Közvetlen rámutatás Buddha természetünkre -
Khenpo Csödrak Tenphel Rinpocse Gyalwa Karmapa Trinley Thaje Dordzse fő tanítója.
A tanítás alapjául a III. Karmapa Rangdzsung Dordzse tanulmánya
szolgál, melynek címe: „Tanítás a buddhatermészetről”. Ez a rövid
szöveg Maitreyának, illetve Asangának az Uttaratantrához írt
kommentárjainak az összegzése. A tanítás arról szól, hogy a
buddhatermészet ott van minden érző lény tudatában, s ez az alapja a
buddhaság, a megvilágosodott állapot elérésének. A Kagyü iskola azt a
szemléletet képviseli, hogy Buddha tanának legbelsőbb lényege,
legmagasabb rendű aspektusa éppen a buddhatermészet, és annak jelenléte
minden érző lény tudatában.
A
világunk, a szamszára az előbb leírt mentális mechanizmusnak az
eredménye. Az pedig, ahogyan a körülöttünk lévő világra reagálunk, vagy
ahogy egyáltalán kapcsolatba lépünk a dolgokkal, az teljesen zavaros.
Hiszen a világban lévő megnyilvánulások az előbb leírt folyamatoknak az
eredménye. Nincs önmagukban való létük, ezért a megnyilvánulások közül
bizonyosakat elfogadni, másokat meg elutasítani, az a teljes
zavarodottságra utal.
Nem
elég csupán leülnünk ás imádkoznunk, hogy bárcsak elmúlnának ezek a
zavaros tudatállapotok, és bárcsak megjelennének a helyén való
tudatállapotok. Nem elég csupán bíznunk abban, hogy az ima mindezt
előidézi majd, mert nem fogja! Hanem a tudat irányultságát kell
megváltoztatnunk a nem helyénvalóból a helyénvaló irányába. Valamint
művelnünk is kell ezeket a tudatállapotokat azzal, hogy előidézzük és
fenntartjuk azokat. Ehhez pedig felismerésre és tudásra van szükségünk.
Rendelkezünk-e
tudattal, ami alapjául szolgálhat a tathagata szívnek? Mint egyéneknek
akik itt ülünk van-e tudatunk? Furcsának tűnhet ez a kérdés. Furcsának
tűnhet a javaslat, hogy vizsgáljuk meg van-e egyáltalán tudatunk. Ahhoz
azonban, hogy megértsük a tathagata szívet, vagy hogy rendelkezünk-e
egyáltalán vele első lépésként azt kell megvizsgálnunk, hogy van-e
egyáltalán tudatunk.
Vajon
a nirvana egy hely ahova a szamszárát elhagyva megérkezünk? A válasz:
nem! A nirvana a tudat valódi természetének a megismerése. A szamszára
és a nirvána az nem más, mint a tudat két különböző megnyilvánulási
módja. A szamszára az, amikor szamszárikus tudatállapotokkal
foglakozunk vagyis például, hogy az én valós létében hiszünk.
Úgy
tudom a központban foglalkoztok lodzsonggal, ami nem más, mint hogy
jártasságot szerzünk olyan viszonyulási módokban mint a szeretet vagy
az együttérzés, ezek pedig a tudat valódi természetének különböző
aspektusai. Vagyis nincs másról szó, minthogy olyan dolgokra irányítjuk
a tudatunkat, amik annak valódi természetével vannak kapcsolatban.
A
szamszára tulajdonképpen nem más mint az, hogy nem látjuk a tudat
valódi természetét, hanem helyette az ént látjuk. Ez pedig életünk
minden pillanatában igaz, sőt életről-életre igaz. Folyamatosan így
történik, egészen addig amíg meg nem látjuk a tudat valódi természetét.
Tehát nem arról van szó, hogy a szamszára egy bizonyos évben vagy napon
elkezdődött volna, hanem a tudat valódi természetének a nemlátása a
szamszára.
(egy
kérdés kapcsán)….azt a közmondást tartom észben, hogy ha az igazságot
tanítod, mindig lesznek olyanok akik nem értenek egyet azzal, viszont
ha meg az elvárásaikhoz igazítod a tanításokat, akkor meg nem lesznek
igazak!
Az
üresség nem azonos azzal, hogy semmi sincs. Ezt gondolni hiba. Azonban
átmenetileg még ez a gondolat is segíthet, mert ez egy ellenszer lehet
a dolgok valós természetébe vetett hit ellen. Buddhista mesterek,
gyakran hozzák az üresség leírására azt a hasonlatot, hogy olyan mint a
hold tükröződése a vízen. Amikor a hold tükröződik a vízen akkor nem
mondhatjuk, hogy semmi sincs ott, a holdnak semmilyen aspektusa nincs
ott, hiszen ott láthatjuk a tükörképét. De azt sem mondhatjuk, hogy az
hold, tehát a tükröződés a vízen sem nem valós, sem nem nem-valós.
Ugyanígy kell az ürességről is gondolkoznunk, tehát az üresség nem
azonos azzal, hogy semmi sincs, de az üresség nem is valós jelenség nem
olyan jelenség aminek valódi léte lenne.
Gondoljunk
valakire aki álmodik, és azt álmodja, hogy egy tigris kergeti és fel
akarja falni. Álmában a tudata tele van félelemmel, pánikol, mindaz
amit tapasztal valósnak tűnik. A Buddha is látja mindezt, ám Ő tudja,
hogy mindez csupán álom, és sem a tigris sem az ember nem valós. Mit
tesz a Buddha, hogy segítsen neki? Felébreszti. Ekkor már ez az ember
is tudja az hogy ez az egész nem volt valós, tehát a Buddha így segít
az embereknek: felébreszti őket, hogy megértsék, hogy semminek nincs
valós léte.
….vegyünk
például egy olyan embert, aki gyűlölködő személy, aki folyamatosan csak
dühös a világra, még neki is van együttérző képessége, még ha mások
iránt nincs is, legalább a saját maga irányában van, amikor például
bajban van és sajnálja magát. Még ez is az együttérző képesség
megnyilvánulása, még ha annak egyik legalacsonyabb korlátolt formájában
jelenik is meg.
Ha
emberek jönnek, akkor jönnek Lámák, ha nem jönnek emberek, akkor Lámák
sem jönnek, ha Lámák jönnek,akkor emberek is jönnek, ha pedig nem
jönnek Lámák, akkor bizony emberek sem jönnek! (Láma Csöpel)
Alább található a tanítás sorozat során tárgyalt szöveg fordítása (Németh Tamás) magyar nyelven és angolul.
The Treatise entitled: “A Teaching on the Essence of the Tathagatas
(The Tathagatagarbha)” by the Third Karmapa, Rangjung Dorje
Tanítás a buddhatermészetről – írta a 3. Karmapa, Rangdzsung Dordzse
I pay homage to all the Buddhas and Bodhisattvas.
Tisztelet a Buddháknak és a Bódhiszattváknak!
“Though beginningless, it has an end.
It is pure by nature and has the quality of permanence.
It is unseen because it is obscured by a beginningless covering.
Like, for example, a golden statue that has been obscured.”
That was taught (by the Buddha).
“Bár kezdet nélküli, van vége.
Természeténél fogva tiszta, és jellemzője az állandóság.
Nem látható, mert kezdettelen takaró fedi
Akár az arany szobor, melyet letakartak.”
Így tanította (a Buddha).
“The element of the beginningless time
Is the location of all phenomena.
Due to its existence, there are all beings
And also the attainment of nirvana.”
(That was taught by the Buddha.)
“A kezdet nélküli idő elem
Minden jelenség lakhelye.
Mivel ez létezik, ezért van minden lény,
S ezért elérhető a nirvána is.”
(Így tanította a Buddha.)
“All beings are Buddhas,
But obscured by incidental stains.
When those have been removed, there is Buddhahood.”
That is a quotation from a Tantra.
“Minden lény Buddha,
Csak átmeneti szennyeződések fedik.
Ha letisztítjuk azokat, elérjük a buddhaságot.”
Ez idézet egy tantrából.
Az “elem”-nek nincs teremtője,
Ám ezt a nevet kapta, mert megtartja saját jellemzőit.
“Kezdet nélküli”, mert
Nincsen semmi őelőtte.
Az “idő” maga a pillanat.
Nem máshonnan jött.
“Phenomena” are explained to be
Samsara and nirvana appearing as a duality.
This is named “the ground of the latencies of ignorance.”
The movement of mental events, correct thoughts
And incorrect thoughts are the cause of that arising (of samsara and nirvana).
The condition for their causes is taught to be the alaya (the universal ground).
A “jelenségek” – úgy mondják –
A szamszára és a nirvána, mely kettőként merül fel.
Ezt úgy hívják: “a nemtudás lappangó tényezőinek alapja”.
A tudati események mozgása, a helyes és
A helytelen gondolatok e felmerülés okai (a szamszáráénak és a nirvánáénak).
Az okokhoz társuló feltétel pedig – azt tanítják – az alaja (az egyetemes alap).
The “location” is the Buddha nature.
Incorrect conceptualisation is completely located within the mind’s purity.
This purity that exists in that way
Exists, but is not seen due to ignorant conceptualisation.
Therefore, there is samsara.
If they are dispelled, there is nirvana,
Which is termed “the end”.
A “lakhely” a buddhatermészet.
A helytelen fogalmiasítás teljes egészében a tudat tisztaságában lakozik.
Ez a tisztaság, mely e módon létezik,
Létezik, de a tudatlan fogalmiasítás következtében nem látható.
Ezért van szamszára.
Ha eloszlatjuk (a helytelen fogalmiasítást), akkor van nirvána,
Melyet úgy hívnak: “a vég”.
“Beginning” and “end” are dependent upon conceptualisation.
Mental events are like winds
That cause karma and kleshas to arise.
The (karma and kleshas) manifest the skandhas, dhatus,
Ayatanas, and all the phenomena of dualistic appearances.
Someone who strives for and discards these (appearances) is deluded.
What can be negated through rejecting your own projections?
What can be gained by acquiring your own projections?
Isn’t this belief in duality a fraud?
A “kezdet” és a “vég” a fogalmak függvénye.
A tudati események a szélhez hasonlóak,
Mely felkelti a karmát és a klésákat (zavaros érzelmek).
Ezek (a karma és a klésák) pedig a szkandák (halmazok), a dhátuk (az érzéki észlelés elemei),
Az ajatánák (az érzéki észlelés alapjai), valamint a kettősség összes jelenségei megnyilvánulását okozzák.
Aki törekszik ezekre (a jelenségekre), és aki elveti őket, egyaránt rászedés áldozata.
Mi tagadható azzal, ha elutasítod saját kivetítéseidet?
Mi nyerhető azzal, ha megszerzed saját kivetítéseidet?
Hát nem rászedés a kettősségbe vetett hit?
Though this understanding is taught as a remedy,
The understanding of non-duality is not truth.
It is the conception of non-conceptuality.
The understanding of emptiness gained through breaking down forms and so on,
Isn’t it itself a delusion?
But it is taught so that attachment to things as real will cease.
Bár ennek megértését, mint ellenszert ajánlják,
A nem-kettősség megértése mégsem az igazság.
Az csak a nemfogalmiság fogalma.
A forma és a többi lebontásával nyert üresség megértése
Nem rászedés-e maga is?
Mégis tanítják, mert segítségével a dolgok valós létéhez való ragaszkodásunk megszüntethető.
There isn’t anything that is either real or false
The wise have said that everything is like the moon’s reflection on water.
The “ordinary mind” is called
The “dharmadhatu” and “the Buddha nature.”
The enlightened cannot improve it.
Unenlightened beings cannot corrupt it.
It is described by many names,
But its meaning cannot be known through verbal expression.
Semmi sincs, ami vagy valós, vagy hamis volna.
A bölcsek megmondták: minden olyan, mint a hold tükröződése a vízen.
A “közönséges tudat” neve:
“Dharmadatu” és “buddhatermészet”.
A megvilágosodottak nem tudnak javítani rajta.
A nem-megvilágosodottak nem tudják elrontani.
Számos névvel írják körül,
De jelentését szavak segítségével nem érthetjük meg.
It is unceasing manifestation.
(It is taught) to have sixty-four qualities.
Though this is (just) a simplified description,
It is said that each of the sixty-four has millions (of qualities).
Ez egy szakadtalan megnyilvánulás.
Azt tanítják, hatvannégy jellemzője van.
Jóllehet ez csupán egy egyszerűsített leírás,
Ugyanis azt mondják, jellemzők millióival bír mind a hatvannégy.
There are ten strengths:
(1) the knowledge of appropriate and inappropriate actions;
(2) the knowledge of the ripening of karma,
(3) of natures,
(4) aptitudes, and
(5) aspirations;
(6) the knowledge of the destinations of all paths,
(7) (the possession) of dhyana;
(8) divine sight,
(9) the memory of previous lives, and
(10) peace.
Tíz erő van:
(1) A helyes és a helytelen cselekedetek ismerete
(2) A karma beérésének az ismerete
(3) A természet ismerete
(4) A hajlamok ismerete
(5) A törekvés ismerete
(6) Minden ösvény céljának az ismerete
(7) Meditatív állapotok ismerete
(8) Isteni látás
(9) Korábbi életekre való emlékezés
(10) Béke
Due to those (ten strengths), there are the four fearlessnesses:
(1) teaching that one abides in enlightenment, within all phenomena,
(2) teaching the path,
(3) teaching cessation, and
(4) being beyond dispute.
A tíz erő következtében fellépő négy félelemnélküliség:
(1) Azt tanítani, hogy minden jelenség közepette is a megvilágosodásban tartózkodunk
(2) Az ösvényt tanítani
(3) A szenvedés megszüntetését tanítani
(4) Túl lenni a vitán.
Due to those causes there are these eighteen (distinct qualities):
(1) no error,
(2) no empty chatter,
(3) no forgetfulness,
(4) continuous meditation,
(5) the absence of a variety of identifications,
(6) the absence of an undiscriminating neutrality,
(7) the possession of an undeteriorating aspiration,
(8) diligence,
(9) mindfulness,
(10) samadhi,
(11) prajna,
(12) the wisdom that sees complete liberation,
(13)-(15) every action being preceded by wisdom, and
(16)-(18) time being unable to obscure.
A fenti okok következtében fellépő tizennyolc minőség:
(1) Hibanélküliség
(2) Nincs üres fecsegés
(3) Nincs feledékenység
(4) Folyamatos meditáció
(5) Mentesség a különböző dolgokkal való azonosulástól
(6) Mentesség a megkülönböztetni nem tudó semlegességtől
(7) Nem hanyatló törekvés
(8) Buzgóság
(9) Figyelmesség
(10) Szamádi (összeszedettség)
(11) Pradzsnya (meghaladó bölcsesség)
(12) A teljes megszabadulást látó bölcsesség
(13) - (15) Minden tevékenységet bölcsesség előz meg
(16) - (18) Az idő nem képes elhomályosítani.
If those thirty-two (qualities) are possessed, there is the dharmakaya.
Ha ez a harminckét minőség jelen van, az a dharmakája.
In our present (state), we deny the (presence of the Buddha nature) and these qualities.
There is no understanding of it as it is.
The non-existent “fabrications” are conceived of as existent.
The “completely true” is not known.
Thus we create our own torment.
Oh! Understanding these qualities of the dharmakaya
To be true is the knowledge of truth,
But in their present state, beings with meagre ability
Reject the knowledge of truth and fabricate untruth,
Which is adopted by the agitation that follows it.
Jelen állapotunkban tagadjuk a buddhatermészet, illetve ezen minőségek jelenlétét.
Nincs megértésünk róla, ahogyan az van.
A nemlétező “kitalálmányainkat” létezőnek tartjuk.
A “teljesen igaz” nem ismert.
Így teremtjük saját szenvedésünket.
Ó! Megérteni, hogy a dharmakája ezen minőségei igazak,
Ez az igazság ismerése,
Ám a csekély képességű lények jelen állapotukban
Elutasítják az igazság ismeretét, és helyette nemigazságot fabrikálnak,
Melyet az ezt követő zaklatottság magáénak vall.
Through knowing (the Buddha nature) as it is
One obtains its powers.
There is nothing whatever to be removed;
There isn’t the slightest thing that needs to be added.
The truth is truly seen.
If the truth is seen, there is complete liberation.
The “element” is devoid of the incidental impurities,
Which have the characteristic of being separate.
It is not devoid of the unsurpassable qualities,
Which have the characteristic of inseparability.
Ha megismerjük a buddhatermészetet, ahogy az valójában van,
Akkor elnyerjük erőit.
Egyáltalán semmit sem kell eltávolítani,
És a legkisebb dolgot sem kell hozzáadni.
Valóban látjuk az igazságot.
S ha látjuk az igazságot, az a teljes megszabadulás.
Az “elem” mentes az átmeneti szennyeződésektől,
Amelyek jellemzője az elválasztottság.
De nem mentes a felülmúlhatatlan minőségektől,
Amelyek jellemzője az elválaszthatatlanság.
In (the Buddha nature) are the qualities of the two form kayas:
The thirty-two major and (eighty) secondary signs.
Those qualities that are attained are one’s own body.
A buddatermészetben megvannak a két formatest minőségei:
A harminckét elsődleges, és a nyolcvan másodlagos jel.
Azok a minőségek, amelyeket megvalósítottunk, alkotják a testünket.
The body is not created by self, Phwya, Shiva, Brahma, external real particles,
Or by elements beyond experience.
When the impure development of the five senses,
When the (duality) of perceiver and perceived
Is purified, the name “attainment” is given.
A testet nem az önvaló, Phwya, Síva, Brahma, valódi külső részecskék,
Vagy tapasztaláson túli elemek teremtik.
Amikor az öt érzék tisztátalan kialakulása,
S a tapasztaló és a tapasztalt dolog kettőssége
Megtisztult, azt nevezzük így: “megvalósítás”.
Therefore, the purified nadis, vayus, and bindus are the pure form kayas.
The unpurified are the impure form kayas.
For example, the qualities of an encrusted
Beryl are not evident.
When it is cleaned with yak-hair cloth and salty-water,
And cleaned with vinegar and woollen cloth,
Purified, it becomes the jewel that fulfils all needs and desires.
Ezért tehát a megtisztított csatornák, erőszelek és lényegiség-magcseppek a tiszta formatestek.
A meg nem tisztítottak pedig a nem-tiszta formatestek.
Például a kéreggel bevont berill minőségei
Nem nyilvánvalóak.
Amikor azonban jakszőr kendővel és sósvízzel,
Majd ecettel és gyapjúkendővel megtisztogatjuk,
A minden szükséget és kívánságot beteljesítő drágakővé válik.
In the same way, for the purpose of clearing away
The three encrustations of the kleshas, knowledge, and meditation
From the aquamarine of the mind,
There is their total cessation through the paths of accumulation and juncture,
The seven impure bhumis and their pure bhumis.
Ha hasonlóképpen letisztítjuk
A zavaros érzelmek, a tudás és a meditáció három szennyeződését
A tudat drágakövéről,
Akkor megvalósíthatjuk ezek teljes megszűnését, s járhatjuk a halmozás és összetalálkozás ösvényét,
A hét nem-tiszta és a három tiszta szintet.
When incorrect conceptualisation
Encounters correct conceptualisation,
Just as both (kindling-) sticks are burned by the fire, there is freedom from (both) conceptualisations.
There is freedom from the concepts of elimination,
Remedies, suchness, and the idea of a result.
Amikor a helytelen fogalomalakotás
Találkozik a helyes fogalomalakotással,
Akkor – éppúgy ahogy mindkét tűzgyújtó fadarab elég a tűzben – mindkét fogalomalakotástól megszabadulunk.
Megszabadulunk a megszüntetés,
Az ellenszerek, az olyanság és az eredmény fogalmaitól.
At that time, the flowers of the physical signs blossom
In the one who has the body of space.
Akkor aztán kivirágoznak a fizikai jelek
Abban, akinek tér-teste van.
The three phases of impurity, both purity and impurity,
And of complete purity are respectively:
(The phases) of beings, Bodhisattvas, and the Tathagatas.
Though this is what is said, Buddhahood is not newly created.
As it was before, it is the same after.
It is the changeless Buddha nature.
The “change” is becoming free of the stains.
A nem tiszta, a tiszta is meg nem is,
És a teljes tisztaság három fázisa a következő:
Lények, bódhiszattvák és tathágaták.
Habár ezt így mondták, a buddhaságot nem újonnan teremtjük.
Amilyen előtte volt, olyan utána is.
Ez a nemváltozó buddhatermészet.
A “változás” foltmentessé válik.
If someone has the negative view
That the Buddha qualities have no cause,
Or conceive them not to be within oneself,
But created by external causes and conditions,
What difference is there between that and the eternalist and nihilist views of non-Buddhists?
Ha valaki negatív szemlélettel azt állítja,
Hogy a buddhaminőségeknek nincs okuk,
Vagy azt tartja, nem bennünk vannak,
Hanem külső okok és körülmények hozzák őket létre,
Miben különbözik ez a nem-buddhisták öröklét és nihilista szemléletétől?
The apparent momentary birth and cessation of the “mental events” (of Buddhas)
Correspond to the impure mental events (of beings).
If (the mental events of the Buddhas) were not like that,
The activity of the form kayas would cease.
However, they are not given the name “mental events,”
But (the name) “discriminating wisdom.”
A buddhák “mentális eseményeinek” látszólagos pillanatnyi születése és megszünése
Megfelel a lények tisztátalan mentális eseményeinek.
Ha a buddhák mentális eseményei nem ilyenek lennének,
Akkor a formatestek tevékenysége megszűnne.
Mindazonáltal nem úgy hívjuk őket, hogy “mentális események”,
Hanem úgy, hogy “a megkülönböztetés bölcsessége”.
The nature of material elements
Is (either) accompanied by clinging (or) their powerful essence is manifested.
There is no difference whatsoever in appearances
To the deluded and the undeluded.
The (only) difference is the presence or absence of clinging to dualism.
If that was not so,
How could the Buddhas apply their activity?
Az anyagi elemek természetét
Vagy ragaszkodás kíséri, vagy megnyilvánul erőteljes lényegiségük.
Megjelenésükben nincs különbség
A zavaros és a nem zavaros számára.
Az egyetlen különbség a kettősséghez való ragaszkodás jelenléte vagy távolléte.
Ha nem így lenne,
Hogy fejthetnék ki a buddhák a tevékenységüket?
The examples of the wish-fulfilling jewel and so on
Are explained to represent the manifestation of non-conceptual power.
However, this does not exist solely within the beings of others.
If that were so, it would be the wisdom of other beings.
And if that were so, then wisdom would be delusion.
A minden kívánságot teljesítő drágakő és a többi hasonló példa
A nem-fogalmi erő megnyilvánulását fejezi ki.
Ez azonban nem kizárólag másokban létezik.
Ha csak ott létezne, akkor az a mások bölcsessége volna.
S ha így lenne, akkor az a bölcsesség tévedés volna.
If one states that (wisdom) has attachment for its own appearances,
Then a mirror that has appearances within it
Would (also) have thoughts of attachment.
Ha azt állítjuk, a bölcsesség ragaszkodik saját jelenségeihez,
Akkor a tükörnek, melyben jelenségek láthatók,
Szintén lennének ragaszkodással teli gondolatai.
All the delusions that beings have
Appear to (a Buddha’s) wisdom.
The wisdom is however unstained by the delusions.
For example, though the material elements
Appear to originate and cease within space,
Space is unstained, is without any origin or cessation.
A lények minden káprázata
Megjelenik a Buddha bölcsessége számára.
E bölcsességet azonban a káprázat nem szennyezi.
Például úgy tűnik, az anyagi jellegű elemek
A térben keletkeznek, és ott is szűnnek meg,
A tér mégsem szennyezett, és keletkezéstől, megszűnéstől mentes.
In that same way, though the wisdom of the Buddhas
Enters beings, it is not stained.
It is not given the name “delusion.”
It is called “(the wisdom of) accomplishment of action.”
Ehhez hasonlóan, bár a buddhák bölcsessége
Belép a lényekbe, mégsem válik szennyezetté.
Nem nevezzük így: “káprázat”,
Hanem a “cselekvést beteljesítő bölcsesség” nevet kapja.
The mind that has the absence of the three obscurations
Is “(the wisdom of) equality” and it is “peace.”
Due to having love and great compassion (for beings)
The sambhoga(kaya), etc., appears to them.
This is stated in order to refute those who say
That the attainment of Buddhahood is the same as the Hinayana (attainment).
A három elhomályosulástól mentes tudat
Maga az “egyenlőség bölcsessége”, maga a “béke”.
A lények iránti szeretete és nagy együttérzése révén,
A szambógakája stb. megjelenik számára.
Ezt ki kell jelenteni, hogy cáfoljuk azokat,
Akik szerint a buddhaság elérése nem különbözik a hinajána megvalósítástól.
Wisdom is the three permanences:
Permanence of nature is the dharmakaya;
Permanence of continuity is the sambhogakaya;
Uninterruptedness is the nirmanakaya.
A bölcsesség a három állandóság:
A természet állandósága a dharmakája,
A folytonosság állandósága a szambógakája,
És a szakadatlanság a nirmánakája.
There are three impermanences:
Mentally fabricated emptiness is impermanent;
The mind of moving thoughts is impermanent;
The composite six consciousnesses are impermanent.
Továbbá beszélünk három mulandóságról:
A mentálisan gyártott üresség mulandó,
A jövő-menő gondolatok tudata mulandó,
Az összetett hat tudat mulandó.
However, the three permanences are present.
The three impermanences are stains.
The three permanences are wisdom.
Mindazonáltal, a három állandóság jelen van.
A három mulandóság szennyeződés.
A három állandóság bölcsesség.
This is not the same as the Tirthika “self,”
Because that is a mental fabrication and (Buddha nature) is not.
This is not the same as the nirvana of the Shravakas and Pratyekabuddhas
Because (in that) all the qualities of the form kayas are not manifested.
This is not the same as the body of an (ordinary) being
Because it is not created due to the defilements.
Ez nem ugyanaz, mint amit a nem-buddhisták “önvaló”-nak neveznek,
Míg az mentális teremtmény, a buddhatermészet nem az.
Nem ugyanaz, mint a Hallgatók, illetve a Magányos Buddhák nirvánája,
Mert abban nem nyilvánul meg a formatestek minden minősége.
Nem ugyanaz, mint egy közönséges lény teste,
Mivel nem szennyeződések következtében jön létre.
It will not change back to the previous state
Because it has manifested exactly as it is.
Nem változik vissza az előző állapotba,
Mivel pontosan akként nyilvánult meg, ami.
There will never (again) be the appearance of the stains
Because there is freedom from differentiating conceptualisation.
Soha többé nem jelennek meg a szennyeződések,
Mivel megszabadulunk a megkülönböztető fogalmiasítástól.
Therefore, the mind, this Buddha,
Is present now, but is not known.
Ezért tehát a tudat, eme Buddha,
Jelen van most, de nem ismerjük.
(From the “Sutralankara”):
“When there is realization, at that time,
Just as when the heat of metal ceases,
And conjunctivitis in the eyes cease,
Because Buddhahood (has occurred), one cannot say that
Mind and wisdom either exist or do not exist.”
(A “Szútralankará”-ból:)
“Amikor elértük a megvalósítást, akkor –
Akárcsak ahogy a fém kihűl,
És ahogy a szem kötőhártya gyulladása megszűnik –,
Mivel elérkezett a buddhaság, nem mondhatjuk, hogy
A tudat, illetve a bölcsesség vagy létezik, vagy nem létezik.”
(From the “Mahayanavimshika”):
“Because in the pristine meaning there is no birth,
There is also no liberation there.
Buddhahood is like space.
It has the same qualities as beings.
As ‘this side’ and ‘the opposite side’ are birthless,
The composites are truly empty.
This is the experience of omniscient wisdom.”
(A “Mahajánavimsiká”-ból:)
“Mivel az eredeti jelentés értelmében nincs születés,
Így nincs megszabadulás sem.
A buddhaság a térhez hasonló.
Ugyanolyan minőségei vannak, mint a lényeknek.
Minthogy “ez az oldal” és a “túlsó oldal” nemszületett,
Az összetett dolgok valóban üresek.
Ez a mindentudó bölcsesség tapasztalata.”
(From the “Uttaratantra”)
“It is subtle, so it is not the object of learning.
It is ultimate, so it is not the object of contemplation.
The dharmata is profound, so it is not the object of
Mundane meditation, and so on.”
(Az “Uttaratantrá”-ból:)
“Hajszálfinom, úgyhogy nem tanulható.
Végső, úgyhogy nem tárgya az elmélkedésnek.
A dharmata mélységes, úgyhogy nem tárgya
A közönséges meditációnak és a többinek.”
This experience of wisdom that knows itself,
This ultimate arises through trust in self-origination.
Oh! Because they do not understand this,
The children wander in the ocean of samsara!
Az önmagát ismerő bölcsesség e tapasztalata,
E legvégső, az önmagától való keletkezésbe vetett bizalomból kél.
Ó! Mivel nem értik ezt,
A gyermekek a szamszára óceánjában bolyongnak!
Through the power of great Shakyamuni,
Of Manjushri, Maitreya, and Avalokiteshvara,
This was written by Rangjung Dorje.
A nagy Sákjamuni,
Mandzsusri, Maitreja és Avalokitesvara erejéből
Írta ezt Rangdzsung Dordzse.
May all beings have unmistaken knowledge
And full attainment of the Buddha nature!
Minden lény tévedéstől mentesen ismerje,
És teljesen valósítsa meg a buddhatermészetet!
This completes the definitive presentation of the Buddha nature
which is the essence of the vajrayana.
Ezzel fejeződik be a buddhatermészet meghatározó tárgyalása,
amely a vadzsrajána lényege.
SHUBHAM! (Auspiciousness!)
Legyen minden kedvező!
[1] Karma
(szkrt.): tett, ok és gyümölcs. A látszatigazság szintjén működő
egyetemes törvény, mely szerint a cselekedetek visszahatnak a
cselekvőre. A visszahatás minősége az indíték függvénye.
[2] Klésa
(szkrt.): zavaros érzelem. A zavaros tudatállapot öt mérge: nemtudás,
ellenszenv, ragaszkodás, irigység-féltékenység és gőg.
[3] Szkanda (szkrt.): halmaz. A zavaros elme öt összetevője: alak, érzés, észlelés-ösztönzés, fogalom és tudat.
[4] Dhátu (szkrt.): az érzéki észlelés elemei. Tizennyolc dhátu létezik, amelyek az öt szkandát létrehozzák. Ezek: a hat érzéktudat – látás, hallás, szaglás, ízlelés, testérzés és tudat; az érzéktudatok a hat érzék-fakultás révén keletkeznek és a hat érzék-tárgy révén, melyek a látványok, hangok, illatok, ízek, testérzetek és gondolatok.
[5] Ajatána (szkrt.): az érzéki észlelés alapjai. Tizenkét ajatána létezik: a hat érzék-fakultás és a hat érzék-tárgy.
Kommentáld!