27. rész

 

1. Sokan vétkeztek nélkülözés miatt, s aki meg akar gazdagodni, elfordítja szemét;

2. szilárdan áll a karó kövek közé ékelve, így szorul bun az eladás és vevés közé.

3. A bunössel együtt a bunre is összetörés vár.

4. Ha nem ragaszkodsz buzgón az Úr félelméhez, hirtelen összedol a házad.

5. Visszamarad a pelyva rostáláskor, így az ember gyengéje is, ha elgondolkodik felette.

6. A kemence teszi próbára a fazekas edényeit, az igaz embereket pedig a nyomorúság kísértése.

7. A fa gondozásáról gyümölcse tanúskodik, az ember szívének gondolkodásáról pedig a beszéde.

8. Senkit se dicsérj, mielott nem beszélt, mert ez az ember próbája.

9. Ha az igazságosságot nyomon követed, el is éred, és magadra veheted díszes ruha gyanánt. Nála vehetsz lakást, s az oltalmába fogad téged örökre, és eros támaszod lesz a számadás napján.

10. A maguk fajtájához gyülekeznek a madarak, a becsületesség is azokhoz tér, akik gyakorolják.

11. Prédára les folyton az oroszlán, így a bun is azokra, akik jogtalanságot cselekszenek.

12. A jámbor ember állhatatos a bölcsességben, mint a nap, a balga azonban változik, mint a hold.

13. A balgák közt tartogasd a szót a kello idore, az okosok közt azonban állandóan idozzél.

14. A balgák társalgása utálatos, és nevetésük gyönyörködés a bunben.

15. Az esküdözok beszéde hajmereszto, tiszteletlenségük elott be kell dugni a fület.

16. A dölyfösök viszálya vérontással jár, és kellemetlen hallgatni átkozódásukat.

17. Aki elárulja barátja titkait, elveszti bizalmát, és nem talál többé szíve szerint való barátot.

18. Szeresd barátodat, és légy hu hozzá,

19. de ha elárultad titkait, ne szaladj utána!

20. Mert miként az ember, aki elherdálta örökségét, te is elvesztetted társad barátságát,

21. mint ahogy eleresztik a madarat a kézbol, te is elengedted barátodat, és nem kapod vissza többé.

22. Ne járj utána, mert messze távozott, elmenekült, mint a gazella a hálóból, mert sebet kapott a lelke,

23. és nem tudod többé bekötözni. Még szitokszó után is ki lehet békülni,

24. de aki elárulta barátja titkait, annak a boldogtalan léleknek nincs többé reménye!

25. Aki hunyorgat szemével, gonoszban töri fejét, de senki sem veti el magától!

26. Szájával szépeket mond neked szemtol szembe, és megcsodálja beszédedet, késobb azonban fordít a szavain, és botrányt talál beszédedben.

27. Sok dolgot utálok, de egyet sem úgy, mint az ilyen embert, s az Úr is gyulöli ot!

28. Annak a fejére esik a ko, aki a magasba dobja, s az álnokul ejtett seb az álnoknak okoz sebet.

29. Aki vermet ás, maga esik bele, aki követ tesz társa elé, belebotlik abba, s aki másnak tort vet, maga vész el benne.

30. Aki gonosz tervet kovácsol, rá gördül az vissza, s azt sem tudja, honnan jött az rá!

31. Csúfság és gyalázat vár a dölyfösökre, mint az oroszlán, úgy les rájuk a megtorlás.

32. Csapdában vesznek el, akik igazak elestén vigadnak, fájdalom emészti el oket, mielott meghalnak.

33. Harag és düh, utálatos mindketto, csak a bunös ember ragaszkodik hozzájuk.

 

28. rész

 

1. Aki bosszút akar állni, az Úr áll bosszút rajta, és megtartja az o buneit is.

2. Bocsáss meg társadnak, ha vét ellened, akkor te is, amikor könyörögsz, elnyered buneid bocsánatát.

3. Ember ember ellen haragot tart, és Istennél keres gyógyulást?

4. A hozzá hasonló embernek nem kegyelmez, és mégis önnön buneiért imádkozik?

5. Haragot tart, holott csak ember, és bocsánatot kér Istentol? Ki könyörög majd az o buneiért?

6. Gondolj a végso dolgokra, és szunj meg gyulölködni,

7. a bomlásra és a halálra, s tarts ki parancsai mellett!

8. Gondolj Isten félelmére, és ne tarts haragot társaddal,

9. gondolj a Magasságbeli szövetségére, és nézd el társad tévedését!

10. Tartózkodj a viszálytól, akkor kevesebb lesz a bun,

11. mert a hirtelen haragú ember viszályt szít, a bunös ember barátokat fordít szembe egymással, és viszályt hint a békében élok közé.

12. Amilyen az erdo fája, olyan a tüze is, amilyen az ember hatalma, olyan a haragja is, és vagyona szerint növekszik indulata.

13. A parázs veszekedés tüzet gyújt, és a hirtelen viszály vérontásra vezet, az árulkodó nyelv pedig halált okoz.

14. Ha fújod a szikrát, lángra gyúl, ha pedig ráköpsz, elalszik: mind a ketto a szádból jön elo.

15. Átkozott a besúgó és a kétnyelvu, mert sok békében élot háborgat.

16. Már sokakat ingatott meg a rágalmazó nyelv, és uzött egyik néptol a másikhoz,

17. elpusztított gazdag, fallal körülvett városokat, s aláásta elokelok palotáit.

18. Megtörte népek erejét, és szétszórt hos nemzeteket.

19. Derék asszonyokat uzött ki már a rágalmazó nyelv, és fosztott meg munkájuk gyümölcsétol.

20. Aki ad rá, nem talál nyugalmat, és nem talál barátot, akire hagyatkozzon.

21. Csíkot hagy az ostor csapása, de a nyelv csapása a csontokat is összetöri.

22. Sokan hullottak már el a kard élétol, de nem annyian, mint ahányan nyelv miatt mentek tönkre!

23. Boldog, akit megóvnak a gonosz nyelvvel szemben, aki nem volt kitéve dühének, aki nem vonszolta annak igáját, és nem hordozta bilincseit!

24. Mert igája vasiga, és köteléke ércbilincs!

25. Halála csúfos halál, jobb annál az alvilág!

26. Hatalma azonban nem állandó, csak a gonoszok útjait tartja hatalmában, de nem perzseli lángjával az igazakat.

27. Akik elhagyják Istent, azok esnek hatalmába. Kigyúl az bennük, s el sem alszik; rájuk rohan, mint az oroszlán, és marja oket, mint a párduc.

28. Kerítsd el füledet tövissövénnyel, és ne hallgass a gonosz nyelvre, készíts szádra ajtót és reteszt!

29. Ha elzárod aranyodat, ezüstödet, szavaidnak is készíts mérleget, és szádnak megfelelo zabolát!

30. Vigyázz, hogy el ne ess a nyelv miatt, le ne roskadj a rád leso ellenségek elott, és bukásod gyógyíthatatlan, halálos ne legyen!

 

29. rész

 

1. Aki irgalmas, kölcsönad társának, s aki megragadja kezét, teljesíti a parancsokat.

2. Adj kölcsön társadnak, amikor rászorul, de fizesd is vissza idejében társadnak.

3. Tartsd meg szavadat, és légy megbízható iránta, és bármikor megkapod, amire szükséged van.

4. Sokan talált jószágnak tekintik a kölcsönt, és kellemetlenséget szereznek segítoiknek.

5. Amíg meg nem kapják, kezet csókolnak annak, aki adja, és alázatos szóval tesznek ígéretet,

6. amikor pedig vissza kell fizetni, halasztást kér az ilyen, kedvetlenül beszél, panaszkodik, és az idot okolja.

7. Ha megadhatná is, vonakodik: alig adja meg az összeg felét, és talált jószágnak gondolja.

8. Ha pedig nem, akkor megfosztotta társát pénzétol, és ellenségévé teszi, holott az rá nem szolgált arra.

9. Szitokkal és átokkal fizet neki, tisztelet és jótett helyett gyalázattal illeti.

10. Sokan tagadják meg a kölcsönt, s nem rosszaságból, hanem attól való félelmükben, hogy ok nélkül kárt vallanak.

11. Mindazonáltal légy nagylelku a nyomorúságos iránt, és ne zaklasd az alamizsnáért!

12. Karold fel a szegényt a parancs kedvéért, és szorultságában ne engedd el üresen!

13. Hagyd elveszni pénzedet testvéredért, barátodért, és ne rejtsd ko alá, hogy ott vesszen.

14. Helyezd el kincsedet a Magasságbeli parancsai szerint, akkor aranynál is többet ér az neked.

15. Zárd az adományt a szegény szívébe, és o majd közbenjár érted minden bajban. (16) (17)

18. A hos pajzsánál és lándzsájánál is jobban megvéd az téged ellenségeddel szemben!

19. A jó ember kezességet vállal társáért, csak az hagyja ot magára, aki elvesztette szégyenérzetét.

20. El ne felejtsd a kezes jótettét, hisz önmagát adta érted. (21)

22. A bunös a kezes vagyonát eltékozolja, s a hálátlan cserbenhagyja megmentojét. (23)

24. Sok tehetos embert tett már tönkre gonosz kezesség, és hányta-vetette oket, mint a tenger hullámait.

25. Gazdag férfiakat tett már hontalanná, úgyhogy idegen népek között bujdostak.

26. Gonosz kezességbe a bunös rohan, aki áthágja az Úr parancsait, aki sok ügybe kezd, perbe keveredik.

27. Karold fel társadat, amint csak teheted, de vigyázz magadra, hogy lépre ne menj!

28. A fo dolog az ember életében a víz és a kenyér, a mezítelenséget befedo ruha és a lakás.

29. Jobb a szegény élete deszkafödél alatt, mint fényes lakoma idegenben, otthon nélkül.

30. Érd be kevéssel sok helyett, akkor nem kell a kóborlás vádját viselned!

31. Nyomorúságos élet házról házra járni, ahol az ember megszáll, nem cselekedhet szabadon, és nem nyithatja ki száját.

32. Ahol befogadják szállásra, hálátlanokat etet és itat, emellett még efféle sértéseket hallhat:

33. »Eredj, idegen, terítsd az asztalt, s ami a kezedben van, vendégeld meg azzal a többit!«

34. »Eredj máshová, tisztes barátaim miatt, vendégül jött testvérem, szükségem van házamra!«

35. Nehezére esik mindez a jó ízlésu embernek: hogy szemére vetik nemzetségét, és szidják, mint valami uzsorást!

 

30. rész

 

1. Aki szereti fiát, nem sajnálja tole a vesszot, hogy a végén öröme legyen benne.

2. Aki fenyíti fiát, dicséretet arat miatta, és büszke lehet rá házanépe elott.

3. Aki oktatja fiát, irigyévé teszi ellenségét, és nagyra lehet vele barátai elott.

4. Ha meghal az apa, mintha meg sem halt volna, mert hasonmását hagyta maga után.

5. Látja életében, és örömét leli benne, halálakor pedig nincs miatta gondja, és nem szégyenül meg ellenségei elott,

6. mert védot hagy hátra házának az ellenségekkel szemben, barátainak pedig társat, aki hálával fizet.

7. Aki kényezteti fiait, saját sebeit kötözheti, és minden kiáltásukra megrendül bensejében.

8. Csökönyös a ló, ha nem idomítják, a szabadjára engedett fiú pedig arcátlan lesz.

9. Kényeztesd a fiút: majd rémületbe ejt! Csak mókázzál vele, majd megszomorít téged!

10. Ne mulass vele, hogy meg ne bánd, és végül el ne vásson a fogad!

11. Ne engedd szabadjára ifjúkorában, és ne nézd el önfejuségét!

12. Hajtsd meg nyakát ifjúságában, és verd a hátát, amíg gyermek, hogy dacos ne legyen, s ellened ne szegüljön, mert ez fájdalmat okozna szívednek!

13. Fenyítsd fiadat és bajlódj vele, hogy meg ne ütközz majd a gyalázata miatt.

14. Jobb a szegénynek, aki ép és egészséges, mint a gazdagnak, aki gyenge és nyavalyaverte.

15. Igaz szentség mellett többet ér a lélek egészsége bármennyi aranynál, ezüstnél, és az ép test mérhetetlen gazdagságnál.

16. Nincs gazdagság, amely felér az ép test gazdagságával, és nincsen gyönyör, amely túltesz a derus kedélyen!

17. Jobb a halál a keserves életnél, s az örök nyugodalom a hosszas betegségnél.

18. Jó falat csukott száj elott olyan, mint a sír köré rakott ételáldozat.

19. Mire jó az áldozat a bálványnak, ha sem meg nem eszi, sem a szagát nem érzi?

20. Ilyen az is, akit üldözobe vett az Úr, aki bune bérét hordozza!

21. Csak nézi a szeme és felsóhajt, mint az eunuch, aki leányt ölel és epekedik.

22. Ne add át lelkedet a bánatnak, és ne gyötörd magadat gonddal!

23. A szívbeli öröm: élet az ember számára, és ki nem fogyó szent kincs, meghosszabbítja a vidámság az ember életét.

24. Könyörülj lelkeden és légy Istennek tetszo, légy tartózkodó, uralkodj szíveden az o szentsége szerint, és tartsd távol magadtól a szomorúságot!

25. Mert már sokakat megölt a búsongás, nincs is haszon belole!

26. Az irigység és harag életet rövidít, s ido elott öregít a gond!

27. Vidám a szív és jókedvu az étkezésnél, mert étkeit gondosan készítik.

 

31. rész

 

1. A gazdagság miatt való virrasztás sorvasztja a testet, és gondja eluzi az álmot.

2. A megélhetés gondjai lekötik a figyelmet, és mint a súlyos betegség, ébren tartják a lelket.

3. Fárad a gazdag a vagyon gyujtésében, de pihenéskor saját javaiból töltekezik.

4. Küszködik a szegény élelme fogytán, s a végén nyomorúságra jut.

5. Nem marad bun nélkül, aki szereti az aranyat, s aki romlást keres, betelik vele.

6. Sokan estek el már az arany miatt, és lelték vesztüket a csillogása miatt.

7. Botlás tuskója az arany azoknak, akik neki hódolnak, jaj azoknak, akik hajszolják! Minden balga tönkremegy miatta.

8. Boldog a gazdag, aki hiba nélkül van, ha nem tévedt meg az arany miatt, és nem bizakodott sem pénzben, sem kincsben!

9. Ki az, hogy magasztalhassuk, mert csodát tett életében!

10. Megállta ebben a próbát, és feddhetetlen maradt, legyen a dicsérete örök! Mert véthetett volna, de nem vétett, gonoszt tehetett volna, de nem tett!

11. Biztonságban vannak ezért javai az Úrnál, s a szentek egész gyülekezete hirdeti alamizsnáit.

12. Ha elokelo asztalánál ülsz, ne nyisd meg nála a szádat elsoként!

13. Ne mondd: »Mennyi minden van rajta!«

14. Gondold meg, milyen silány a telhetetlen szem!

15. Van-e silányabb teremtés a szemnél? Ezért borul könnybe mindenféle okból! Ahová o néz,

16. ne nyúlj oda elsonek, hogy mohóságtól beszennyezve meg ne szégyenülj.

17. Ne tolakodj étkezés közben!

18. Magadról tudd meg, mi jár társadnak!

19. Mint józan ember, abból egyél, amit eléd raknak, hogy meg ne utáljanak mohóságod miatt.

20. Hagyd abba elobb az illem kedvéért, és ne légy telhetetlen, hogy botrányt ne okozz!

21. Ha pedig többekkel ülsz együtt, ne nyújtsd ki kezedet elobb, mint mások, és ne akarj inni elsoként!

22. Ugye, az értelmes embernek kevés is elég a borból? Így majd nem szenvedsz tole alvás közben, és nem érzel fájdalmat.

23. Álmatlanság, epeömlés, csikarás kínozza az oktalan embert.

24. A mértékletes ember alvása egészséges, reggelig alszik, és pompásan érzi magát.

25. Ha pedig sok evésre eroltettek, kelj föl, hányd ki, és megkönnyebbülsz, s nem szerzel bajt testednek.

26. Hallgass rám, fiam, és meg ne vess engem, majd végül megérted szavaimat:

27. Légy minden dolgodban mértékletes, akkor nem ér semmi betegség.

28. Aki a vendégségben bokezu, azt sokak ajka dicséri, és igazának hiteles a bizonysága.

29. Aki fukar a vendégségben, azt megrója a város, és fukarságának hiteles a híre!

30. Ne hosködjél bor dolgában, mert a bor már sokakat elveszített!

31. Próbára teszi a tuz a kemény vasat, a részegségig ivott bor is elárulja a dölyfösök szívét.

32. A józansággal ízlelt bor megelégedett élet az embernek, ha mértékkel iszod, józan maradsz.

33. Mit ér az élet annak, aki híjával van a bornak?

34. Mi foszt meg az élettol? A halál!

35. Élvezetre van teremtve a bor kezdettol fogva, de nem részegeskedésre!

36. A mértékkel fogyasztott bor a lélek és a szív öröme,

37. egészség a léleknek és a testnek a mértékletes ital.

38. A mértéktelenül fogyasztott bor izgalmat, haragot és sok romlást okoz.

39. A sok borital a lélek keserusége.

40. Az ittasság indulata, a megfontolatlan ember sértése elveszi az erot, és sebeket ejt.

41. Ne fedd meg társadat borozás közben, és ne nézd le ot jókedvében!

42. Ne mondj neki szitokszót, és ne zaklasd követeléssel!

 

32. rész

 

1. A lakoma gazdájává tettek? El ne bízd magadat! Légy olyan a társaságukban, mint aki közülük való!

2. Viseld gondjukat, azután leülhetsz, ha elláttad minden kötelességedet, dolj le te is,

3. hogy örömöd legyen bennük, a hála dísze gyanánt elvehesd a koszorút, s az egybehívottak elismerését

elnyerhesd!

4. Mint idosebb, úgy beszélj, mert úgy illik,

5. hogy eloször te szólj komoly hozzáértéssel, de ne zavard a zenét!

6. Ne pazarold a szót, amikor nem hallgatják, és ne kérkedj rosszkor bölcsességeddel

7. Karneol kövecske arany ékszeren, ilyen, ha borvendégségnél zenészeket fogadnak.

8. Smaragd pecsétko arany foglalatban: a zene ritmusa jóízu és kevés bor mellett.

9. Figyelj és hallgass, akkor tisztességtudásod miatt tetszésben lesz részed.

10. Ha fiatal vagy, a saját ügyedben is alig szólj valamit,

11. még ha kétszer kérdeznek is, csak bólintással adj választ!

12. Sokban úgy tégy, mintha nem tudnád, figyelj, hallgass és kérdezz!

13. Elokelok között ne légy tolakodó, s ahol öregek vannak, ne beszélj sokat!

14. Villám elozi meg a jégesot, a szerénység elott pedig kedvesség jár, és tisztességtudásod miatt jóindulatban lesz részed.

15. Felkelés idején ne lustálkodj, menj haza jó korán, s ott vigadj és ott szórakozz,

16. ott töltsd a kedvedet, de ne bunnel és kérkedéssel!

17. Mindezekért pedig áldd az Urat, Teremtodet, aki elárasztott téged mindezen javaival!

18. Aki féli az Urat, útbaigazítást nyer tole, s akik hozzá fordulnak, áldásban részesülnek.

19. Aki kutatja a törvényt, eltelik azzal, a ravaszkodó azonban belegabalyodik.

20. Akik félik az Urat, megtalálják a helyes döntést, és meggyújtják az igazság szövétnekét.

21. Kerüli a bunös ember az útbaigazítást, és kedve szerint magyarázgat.

22. A bölcs ember nem homályosítja el az értelmet, az elbizakodott és dölyfös azonban nem tiszteli a törvényt:

23. miután pedig megfontolás nélkül bánt el vele, megcáfolják ot saját következtetései.

24. Fiam! Semmit se cselekedj megfontolás nélkül, akkor nem kell a tett után bánkódnod!

25. Ne járj veszélyes úton, akkor nem botlasz kövekbe! Ne vállalkozz göröngyös útra, akkor nem botránkoztatod meg lelkedet!

26. Még fiaiddal szemben is légy óvatos, és házad népétol is orizkedj!

27. Minden tettednél gondosan vigyázz magadra! Aki ezt teszi, teljesíti a parancsokat.

28. Aki hisz Istenben, figyel a parancsokra, s aki bízik benne, meg nem fogyatkozik.

 

33. rész

 

1. Aki féli az Urat, azt nem éri baj, megóvja ot Isten a kísértésben, és kiragadja a bajból.

2. Nem gyulöli a bölcs a parancsokat és az eloírásokat, és nem hányódik, mint a hajó a viharban.

3. Megbízik az értelmes ember Isten törvényében, és megbízható számára a törvény,

4. mint az Urim. Készülj a beszédre, akkor hallgatnak rád, állítsd egybe a tanítást, és úgy adj választ!

5. A balga észjárása, mint a kocsi kereke, és okoskodása, mint a kerékagy forgása.

6. A gúnyolódó barát olyan, mint az útrakész ló, nyerít, bárki üljön is fel rá.

7. Miért különb az egyik nap a másiknál, világosság más világosságnál, az egyik év a másiknál a nap alatt?

8. Az Úr bölcsessége tette oket különbözokké, o teremtette a napot, amely megtartja a törvényét.

9. O tette, hogy idok, és bennük szent napok váltakozzanak, hogy azokon ünnepet üljenek - mind ez óráig.

10. Kiemelt közülük Isten némelyeket, és felmagasztalta oket, másokat pedig köznapokká rendelt. Az emberek is mindnyájan agyagból és földbol vannak, amelybol Ádám teremtetett.

11. Bölcsessége boségében mégis különbséget tett közöttük az Úr, és különbözo utat jelölt ki nekik:

12. egyeseket közülük megáldott és felmagasztalt, némelyeket megszentelt és magához vont, másokat pedig eltaszított és megalázott, és kiirtott helyükrol.

13. Amint az agyag a fazekas kezében van, hogy gyúrja és alakítsa,

14. és kénye-kedve szerint bánjék vele, úgy van az ember is Alkotója kezében, aki végzése szerint juttat neki.

15. A rosszal jó áll szemben, s a halállal élet, így áll a bunös is az igaz férfival szemben. Ekként nézd a Magasságbeli minden muvét: párosával vannak, az egyik a másik ellenében.

16. Én pedig mint utolsó serkentem fel, mint aki szüretelok után böngész szoloszemet.

17. Isten áldásában bizakodtam én is, és megtöltöttem a prést, mint a szüretelo!

18. Lássátok, hogy nemcsak magamnak fáradoztam, hanem mindazok javára, akik okulást keresnek.

19. Hallgassatok engem, foemberek és népek mind, és figyeljetek, közösség elöljárói!

20. Se gyermeknek, se feleségnek, se testvérnek, se jó barátnak ne adj hatalmat magad fölött életedben! Ne add másnak vagyonodat, hogy meg ne bánd, és könyörögnöd ne kelljen érte.

21. Ameddig élsz és lélegzet van benned, ne engedd, hogy más halandó lépjen helyedbe,

22. mert illobb, hogy gyermekeid kérjenek toled, mint hogy te lesd gyermekeid kezét.

23. Minden cselekedetedben te maradj felül,

24. és ne ejts foltot tekintélyeden! Élted napjainak végén, kimúlásod idején oszd el örökségedet!

25. Abrak, bot és teher kell a szamárnak, élelem, fenyítés és munka a rabszolgának.

26. Fenyíték alatt dolgozik csak, mert nyugodni kíván, engedj kezének pihenot, és szabadságot keres.

27. Iga és gyeplo meghajtja a kemény nyakat, a rabszolgát pedig a folytonos munka hajlítja meg.

28. A rosszakaratú rabszolgának kaloda való és bilincs, küldd ot munkára, hogy ne henyéljen,

29. mert a semmittevés sok gazságra tanít!

30. Fogd ot munkára, hisz arra való, ha pedig nem hajlik a szóra, verd bilincsbe lábait, de ne légy túlzó senkivel szemben sem, és ne tégy semmi fontosat meggondolás nélkül!

31. Ha huséges rabszolgád van, úgy tartsd, mint magadat, úgy bánj vele, mint édes testvéreddel, hisz annyit ér neked, mint saját lelked!

32. Ha ok nélkül bántod, megszökik,

33. ha pedig odébb állt, nem tudod, kit kérdezz, és melyik úton keresd!

 

34. rész

 

1. Hiú és hazug az oktalan ember reménye, és álmok szédítik meg a balgákat.

2. Mint aki árnyék után kapkod és szelet kerget, olyan, aki hazug álmokra ad!

3. Az egyik a másikkal szemben - ez az álomkép -, emberi arc mása emberi arccal szemben.

4. Mi lehet tiszta a tisztátalanból? És mi lehet igaz a hazugságból?

5. Hiúk a csalfa jóslások, a hazug jelfejtések és a varázslók álmai,

6. s képzelodik szíved, mint a vajúdó asszonyé, hacsak a Magasságbeli nem küldi látogatás gyanánt. Ne is törodj velük!

7. Már sok embert vezettek tévútra az álmok, és kárt vallottak, akik azokban bíztak.

8. Csalhatatlanul teljesedik a törvény igéje, és tökéletes a bölcsesség megbízható szájból.

9. Mit tud az, aki nem ment át megpróbáltatáson? A férfi, aki sokat tapasztalt, sokat tud is, s aki sokat tanult, értelmesen beszél.

10. Aki nem próbált semmit sem, keveset tud, de aki sok helyen megfordult, bovelkedik ravaszságban.

11. Mit tud az, aki nem ment át megpróbáltatáson? Csak aki sokszor csalódott, bovelkedik fortélyban.

12. Sokat láttam utazás közben, és sok dolgot tapasztaltam.

13. Többször jutottam miattuk halálos veszélybe, de megszabadultam Isten kegyelme által!

14. Becsben áll az istenfélok lelke, és áldásban részesül, ha o rájuk tekint,

15. Mert Megmentojükbe vetik ok reményüket, és Isten szeme van azokon, akik szeretik ot.

16. Aki az Urat féli, semmitol sem retteg, és nem fél, hisz o a reménye!

17. Boldog annak lelke, aki az Urat féli!

18. Ki másra hagyatkozzon, és ki legyen erossége?

19. Az Úr szeme van azokon, akik ot félik, hiszen o hatalmas oltalmazó, szilárd erosség, menedék a forróság, árnyék a déli ho ellen,

20. védelem a botlás ellen, és segítség a bukáskor, felemeli a lelket, és derut ad a szemnek, egészséget ad, életet és áldást!

21. Az igaztalanból áldozónak förtelmes az áldozata, és nem kedvesek a gonoszok gúnyolódásaí!

22. Az Úr csak azokkal van, akik hívek hozzá az igazság és jámborság útján.

23. Nem kellenek a Magasságbelinek a gonoszok adományai, és nem tekint az igaztalanok áldozataira, nem bocsátja meg buneiket áldozataik sokasága miatt.

24. Mint aki fiút áldoz apja szeme láttára, olyan, aki szegények vagyonából áldoz.

25. A szegényeknek szukös a kenyere a megélhetéshez, aki az ilyet megcsalja, vér embere!

26. Aki megvonja a verítékkel érdemelt kenyeret, olyan, mint aki megöli társát.

27. Mint aki vért ont, olyan, aki megcsalja a bérest.

28. Épít az egyik, a másik lebontja, mi marad nekik a fáradságon kívül`?

29. Imádkozik az egyik, átkozódik a másik, vajon kinek szavát hallgatja meg Isten?

30. Aki tetem illetése után megfürdik, és újból érinti, mi haszna mosakodásának`?

31. Így van az az ember, aki böjtöl buneiért, és újból elköveti oket, mi haszna sanyargatásának? Ki hallgatja meg imáját?

 

35. rész

 

1. Aki megtartja a törvényt, gyakran áldoz;

2. békeáldozat, ha valaki ügyel a parancsokra, és távol tartja magát minden gonoszságtól.

3. Vétségért engesztelo áldozat és bocsánatkérés a bunért, ha valaki jogsértéstol tartózkodik.

4. Lisztlángot áldoz, aki szeretetet tanúsít, és hálaáldozatot mutat be, aki alamizsnát osztogat.

5. Az Úrnak tetszo adomány: otthagyni a gonoszságot, és engesztelés a bunökért: tartózkodni a jogsértéstol.

6. Ne jelenj meg az Úr színe elott üres kézzel.

7. mert Isten parancsa miatt kell történni mindezeknek.

8. Az igaz áldozata juttat zsíros húst az oltárra, és gyönyöruséges illat az a Magasságbeli színe elott!

9. Kedves az igaz áldozata, meg nem feledkezik az Úr az o emlékezteto áldozatáról.

10. Jó lélekkel tiszteld Istent, és ne vonj el semmit kezed adományából!

11. Minden adományodnál vidám legyen arcod, és örömmel ajánld fel tizedeidet!

12. Úgy adj a Magasságbelinek, ahogy o ad neked, add jó lélekkel, amennyire kezedbol telik,

13. Mert az Úr megfizet, hétannyit ad neked helyette.

14. Ne jöjj silány áldozattal, mert az nem kell neki,

15. és ne várj semmit igaztalan áldozattól, mert az Úr igaz bíró, és nincs nála személyválogatás.

16. Nem nézi az Úr a személyt a szegénnyel szemben, és meghallgatja az elnyomott esdeklését.

17. Nem veti meg az árva könyörgését, de az özvegyét sem, ha kiönti panaszszavát.

18. Nemde az özvegynek könnyek peregnek arcán, és panaszt tesznek az ellen, aki fakasztotta oket!

19. Arcáról ugyanis felszállnak az égbe, s az Úr, aki meghallgatja oket, nem leli kedvét bennük.

20. Aki készséges lélekkel imádja Istent, elfogadásra talál, és könyörgése a felhokig ér.

21. A megalázkodó imádsága áthatol a felhokön, és meg nem nyugszik, amíg oda nem jut, nem tágít, amíg a Magasságbeli rá nem tekint.

22. Az Úr nem is késlekedik, hanem igazságot szolgáltat az igazaknak, és ítéletet mond. A Hos nem türtozteti magát velük szemben, amíg össze nem zúzza hátukat,

23. és meg nem fizet a népeknek, amíg el nem uzi a gogösök seregét, és össze nem töri az igaztalanok kormánypálcáját,

24. amíg meg nem fizet az embereknek tetteik szerint, az ember cselekedetei és vakmerosége szerint,

25. amíg igazságot nem tesz népének, és meg nem örvendezteti az igazakat irgalmával.

26. Gyönyöruséges az Isten irgalma az elnyomás idején, mint az esot hozó felhok szárazság idején.

 

 

 

36. rész

 

1. Könyörülj rajtunk, mindenség Istene, tekints ránk, és mutasd meg nekünk irgalmad világosságát!

2. Bocsásd félelmedet a népekre, akik nem keresnek téged, hadd tudják meg, hogy nincs Isten kívüled, és híreszteljék csodás tetteidet!

3. Emeld fel kezedet az idegen népek ellen, hogy lássák hatalmadat!

4. Amint fölöttünk szentnek bizonyultál az o szemük láttára, úgy mutasd magad dicsonek irányukban szemünk elott,

5. hadd ismerjék meg, amint mi már tudjuk, hogy nincs Isten kívüled, Uram!

6. Újítsd meg a jeleket és ismételd a csodákat,

7. dicsoítsd meg kezedet, jobb karodat!

8. Szítsd haragodat és öntsd ki bosszúságodat,

9. törd meg az ellenséget és verd meg az ellenfelet!

10. Siettesd az idot és emlékezz meg a végrol, hogy megemlegessék csodás tetteidet!

11. Pusztuljon el a tuz haragjától, aki menedéket keres,- hadd vesszenek, akik gonoszul bánnak népeddel !

12. Rontsd meg az ellenséges fejedelmek fejét, akik mondják: »Kívülünk nincsen más!«

13. Gyujtsd egybe Jákob minden törzsét! Hadd ismerjék meg, hogy nincs más Isten kívüled, és emlegessék csodás tetteidet! Tekintsd oket örökségednek, úgy, mint egykor.

14. Könyörülj népeden, amely nevedet viseli, Izraelen, akit elsoszülöttednek hívtál.

15. Könyörülj szent városodon, Jeruzsálemen, nyugalmad helyén!

16. Töltsd meg Siont kimondhatatlan igéiddel, és népedet dicsoségeddel.

17. Tégy tanúságot azok mellett, akik teremtményeid között az elsok, és teljesítsd a jövendöléseket, amelyeket a régi próféták mondtak nevedben.

18. Jutalmazd meg azokat, akik benned bizakodnak, hogy prófétáid igazmondóknak bizonyuljanak, és hallgasd meg szolgáid könyörgését

19. Áronnak népedre adott áldása szerint, és vezess minket az igazság útján! Hadd tudja meg a föld minden lakója, hogy te vagy az Isten, az örökkévalóság szemléloje.

20. A gyomor minden étket bevesz, de van étel, amely jobb a másiknál.

21. Az íny a vadhúst vizsgálja, az értelmes szív pedig a hazug szavakat.

22. A csalfa szív szomorúságot okoz, az okos férfi azonban ellenáll neki.

23. A no minden férfit elfogad, de van leány, aki különb másoknál.

24. Az asszony szépsége felderíti férje arcát, és túltesz mindenen, ami szemet gyönyörködtet.

25. Ha még a nyelve is kegyes, szelíd és jóságos, akkor férje nem is olyan, mint a többi emberfia.

26. Aki jó asszonyt vesz el, a legkiválóbb birtokhoz jut, magához hasonló segítsége, támasztó oszlopa lesz.

27. Ahol kerítés nincsen, kifosztják a birtokot, s ahol nincs asszony, a férfi szukölködve fohászkodik.

28. Ki bízik meg abban, akinek nincsen fészke, és ott tér be, ahol az éjszaka éri, és mint felövezett rabló városról városra siet?