Részlet a Bhavisja Puránából.

A Pratiszarga Parva 3. részéből:

Szúta Goszvámi szólt: 

Sálivahana király dinasztiájában 10 király volt, aki 500 év uralkodás után a mennyei bolygókra ment. Aztán az erkölcs fokozatosan lehanyatlott a földön.  Bhódzsarádzsa volt a 10. király. Amikor látta, hogyan hanyatlik az erkölcs, elment 10,000 katonával, Kálidásza hadvezérrel, hogy az országa minden részében hódítson. Átkelt a Szindhu folyón, és legyőzte a gándhárákat, mleccshákat, sakákat, kásmirikat, naravákat és szathákat. Megbüntette őket, és nagy vagyont szerzett.  A király Mahámadával („nagy őrület,” Mohamed), a mleccsha dharma tanítójával és a követőivel elment a nagy istenhez, Sivához, aki a sivatagban tartózkodott. Megfürdette Sivát Gangesz-vízzel, és gondolatban imádta őt pancsagávjával (a tehén teje, ghí, joghurt, trágya és vizelet), szantálpéppel, stb.  

Ezután imákat ajánlott fel, és elégedetté tette őt. Siva meghallgatta a király imáit, és szólt:

Bhódzsarádzsa király, ne menj el a Mahákaksvara nevű helyre, a Vahikának nevezett országba, amelyet most beszennyeztek a mleccshák. Ebben a szörnyű országban már nincs többé dharma. Volt egy Tripura nevű misztikus démon, akit én már hamuvá égettem, de most megint előjött Bali parancsára. Nincs eredete, de egykor kapott tőlem egy áldást. A neve Mahámada, és a cselekedetei olyanok, mint egy kísérteté. Kegyemből az értelmed meg fog tisztulni.

Ezt hallva, a király visszament a saját országába, és Mahámada is vele ment a Szindhu folyó partjáig. Nagyon értett az illúzió terjesztéséhez, és nagyon kedvesen ezt mondta a királynak:

Nagy király, a te istened az én szolgám lett. Nézd csak meg, megmutatom, hogy az én ételmaradékaimat eszi.

A király meglepetten látta ezt maga előtt. Kálidásza dühösen rászólt Mahámadára:

Gazember, te illúziót teremtettél, hogy megtéveszd a királyt. Megöllek téged, te vagy a legalja…

Ez a város az ő zarándokhelyük, Medina, „mentes a részegségtől.”

A kiváló illuzionista Mahámada egy kísértet (bhúta) formájában éjszaka megjelent Bhódzsarádzsa király előtt, és szólt:

Király, persze a te vallásodat ismerik mind közül a legjobbnak. Én azonban az Úr parancsára mégis meg fogok alapítani egy borzalmas és démonikus vallást. Követőimet arról lehet majd megismerni, hogy először is belevágnak a nemi szervükbe, nincs sikhájuk, hanem szakállat viselnek, hangosan lármáznak, és mindent megesznek. Megeszik az állatokat minden szertartás végzése nélkül. Ez az én véleményem. A tisztulási cselekményt egy muszalával (mozsár) végzik, ahogyan ti a dolgokat kusa fűvel tisztítjátok meg. Ezért muszalmánoknak, a vallás megrontóinak fogják ismerni őket.

Miután a király mindezt hallotta, visszament a palotájába, és a kísértet is elment a maga helyére.

Az értelmes király, Bhódzsarádzsa bevezette a szanszkrit nyelvet a 3 varnában – bráhmana, ksatrija, vaisja – a súdrák számára megalapozta a prákrita-bhását, a közönséges nyelvet, amit az egyszerű emberek beszélnek.

Miután 50 évig uralkodott a királyságában, elment a mennyei bolygókra. Olyan magas erkölcsöt vezetett be, amit még a félistenek is tisztelnek. Árja-varta, a jámbor emberek országa a Vindjácsala (Vindhja) és a Himácsala (Himálaja) között terül el. Itt árják élnek, de a Vindhja tövében varna-szankarák laknak. A muszalmánok a Szindhu folyó másik oldalán maradtak.

Barbara szigetén éltek Tusa és sokan mások, Isamsiha követői is, akiken vagy egy király, vagy a félistenek uralkodtak. Fordítás: Szilágyi Márta - Rohini d.d.