Szinte mind a 84 mahasziddha elérte a megvilágosodást egy életen belül, mert a titkos Mantrajánát, azaz a Gyémánt Út különleges módszereit alkalmazták, de kiváltképp azért, mert erõs odaadással rendelkeztek tanítójuk felé. Egy megvalósított tanító és egy teljesen nyitott, odaadó tanítvány közötti kapcsolat az a feltétel, mely lehetõvé teszi a nagyon gyors eredmény elérését. A következõ, Naropa mahasziddháról szóló történetet bizonyára mindnyájan ismeritek: Naropa elismert tudósként tevékenykedett Nalandán, a korabeli buddhista egyetemen.

Kiváló ismerõje volt Buddha minden tanításának. Abban az idõben az volt a szokás, hogy a nem buddhisták az intézet négy kapuja közül az egyikhez mentek, hogy kihívják a buddhista "õröket" szemléletük megvédésére.

A vita gyõztese tanítójává vált az ellenfélnek és tanítványainak, ezért elengedhetetlen volt, hogy az õrök mély tudással rendelkezzenek a buddhista látásmódot illetõen, és képesek legyenek teljes mértékben és logikusan prezentálni azt. Hosszú éveken át Naropa ilyen õr volt a Nalanda egyetem északi kapujánál. Bizonyos idõ elteltével azonban Naropa elhagyta az egyetemet, ugyanis meg akarta találni Tilopát. Egy látomás során ráébredt, hogy Tilopa a tanítója, és találkoznia kell vele, hogy gyakorlása kiteljesedhessen. A Naropa és Tilopa közötti erõs kapcsolat példája annak a gyors eredménynek, amivel egy ilyen kapcsolat megajándékozhat. Ennek köszönhetõen volt képes Naropa eltávolítani a tudatát elhomályosító fátylakat. Egy nap Tilopa fejbevágta cipõjével Naropát: így távolította el az utolsó finom merev elképzelést tanítványa tudatából, aki így elérte a megvilágosodást.

Általában egy buddhista gyakorló számára a hagyományos és javasolt út azzal kezdõdik, hogy menedéket vesz a Három Drágakõben (a Felébredettben, a tanításokban, és a gyakorlókban). Így lép rá a buddhista ösvényre. A következõ lépés a külsõ fogadalmak letétele és a tiszta életvitel megvalósítása. Ez arra irányul, hogy nem ártunk másoknak, és fõleg a Dharma gyakorlására összpontosítunk. Ezután jön a belsõ fogadalom - a Bodhiszattva-fogadalom -, vagyis az, hogy elkötelezzük magunkat: elérjük a megvilágosodást azért, hogy minden lényt megszabadíthassunk a feltételekhez kötött lét szenvedésébõl. Végül így érkezünk el arra a szintre, hogy elkezdhetjük a Gyémánt Út-gyakorlatokat.

Ma az ún. sötét korban élünk, amikor is globális szinten nagyon nehezek az életkörülmények. Buddha tanításai a világ számos részén még csak nem is ismertek, a legtöbb ember nem buddhista életformába születik bele. A nyugati társadalmakban jelen lévõ feltételek mellett a jógi út a legalkalmasabb. Ez nem azt jelenti, hogy a szerzetesi életmód hagyományát helytelen követni, hanem ez nem követelmény, és sok ember számára megfelelõbb - a külsõ szerzetesi fogadalmak által megkövetelt fegyelmezettség nélkül - világi buddhistaként gyakorolni. A 84 mahasziddha közül szinte mindegyik a világi utat követte, csak kevés volt közülük szerzetes vagy apáca. Manapság a legtöbb ember számára a világi út természetes és hasznos. Véleményem szerint ezért Láma Ole Nydahl megközelítése valóban sok lényen képes segíteni. Buddha tanítási és módszerei azért vannak, hogy minél több lény hasznára váljanak - ez a tanítások célja. Meg kell érteniük minket, meg kell változtatniuk tudatunkat, meg kell értetniük velünk az ok és okozat mûködését, és így pozitív irányba terelni életünket. Láma Ole munkája pontosan ezt célozza. Nemcsak sok lény hasznára válik azzal, hogy egy nagyon hatékony módszert, a Phova gyakorlatát adja nekik, hanem rengeteg embert megérint és pozitív irányban változtatja meg életüket. Ezért teljes mértékben támogatom és értékelem tevékenységét.

Csecsu Rinpocse a 84 Mahasziddha-beavatás után adta az alábbi tanítást 1997 májusában, Spanyolországban.