- Kommunista gerillacsapatokkal, leprával, kolerával, többezer méteres hegyekkel, életveszéllyel szállt szembe a fiatal kutatócsoport, Csáji László Koppánnyal az élen.

- Csáji rengeteg külföldi forrást használt munkája során, éppen ezért elfogultsággal nem vádolható: Kiszely prof. az egyetlen hazai, akinek embertani munkáját is segítségül hívja.

- A magarok Nepál területén élnek, legtöbbjük átvette a hindu és egyéb vallást, nyelvet; egy egészen kis törzs él bronzkori körülmények között, aki tartja a sámánvallást és a temetkezést - halottégetés helyett, pedig az lenne a logikus, ésszerű ezen a terepen. Egyedülálló szokás errefelé a temetkezés.

- A magarok vidékét szinte soha nem közelíti meg fehér ember. Veszélyesnek, megközelíthetetlennek tartják, és nem került sokszor az érdeklődés középpontjába. (Védett terület, óriási hegygerinceken és völgyekben van.)

- A hunzáktól eltérően inkább a mongoloid, tibeties vonalat képviselik.

- Az elhunytnak kőből lélekszéket állítanak (náj), amibe ha beleül valaki, kapcsolatba léphet az elhunyttal.

- A sámán sírja kör alakú, kövekből áll, fenyőt ültetnek a kövek közé, de szent fának tartják a diót és a tölgyet* (!) is.

- A sírra piros-fehér szalaggal ellátott botot szúrnak.

- Ősi nomád hagyaték, hogy a halottakra való emlékezés nem a sírnál, hanem emlékhelyen történik.

- Kopjafákkal temetkeznek, amelyen előfordul a tulipánmotívum; megmunkálásuk a magyar hagyományhoz hasonló.

- A holttestet úgy helyezik a sírba, hogy a feje nyugat, a lába kelet felé legyen, a lélekszéket is így állítják be, hogy ha fölkel a halott, a hold vagy a nap felkeltét lássa.

- Gyásszínük a fehér.

- A sámán (dzsánkri) lélekszívó segítségével ki tudja az ember lelkét szívni, meggyógyítja, és visszahelyezi a testbe (a lélekszívó emberalakú, furcsa kultikus tárgy).

- A nevek mögött ott szerepel a származásra utaló "Magar" (Pl. Száliá Surendá Bura Magar)

- Hét törzsre vezetik vissza magukat, az egyik törzset Budának hívják.

- Mondájuk szintén Csodaszarvast üldöző testvérekről szól, ezt Csáji fedezte fel.

- Pentaton dalokat énekelnek, a doromb hangszert ismerik. Népi hangszerük még: dob, furulya, síp.

- Ornamentikájuk rokon jelleget mutat: napvirág, tornácmotívumok - famegmunkálási azonosságok.

- Nap- és Holdtisztelet, természetközeliség jellemzi őket; sámánizmusuk miatt többször álltak harcban a környező népekkel (lámaisták, hinduk, bönhívők).

- Helyneveik közül néhány: Belső-Magaria, Gur, Bihar, Dunai, Szera. Gurul: "nagy ragadozómadár".

- Közös szavaink például, bár Csáji nem nyelvész, a bak, a gomba.

- A magarok és különböző vérségileg rokon törzsek házasodnak egymás között, de önállóságukat, hagyományukat megőrzik. Más népekkel nem házasodhatnak.

- A pénznek náluk nincs értéke, csereberélésből élnek.