MÁRIA ANYA ÜZENETEI A MAGYARJAIHOZ

(2008. FEBRUÁR 14.)

2. rész

Drága Lélekszívűek, Szeretetválasztóim!

Szívetekből nem lett törölve az egymáshoz való kapocs, amikor ideérkeztetek. Ez, az egy volt, ami szinte megmaradt angyalvalótokból, de ezáltal fonódtatok így hozzám is. Ahogy mondtam azok az idők nem úgy jártak, mint még most, és a Ti történetetek egy álom volt, amelyben önön igazságotokat keresitek, mintha a múlt egy útmutató elv lenne. Valójában az időtlen múltatok van itt, amely most tettekben próbál meg benneteket. De ezt az életet választók, azért jöttetek most, mert akik voltatok a múltban, a mostani valótokkal, az istenség fényét akarjátok, ideplántálni a megújuló Földetekre. A múltatok kéri a gyógyulásotokat, benne az elengedést, az Atyához és az Anyához menne szelíden, megmosakodna, megtisztulna a vízöntő időben általatok.

Megmaradna kitartása, szépséges, hű ereje választottjaihoz, az új világ várásának próféciája, a fény királyainak példázatai, amik a lehetséges jövőtökbe kerülnek át, általatok.

Mária és Minden Istenasszony Vagyok!

A jövőtök MOST van, már nem írhatja át senki, és olyan, amit magatoktól fogtok választani .

Ígértem, hogy szólok hozzátok. Szólok népemhez, ahogy egy emberen szólok, keresztül szólok is mindegyiketekben, megszólalok, békességet hozva, bölcsességét árasztva, szeretteim körében.

Most a Minden Remény Ideje Van. Nézzetek a látszat mögé. Az utolsó meghívás harsonái nemsoká felzengnek. EZ MEGHÍVÁS AZ ISTENSÉGETEKRE.

Ezek nem az ég és a tenger zengései lesznek, hanem Bennetek és a Földanyában, egyszerre történik meg, aki Szív vagy a Szívemben. Új Fénykórusok felhangjai lesznek, az újra teljes és tiszta isteni tudásé, és azok fogadásáé, a krisztusi ember igézéséé.

Új Szövetségre hívlak bennetek, melegvízi népeim.

Hívom a mások uralma alá kerülőket is, hogy vegyék ki szívükből az alávetettséget, mert e fölött most már nem lehet ítélet, mert az isteneket nem lehet megítélni. A Drága másföldre kerülőket is hívom, ha kell kétszer is, mert ők még jobban megpróbáltattak, még több fényességet tartottak. Elszakadásotok mellett, az oly sok keserűség, édessé változott, mert a legfénytelenebb pincékbe is megosztottátok az istenségek színeit, a látó vakoknak, a halló süketeknek, a fecsegő némáknak. Úgy kellett élnetek, hogy a másik fényszegény általatok, gazdagodjon, és azzal a mennyek is hasonképp gazdagítattak meg.

A Test Vérek elszakadtak, hogy Új Test Vérekre találtassanak. Ők azok, az elveszettnek hittek, akik, fölkerestek imáikba az, Új és régi testvéreiteket, és most készen állnak az ezeréves békére. Menjenek kéz a kézben a népek, egymás szívébe nézve, az ige fordítása nélkül, engedjétek koronátok alá, eszméljetek velük együtt, már rég erre vártak. Eszméljetek azzal a hittel, ami mindig is megvolt bennetek, mert Budátok újra eszméletre hívta magát, a tetszhalottból lélekzetét vette az ébredésnek.

A Boldog Anyátok vagyok, az Aranybafoglalt, a Vénusz és az Andromeda is!

Most Minden népemhez szólok és a Hont osztó Hunjaimhoz!

Fényként jöttetek az árnyjátékba, akik hírüket számos birodalmunkba beszélik.

Úgy kaptátok meg Mihályunk kardját is, a teremtő erőt, Atilláét, mint mások az Excaliburt, azzal hogy az egy igazság fénye ne hagyjon el benneteket, és ez a bizonyos fénykard sohasem volt a harcra való. És most ezzel karddal az időtök csomóját elvágjuk, mert a Fény Győzött, nem mások leigázásával, hanem reményteljes magvainak, a szeretet általi felélesztésével. E sorséleteitek most meg fognak halni, még hétszer hetvenhétszer ebben az utolsó régi évben, és szíriuszi Tur-turotok, (aranyikrek-madár) az újraszületés lángját leheli ki nektek, akik a porukból újra megélednek. A Fény győzött, s csatára sem volt szüksége, a ti viadalotok volt, kereső önmagatokkal.

A Fény győzött és most tőletek a válaszotokat várja, mert itt semmi nélkületek.

A Fény türelemmel vár, ahogy országotok is szorító válasz előtt van. Az nem az ember és ember közötti, az nem a népek és népek közötti, azok nem a pártoskodás, és azok nem a hitbéli válaszok között lesznek. A válaszotokat várja: Magatokkal menni, úgy ahogy az van, vagy magatokat keresni, aki úgy van, ahogy, lehet.

Ne aggódjatok, nem kell félnetek, hiszen aki születik az sosem ismeri a félelmet, azt csak később tanítják meg neki. Most mondom, országotok sem lesz veszve, hanem az ideájába emeltetik majd vissza, de itt már nem maradhat. Van még 11 Magyarországotok, az összes világokban, és arra várnak, hogy szeressék, gyógyítsák a ti érkezőiteket. A másik népek országai, a volt országok is egy időben jelen lesznek, egy darabka földjét sem túrják el a másikaknak, együtt egymásban és mégiscsak külön, de határok nélkül, árkokon kívül. A 11 szeretetteljes, mely minden írjét ismeri, az isteni tervbe haladás földi fájdalmairól, meg fogja gyógyítani az elmúltat. Az új időknek mágiája lesz, amikor egy vallomása lesz, az egykori napvallomásúaknak, ahogy Engeditek a Ti Istenasszonyotokat új országotokba, hogy nemcsak anyaszerepét teljesítse be nektek. A legutóbbi fénykirályotok Mátyás a MÁTKÁS (Maat-hya-is) volt, az, aki jegyet váltott országával hozzám, hogy a női elv a majdani szédült századok után, újra szer - elemre fakasszon benneteket az életbe. Igen, azt vetítem elétek, az Aranyasszony az, aki feltétlen szerelmes az életbe, a minden létezőbe, kitárulkozik néki minden pillanatában, és számtalan testben újjászüli önmagát.

Magmaradóim!

Itt e honban a létetek új küszöbén, a sok áldozást, már hagyjátok el, mert Mi azt már nem kérjük tőletek, mert Ti már a felkentek vagytok. Ahogy a majáim elmentek a fénybe, úgy magyarjaim megmaradtak itt nekem. Vegyétek könnyedén az utolsó próbák erejét.

A mostani széthúzás, csupán álca, a régi birodalmak hangos vitája, melyet a mindenki felé sugárzó szeretetetekkel békíthettek meg, s nem az hadakozással, mert a megosztással erőtök szétforgácsolódik, semmivé válik. De a Szeretet mással való megosztása az lehet, mert mindig ugyanannyi a fény, ha szétosztod is. Az Egyben hitetek lesz az a Szer, ahogy mondanátok, amelynek nem lesz vezére, se temploma. Az a Szer, krisztusi/kristály testetekben tartatik, ha jelen vagytok abban, mindenikőtökben, úgy jön el. Így lesz meg a Ti akaratotok, azonképpen a Földön is, megszabadulva magatok korlátjaitól.

Szerető Fényemet fönntartom rajtatok, Áldjátok meg Egymást, úgy bennem is találkoztok.

A Minden Szív Istennője Vagyok!

Kapta és Átadja: Nász János, Tatabánya, Közös-Ég Lélekcsoport

2008. február 13. - február 14.