihart, amelyet emberi szem nem lát?

22. Mert legtöbb muve rejtekben van, és ad-e hírt valaki igaz cselekedeteirol? Vagy ki tudja kivárni azokat? Mert messzi van a szövetsége egyesektol, és a végén lesz csak a számonkérés mindenkitol.

23. Akinek fogyatékos a belátása, balgaságot gondol, s az oktalan, tévelygo ember dicsoséget állít magában.

24. Hallgass rám, fiam! Tanulj bölcs okosságot, és figyelj szívedben beszédemre!

25. Megfontoltan adom elo a tanítást, és szerényen terjesztem elo a tudást. Ügyelj szívedben szavaimra, mert megfontolt lélekkel beszélek az erokrol, amelyeket Isten kezdettol fogva helyezett muveibe, és igazságban hirdetem tudományát.

26. Isten terve szerint állnak fenn muvei kezdettol fogva, már alkotásuk idején kijelölte feladataikat, és muködésük körét fajtájuk szernit.

27. Elrendezte tevékenységüket örök idokre: nem éheznek és nem fáradnak, nem hagynak fel munkájukkal.

28. Egyik sem torzsalkodik társával,

29. és soha át nem hágják törvényét!

30. Letekintett ezután Isten a földre, és betöltötte javaival,

31. benépesítette színét mindenfajta élovel, amelyek újra visszatérnek a földbe.

 

17. rész

 

1. Isten az embert földbol teremtette, a maga képére alkotta,

2. és úgy rendelte, hogy ismét azzá változzék. Felruházta ot a magáéhoz hasonló erovel,

3. meghatározta napjai számát és idejét, s uralmat adott neki minden fölött a földön.

4. Félelmetessé tette ot minden élo elott, hogy uralkodjék az állatokon és madarakon.

5. Hozzá hasonló segítot teremtett belole, és adott nekik megfontolást és nyelvet, szemet és fület, szívet adott nekik a gondolkodásra, és betöltötte oket bölcs okossággal.

6. A szellem tudásával látta el oket, értelemmel töltötte be szívüket, és megmutatta nekik, mi a rossz és mi a jó.

7. Szemét a szívükbe helyezte, hogy megmutassa nekik muvei nagyságát,

8. ok pedig magasztalják a szent nevet, dicsekedjenek csodáival, és beszéljék el muvei nagyságát.

9. Ezenfelül tudást adott nekik, s az élet törvényét adta nekik örökrészül.

10. Örök szövetségre lépett velük, kijelentette nekik a jogot és az o törvényeit.

 

11. Látta szemük az o dicsoíto szentségét, és hallgatta fülük az o fölséges hangját. Azt mondta nekik: »Óvjátok magatokat minden gonosztól!«

12. És parancsokat adott nekik, mindenkinek a társára nézve.

13. Útjaik elotte vannak mindenkor, és nincsenek elrejtve szemei elol.

14. Fejedelmet rendelt minden nép fölé,

15. de Izrael az Úrnak lett nyilvánvaló örökrésze.

16. Minden tettük úgy áll Isten színe elott, mint a nap, és szeme folyton útjaikat nézi.

17. Nincsenek elrejtve bunös szövetségeik, és minden bunük az Úr elott van.

18. Olyan elotte a férfi alamizsnája, mint a pecsétgyuru, és úgy orzi az ember jótettét, mint a szeme fényét.

19. Késobb pedig felkel és jutalmat oszt mindegyiküknek a fejére, és van, akit elvisz a föld mélyébe.

20. A bunbánóknak azonban utat ad az igazsághoz; bátorítja a csüggedoket, s az igazság sorsát rendeli nekik.

21. Térj az Úrhoz, és hagyd el buneidet,

22. könyörögj az Úr színe elott, és kisebbítsd a botlást!

23. Térj az Úrhoz, hagyj fel törvénysértéseddel, és gyulöld mindenek fölött az utálatosságot!

24. Ismerd meg Isten törvényét és parancsolatait, állandó megszabott hivatásodban: a fölséges Isten imádatában;

25. tarts a szent nemzetséggel, azokkal, akik élnek és magasztalják Istent!

26. Ne légy megrögzött az istentelenek tévedéseiben! Halálod elott mondj dicséretet, mert a halott számára a dicséret semmivé foszlik.

27. Még életedben zengj dicséretet, amíg élsz és virulsz, dicsoítsd és magasztald Istent, és dicsekedj az o irgalmasságával!

28. Mily nagy az Úrnak irgalmassága, és irgalma azokhoz, akik hozzá térnek!

29. Mert nem lehet meg minden az emberekben, hisz az ember fia nem halhatatlan, és hiú gonoszságban tetszeleg.

30. Mi fényesebb a napnál? S az mégis elsötétül! Van-e haszontalanabb, mint amit hús és vér kigondol? De el is veszi büntetését!

31. Ügyel o meg a magas mennyek seregére is, az emberek pedig mindannyian csak por és hamu!

 

 

18. rész

 

1. Aki örökké él, az teremtett mindent egyaránt. Egyedül Isten az igaz, aki gyozhetetlen király marad örökké.

2. Ki gyozi elbeszélni az o muveit,

3. és ki vizsgálja át nagy alkotásait?

4. Ki tudná kifejezni hatalma nagyságát, és ezenfelül még ki írná le az o irgalmasságát?

5. Nem lehet elvenni belole, sem hozzátenni, sem kifürkészni Isten nagy csodáit!

6. Amikor bevégzi az ember, akkor kezdi csak, és amikor abbahagyja, zavarba jön.

7. Mi az ember, és mi a haszna, mi jó és mi rossz obenne?

8. Az ember napjainak száma, ha sokra megy, száz esztendo: mint a csepp a tenger vizéhez mérve, mint a porszem a homokban, olyan csekélyek esztendei az örökkévalóság mellett.

9. Ezért van Isten türelemmel hozzájuk, és árasztja rájuk irgalmát,

10. látja, hogy rossz az, amire szívük várakozik, és tudja, hogy sivár az enyészetük,

11. ezért öregbítette irgalmát irányukban, és mutatta meg nekik a helyes utat.

12. Az ember a testvére iránt van részvéttel, Isten irgalma azonban kiterjed minden élolényre.

13. O megkönyörül, tanítja és oktatja oket, mint a pásztor a nyáját.

14. Megkönyörül azon, aki elfogadja kegyes intelmeit, és sietve teljesíti törvényeit.

15. Fiam! Ne toldd meg a jótettet szemrehányással, és ne fuzz bántó, rossz szót semmilyen adományodhoz.

16. Nemde a harmat enyhíti a hoséget!? Így a szép szó jobb még az ajándéknál is.

17. Nem ér-e többet a szép szó a jó adománynál? De a jótékony ember mindegyikkel szolgál.

18. A balga kemény szemrehányást tesz, s az irigynek adományától kicsordul az ember szeme.

19. Ítélet elott keress magadnak igazolást, és mielott szólnál, tanulj!

20. Még a betegség elott ápold magadat, és ítélet elott vizsgáld meg magadat, akkor engesztelést találsz Isten színe elott.

21. Betegség elott alázd meg magadat, és betegség alatt mutass megtérést!

22. Ne tartsd vissza magad az állandó imádságtól, és ne restelld mindhalálig keresni az igazulást, mert Isten jutalma örökre megmarad.

23. Ima elott készítsd elo lelkedet, és ne légy olyan, mint az ember, aki kísérti Istent.

24. Gondolj a végnap haragjára, a megtorlás idejére, amikor Isten elfordítja arcát!

25. Gondolj a nélkülözésre a boség idején, s a szegénység nyomorára a gazdagság napján!

26. Reggeltol estig változik az idojárás, gyorsan történik mindez Isten szeme elott.

27. A bölcs ember óvatos mindenben, s a bunök napjain orizkedik a restségtol.

28. Minden értélmes elsajátítja a bölcsességet, és magasztalja azt, aki elérte.

29. Akik jártasak a mondásokban, maguk is bölcsen cselekszenek, értenek ahhoz, mi igaz és helyes, és mint az esot, ontják a mondásokat és döntéseket.

30. Ne indulj vágyaid után, és tartsd vissza magadat kívánságodtól;

31. ha engedsz lelked vágyainak, kárörömmel néznek ellenségeid.

32. Ne gyönyörködj izgalmakban, legyenek bár csekélyek, mert élvezetük szokássá válik.

33. Ne tedd magadat koldussá kölcsönpénzbol adott lakomákkal, amikor semmi sincs erszényedben, mert így megunod még életedet!

 

19. rész

 

1. A részeges munkás meg nem gazdagszik, s aki megveti a keveset, lassanként tönkremegy.

2. Bor és nok tévútra viszik a bölcseket, és meghurcolják az okosokat.

3. Aki buja nokkel tart, elzüllik, rothadás és féreg veszi birtokába, nagy, elrettento példa lesz, s elveszik lelkét az élok közül.

4. Aki könnyen megbízik, könnyelmu az, és kárt vall, és aki önmaga ellen vét, megvetésnek teszi ki magát.

5. Aki véteknek örül, becsmérlésben részesül, s aki utálja a feddést, megrövidíti életét, aki azonban gyulöli a pletykálkodást, kioltja a gonoszságot.

6. Aki vétkezik önmaga ellen, megbánja, s aki gyönyörködik a gonoszságban, becsmérlésben részesül.

7. Ne add tovább a gonosz és kíméletlen beszédet, akkor senki sem becsmérel téged.

8. Amirol tudsz, ne beszéld ki se barátnak, se ellenségnek, és ha tudsz valami vétekrol, ne fedd fel azt!

9. Mert aki meghallgat, inkább orizkedik toled, a bunt védelmébe fogadja, téged pedig meggyulöl, s ilyen marad irányodban mindenkor.

10. Ha szóbeszédet hallottál társadról, haljon az meg veled; hidd el: nem fordulsz fel miatta.

11. Egyetlen szótól rájön a balgára a vajúdás, mint a fájdalom az asszonyra, amikor magzatát szüli.

12. Mint a nyíl a comb húsában, olyan a szóbeszéd a balga szívében.

13. Kérdezd meg elobb a barátot, hátha nem is tud róla, és azt mondja: »Nem tettem!« Ha pedig megtette, intsd, hogy ne tegyé többé!

14. Kérdezd meg a társat, hátha nem is mondta? Ha pedig mondta, intsd, hogy ne mondja többé!

15. Kérdezd meg a barátot, mert sokszor akad rágalom,

16. és ne adj minden szóbeszédre! Van olyan, aki megtéved nyelvével, rosszakarat nélkül.

17. Ki az, aki nem vétett még nyelvével? Kérdezd meg elobb a társat, mielott ráförmednél,

18. és adj helyet a Magasságbeli törvényének! Minden bölcsesség istenfélelem, és Isten félelme van benne:

minden bölcsesség egyben a törvény teljesítése.

19. Nem bölcsesség a jártasság a rosszban, és nem okosság a bunösök fortélya.

20. Van gonosz eszesség, s ez utálatos, és van együgyu, aki gonoszság híján van.

21. Többet ér a kevésbé okos és fogyatékos elméju, ha istenfélo, mint a nagyeszu, aki megszegi a Magasságbeli törvényét.

22. Van vakmero ravaszság, amely bunös,

23. és van olyan, aki körmönfontan beszél, és mégis igazat mond. Van olyan, aki rútul megalázkodik, és belseje tele van cselvetéssel.

24. Van olyan, aki nagy alázatában mód felett meghunyászkodik, lehajtja fejét, és úgy tesz, mintha nem is látná, amirol nem akar tudni.

25. Ha ero híján nem tud vétkezni, mihelyt alkalma nyílik rossz cselekedetre, elköveti a gonoszságot.

26. Külsejérol lehet az embert megismerni, és arca kifejezésébol ismerni meg az okosat.

27. A test öltözete, az ajkak nevetése, s az ember járása mind rá vallanak.

28. Van feddés, amely elhibázott a gyalázkodó haragja miatt, van megítélés, amely nem állja meg helyét, s van, aki hallgat, és az a bölcs.

 

20. rész

 

1. A neheztelésnél mennyivel jobb kérdore vonni, akkor a beismerot megkímélik a károsodástól.

2. Szeretné az eunuch is megfosztani a leányzót szüzességétol,

3. így tesz, aki eroszakkal akarja érvényesíteni igazát.

4. Milyen jó, ha a megfeddett megbánást mutat! Így elkerülöd a szándékos bunt.

5. Van olyan, aki hallgat, és mégis bölcsnek tartják, és van, akit megutálnak, mert folyton beszélni akar.

6. Van olyan, aki hallgat, mert nincs okos mondanivalója, és van, aki hallgat, mert tudja az alkalmas idot.

7. A bölcs ember hallgat, amíg el nem jön ideje, a nagyzoló és balga pedig nem tartja magát idohöz.

8. Önmaga ellen vét a sokbeszédu, s a jogtalanul követelodzot meggyulölik.

9. Van siker, amely káros a fegyelmezetlen emberre, és van találás, amely veszteség!

10. Van adomány, amely nem jár haszonnal, és van ajándék, amelyet duplán kell megfizetni!

11. Van megalázás, amely dicsoségre vezet, és van olyan, aki alázkodás után felemeli fejét.

12. Van olyan, aki csekély áron sokat vásárol, de megfizet érte hétszeresen!

13. A bölcs ember kevés szóval is kedveltté teszi magát, az ostobák kedveskedése ellenben kárba vész.

14. Nincsen hasznod az ostoba ajándékából, mert szeme elvár hétennyit.

15. Keveset ad és sokat kifogásol, tuz tör elo, ha kinyitja száját.

16. Van olyan, aki ma ad kölcsönt, és holnap már visszakéri; de undok az ilyen ember!

17. »Az ostobának nincsen barátja, és nincs köszönet ajándékaiért.«

18. Akik kenyerét eszik, hamis nyelvuek, kinevetik hányszor, és milyen sokan!

19. Mert nem azt osztogatja helyes érzékkel, amire szükség van, hanem olyasmit, aminek nem veszik hasznát.

20. A hamis nyelv botlása olyan, mint amikor valaki elesik a padlón, így jön el hirtelen a gonoszok bukása.

21. A kelletlen ember csupa üres locsogás, amely ki sem fogy a bárdolatlanok szájából.

22. Megvetik a bölcs mondást az ostoba szájában, mert nem mondja kello idoben.

23. Van, akit szegénysége visszatart a buntol, de nyugalmában ösztönzést kap arra.

24. Van olyan, aki tönkremegy restelkedésbol, és oktalan ember kedvéért feláldozza magát, tönkreteszi magát, mert mások személyét tekinti.

25. Van, aki ígéretet tesz barátjának szégyenbol, és szükségtelenül ellenségévé teszi.

26. Csúnya szégyenfolt az emberen a hazugság, mégis folyton kísért a neveletlenek szájában!

27. A tolvaj is különb annál, aki folyton hazudik, de mindkettonek romlás az örökrésze.

28. A hazug embereknek becstelen az erkölcsük, és szégyenüket állandóan magukkal hordozzák.

29. Aki beszédében bölcs, sokra viszi, s az okos ember kedves a nagyok elott.

30. Aki megmuveli földjét, magas asztagot rak termésébol, és aki igazságot tesz, felmagasztalják, aki pedig kedves a nagyok elott, megmenekül az igaztalanságtól.

31. Ajándék és adomány vakká teszi a bírák szemét, és mint zabla a szájban, elhárítja feddésüket.

32. Eldugott bölcsesség és elrejtett kincs, mi haszna mindkettonek?

33. Többet ér, aki palástolja ostobaságát, mint az az ember, aki elrejti bölcsességét.

 

21. rész

 

1. Vétkeztél, fiam? Ne tedd még egyszer, és elobbi buneid miatt is imádkozz, hogy megbocsássák neked.

2. Fuss a buntol, mint a kígyó színétol, mert ha közel mész hozzá, hatalmába kerít.

3. Foga mint az oroszlán foga, megöli az emberek lelkét.

4. Minden törvényszegés mint a kétélu pallos: csapására nincsen orvosság.

5. Az eroszak és az igaztalanság felemészti a vagyont, s a túl gazdag házat tönkreteszi a kevélység, így pusztul el a dölyfös vagyona!

6. Eljut a könyörgés a szegény szájából Isten füléhez, és sietve megjön számára az ítélet.

7. Aki gyulöli a feddést, a bunös nyomán jár, de aki féli Istent, az magába száll.

8. Már messzirol megismerni a vakmero szájhost, és kisiklását észreveszi az okos.

9. Aki más költségén építi házát, olyan, mint aki télen gyujti köveit.

10. A bunösök társasága kóc-csomó, és végezetük tuzláng!

11. A bunösök útja kovel van egyengetve, de a végén alvilág van, sötétség és bunhodés.

12. Aki megtartja a törvényt, úrrá lesz érzékein,

13. az istenfélelem betetozése pedig bölcsesség és okosság.

14. Nem lehet azt megnevelni, aki nem okos a jóban!

15. Van okosság, amely bovelkedik gonoszságban, de nincs valódi értelmesség, ahol keseruség van!

16. A bölcs tudása növekszik, mint az árvíz, és tanácsa, mint az élovíz forrása, el nem apad.

17. A balga szíve törött edény, nem tart meg semmiféle bölcsességet.

18. Bármi okos szót halljon az értelmes, dicséri azt, sot ráadással szolgál; a feslett is hallja, de nincs az ínyére, azért a háta mögé hajítja.

19. Olyan a balga beszéde, mint a teher az úton, az okos ajkán azonban kedvesség van.

20. Lesik az okos száját az összejövetelen, és szavait szívükre veszik.

21. Olyan a bölcsesség a balgának, mint az elpusztult ház, s az oktalan tudománya értelmetlen locsogás.

22. A fegyelem a balgának béklyó a lábán, bilincs a jobb kezén.

23. Fennhangon röhög a balga, az okos ember pedig alig hogy mosolyog.

24. Arany ékszer az okosnak a fegyelem, karköto a jobb karon.

25. A balga könnyen teszi be lábát társának házába, a tapasztalt ember pedig elfogódott a hatalmas színe elott.

26. Ablakon át nézeget a balga a házba, a muvelt férfi pedig kívül marad állva.

27. Neveletlenség, ha az ember ajtónál hallgatódzik, feszélyezi az okos embert ez a csúfság.

28. Oktalanságot beszél a balgák ajka, az okosok pedig mérlegre teszik szavaikat.

29. Szájukon hordozzák a balgák szívüket, az okosok szája pedig szívükben van.

30. Amikor az istentelen az ördögöt átkozza, önmaga ellen szór átkot.

31. Önmagát mocskolja a besúgó, és gyulöltté válik mindenki elott; meggyulölik azt is, aki vele tart, a hallgatag és okos pedig tiszteletet arat.

 

22. rész

 

1. Sáros kovel dobálják meg a lustát, és gyalázatosságáról beszél mindenki.

2. Marhatrágyával dobálják meg a lustát, s aki hozzáér, rázza a kezét.

3. A neveletlen fiú szégyene apjának, a leány pedig gyalázata.

4. Az okos leány vagyon a férje számára, a gyalázatos pedig becstelenséget hoz apjára.

5. Az arcátlan leány szégyent hoz apjára s férjére, nem nézik ugyan le az istentelenek, de ok ketten joggal becsmérlik.

6. Mint a zene a gyász idején, olyan a nem helyén való beszéd, de a verés és fenyíték mindenkor bölcs dolog.

7. Aki balgát oktat, mintha enyvvel ragasztana cserepet:

8. aki olyannak beszél, aki oda sem hallgat, mintha alvót keltene fel mély álomból.

9. Alvóval beszél, aki balgának hirdet bölcsességet, a beszéd végén azt kérdezi: »Hogy is volt?«

10. Sirasd a halottat, mert kialudt a világossága, a balgát is sirasd, mert elfogyott az értelme!

11. Csak kevéssé sirasd a halottat, hisz nyugovóra tért,

12. a mihaszna balga élete azonban a halálnál is rosszabb.

13. Hét napig tart a gyász a halottért, a balgáért és istentelenért pedig életük minden napján!

14. Ne beszélj sokat a balgával, és ne járj az ostobával!

15. Óvakodj tole, hogy terhedre ne legyen, és be ne szennyezd magad a bunével!

16. Kerüld el ot, akkor nyugalmat találsz, és nem bosszankodsz ostobasága miatt.

17. Mi nehezebb az ólomnál? És mi egyéb a neve, mint: balga!

18. Könnyebb elviselni a homok-, só- és vasterhet, mint az oktalan, balga, istentelen embert!

19. A ház falába illesztett fagerendák széjjel nem válnak, ilyen a szív is, amely bölcs megfontolásra támaszkodik:

20. sohasem csüggeszti el a félelem az okos elméjét.

21. Amint a karók magas helyen s a terméskövek habarcs nélkül a szél rohamát meg nem állják,

22. úgy a szív sem szállhat szembe a félelem támadásával, ha balga töprengéstol csügged.

23. Mint a szív sem remeg soha, csak ha balga töprengéstol csügged, úgy az sem, aki Isten parancsai mellett tart ki állandóan.

24. Könnyet csal ki, aki megböki a szemet; aki pedig beledöf a szívbe, érzékenységet ébreszt.

25. Aki követ hajít madárra, elriasztja azt; úgy aki gyalázza barátját, felbontja a barátságot.

26. Ha kardot rántottál is barátodra, ne ess kétségbe, mert van még út visszafelé! Barátod ellen,

27. ha sajnálni való szóra nyitottad szádat, ne félj, mert még ki lehet azt egyenlíteni, kivéve a szidalmat, a gyalázkodást, a dölyföt, a titok elárulását és az álnok csapást, mert mindezek után távozik a barát!

28. Szerezd meg barátod huségét, amikor még szegény, hogy majd javainak is örvendhess.

29. Tarts ki mellette híven szorongatása idején, hogy örökségében is részed legyen,

30. A tuz elott kályhaszag és füst száll, úgy elozik meg a vérontást is átkok, szitkok és fenyegetések.

31. Nem szégyellem menteni barátomat, nem rejtozöm el színe elol, és turöm, ha baj ér általa engem.

32. Mind, aki hallja, óvakodik majd tole.

33. Bár lenne ore számnak, és jól záró pecsétje ajkaimnak, hogy el ne essem miattuk, és vesztemre ne legyen nyelvem!

 

23. rész

 

1. Uram! Atyám, és életem Ura! Ne hagyj engem kényükre-kedvükre, és ne engedd, hogy elessem miattuk.

2. Bárcsak ostort tartanának készen elmémnek, bölcs fenyítéket szívemnek, hogy ne kíméljenek engem tévedéseik miatt, s el ne nézzék botlásaikat,

3. hogy meg ne sokasodjanak tévedéseim, el ne szaporodjanak vétkeim, és meg ne gyarapodjanak buneim; hogy le ne roskadjak ellenfeleim láttán, és örömét ne lelje rajtam ellenségem!

4. Uram! Atyám, és életem Istene! Ne hagyj engem ajkam önkényére!

5. Ne adj nekem fennhéjázó szemet, tarts távol tolem minden mohóságot!

6. Távoztasd tolem a test kívánságát, ne vegyen erot rajtam a fajtalan vágy, és ne engedj át a szemérmetlen és dore léleknek!

7. Hallgassátok, fiaim, a tanítást a szájról! Aki ehhez tartja magát, nem megy tönkre ajka miatt, és nem bukik el a legrútabb tettek által.

8. Hiúsága folytán esik csapdába a bunös, és miatta botlik a kevély és gyalázkodó.

9. Ne szokja meg szád az esküvést, mert sok botlás következik ezáltal.

10. Ne vedd szádba Isten nevét szüntelen és a Szentnek nevét ne keverd beszédedbe, mert nem maradsz ezek miatt büntetlenül.

11. Mint a szolga, akit folyton kérdore vonnak, s a kék foltok nem hiányoznak róla, úgy mindaz, aki esküdözik és a Nevet száján hordozza, soha nem tisztul meg a buntol.

12. A férfi, aki sokat esküdözik, eltelik törvényszegéssel, s a csapás el nem távozik házától.

13. Ha esküszego, a bune rajta van, ha föl sem veszi, kétszeresen vétkezik.

14. Ha pedig hamisan esküdött, nincsen mentsége, és háza betelik büntetéssel.

15. Van még egyéb beszéd is, amely halált érdemel: elo ne forduljon az Jákob örökségében!

16. Hisz távol állnak mindezek a jámboroktól, mert ok nem hemperegnek bunökben!

17. Ne szokja meg szád a zabolátlan beszédet, mert bunös szó van benne!

18. Amikor elokelok körében állsz, gondolj apádra és anyádra,

19. hogy el ne feledkezzék rólad Isten a színük elott, és szokásodtól elbódítva gyalázatot ne szenvedj, ne kelljen kívánnod, hogy meg se születtél volna, s meg ne átkozd születésed napját.

20. A gyalázatos beszédhez szokott emberen nem fog a nevelés teljes életében.

21. Kétfajta ember bovelkedik bunben, a harmadik pedig haragot és romlást hív ki magára,

22. mert a heves vágy, mint az égo tuz, el nem alszik, amíg csak el nem emészt valamit:

23. az ember, aki önnön testével vétkezik, fel nem hagy vele, amíg a tuz ki nem ég,

24. minden falat édes a parázna embernek, el nem fárad és mindvégig bunözik.

25. Mindaz, aki otthagyja saját ágyát, kockára veti életét és mondja: »Ki lát engem?

26. Sötétség vesz körül és falak takarnak; senki sem néz engem! Kitol féljek? Nem gondol a Magasságbeli

buneimmel!«

27. És nem tudja, hogy az o szeme mindent meglát, az ilyen emberi félelem ugyanis eluzi magától Isten félelmét, mert csakis az emberek szemétol tart.

28. Nem gondol azzal, hogy az Úr szeme a napnál is sokkal fényesebb, kémleli az ember minden útját és a tenger mélységét, és látja az emberek szívének legtitkosabb rejtekét.

29. Mert az Úr Isten ismert mindent, még mielott megteremtette, de bevégzésük után is meglát mindeneket,

30. A város utcáin bunhodik majd az ilyen, megkergetik, mint a csikót, és elkapják, ahol nem is gondolja,

31. megszégyenül majd mindenki elott, mert nem gondolt az Úr félelmével.

32. Így jár minden asszony is, aki elhagyja férjét, és házasságtörésbol állít örököst,

33. eloször azért, mert engedetlen volt a Fölséges törvénye iránt, másodszor, mert férje ellen vétett, harmadszor, mert házasságot törve bujálkodott, és más férfitol szerzett magának gyermekeket.

34. A közösség elé vezetik az ilyet, és gyermekei megszenvednek érte.

35. Nem hajtanak gyökeret gyermekei, és ágai nem teremnek gyümölcsöt,

36. átokként hagyja emlékét, és nem lehet eltörölni gyalázatát.

37. A hátrahagyottak pedig belátják, hogy nincs jobb az Isten félelménél, és semmi sem édesebb, mint figyelni az Úr parancsaira.

38. Nagy dicsoség követni az Urat, mert ezzel lehet tole hosszú életet nyerni.

 

24. rész

 

1. Magasztalja önmagát a bölcsesség; tiszteletben áll Istennél, s dicsekszik népe körében.

2. Kinyitja száját a Magasságbeli közösségében, és dicséri magát a közösség elott.

3. Magasztalják népe körében, megcsodálják a szentek közösségében,

4. dicsérik a választottak sokasága elott, s áldják az áldottak közt, amikor így szól:

5. »A Magasságbeli szájából jöttem elo, mint elsoszülött valamennyi teremtmény elott;

6. el nem múló fényt gyújtottam az égen, és mint köd, borítottam az egész földet.

7. A magasságban van az én lakásom, és trónom felhooszlopon áll.

8. Bejártam az ég kerekségét egymagam, behatoltam a tenger mélységébe;

9. végigmentem a tenger hullámain, és megálltam a földön mindenhol.

10. Minden nép és valamennyi nemzet fölött uralmat gyakoroltam,

11. erommel jártam minden között, ami magas, és ami alacsony, nyugalmat kerestem mindezek között, hogy az Úr örökrészében tartózkodjam.

12. Akkor meghagyta nekem a mindenség Teremtoje, aki teremtett engem, s nyugalmat adott sátramnak,

13. és azt mondta nekem: `Jákobban lakjál, Izraelben legyen örökrészed, és választottaim között verj gyökeret!'

14. Kezdetben teremtettek engem, még a világ elott, és nem szunöm meg sohasem. A szent hajlékban tettem színe elott szolgálatot,

15. majd pedig Sionban kaptam állandó lakást, a szent városban találtam ekképp pihenot, és Jeruzsálem lett uralmam székhelye.

16. A dicsoséges nép közt vertem gyökeret, az én Istenem részében, az o örökségében, s a szentek gyülekezetében megtelepedtem.

17. Magasra nottem, mint a cédrus a Libanonon, mint a ciprusfa Sion hegyén.

18. Felnottem, miként a pálma Káderben, mint a rózsaliget Jerikóban,

19. mint a díszes olajfa a síkságon, magasra nottem, mint a platán a víz mellett, a tereken.

20. Illatozom, mint a fahéj és a fuszeres balzsam, mint a válogatott mirha, kellemes illatot árasztok,

21. mint a stórax, a galbán, az ónix és a stakté, mint a magától fakadó tömjén, illattal töltöm be lakóhelyemet, s illatom, mint a színtiszta balzsamé.

22. Kiterjesztem ágaimat, mint a terebint, ágaim pompásak és szépségesek.

23. Jó illatot árasztok, mint a szoloto, és virágomból pompás, dús gyümölcs terem.

24. Anyja vagyok a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, megismerésnek és a szent reménynek.

25. Nálam van az út és az igazság minden kegyelme, nálam az élet és az erény minden reménye.

26. Jöjjetek hozzám mind, akik kívántok engem, és teljetek el gyümölcseimmel,

27. mert lelkem édesebb a méznél, és birtoklásom jobb a lépes méznél!

28. Emlékezetem él minden idok nemzedékeiben.

29. Akik engem esznek, még inkább éheznek, akik engem isznak, még inkább szomjaznak,

30. aki rám hallgat, meg nem szégyenül, s akik értem fáradnak, nem esnek bunbe.

31. Akik fényt derítenek rám, örök életet nyernek.«

32. Áll mindez az élet könyvére, a Magasságbeli szövetségére és az igazság ismeretére,

33. a törvényre, amelyet Mózes az igazság szabálya gyanánt örökül adott Jákob házának, és ígéretül Izraelnek.

34. Megígérte Dávidnak, az o szolgájának, hogy igen hatalmas királyt támaszt tole, aki a dicsoség trónján örökké ü1.

35. Ez a törvény árasztja a bölcsességet, mint a Píson, és mint a Tigris a zsengék napjain.

36. Megtölt belátással, mint az Eufrátesz, és boséget oszt, mint a Jordán aratáskor.

37. Okulástól duzzad, mint a Nílus, mint a Geon szüret idején.

38. Nem gyozte átkutatni az elso, de az utolsó sem tudott a végére járni,

39. mert bölcsessége boségesebb a tengernél, és útmutatása a nagy óceánnál!

40. Én, a bölcsesség, folyamokat bocsátottam ki magamból.

41. Olyan vagyok, mint a mérhetetlen folyam ágya, úgy érkezem a paradicsomból, mint a folyam medre, mint a csatornája.

42. Azt mondtam: »Megöntözöm beültetett kertemet, és megitatom mezom terményeit!«

43. És íme, a medrem boséges folyammá lett, a folyamom pedig majd hogy tengerré nem változott!

44. Mert, mint a hajnal pírját, felragyogtatom tudásomat mindnyájuknak, és hirdetem azt messze vidékeknek.

45. Behatolok a föld minden alsó részébe, felkeresem az összes alvót, és megvilágítom mindazokat, akik bíznak az Úrban.

46. Kiöntöm továbbra is a tanítást prófétai szóval, azoknak juttatom, akik bölcsességet keresnek, és nem hagyok fel vele, nemzedékrol nemzedékre, míg el nem jön a szent korszak!

47. Hadd lássátok, hogy nemcsak magamnak fáradtam, hanem mindazok javára, akik igazságot keresnek.

 

25. rész

 

1. Három dologban talál gyönyöruséget a lelkem, amelyek kedvesek Isten és emberek elott,

2. ezek: a testvérek egyetértése, a jó barátok szeretete, s a férfi és no, ha megértik egymást.

3. Három dolgot gyulöl a lelkem, és nehezen szívlelem létüket:

4. a gogös szegényt, a hazug gazdagot, s a balga, oktalan öreget.

5. Amit nem gyujtöttél fiatalkorodban, hogyan találhatnád meg vénségedre?

6. Milyen jól áll az osz hajnak a döntés, s az öregeknek, ha tanácsot adni tudnak!

7. Milyen jól áll az élteseknek a bölcsesség, s a tiszteseknek az értelem és megfontoltság!

8. Az öregek koszorúja a boséges tapasztalat, és dicsoségük Isten félelme.

9. Kilenc meglepo dolgot dicsérek, a tizediket is említi nyelvem az emberek elott,

10. ezek: az ember, aki örömét leli gyermekeiben, aki élve éri meg ellenségei vesztét,

11. boldog, aki okos asszonnyal él, aki nem botlik nyelvével, aki nem szolgál magához méltatlanoknak,

12. boldog, aki igaz barátot talál, aki hallgató fülnek hirdeti az igazságot,

13. nagy, aki bölcsességet lelt és tudást, és nincs különb annál, aki féli az Urat.

14. Isten félelme mindenen túltesz:

15. boldog az ember, akinek megadatott Isten félelme! Aki ragaszkodik hozzá, van-e párja annak?

16. Isten félelme az istenszeretet kezdete, a hit pedig az o követésének a kezdete.

17. A legfájóbb seb a szív bánata, s a legnagyobb gonoszság az asszony gonoszsága.

18. Inkább bármilyen sebet, csak szívbeli sebet ne!

19. Bármi gonoszságot, csak asszonynak gonoszságát ne!

20. Bármi megpróbáltatást, csak megpróbáltatást rosszakarók részérol ne!

21. Bármilyen bosszút, csak ellenség bosszúját ne!

22. Nincs fej, amely gonoszabb a kígyó fejénél,

23. és nincs harag, amely felülmúlná az asszony haragját. Kellemesebb együtt lakni oroszlánnal, sárkánnyal, mint együtt élni rosszlelku asszonnyal.

24. Eltorzítja a gonoszság az asszony arcát, elsötétíti ábrázatát, mintha medve lenne, úgy fest, mint a gyászzsák! Barátai körében ülve,

25. fohászkodik a férje, és ha meghallja ot, csendesen felsóhajt.

26. Eltörpül minden gonoszság az asszony gonoszsága mellett, hadd érje a bunösök sorsa!

27. Homokos lejto az öreg ember lábának: ilyen a nyelves asszony a szelíd urának!

28. Ne nézd az asszony szépségét, és ne kívánd meg az asszonyt szépsége miatt!

29. Az asszony haragja tiszteletlenség, egyben nagy gyalázat,

30. az asszony, ha övé az elsoség, ellenkezik férjével.

31. Levert kedély, szomorú arc és sebzett szív a rossz asszony.

32. Ernyedt kéz, roskadó térd az asszony, aki nem boldogítja férjét.

33. Asszonytól jött a bunnek kezdete, és miatta halunk meg mindnyájan.

34. Ne engedj a víznek kiutat, még csekélyet sem, és ne engedj rossz asszonynak szabadságot kimenore!

35. Ha nem jár kezedre, és szégyenbe hoz ellenségeid elott,

36. vágd el ot testedtol, és bocsásd el házadból.

 

26. rész

 

1. A jó asszonynak boldog a férje, éveinek száma kétszeres lesz.

2. A derék asszony jól tartja urát, s az békében tölti el éveit.

3. Jó feleség jó osztályrész, amely istenfélo férfinak jut jótettekért.

4. Legyen o bár gazdag vagy szegény, a szíve jókedvu, és arca is vidám minden idoben.

5. Három dologtól fél a szívem, a negyedik színétol pedig rettegek:

6. a város pletykájától, a nép zendülésétol,

7. a hazug rágalomtól. Mindezek a halálnál is rosszabbak,

8. de keseru fájdalom és gyász a féltékeny asszony!

9. A féltékeny asszonynál ostor a nyelv, amely közlékeny mindenkivel szemben.

10. A rossz feleség, mint a lötyögo járom az ökrön, aki hozzáér, mintha skorpiót fogna!

11. Nagy bosszúság a részeges asszony, szégyenét, csúfságát nem lehet eltakarni.

12. Az asszony paráznasága a szeme járásán és a szempilláin is látszik.

13. Az asszonyt, ha nem javul, erosen orizd, hogy ne éljen a kínálkozó alkalommal.

14. Vigyázz állandóan illetlen szeme járására, egyébként ne csodáld, ha elhanyagol téged.

15. Mint a szomjas vándor, kitátja száját a forrásnál, és iszik minden közeli vízbol, leül minden karó mellé, s a tegezt minden nyílnak nyitva tartja, amíg csak bele nem fárad.

16. A szorgos asszony kedvessége elbájolja férjét, és megerosíti csontjait.

17. Isten ajándéka a fegyelmezettsége,

18. az asszony okossága és hallgatagsága, és nincs a jól nevelt léleknek méltó ára!

19. Mindennél bájosabb a szent és szemérmes asszony,

20. és nincsen semmi méltó ellenértéke a mértékletes léleknek!

21. Ami a felkelo nap Isten magas egén a világnak, az a jó asszony bája házának ékességére.

22. Tündöklo lámpás a szent mécstartón: ilyen a szép arc a jónövésu termeten.

23. Aranyoszlopok ezüst talapzaton: ilyenek a formás lábak a szép termetu asszony sarkain.

24. Örök alapzat kemény sziklán: ilyenek Isten parancsai a jámbor no szívében.

25. Két dolog miatt szomorú a szívem, s a harmadik miatt harag fog el engem,

26. ezek: A harcos, aki nélkülözésben sanyarog, az okos ember, ha lenézik ot,

27. s aki elpártol az igazságtól a bunhöz, azt Isten pallosra tartogatja!

28. Két dolgot látok nehéznek és veszélyesnek: nehezen marad a kereskedo vétek nélkül, és nem marad mentes a szatócs az ajkak bunétol!