Eloszó Sírák fiától

Nagy és jelentos bölcsességet mutatott be nekünk a Törvény, a Próféták és a többi utánuk következo író, akik miatt meg kell dicsérni Izraelt tudományáért és bölcsességéért. Mivel pedig úgy illik, hogy ne csak a héber nyelven beszélok okuljanak, hanem lehetoleg a kívülállók is gyarapodjanak éloszó és írás útján a tudásban, azért nagyatyám, Jézus, aki a Törvény és a Próféták és a többi atyánktól ránk hagyott könyvek beható tanulmányozására adta magát, indítást érzett magában, hogy o is írjon valamit, ami a tudományhoz és a bölcsességhez tartozik, hogy a tanulni vágyók ezekkel is megismerkedjenek és mindinkább törekedjenek megerosödni a Törvény szerinti életben. Kérlek tehát titeket, hogy jóakarattal jöjjetek és megfeszített figyelemmel olvassátok ezeket. Legyetek azonban elnézéssel, ha a Bölcsesség képmásának követésében a szavakat nem választottuk meg helyesen, hiszen a héber kifejezések veszítenek erejükbol, amikor azokat más nyelvre fordítják.

Egyébként nemcsak ez a könyv, hanem maga a Törvény, a Próféták és a többi szent könyv is nem csekély eltérést mutat, ha oket eredeti szövegben olvassuk. Mert amikor Ptolemajosz Euergetész király idejében, a harmincnyolcadik esztendoben Egyiptomba jöttem, és itt hosszabb idot töltöttem, találtam itt hátrahagyott könyveket, amelyek nem csekély és éppen nem megvetendo tudományra vallanak. Ezért jónak és szükségesnek láttam, hogy én is némi gondot és fáradságot szenteljek e könyv lefordítására. Sok virrasztást és tanulást szántam ez ido alatt arra, hogy a könyvet befejezzem és közrebocsássam azok használatára, akik igazán meg akarják érteni és tanulni, hogyan kell viselkedniük azoknak, akik az Úr törvényéhez akarják szabni életüket.

 

1. rész

 

1. Minden bölcsesség az Úrtól, Istentol van, és vele volt mindig, öröktol fogva.

2. A tenger fövényét, az esocseppeket, az örökkévalóság napjait ki tudná megszámlálni? Az ég magasságát, a föld szélességét, az óceán mélységét ki tudná megmérni?

3. Isten mindent megelozo bölcsességét ki tudná megvizsgálni?

4. Mindennél elobb teremtette a bölcsességet, s a bölcs értelem öröktol fogva van.

5. A bölcsesség forrása Isten igéje a magasságban, útjai öröktol fogva való parancsok.

6. Kinek tárták föl a bölcsesség gyökerét, és ki ismerte meg fortélyait?

7. Ki elott tárult fel, ki elott nyilvánult meg a bölcsesség tanulsága, és ki értette meg sokféle útját?

8. Egy a fölséges, mindenható Teremto, a hatalmas király, a szerfölött félelmetes: Isten, aki trónján ül és országol.

9. O teremtette azt a Szentlélek által, o az, aki látta, számba vette és megmérte,

10. és kiöntötte minden muvére, minden testre az o adománya szerint, és adta azoknak, akik szeretik ot.

11. Az Úr félelme tisztesség és dicsoség, vígság és örömkoszorú;

12. az Úr félelme szívet derít, vígságot, örömet ad és hosszú életet.

13. Aki féli az Urat, jól jár a végén, és halála napján áldásban részesül.

14. Isten szeretete tisztes bölcsesség;

15. akinek szeme elott megjelenik, örvendeznek látásán és csodái megismerésén.

16. A bölcsesség kezdete az Úr félelme. Ezt az Úr a hívokkel együtt, anyjuk méhében teremti, a kiválasztott nokkel együtt jár, s az igazakban és a hívokben megnyilvánul.

17. Az Úr félelme jámbor tudás,

18. a jámborság pedig megorzi a szívet és igazzá teszi, vígságot és örömet szerez.

19. Aki féli az Urat, annak jó sora lesz, és végso napjaiban áldásban részesül.

20. A bölcsesség teljessége Isten félelme; gyümölcseibol boség fakad:

21. egész házát megtölti termésével.

22. A bölcsesség koronája az Úr félelme, amely teljes jólétet és üdvös gyümölcsöt terem.

23. O látta azt és megszámlálta, mindketto Isten ajándéka.

24. Tudást és okos belátást juttat a bölcsesség, és gyarapítja a hozzá ragaszkodók dicsoségét.

25. A bölcsesség gyökere az Úr félelme, ágai pedig: maga a hosszú élet.

26. A bölcsesség tárházaiban bölcs értelem és jámbor tudás van; a bunösök ellenben utálják a bölcsességet.

27. Az Úr félelme kiuzi a bunt,

28. mert aki félelem nélkül van, meg nem igazulhat, mivel haragjának indulata bukását okozza.

29. A békén turo szenved egy ideig, azután pedig vígságban lesz része;

30. okossága egy ideig elrejti gondolatait, késobb pedig sokak ajka hirdeti okosságát.

31. A bölcsesség tárházaiban tanulságos mondások vannak;

32. a bunös azonban utálja Isten tiszteletét.

33. Fiam! Ha bölcsességre vágysz, tartsd meg a törvényt, és Isten megadja azt neked,

34. mivel az igazi bölcsesség és muveltség az Úr félelme, s ami kedves elotte,

35. az a huség és az alázatosság.

36. Ne légy engedetlen az Úr félelmével szemben, és ne járulj eléje megosztott szívvel!

37. Ne légy kétszínu az emberek elott, és ne kövess el botlást ajkaddal!

38. Légy ezekben óvatos, hogy el ne essél, és szégyent ne hozz magadra,

39. hogy az Úr le ne rántsa a leplet titkaidról, és le ne sújtson rád a gyülekezet közepette,

40. mert álnokul közeledtél az Úrhoz, és szíved tele volt csellel és hamissággal.

 

2. rész

 

1. Fiam, ha Istennek szolgálni kívánsz, légy állhatatos a jámborságban és az istenfélelemben, és készülj fel a megpróbáltatásra!

2. Alázd meg szívedet és légy állhatatos, hajtsd füledet a bölcs igék befogadására; ne légy elhamarkodott a kísértés napján!

3. Viseld el, ha Isten késni látszik; ragaszkodj Istenhez és turj, hogy végül is gyarapodjon az életed!

4. Fogadd el mindazt, ami rád ki van szabva, turd el, szenvedve bár, és viseld békével megaláztatásodat,

5. mert az aranyat és ezüstöt tuzben teszik próbára, a kedves embereket pedig a megaláztatás kemencéjében.

6. Bízzál Istenben, o majd gondodat viseli; remélj benne, akkor egyenes úton járhatsz, maradj félelmében, és öregedjél meg benne!

7. Akik félik az Urat, várjátok irgalmát: el ne pártoljatok tole, hogy el ne essetek!

8. Akik félitek az Urat, higgyetek benne, akkor nem marad el jutalmatok;

9. akik félitek az Urat, bízzatok benne, akkor gyönyöruségtekre lesz az o irgalma;

10. akik félitek az Urat, szeressétek ot, akkor szívetek felderül!

11. Nézzétek, fiaim, az elobbi nemzedékeket, és véssétek eszetekbe: senki sem vallott szégyent, aki bízott az Úrban!

12. Volt-e, aki parancsai mellett kitartott, és szégyenben maradt. Volt-e, aki hozzá kiáltott, és o elnézett fölötte?

13. Mert Isten kegyes és irgalmas, megbocsátja a bunöket a szorongatás napján, és megvéd mindenkit, aki ot igazságban keresi.

14. Jaj a megosztott szívnek, a bunös ajaknak, a gonosz kéznek, a földön két úton járó bunösnek!

15. Jaj a lankadt szívueknek, akik nem bíznak Istenben! Nem is találnak ezért nála oltalmat!

16. Jaj azoknak, akik elvesztették türelmüket, akik elhagyták az egyenes utakat, és gonosz utakra tértek!

17. Mitévok lesznek, ha az Úr elkezdi a vizsgálatot?

18. Akik félik az Urat, nem engedetlenek szavával szemben, s akik szeretik ot, útjához tartják magukat.

19. Akik félik az Urat, keresik azt, ami neki kedves, s akik szeretik ot, eltelnek törvényével.

20. Akik félik az Urat, elkészítik szívüket, és megalázzák magukat elotte.

21. Akik félik az Urat, megtartják parancsait, és békével turnek, amíg rájuk nem tekint,

22. és mondják: "Ha bunbánatot nem tartunk, az Úr kezébe esünk, és nem emberek kezébe;

23. Mert amekkora az o nagysága, akkora az o irgalma is.

 

3. rész

 

1. Bölcsesség fiai az igazak gyülekezete; nemzedékük engedelmesség és szeretet.

2. Hallgassátok, fiúk, az atyáról szóló törvényt, és szerinte cselekedjetek, hogy üdvösséget leljetek.

3. Mert Isten tekintélyt adott az atyának a gyermeke elott, és megszabta az anya jogát a gyermekekkel szemben.

4. Aki szereti Istent, buneiért engeszteli; tartózkodik tolük, és mindennapi imája meghallgatásra talál.

5. Kincset gyujt, aki megbecsüli anyját;

6. aki tiszteli atyját, örömét leli gyermekeiben, s amikor imádkozik, meghallgatásra talál.

7. Aki tiszteli atyját, hosszú életu lesz, s aki szót fogad atyjának, felüdíti anyját.

8. Aki féli az Urat, tiszteli szüleit; úgy szolgál életadóinak, mint urainak.

9. Tettel és szóval, készséges türelemmel tiszteld apádat,

10. hogy áldása szálljon rád, és áldása mindvégig megmaradjon.

11. Az apa áldása megszilárdítja a gyermekek házát,az anya átka pedig fenekestül felforgatja.

12. Ne keresd dicsoségedet apád lenézésében, mert az o szégyene nem válik becsületedre;

13. Az ember becsülete ugyanis apja jó nevétol van, s a meg nem becsült apa szégyene a fiának.

14. Fiam! Legyen gondod apádra öregségében, és ne keserítsd ot életében!

15. Ha meg is fogyatkozik értelmében, légy elnézo iránta, és meg ne vessd ot erod teljességében! Az apa iránt tanúsított tisztelet ugyanis nem megy feledésbe,

16. és anyád hibájáért jóval fizetnek neked:

17. a jótett fejében gyarapodsz majd, a szorongatás napján javadra számítják neked, és buneid elillannak, mint a dér a melegben.

18. Mily gonosz hírben áll, aki cserbenhagyja apját, és Istentol megátkozott, aki keseríti anyját!

19. Fiam! Végezd dolgaidat alázatosan, akkor emberi dicsoségnél is jobban szeretnek.

20. Minél nagyobb vagy, annál inkább alázkodjál mindenben, akkor kegyet találsz Istennél,

21. mert egyedül Istennek nagy a hatalma, és ot dicsérik az alázatosak.

22. Ami nálad magasabb, azt ne keresd, ami erodet meghaladja, azt ne firtasd! Azzal törodj mindig, amit Isten neked meghagyott, és ne légy kíváncsi többi muvére!

23. Mert nincs arra szükséged, hogy szemléld azt, ami el van rejtve.

24. Ne törd magadat nagyon a fölösleges dolgok után, és ne légy kíváncsi többi muvére!

25. Mert sok olyant jelentett ki neked, ami meghaladja az ember értelmét.

26. Sokakat vitt tévedésbe vakmero kíváncsiságuk, és tartja gonosz képzelodésben elméjüket.

27. A dacos szív rosszul jár a végén, s aki kedveli a veszélyt, elvész benne.

28. A szív, amely két úton halad, nem ér el sikert; a gonosz szívu megbotlik rajtuk.

29. A dacos szívnek sok a szenvedése, s a bunös ember bunre bunt halmoz.

30. A dölyfösök gyülekezete számára nincs gyógyulás, mert bunös sarj vert gyökeret bennük, és nem veszik észre.

31. A bölcs szív megérti a bölcsek mondásait, s a figyelmes fül kész örömmel fogadja be a bölcsességet.

32. A bölcs és értelmes szív tartózkodik a buntol, és elohalad az igazság cselekedeteiben.

33. A víz eloltja a lobogó tüzet, az alamizsna pedig ellenáll a bunnek.

34. Mert Isten letekint arra, aki irgalmasságot cselekszik, gondja lesz rá a jövoben, hogy botlása idején támaszt találjon.

 

4. rész

 

1. Meg ne vond, fiam, a szegénytol az alamizsnát, és el ne fordítsd szemedet a szukölködotol!

2. Ne vesd meg az éhezot, és ne keserítsd a szegényt ínségében:

3. ne szomorítsd a szukölködo szívét, és ne vond meg az adományt attól, aki sínylodik;

4. ne utasítsd el a nyomorult kérését, és ne fordítsd el arcodat a nélkülözotol!

5. Ne fordítsd el szemedet a szegénytol haragodban, és ne adj okot arra, hogy a könyörgok hátad mögött megátkozzanak,

6. mert meghallgatásra talál annak a könyörgése, aki megátkoz téged lelke keseruségében: meghallgatja ot a Teremtoje!

7. Kedveltesd meg magad a szegények közösségében, légy alázatos a vének elott, és hajts fejet az elokeloknek!

8. Hallgasd meg a szegényt kelletlenség nélkül; add meg, amivel tartozol, és viszonozd nyájasan köszöntését!

9. Mentsd ki az elnyomottat a kevély kezébol, és ne húzódozz attól,

10. hogy igazságot szolgáltass! Légy irgalmas az árvákhoz, mintha apjuk volnál, olyan légy anyjukhoz, mint a férj,

11. akkor engedelmes fia leszel a Fölségesnek, s o anyádnál is jobban megkönyörül rajtad!

12. A bölcsesség életet lehel fiaiba, oltalmába fogadja azokat, akik keresik, s elottük jár az igazság útján.

13. Akik szeretik, az életet szeretik, akik virradatkor keresik, kegyelmet találnak nála.

14. Akik megragadják, azoknak élet jut osztályrészül; ahová belép, ott áldásban részesít Isten.

15. Akik szolgálnak neki, a Szentnek szolgálnak, akik szeretik ot, azokat Isten is szereti.

16. Aki hallgat rá, népek fölött ítélkezik, aki figyel rá, biztonságban lakik.

17. Aki bízik benne, el is nyeri, és utóda bizton birtokolja;

18. mert kísértoen jár el vele, s elobb próbára teszi ot:

19. félelembe, rettegésbe ejti és megkísérti, fenyítése sanyarúságával sújtja ot, amíg csak ki nem próbálja gondolkodását, és meg nem bízik benne.

20. Szilárddá teszi, egyenes úton vezéreli, s eltölti örömmel,

21. és felfedi elotte titkait; tárházba gyujti számára a tudást és az erény ismeretét.

22. De ha tévútra tér, elhagyja ot, és ellenségei kezére adja.

23. Figyeld, fiam, az idok járását és kerüld a rosszat!

24. Ne átallj igazat mondani életed kedvéért!

25. Mert van szégyenkezés, amely bunre vezet, és van szégyenkezés, amely tiszteletet és kegyelmet szerez.

26. Ne keresd javadat önmagad kárára, és ne kövess el hazugságot lelked vesztére.

27. Ne restelkedj társad miatt, ha bajba kerül.

28. Ne tartsd vissza a beszédet mentésre alkalmas idoben és ne rejtsd el bölcsességedet a maga díszében,

29. mert a beszédrol ismerni fel a bölcsességet, s az okosságot, a belátást és a tudományt az okosnak szaváról, de bizonysága az erényes cselekedetekben van.

30. Ne mondj ellent igaz beszédnek sehogy sem, és szégyelld magad oktalan hazugságod miatt!

31. Ne restelld bevallani vétkeidet, és senkinek se hódolj be bunös cselekedetre!

32. Ne szállj szembe a hatalmassal, és ne erolködj a folyó árjával szemben!

33. Életed árán is küzdj az igazságért; mindhalálig küzdj az igazságért, akkor Isten harcba száll érted ellenségeiddel!

34. Ne légy fürge a nyelveddel, és mihaszna, hanyag a dolgod végzésében!

35. Ne légy házadban olyan, mint az oroszlán: a házbeliek felforgatója, alattvalóid elnyomója!

36. Ne legyen kezed kinyújtva elfogadásra, sem szukmarkú, amikor adni kellene!

 

5. rész

 

1. Ne bizakodj igaztalan vagyonban, és ne mondd: »Jut nekem elég a megélhetésre!« mert mit sem ér az a megtorlás és kísértés idején.

2. Ne kövesd szíved vágyait erod érzeletében,

3. és ne mondd: »Be hatalmas vagyok!« vagy: »Bármit is teszek, ki bír velem?« mert Isten kemény bosszút áll!

4. Ne mondd: »Vétkeztem, és mi bántódás ért engem?« mert a Magasságbeli hosszanturo megtorló!

5. Ha bocsánatot nyertél is bunödért, ne légy félelem nélkül, és ne halmozz vétket vétekre;

6. ne mondd: »Nagy az Úr irgalma, és megbocsátja buneim sokaságát«.

7. mert könnyen hajlik irgalomra és haragra egyaránt, s a bunösökre haragja várakozik.

8. Ne késlekedj megtérni az Úrhoz, és ne halaszd azt napról napra,

9. mert hirtelen eljön haragja, s a bosszú idején elragad téged.

10. Ne törd magad igaztalan gazdagság után, mert mit sem ér az a kísértés és megtorlás napján!

11. Ne szórj minden szélnek, és ne járj minden úton, mert minden bunöst a kétféle nyelvrol lehet megismerni.

12. Légy állhatatos az Úr útján, a helyes belátásodban és a tudásban, akkor nyomon követ a béke és igazság igéje.

13. Kétséggel hallgasd a szót, hogy megértsd, és helyes választ adj bölcsességgel.

14. Ha értesz hozzá, felelj társadnak, ha pedig nem, akkor tartsd kezedet szádon, hogy sületlen beszéden ne érjenek, és meg ne szégyenülj.

15. Az okos beszédében becsület és tisztesség van, az oktalan nyelve azonban romlásra szolgál.

16. Ne mondják rólad, hogy besúgó vagy; ne ess nyelved csapdájába, hogy szégyent ne vallj.

17. Mert a tolvajra szégyen vár és bunhodés, a kétnyelvure csúfos megbélyegzés, a besúgóra pedig útálat, gyulölet és gyalázat!

 

6. rész

 

1. Ne légy barátból társad ellensége, mert rossz hírnevet és szégyent arat a gonosz, és minden irigy és kétszínu bunös.

2. Fel ne fuvalkodj lelked gondolatában, mint a bika, hogy erod ostobaság folytán le ne törjön;

3. felfalja leveleidet, tönkreteszi gyümölcsödet, és ott maradsz, mint elszáradt fa a pusztában.

4. Mert az alávaló lélek tönkreteszi gazdáját, ellenségei örömére adja, s a gonoszok sorsára juttatja.

5. Szép szó sok jó barátot szerez, és megengeszteli az ellenségeket; nyájas beszéd jó embernél boven adódik.

6. Sok emberrel élj egyetértésben, de bizalmasod ezekbol csak egy legyen!

7. Ha barátot szerzel, próba árán szerezd, és ne bízzál meg benne túl hamar;

8. mert van, aki jó barát a maga idejében, de nem áll helyet a szorongatás napján.

9. Van barát, aki ellenséggé válik, olyan barát, aki piacra visz gyulölséget, viszályt és szitkot.

10. Van barát, aki asztaltárs, de nem áll helyt a szükség napján.

11. A barát, aki bejáratos, egyenlonek tartja magát veled, és adja az urat a házad népével szemben;

12. amelyik azonban szerény elotted és színedet kerüli, azzal egyetérto, jó viszonyban lehetsz.

13. Tartsd magadat távol ellenségeidtol, és légy résen barátaiddal szemben!

14. A huséges barát eros menedék, aki ilyenre akad, kincset talál!

15. Az igaz barátnak nincsen mása, husége értékét nem lehet arannyal, ezüsttel mérni!

16. A huséges barát élet és halhatatlanság írja; azok találják meg, akik félik az Urat.

17. Aki féli Istent, jó barátnak is, mert amilyen o maga, olyan a barátja is.

18. Fiam! Ifjúkorodtól kezdve fogadd el az intést, akkor vénségedig eléred a bölcsességet.

19. Úgy járulj eléje, mint a szántóveto, akkor várhatod boséges termését;

20. mert egy kevéssé fáradnod kell munkájában, de csakhamar ehetsz is a gyümölcsébol.

21. Milyen rögös a bölcsesség útja a balga embereknek! Nem marad meg rajta az ostoba.

22. Mint a súlyos ko, olyan rajtuk a megpróbáltatás, nem is késnek azt levetni magukról.

23. Mert a bölcsesség fegyelme olyan, mint a neve mondja, és nincsen sokaknak kinyilvánítva; de azoknál, akik megismerték, meg is marad, amíg csak Istent meg nem látják.

24. Hallgasd, fiam, és fogadd be az okos útmutatást, és ne vesd meg tanácsomat!

25. Illeszd lábadat bilincseibe, és nyakadat igájába;

26. hajtsd alá válladat és hordozt, ne und meg gyeplojét!

27. Egész lélekkel járulj eléje, és minden erodbol tarts ki útjain;

28. fürkéssz utána, és megnyilvánul elotted, ha megragadtad, el ne engedd magadtól!

29. Mert végül megnyugvást találsz benne, és gyönyörré válik az számodra.

30. Bilincsei eros menedékeddé, szilárd alapoddá lesznek, kötelékei pedig díszes ruháddá,

31. mert az élet ékessége van benne, és bilincsei üdvös kötelékek.

32. Díszruhának öltheted magadra, és az öröm koronájaként teheted fejedre.

33. Ha ügyelsz rám, fiam, tanulsz majd, ha idefigyelsz, bölcs leszel.

34. Ha idehajtod füledet, tudást szerzel; ha szívesen hallgatsz, bölcs leszel.

35. Szegodj a tapasztalt öregek csoportjához, és kövesd szívesen bölcsességüket, hogy meghallj minden eloadást Istenrol, és el ne szalaszd a jeles mondásokat.

36. Ha okos embert látsz, keresd fel korán, és lábad koptassa ajtaja küszöbét!

37. Forgasd elmédben Isten törvényeit, és parancsaira gondolj szüntelen, akkor értelmes szívet ad majd neked, és elnyered a bölcsességet kívánságod szerint.

 

7. rész

 

1. Ne tégy rosszat, akkor téged sem ér semmi rossz,

2. kerüld az igazságtalanságot, akkor távol marad toled a baj.

3. Fiam! Ne vess gonosz magot igaztalan barázdába, akkor nem aratod azt hétszeresen!

4. Ne kérj magadnak az Úrtól uralmat, sem a királytól díszes ülohelyet!

5. Ne tartsd magadat igaznak Isten elott, mert o belát a szívbe, és ne akarj a király mellett okosnak feltunni.

6. Ne kívánj elöljáró lenni, ha nincsen erod letörni a jogtalanságot, hogy meg ne ijedj a hatalmas képétol, és csorbát ne ejts feddhetetlenségeden.

7. Ne véts a város lakossága ellen, és ne elegyedj a nép közé!

8. A bunt megismételni ne kívánd, mert egyért sem maradsz büntetlenül.

9. Ne légy csüggeteg lelkületu,

10. ne restelld az imát és az alamizsnálkodást!

11. Ne mondd: »Adományaim sokaságát tekinti Isten, ha áldozok a fölséges Istennek, elfogadja ajándékaim!«

12. Ne gúnyolj senkit sem lelke keseruségében, mert van, aki megaláz és felemel: a gondviselo Isten!

13. Ne tervezz álnokságot testvéred ellen, de barátod ellen se tégy ilyesmit!

14. Ne kívánj hazudni sohasem, mert nem jó azt megszokni.

15. Ne fecsegj az elokelok gyülekezetében, és ne szaporítsd a szót imádságodban!

16. Ne restelld a fáradságos dolgot, a föld megmunkálását, hisz azt a Magasságbeli rendelte!

17. Ne számítsd magad a fegyelmezetlen tömeghez;

18. gondolj a haragra, amely nem késik!

19. Alázd meg magadat nagyon, mert a bunös testének fenyítéke tuz és féreg!

20. Ne véts barátod ellen, ha késik a fizetéssel, ne vesd meg aranyért drága testvéredet!

21. Ne hagyd el az okos és jó asszonyt, akit elnyertél Isten félelmében, mert tisztességének bája aranynál is többet ér.

22. Ne bánj rosszul a szolgával, aki híven szolgál, sem a béressel, aki a lelkét is kiteszi!

23. Az értelmes szolgát úgy szeresd, mint magadat; ne tagadd meg tole a felszabadítást, és ne hagyd ot nyomorogni!

24. Barmaid vannak? Ügyelj rájuk, és ha megfelelok, tartsd meg oket.

25. Fiaid vannak? Neveld meg oket, alakítsd oket gyermekkoruktól fogva!

26. Leányaid vannak? Orizd a testüket, és ne mutass nekik nyájas arcot!

27. Add férjhez leányodat, akkor nagy dolgot muveltél, de értelmes férfihez add!

28. Ha kedvedre való feleséged van, ne taszítsd el magadtól, de ne bízd magad eltaszított asszonyra.

29. Teljes szívvel tiszteld apádat, és meg ne feledkezz anyád fájdalmairól!

30. Gondold meg, hogy nem születtél volna nélkülük, úgy fizess nekik, amint ok neked!

31. Teljes lelkedbol féld az Urat, és tartsd tiszteletben az o papjait!

32. Minden erodbol szeresd Alkotódat, és ne hagyd cserben az o szolgáit!

33. Tiszteld Istent teljes lelkedbol, és becsüld meg a papokat, szerezz magadnak engesztelést áldozati lapockákkal.

34. Add meg nekik a részt, amint az neked elo van írva, a zsengébol és az engesztelo áldozatokból, s a vétségtol tisztítsd meg magadat csekély adománnyal.

35. Az áldozati lapockát és a megszentelo áldozatot mutasd be az Úrnak, s a szent zsengéket is!

36. A szegénynek nyújtsd a kezedet, hogy tökéletes legyen engesztelésed és áldásod.

37. Kedves az ajándék minden élo szemében, de a halottól se tagadd meg a kegyeletet!

38. Ne hagyd a sírókat vigasz nélkül, és tarts a gyászolókkal!

39. Ne restellj beteget látogatni, ezáltal erosödsz meg a szeretetben!

40. Minden dolgodnál gondolj a végedre, akkor sohasem vétkezel többé!

 

8. rész

 

1. Ne szállj perbe hatalmas emberrel, hogy kezébe ne essél!

2. Ne vessz össze gazdaggal, hogy pert ne hozzon fejedre,

3. mert sokakat rontott meg arany és ezüst, hozzáfér az még a királyok szívéhez is, és elhajlítja azt az igazságtól.

4. Ne vitázz szájaskodóval, és ne rakj fát a tüzére!

5. Ne pajtáskodj balgával, hogy rosszat ne mondjon nemzetségedrol!

6. Ne nézd le a bunébol megtéro embert, fel ne hányd neki! Fontold meg, hogy mindnyájan büntetést érdemlünk.

7. Ne vesd meg az embert öregkorában, hisz van, aki közülünk is megvénül!

8. Ne ujjongj ellenséged halálán, hisz tudod, hogy mindannyian meghalunk, és nem akarjuk, hogy rajtunk örüljenek!

9. Ne hanyagold el a bölcs öregek szavait, légy otthonos mondásaikban,

10. mert tolük tanulsz bölcsességet és okos tudást, hogy miként szolgálj gáncs nélkül a fejedelmeknek.

11. Ne mellozd az öregek hagyományát, amit ok is apáiktól tanultak,

12. mert tolük tanulsz okosságot, hogy miként felelj szükség esetén.

13. Ne gyújtsd meg a bunösök szenét dorgálás által, hogy meg ne égj buneik tüzének lángjában!

14. Ne állj a gúnyoló útjába, hogy lesbe ne üljön szád elé!

15. Ne adj kölcsönt náladnál hatalmasabbnak; ha pedig adtál, vedd úgy, mintha elvesztetted volna!

16. Ne vállalj kezességet erodön felül, ha mégis jótálltál, gondolj rá, hogy meg is kell fizetned!

17. Ne perelj bíróval, mert úgy ítélkezik, amint jónak látja.

18. Ne menj vakmerovel egy úton, hogy rád ne terhelje bajait, mert a saját fejét követi, és balgasága miatt te is tönkremégy!

19. Ne szállj vitába indulatos emberrel, és ne menj hitetlen emberrel a pusztába, mert semmibe sem veszi a vérontást, és megöl, amikor nincs segítség!

20. Ne tanácskozz ostobával, mert csak azt kedveli, ami neki tetszik!

21. Ne tanácskozz idegen elott, mert nem tudod, mi származik belole!

22. Ne tárd fel szívedet bárki elott, nehogy barátságot színleljen elotted, késobb pedig meg ne szóljon!