TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
„A keresztény naptár egy tévedésen alapszik” – fogalmazta meg a sok történész által már elismert hibát a pápa. XVI. Benedek új könyvében leszögezi: Jézus Krisztus néhány évvel hamarabb született, mint azt korábban gondoltuk.
„Jézus születésének tényleges napját néhány évvel korábbra kell tenni” – olvasható XVI. Benedek A názáreti Jézus című könyvének harmadik kötetében. Azon állítás, hogy a keresztény naptár hamis feltételezésen alapul, nem új keletű, sok történész véli úgy, hogy Krisztus valamikor i. e. 7 és i. e. 2 között születhetett. Azonban említésre méltó az a tény, hogy maga a katolikus egyházfő vonja kétségbe a keresztény hagyomány egyik alappillérét, írja a The Telegraph.
A szkíta származású Dionysius Exiguusnak tulajdonítjuk a modern naptár feltalálását és a „Krisztus utáni” (más néven: az Anno Domini) korszak koncepcióját. A szerzetes abban az időben határozta el egy teljesen új időszámítási szisztéma megalkotását, amikor az időt még a Diocletianus uralkodása után eltelt évek alapján számolták.
Az i. sz. 284 és 305 között uralkodó császár kíméletlenül üldözte a keresztényeket, ami igazán jó indok volt nevének kitörlésére az időszámításból, s helyére kezdeti időpontként a Megváltó születését illeszteni. A szerzetes naptára széles körben elterjedt szerte Európában, miután Beda Venerabilis („tiszteletre méltó Béda”) történetíró szerzetes Az angol nép egyházi története (Historia ecclesiastica gentis Anglorum) című, 731-ben befejezett művében említést tett róla.
Hogy a szerzetes mi módon számította ki a pontos (vagy pontatlan) dátumot, nem teljesen egyértelmű; úgy tűnik, hogy az 5-6. században élt szerzetes számításait Jézus korára vonatkozó, homályos utalások alapján végezte el, ugyanakkor figyelembe vette a fontosabb tényeket is, mint például, hogy Krisztust Tiberius császár uralma idején keresztelték meg.
A Megváltó születési dátumáról szóló okfejtés nem az egyetlen figyelemre méltó téma a pápa új könyvében. XVI. Benedek művében az az újabb nézet is olvasható, hogy Jézus betlehemi születése idején nem voltak jelen ökrök, szamarak és egyéb állatok. Azonban az egyházfő elutasította néhány tudós azon érvelését, miszerint Krisztus nem Betlehemben, hanem Názáretben láthatta meg a napvilágot.
John Barton, az Oxfordi Egyetem professzora szerint a legtöbb kutató egyetért a pápával abban a kérdésben, hogy a keresztény naptár nem teljesen pontos, s Jézus valamikor i. e. 6-4 körül született. „A Bibliában semmi sem utal Krisztus születésének időpontjára, mindössze annyit tudhatunk meg a Szentírásból, hogy az i. sz. 1-ben elhunyt Nagy Heródes uralma idején látta meg a napvilágot. Tehát ezen időpont előtt szülhette meg édesanyja, ami elég tág időt sugall” – fejtette ki a professzor.
Annak az elképzelésnek, hogy Krisztus december 25-én született, nincs történelmi alapja. „Még csak azt sem tudjuk, hogy melyik évszakban jött a világra. Születésének az év legsötétebb periódusában történő ünneplése a legtöbb kutató szerint pogány hagyományokhoz és a téli napfordulóhoz köthető” – tette hozzá Barton.
forrás: http://mult-kor.hu/20121123_korabban_szuletett_jezus
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!