Misztikus vonatkozások és földönkívüliekre

történő utalások az Arvisurákban

- I. rész -

Az alábbiakban igyekeztünk kivonatolni az Arvisurából azokat a szövegrészeket, melyek misztikus vonatkozásokat, illetve földönkívüliekre történő utalásokat hordoznak magukban. Tekintettel arra, hogy több helyen szerepelnek ismétlések, így nem jelöltünk meg minden egyes rovást. Amint látható, a lista még messze nem teljes, de igyekszünk azt mihamarabb tovább bővíteni. A kiemelt, dőlt betűs részek jelzik az általunk különösen fontosnak vélt üzeneteket. A vastagon szedett és aláhúzott címszavak esetében pedig további hivatkozások nyithatók meg, aholis igyekeztünk némi magyarázatot hozzáfűzni az olvasottakhoz. Ezek túlnyomó többsége más irodalomban fellelt szövegek, melyekre ezúton szeretnénk felhívni mindenki figyelmét.

1.(A) – részletek (Kr.e. 4040-4020.)

„Ekkor a Világfelügyelő Aranyfejedelem megalkotta a nagy Teremburát, amely a középső világot elválasztotta az alsó világtól. Ezt a Teremburát, a kék színű sátorlepedőt nagyon erősnek alkotta meg a Világfelügyelő Aranyfejedelem, hogy az Égi-Lelkek az alsó világot és annak megerősített csillag-ablakait elbírják tartani. Ezeken a csillag-ablakokon figyelik az ősök az utódaikat, hogy mennyire érvényesülnek erkölcseik a földi szinteken. Amelyik gyermek tiszteli a szüleit és őseit, akkor az ősök szelleme megkéri a Jó-szellemeket: segítsék utódaikat az Élet harcaiban.”

„Mind a 24 sámán elmondta, amit a jó és rossz-szellemektől hallottak a Föld-Anyáról. Utolsónak Agaba fősámán kötötte fel a szertartási övet és így szólt: Amikor Joli tórem megteremtette a Földet, a legfelsőbb Égi-Atyának, Ata-Isisnek kérésére elültette a vöröshasú cethal hátán a tengerből felhozott termékeny földre az égigérő szent fa magvát. Kaltes-asszony pedig a saját kezével formált emberekbe lehelte a Jó-szellemnek lelkét. Itt soha nem volt bogarat fagyasztó tél, bőven termett a föld, sok jó gyümölcsöt. Ármány, a Rossz-Szellemek vezére azonban belopódzott az emberek szívébe és rábírta a dölyfös gazdagokat, ne hallgassanak a Jó-Szellemek sámánjaira, hanem építsenek égig érő palotát, melyen át beléphet mindenki a Terembura kapuján az első égbe, ahol a megholtak lelkei tanyáznak, hogy bejuthassanak a második vagy harmadik égbe, a megnyugodott lelkek birodalmába, ahol a tóremek nagy bőséget teremtettek. Ugyanis a nyugtalan lelkek az elintézetlen dolgaik végzésére kötelesek visszajönni a földre, hogy az elrontott régi életüket rendezzék. Azért az égi tudással rendelkező sámánok a megholtak lelkeivel beszélhetnek, mivel égi szemeikkel láthatják és hallhatják őket.

Ata-Isis amikor látta, hogy a dölyfös gazdagok az Égi-Lelkek ellen cselekszenek, megparancsolta a vöröshasú cethalnak, hogy rázza meg a hátán Ataist, a boldogság földjét, hadd pusztuljanak el a hitetlenek, de a jók megmaradjanak.

Hét nap és hét éjszakán jártak a Jó-Szellemek jurtáról-jurtára és a jó embereknek megparancsolták, üljenek hajókra, mert Ata-Isis elpusztítja a megromlott lelkek birodalmát. Ekkor a jó és hívő emberek hajókra szálltak, dobot készítettek, hogy azok hangja mellett a Jó-Szellemek segítségével az Égiek segítségét kérjék.

Ekkor a vöröshasú cethal tüzet fújt a nagy Teremburáig, majd megrázta a hátát és elcsúszott a nagy vízben.”

„A Világfelügyelő Aranyfejedelem megajándékozta ezeket a törzseket nyíllal és kutyákkal. Agaba népe az égi lakók parancsára három pár szelídített lovat és három üst kölest hozott, hogy megkönnyítse az életüket. Kaza sámán fia Ruda-Tórem parancsára megtanította ekével hasogatni a legelőt a zab és kölesmag vetéséhez.

Agaba fősámán javaslatára a Világfelügyelő Aranyfejedelem a 24 folyóvölgy törzseit összehívatta az aratási ünnepre.

Agaba tudomására hozta a harcosoknak, hogy az Aranyfejedelem hármat lépett jobbra, kettőt meg balra és a termőföldet az egyik Nagyvíztől a másik Nagyvízig kiterjesztette. A kiterjesztett földet vegyék uralmuk alá, az ajándék lovakat pedig tovább szaporítsák, és ha megerősödnek, foglalják vissza a termékeny síkságot, bölcs Agaba örökségét. A földi életet figyelő 24 legfelsőbb Égi-lakó felajánlotta segítségét az eddig csak nyíllal és kutyákkal vadászóknak, hogy az élet harcaiban megsegítik őket.”

 1.(B) – részletek – (Kr.e. 4040-4000.)

„A Világfelügyelő Aranyfejedelem hamar rájött, hogy Kaltes-asszony földjén az emberek sokkal okosabbak és fejlettebbek, mint Joli-Tórem birodalmában. Annak is megtalálták a gyógymódját, hogy ne pusztuljanak el annyian a járványos betegségekben. Ezért Hadur-Tórem olyan repülőket szerkesztett, amelyiken Kaltes-asszony birodalmából Joli-Tórem Földjének tájait meglátogathatják. Ugyanis az ősvízből ott is olyan élőlények fejlődtek, mint Kaltes-asszony földjén, csak az értelmük volt elmaradottabb. Ezért a Világfelügyelő Aranyfejedelem által szerkesztett szekérrel látogatást tettek Joli-Tórem Földjére.

Volt rá eset, hogy az Égi-járművek hajtóműve elromlott és azt a Világfelügyelő Aranyfejedelem sem tudta megjavítani, ezért Joli-Tórem Földjén visszamaradtak az utasai. Először a Kaltes-asszony birodalombeli férfiak és nők egymás között szaporodtak. Ha valamelyik özveggyé vált, a Földiekkel párosodott, s így egészséges utódok születtek. Ezért a további nemzedékekben szokásossá váltak a kevert házasságok. Megfigyelték, hogy az így született gyermekek egészségesebbek lettek.

Mivel a Vöröshasú Cethal elég gyakran megmozdult, a hátán lévő hordalék többfelé vált és a hordalékföldek között a tenger lett úrrá. Kaltes-asszony birodalmából a fiatalság különböző magvakat hozott meghonosításra és az egyes földrészeken termett növényeket ezzel keresztezve Földünk terményei megváltoztak.

Az ősi Szelek-asszonya gyakran összeveszett az Ata-Isis birodalombeliekkel, ezért mérgében elküldte az üstökös sárkánykígyót az égi gyermekek bolygóinak megzavarására. Joli-Tórem Földjének szép fejlődését is megirigyelte, ezért Kemi-asszony Holdját az üstökös sárkánykígyó farkával a Földünkhöz vágatta. Kaltes-asszony és Joli-Tórem azonban ezt hamarább észrevette és a Földet kitérítette az útjából. Az üstökös sárkánykígyó farka azonban mégis el tudta érni a Földet és Joli-Tórem legkedvesebb földrészét, Atlantiszt a tengerbe süllyesztette. A farokcsapás következtében nagyon lehűlt a levegő. Mivel az Égiekkel keveredettek sokkal okosabbak voltak, ezért a melegebb vidékek felé iparkodtak az állataikkal és járműveikkel. Ataisz felé mentek, amely egy kissé kiemelkedett az ősvízből. Ezen katasztrófát Kaltes-asszony földjéről is megfigyelték, és újabb repülő szekeret küldtek Joli-Tórem Földjére. Tőlünk visszarepülve jelentették, hogy hozzájuk hasonlóan a Hold Joli-Tórem Földjén is állandó mozgásba hozta a vizeket.

Úgy gondolták, hogy ezen örök-mozgás a vizekben Joli-Tórem Földjén is gyorsabb fejlődést hoz. Amikor a hóviharok a Földön lecsendesedtek, a Kaltes-asszony birodalmában lévő tudósok továbbfejlesztették Kaltes-asszony szekerét, és azon már biztonságosabb volt Joli-Tórem Földjét felkeresni. Így is minden tizediket tönkretette az ősi Szél-asszony. Mivel legtöbbször csak férfiak jöttek Földünkre, ezért az Égi férfiak a Földünk asszonyaival párosodtak. Eleinte minden ötödik gyermekük vagy kígyó-testű és ember-fejű, vagy medve-végtagú és ember-ábrázatú volt. Az ilyen torzszülötteket lakatlan szigeteken gyűjtötték össze. A kevésbé torzszülötteket településeik szélein őrségként alkalmazták, hogy az Égiektől származókat védelmezzék. A csupán Égiektől származók lettek a beavatottak, akik a magasabb tudománnyal rendelkező Kaltes-asszony birodalmának tudásával is rendelkeztek.

A nagy katasztrófák és a Holddal való összeütközés következtében fellépő hideg korszakokban e beavatottak értesítették az Égiekkel kevert nagy tudású hozzátartozóikat, hogy induljanak el melegebb tájak felé. A haltestű, medvelábú, nyúlszájú és farkastorkú torzszülötteket azonban hátrahagyták, mert a jégmezőkön csak az erős, szívós, fejlett gondolkozású beavatottak és kevert emberek tudtak fele-fele arányban átvergődni.”

„A Kaltes-asszony szekerén érkező beavatott emberek ősi, 10 000 tűzszerzési évvel magasabb műveltségének egyik bizonyítéka az volt, hogy megszüntették az emberevést. Joli-Tórem Földjén az ősi időben szokásban, hogy a törzsek a fiatal lányokat és gyermekeket elrabolták egymástól és megették. Ez a szokás akkor szűnt meg, amikor Anyahita és 7 társa Égi-szekere elromlott és kénytelenek voltak Ataiszban maradni. Itt az 5 férfi és 3 nő először egymás között házasodott, majd később a régebbi időkben Kaltes-asszony földjéről jött keverék leszármazottakkal is.

Anyahita, aki gyermekszülésben megbénult, megtanította a Kaltes-asszony birodalmából jött, égi-földi keveredésű ifjúságot az Égi birodalomból hozott újabb rovásírásra, mellyel gondolataikat maradandóan megörökíthették. Égi eredetű tanítás volt, hogy „emberek szeressétek egymást!”; amit Anyahita a róla elnevezett „Arvisura” feljegyzésekben megörökített.”

„Kaltes-asszony birodalmából, Kaltes-asszony szekereiről vagy Kaltes-asszony lámpácskáiról még sokáig fogják figyelni társföldünk bölcsei a mi Földünket és örülnek a fejlődésünknek. Az Égi-eredetű beavatottak mindig tudnak egymással érintkezni még nagy távolságokból is a gondolat-rezgések továbbításával. Ez a rezgés gyorsabban terjed a hangnál és a fénynél is. Földi hatalmasságok soha nem tudnak eléje akadályokat gördíteni, mert 1 tömény, azaz tízezer tűzszerzési évnek a szellemi fölényét nem lehet olyan gyorsan behozni, hogy Kaltes-asszony birodalmában közben a tudománnyal előbbre ne haladjanak.”

„A Bálványon is  foglalkoztak az égbolt megfigyelésével, és fogadták a Kaltes-asszony birodalmá­ból érkezőket. A jövevények megállapítása szerint Földünk egyre inkább eltávolodik Kaltes-asszony birodalmától.„

„Anyahitával együtt még 5 férfi és 2 nő ereszkedett le Kaltes-asszony birodalmából, Ataiszba. Amikor visszafele indultak, a ködben nekiütődtek a Kékleny hegység szikláinak, és még szerencséjük volt, hogy kisebb sérülésekkel megúszták. A szerencsét­len­ség után elhatározták, hogy Ataiszban maradnak és Joli-Tórem népével összeházasodnak. Egy darabig az 5 férfi anyasági csoportban élt a 3 nővel, de amikor Anyahitának a délceg Armogurtól a harmadik fia, Aton megszületett, a szülés közben a lábára megbénult, és ettől kezdve csak az Égi tudományokkal foglalkozott.”

„Az Élet-gyökerét, amelyet Kaltes-asszony birodalmából hoztak, a Bálvány és Kékleny hegységek árnyékos oldalán még termelték. Ez a beavatott eledelek készítéséhez kellett. Így Kaltes-asszony birodalmának lakóival a gondolatrezgésekkel fenn tudták tartani a kapcsolatukat.”

„A Kaltes-asszony földjéről jöttek minden kísérleti leszállásnál hoztak magukkal magvakat és Joli-Tórem Földjén meghonosították azokat. Nyájaikat a Kaltes-asszony birodalombeli Pulikkal őriztették, és az onnan hozott, de már itt kifejlődött delfinekkel játszadoztak a fürdőmedencékben.”

3.(A) – részlet – (Kr.e. 4028.)

„Agabának két leánya volt, a kisebbik örökölte a Nagyvízen túlról hozott menyasszonyi bogláros fejdíszt, amelyik minden almafa virágzáskor beszélni kezd és elmondja, hogy holdtöltéig mit hoz a jövő. Ezt csak a menyasszony és a vőlegény hallhatja meg. Uzapani és Ibolya utódainak egy szent rejtekhelyen kell őrizni a mindentudó fejdíszt. A bogláros fejdísz népe örökké élni fog, mert Joli-Tórem nem hagyja elpusztulni az ő népét.

Ibolya, a kis menyasszony a titkok szentélyében Joli-Tóremhez fordult, hogy mitévők legyenek a kinajok nyomása miatt. Ekkor a bogláros menyasszonyi fejdísz megszólalt: Rakjatok meg három hajót mindenfélével és menjetek el Ordoszba, ahol békesség és boldogság vár rátok!

A beszélő bogláros fejdísz a 24 Hun Törzsszövetség negyedik törzséhez, az úzokhoz került. Minden negyedik évben egy kegyhelyet kellett építeniük, mert ha nem kerülhet minden negyedik évben új helyre a szépséges boglár, akkor elveszíti beszélő képességét s így megszűnik az összeköttetés Joli-Tórem és az emberek között. Ezt nagy titokban kell tartani, még fegyveresen is őrizni kell, hogy örökké éljen Joli-Tórem népe.

Agaba fősámán is mindig a bogláros fejdíszhez fordult, ha valamiben döntenie kellett. Például a 12. medvetoros évben Agaba azt kérdezte, hogy ki legyen az utódja. Joli-Tórem úgy döntött: Mindig a legerősebb törzs, jelenleg a kaza és széki hunok törzse legyen a 24 Hun Törzsszövetség vezető ereje. Különben is, a sámánok előzködésén Batour lett az első, míg Uzapani, az úzok ifjú sámánja csak második lett. Uzapani azonban kedvesebb volt Joli-Tórem előtt, mert ő lett a vándorló bogláros fejdísz örököse, aki a bölcs és okos Földanya akaratát mindig megtudhatja Joli-Tórem kegyhelyén és így népe örökké élni fog.”

4.(A) – részletek – (Kr.e. 4000-3981.)

„Batour a Kaltes-asszony földjéről származó, beavatott óm-jelzésű fiatalokkal foglalkozott. Beavatottsági fokozatukat úgy mérték meg, hogy elvitték őket a bogláros fejdísz szentélyébe és ott versengtek, kinek mondja a legtöbbet a beszélő kő. A legerősebb beavatott fokozatú fejedelmi személy a 43-dik medvetoros évben Sikila ifjúsági aranyasszony volt.„

„Sikila Óm-jelzésű beavatott a 3 éves képzésen, az ordoszi új, titkos adásokon tudatta, hogy az úzok teremtés felfogásában igaz azon elmélet, hogy a társbolygónk, amelyet Kaltes-asszony földjének neveznek, 10 000, azaz 1 tömény évvel magasabb szellemi műveltséggel rendelkezik. Lakói Kaltes-asszony szekerével több hullámban érkeztek a mi Földünkre, melyet az úzok Joli-Tórem Földjének neveznek.

Ezen magasabb műveltségű emberek egy része más-más okból itt maradt a Földünkön és az őslakókkal összeházasodva szaporodott. Ha a naptevékenység miatt a természet jéggel borította az északi és déli részeket, a kaltesi beavatottaktól származó emberek a melegebb részek felé igyekeztek és különböző helyeken állították fel a tudás központját.

A Holddal való érintkezés miatti legutolsó jégkorszak alatt Ataiszban jött létre a kaltesi beavatottak központja, amely aztán Arvisura Anyahita 8 tagú csoportját befogadta. Először csak gondoltarezgésekkel tudtak velük a beavatottak értekezni, de aztán megtanultak egy nyelven beszélni. Sajnos, a Kékleny-hegység mágnesessége miatt, Kaltes-asszony szekerük megsérült és így visszamaradtak Ataiszban. Először csak egymás között szaporodott az 5 férfi és a 3 nő, de aztán a régebbi beavatottak utódaival szaporodtak tovább. Ezek a beavatottak a gondolatrezgések útján több-kevesebb sikerrel fogadni tudták a Kaltes-asszony földjének adásait, de Kaltes-asszony földjének távolodása miatt később már csak a magasabb fokozatú beavatottak tudták az adásokat fogadni.”

„Amikor Buda kőfaragó fejedelem Úr városának templomát felépítette, három holdtöltéig megpihent és akkor csoda történt: Kaltes-asszony szekerén Égiek érkeztek és a tengerre leszálltak. Sokáig ott állt Kaltes-asszony szekere a vízen, ahol egy szigetet hoztak létre. Amikor az Égiek élelme elfogyott, olyan leányok úsztak a partra, hogy felül emberek voltak, míg alul halfarokban végződtek. Az ataiszi menekültek megijedtek, csupán Aran beavatott fejedelmi lány merészkedett a tengerpartra és ott gondoltrezgésekkel megértette: az Ég fiai és leányai érkeztek, akik Uruk népét meg akarják tanítani Kaltes-asszony földjének legmagasabb tudományára, s ezért Úrban akarnak élni.

Ataisz elmenekült beavatottjai a Napisten Birodalmába készülő Aran és a Mari birodalmába induló Mari aranyasszony 1-1 Kaltes-asszony földjéről jött beavatottal Élisten városán keresztül Szakarába és Vanisten városán át Magyarkába tették át székhelyüket, de a gondolatrezgések útján az Úr, Pintor és Nippur városában lévő beavatottakkal is állandó összeköttetésben állottak. Az volt a céljuk, hogy az emberevésből kiemelkedő népek tudását minél magasabb fokra emeljék.”

„Az állandóan úton lévő beavatottak és rokonlátogatók mind a szellemi, mind a gyakorlati összeköttetést fenntartották. A gondolatrezgések tudományában járatos beavatott központok egységesítették a magasabb tudományok elterjedését mind az építkezéseknél, mind a rovások sokaságának kialakítása során. Így az államok irányításának a nyelve is egységes lett.”

„Úr városának közelében, a 8500 tűzszerzési évben újabb, Kaltes-asszony földjéről érkezett szekér leszállása történt. A 10 000 tűzszerzési évvel magasabb műveltségi fokkal bíró tudomány megérkezett beavatottjai a hegyen épült gazdaságokból irányították a tudás elterjesztését.”

„Viszont a beavatott központok tudták, hogy Kaltes-asszony birodalmának tudását csupán a Vízöntő Világhónapjában érhetjük el. Nagyon sok időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy a kisebb vérengzések megszűnjenek, hogy felismerjék, miszerint minden embernek munkálkodnia kell, nemcsak mások keserves munkájának gyümölcséből élősködni.”

„…mind Ménes-birodalmában, mind Úr városa mellett Földünkre szállt beavatott csoport a kétsoros árpa és búza helyett többsoros kenyérmagvakat, valamint egy újfajta gabonát hoztak, amelynek a szárai a leginkább alkalmasak a melléképítmények fedésére.”

„ Kaltes-asszony birodalmából azonban mindig figyelik Joli-Tórem Földjét és ahogy a Hold hozzácsapódásakor is, ha másként nem, Hárpia-Tórem által beleavatkoznak az életünkbe. Kaltes-aszony elég gyakran elküldi a szekerét hozzánk az Égiek beavatott embereivel, akik segítenek a fejlődésben. Pintor feljegyzése szerint 50 tömény tűzszerzési évvel ezelőtt egy nagyobb csoport érkezett, akiknek az utódai a nagy hidegek beálltával Atlantiszba vándoroltak, majd a kékszemű tarkós népek üldözése elől Napisten birodalmába menekültek. Ezek már írást is alkottak, amit a Napisten papjai őriznek.”

4.(B) – részlet – (Kr.e. 4000-3981.)

„Az Égiek Rendje, a csillagok állása szerint minden 2160. évben ad egy alacsonyabb rendű beavatottat, aki majd beszélhet a Rendről. A Vízöntő jegyében álló Világhónap beszélője majd hirdetheti, utolértük Kaltes-asszony birodalmának tudását. Nem lesznek többé öldöklő háborúk. Anyahita küldetése szerint meglátogathatjuk a Holdat és a többi Égi-Birodalmakat, hogy az emberi versengést a tudásban fejleszthessük, nem pedig az egymás lemészárlásában.”

4.(C) – részletek – (Kr.e. 3981-3965.)

„Az Égből jöttek tanítása nyomán az emberevés mellett a túlzott húsfogyasztást is megtiltották. Arvisura-Anyahita magával hozta az Élet-gyökeret, amelynek alkalmazása új gyógymódot teremtett. A nyershús fogyasztóknál elterjedt „Egyen meg a Rák” nevű betegség az Élet-gyökerének ésszerű fogyasztásával gyógyítható. Égő-csipkebokrok bogyóinak levével, növényi anyagok és gyümölcsök gyakori fogyasztásával, csupán galamb, nyúl és fürj hetenként egy-egy napi fogyasztásával és minden más hús fogyasztásának megszüntetésével minden ember szervezetében ellenanyag fejlődhet ki.”

„A két fejjel magasabb kaltesi küldött átölelte Havarut és Karun beavatott fejedelmeket és a többi beavatott felé meghajolva mosolygott.  A lovasság és az élelmező csoport tagjai kezüket felemelve üdvözölték a tőlük magasabb növésű, 12 főnyi küldöttséget. Ekkor a 12 érkező Égi-beavatott, és Havarut vezetésével még 12 Joli-Tórem Földjén élő legmagasabb fokozatú beavatott Havarut új Kegyhelyére távozott. A többi beavatott az Égiek által hozott étkezési meglepetésekkel a szakácsok helyiségébe ment, ahol előkészítették az ünnepi lakomát.”

„Kürtök és dobok hangjai mellett étkezésre szólították a Nagyszala tagjait. Az őrlovasok és a kísérő személyzet részére étkező sátrakban terítettek, míg a beavatottak és a vendégek részére a szent-sátorban lévő szövetség ládájára hordták az enni-innivalókat. Étkezés közben a tízezer tűzszerzési évvel magasabb műveltségű és tudású vendégek, a gondolatrezgések átvitelére való finom dobozkáikat elhelyezve, az asztalfőn a Nagyszala beavatottjaival kicserélték a gondolataikat és véleményüket:

- Égi járművünkön még el tudtunk jönni Joli-Tórem társbolygónk beavatottjaihoz, és az igen fejlett híradó dobozaink segítségével, a mai megbeszélést is hallgatva, előkészítettük a magunkkal hozott gyógyszereinket.

- Az Úr város körzetében való legutóbbi leszállásunk alkalmával elhoztuk a Templom-gazdaságokban történő irányított, tervszerű, bőséget adó gazdálkodás tudományát. Most Kaltes-aszonyunk földjének tudósai azt kívánják, hogy hozzánk hasonló építkezési módokat vezessetek be a birodalmaitokban, mert a 20-25 év alatt megsemmisülő épületek a meghosszabbodott életkor miatt nem szolgálnak ki egy emberéletet. Ezért a tudósok-bölcsek sokasága sajátítsa el a mi építkezési módunkat!

- A 9324. tűzszerzési évben törvénybe iktatott Ibos-napi, azaz nálatok a Nílus áradásához kötött időszámítást helyesnek tartjuk. A 9538. tűzszerzési évben, tehát a Nílus áradás számítás Ibos-napi bevezetése utáni 266. évben helyeseltük a havaruti Nagyszala megrendezését. Gondolatrezgések alapján értesült róla Kaltes-asszony Földjének központja, hogy az „Egyen meg a rák” nevű betegség gyógycseppjei, amit az Úr város melletti leszállás alkalmával küldtünk, már elfogytak és a beavatottak sem tudják ezt a betegséget a társbolygónkon gyógyítani, ezért útba indítottak bennünket. Ezen jó gyógyszereket, amelyek nálunk kiválóan beváltak, Amu főpap utódai fogják őrizni, hogy a beavatott társadalom igénybe vehesse.

- Ezenkívül elhoztuk a Kaltes-birodalombeli építési tudomány alkotásainak vázlatait, hogy az emberi fejlődésetek következő lépcsőfokaként olyan maradandó építési remekműveket alkossatok, amelyet az emberevő társadalom nem fog megérteni. A ti időszámításotok szerint 10 000 tűzszerzési évvel ezelőtt a Joli-Tórem bolygóján még szokásos háborúskodást már megszüntettük, továbbá a halálos ítéleteket eltöröltük, mert ezen embertelen ítéletek mindig csak az uralkodó rétegek érdekeit szolgálták, hogy a kisebb tudású emberiséget a hatalmon lévők szolgaságba és örökös félelembe taszítsák. Az ember-ember elleni érdekek ráerőszakolása miatt keletkezett az „Egyen meg a rák” és a többi hozzá hasonló betegség. Ennek a lappangó betegségnek a gyógyító cseppjeit most elküldték bölcseink.

Az Égitestek járása és a ti bölcseitek számítása szerint háborúskodások még a halak 2160. évi Világhónapban is lesznek, sőt annak vége felé fokozódni fognak. A Vízöntő Világhónap kezdetén a beavatottak hatására ráeszmél földetek emberisége, hogy háborúval nem lehet megoldani semmit. Fokozatosan abba kell hagyni a fölösleges öldökléseket, és a mi Égi rendeltetésű szokásainkat fogjátok követni. A beavatottak minden Nagyszalán folytassák az emberséges életért való küzdelmet!

- Nagyon örülnek a bölcseink annak, hogy Úr város környéki Templom-gazdaságok termelési módjait a Nílus áradásának Ibos-napi számolgatásával ti is átvettétek, és a Nílus mentén 1 napi járóföldön elért bő terméssel csökkentettétek az éhség miatti emberevést. Sajnos, mióta Hárpia-Tórem társutasként a Hold-Anyát hozzátok szegődtette, Atlantic-Földjének a súrlódás következtében beállott elsüllyedését mi sem akadályozhatjuk meg. A süllyedés fokozatos bekövetkezése miatt még sok ember fog Bothon-Esthon és Káldia felé menekülni, ami a ti jólétetekben zavarokat fog okozni. Hold-Anya hatására a ti földeteken az ár-apály miatt fölgyorsul az élet, viszont Joli-Tórem Földjének a forgása lelassult. Sőt, Ataisz bölcseinek a régebben számított Tűzszerzési időszámítása 380 napról fokozatosan 370 alá csökkent és jelenleg 365-366 napos időszaknak felel meg. A csillagok járása szerinti névadásokat azonban ne hagyjátok abba, mert a Hold-Anya egy Üstökös vagy más Égi-test hatására eltávozhat a társutas szolgálatból és Kaltes-Anyánk földjéhez újból közelebb kerülhettek. Most a közöttünk lévő távolság folyton nő és a Halak Világhónapjában már csak Kaltes-Asszony lámpácskáira szerelt műszereinkkel tudjuk társbolygónk életét figyelni.

- Magatokra azonban soha nem fogunk hagyni benneteket, mert a 10 000 évvel magasabb műveltségünk és tudásunk nekünk is rohamléptekkel nő és apró lámpácskáink átjátszó állomásként fognak működni. A különböző fokú beavatottak, mint örökké élő hírvivőink és híradóink  az Életfátok szerint újjá fognak születni és a mi gondolatainkat magukévá fogják tenni. Így az Égi származású beavatottak a haladás útjára fogják serkenteni Joli-Tórem Földjének emberiségét. Az emberevés után még lesz gyűlölködés, de egy magasabb fokú beavatott a gyűlölködés helyett életre fogja hívni Kaltes-Asszony földjének szeretethitét. A Vízöntő Világhónapjában a szeretet minden nép életében diadalmaskodni fog.

- A most gyakorivá vált „Egyen meg a rák” rossz kívánságú betegségre a szűkebb beavatott társadalomnak elhoztuk a gyógyító cseppjeit. A ti gyógyító tudományotok is fejlődni fog a háborúskodásaitok befejezéseképpen, de a gyűlölködés  és az irigység, mint rossz emberi tulajdonságok, gátolni fogják a fejlődést. Valaki majd megtalálja a módját annak, hogy ezen rettenetes betegséget Joli-Tórem Földjén megszüntessétek! Erről annak idején minden beavatott értesülni fog! Kaltes-Asszony lámpácskáit is utánozni fogják, de azok nem lesznek gondolat-rezgések átjátszó-állomásaként felműszerezve. A beavatottak egyszerű eljárással meg tudják mondani, hogy melyik fénylő lámpácska kaltesi és melyik  Joli-Tórem földi eredetű.”

„- Ha An, On vagy Ten Égi-hatalmasságok valamelyike nem segíti az ifjúságot elképzelése­ik­ben, akkor más istenséget választanak, de ezt minden öreg és bölcs vagy pap ráhagyja az ifjúságra. A hitében nem szabad meggátolni senkit, mert az emberi gondolkozás és Istenekben való hitvilág az Égiektől ered. Így a Nílus mentén nyolcas Istenség van az emberek gondolkodásában uralmon, ezért mind a 8 Istenségnek templomokat építenek, hogy az Égieket dicsőíthessék. Ez sokkal jobb, mintha arra törekednének, hogy egymást megöljék és kirabolják.

- Ezért a már harmadik helyen felépült Havarut kegyhelyén nyitjuk meg a havaruti Nagyszalát, hogy a beavatottak révén az emberiség tudásban megközelítse társföldünk eredményeit, mivel onnan mindig a legújabb és legfejlettebb tudásokkal örvendeztetnek meg bennünket. Most harmadnapra ért hozzánk az „Aranycsöpp éjszakája” áradata. Mire a 8x3-as Istenségek Kegyhelyein dicsérjük az Istent, a beavatott társadalomnak sok új tudással kell gyarapodnia.”

„- Sikila tudatta Töröngöllyel és Nemerével, a férjével, hogy a Kaltes-asszony földjéről jött beavatottak segítségével a legmagasabb kaltesi tudománnyal, gondolatok átvitelével foglalkozik. Útközben közölte Karunnal, hogy ezen Földünket illető eseményt Anu kegyhelyén meg kell beszélni. Anu 25 személyes kegyhelyén minden beavatott elmondta véleményét arról, hogy a három birodalomba lopási szándékkal vagy élelem kéréssel bejötteket hogyan bírálják el.”

„Anu újonnan épített kegyhelyén az előre beütemzett ügyek megbeszélése mellett a jólét és éhség kérdését a beavatottak között szavazásra tették fel: a 21 beavatott és kaltesi küldött 11-11 arányban pártolta az úr-szolga és a munkaadó-dolgozó elképzelést. Végül a kaltesi beavatott azt hangoztatta, hogy lényegében mindkét véleményt pártolni tudja, mert minden elképzelés a gyakorlatban azon fog múlni, hogy a földi emberek milyen műveltséggel járulnak hozzá az emberi nem tovább éléséhez. Ezért azt javasolta, hogy Bothon, Esthon és Sába fejedelme is szavazzon, hogy ezen legégetőbb kérdést eldöntsék. Mivel 25-en vannak, a két vélemény közül az egyiket el kell fogadniuk, de lehet, hogy egy harmadik lenne a legjobb.

A döntés végül úgy szólt, hogy 13-12 arányban az úr-szolga viszonyt tartották elfogadhatónak. Tehát Anu-ban elfogadták, hogy az éhezőket mind a gazdasági, mind építkezési munkákban szolgálatba kell állítani és gondolatrezgésekkel Joli-Tórem Földjének összes beavatottját ezen döntésről értesíteni kell. Nagyarányú építkezésekkel munkát kell adni a rászorultaknak, hogy az elvégzett munka arányában élelemmel és ruházattal lássák el az éhező lakosságot. Az emberevés után az éhséget is csökkenteni kell az időjárás és háborúskodás okozta veszélyekkel együtt. Mivel mind a két csoport is kifejtette véleményét a maga igaza mellett, Nagy-Tot (így nevezték a kaltesi beavatottak vezetőjét) az évezredek tapasztalatait figyelembe véve azt mondta:

- A nagy Mindenség minden mozzanata hatással van az emberiségre és az Égitestek megnyilvánulásaira. A Bika, Kos és Halak Világhónapjának öldöklő évezredei után Joli-Tórem Földje elérkezik a Vízöntő Világhónapjába, amikor az emberevés megszüntetése, a Szeretet tanának megértése után az emberiség rájön arra, hogy az öldöklések helyett mindenkinek dolgoznia kell. A lopások, hazug vagyonszerzések nem teremtenek örökéletűeknek gondolt jólétet; ezt csak a békességes munka és a természet titkainak kifürkészése adja meg.”

„Érdekes, hogy a másodszor háromnapos tanácskozás alatt senki sem rótta le az eseményeket, csupán Töröngöly beavatott rovósámán. Arról szigorú törvény rendelkezett, hogy a beavatottak közül soha senki egy emlékbotra való sort sem ír le, csupán a kijelölt évszázados rovó, aki a Nagyszalát megörökíti.

Az Anu kegyhelyén tartott megbeszélések alatt már minden talpalatnyi termőföldet elárasztott a megtermékenyítő áradat. A kegyhelynek szépen kiépített oszlopos csarnoka volt a Szentéllyel és nagy oszlopos állásai szérűkkel, úgy hogy a 800 ló és a 30 dísz-szekér nyugodtan elfért a kegyhely térségében. Mutatványos emelvényeken jövendőmondók, csillagjósok, bűvészek és ifjú táncosok szórakoztatták a vendégek és a kíváncsiskodók sokaságát. Az étkeztetések a vendégházakban történtek, míg szállásokról a Templom-gazda gondoskodott. Amíg a házigazdák és urukiak az Indusvölgyiekkel Anu-ban maradtak, addig a 24 Hun Törzsszövetségiek Őrsúr egypergős távolságra lévő várába lovagoltak szállásra. Havarut beavatott fejedelmi személy gondoskodott arról, hogy Sikilát és Kissit hordszéken vagy fejedelemasszonyi utazókasban szállítsák. Mindenki kíváncsi volt, ki lesz a következő Nagyszaláig a legerősebb fokozatú újszülött beavatott.

A legszebb asszonykorban lévő Sikila volt a legerősebb olyan beavatott, akinek gondolatrezgései bejárták a Földet. Így a gondolat felvevő beavatottak pontosan értesültek a Nagyszala minden egyes mozzanatáról. Így történhetett, hogy akik nem jelenhettek meg, pontosan értesültek az Égiektől kapott észrevételekről, tanácsokról. A társföldünkön élő különleges képességű beavatottak gondolatrezgésekkel örökös kapcsolatban állottak Joli-Tórem földjének beavatottjaival.”

„Tenisur, a Kaltes-asszony birodalombeli megbízott, Égből jött vendég előadta, hogy 10 000 évvel előbb az ő földjükön is akadtak még  a hatalmaskodók között nézeteltérések, de a beavatottak irányítása mellett minden vitás kérdést tárgyalásokkal rendeztek. Egyik rendbiztosítási intézkedésük az volt, hogy minden érdekcsoport harcosaiból közös hadsereget alkottak. Az érdekellentéti vidékekre ezen csapatokat küldték, amelynek eltartásáról a vitázóknak kellett gondoskodniuk. Így mindkét félnek érdeke volt, hogy sérelmüket nyomban elintézzék, mivel a közös hadseregnek mind az élelmezését, mind a kulturális igényét ki kellett elégíteni. Már pedig az ifjú harcosok jó étvággyal bírtak és vetélkedő, szórakozó kedvük is sok kiadással járt.

Mindannyian tudjuk, hogy most a beavatottak szellemi központja Karun beavatott vezetésével Nippur kegyhelyén van, de előreláthatólag a ma még kicsiny Karnakba fog ezen központ menekülni. A tengeri népek emberevő hada a beavatottak központját áthelyezésre készteti majd Ordoszba, mivel a nagy lovas birodalmak jobban tudják biztosítani a nyugodt működésüket. Az ataiszi népek az Égiektől kapott szellemi életet támogassák, mert az megszüntette az emberevést, Templom-gazdaságaik pedig megtanították a Föld lakóit az emberibb életre.

A Hetevaret és Anu kegyhelyek után újabb 3 napon át Őrsúr birodalmának 25 személyes beavatott kegyhelyén folytatták Tenisur vezetésével a Nagyszalát.

Előtte Sikilának megerőltető szellemi munkát kellett végeznie, hogy gondolatrezgések segítségével Karunnal megértessék Kaltes-asszony földjének legújabb találmányait. Töröngölynek Nippur és Ordosz rovásrendszerével agyaglapra kellett karcolni a napirendi pontokat, hogy azt a Nippurból küldött írnok-sereg Bothon-Esthon és Sába beavatottjai részére a Nílus-menti képrovásokra átültesse. Így a Nagyszala ügyrendje zavartalan volt, mert a Töröngöly vezetése alá tartozó írnok-sereg minden órangos-pergő eseményeit az étkezési szünetek alatt agyaglapokra véste. A kis Ahájnak és Kissi aranyasszonynak minden hajnalban aranylapokra kellett leróni a Nagyszala döntéseit.

Őrsúrban a Nagyszala hatodik napján a legutolsó kaltesi látogatáskori kertgazdasági tudást egészítették ki. A 8470. tűzszerzési évtől  a 9538. tűzszerzési évig összehasonlították, hogy társföldünk menyit fejlődött a termelvényekben a mi Földünkhöz képest. Az ajándékba hozott búzakalászok nagyobb súlyúak voltak, mint a Nippur birodalmában termő kalászok, ugyanúgy az árpakalászok súlya is nagyobb volt, így ezeknek a termelésére kellett a Nílus mentén is átállni. A termények magvait az ataiszi beavatottak között szétosztották, hogy a magvakat szaporítsák.

A Nagyszala hetedik napján a társbolygónkon történő állattenyésztés fejlettségét mutatták be, de most nem küldtek a pulihoz hasonló nyájőrző állatkákat, vagy az agabák által delfinnek nevezett értelmes halféleségeket, csupán a háziasítási feltételek fejlődését ismertette Tenisur Sikila által. Erről a Töröngöly vezette írnoksereg uruki, bothoni és ordoszi írásjelekkel agyagtáblákat készített.

A Nagyszala nyolcadik napján az ásványokból történő fémtárgyak előállításáról volt szó. Megbeszélték az építkezéseknél előforduló erőátvivő gépeket, a kövek tartósabb össze­illesztését. Azt is megbeszélték, hogy Joli-Tórem Földjének még nem keveredett lakóit hogyan vonják be az építkezés és fémmegmunkálás titkaiba. Ezen tárgyalások 5 pergőig tartottak. Utána Sikila és Töröngöly által vett gondolatrezgések lerovása történt a három folyóvölgynek a nyelvére a sajátos rovásaik alapján. Azt is elhatározták, hogy a központi irányítási nyelv továbbra is az uruki beavatottak nyelve marad. Ezért Nippurban, Pintorban, Úrban és Urukban írnok-képzést tartanak fenn. Ezenkívül Agadi, Ninive, Ordosz és Eturia rovás-mesterségét is továbbfejlesztik.

Nyolcadik nap naplementekor Sikila beteg lett, de a Tenisur által hozott csodagyógyszerektől hamar meggyógyult.”

„Mire teljes ragyogásában felkelt a Nap, Sikiláék lovaskísérete Szakarába ért az újonnan épített kegyhelyre, ahol Tenisur megtartotta a következő évezredekről szóló előadását, amelyet Aháj az alábbiak szerint tömörítve lerótt:

- Miként a kaltesi népeknél az Úr tiszteletére emelt hajlék az elmúlt nemzedék Élet-dombja fölé emeltetik, ugyanúgy a termőföldre hordott emberöltős romhalmokra új népek özönlenek. Az embertelen hatalmaskodókat túléli a népek ítélete. Ahogy Kaltes-asszony földjén is győzött a népek békevágya és az irgalmasság, az erős hitű népek békevágya győzni fog és a rozsdának indult fegyverekből kiváló földművelő szerszámokat készítenek. Dolgos nép más népekre fegyvert nem emel és hadakozási játékokkal nem tölti az idejét, inkább hatalmas új hajlékokat emelnek a felnövekvő ifjúságnak. Minden nép az Égi eredetű Haladásnak állít emléket és saját jólétéért munkálkodik mindörökké!

- Hazug ígéreteket soha el ne higgyetek, mert aki sokat ígér, az keveset ád. Gyönyörű jövő ígéretével közelítik meg elméteket, de folyton csak a maguk jólétével törődnek. Ezért távolról jött embernek soha ne higgyetek, mert könnyű annak ígérgetni, aki a ti munkával szerzett gyümölcsötöket akarja szétosztani. Az agyatok Életfájával megtanult gondolkozásotok Égiektől származó józansága a Ti javatokat akarja! Az Életfátok minden ágát és gyümölcsét az emberiség javára fordítsátok!”

„Tenisur kaltesi beavatott arról beszélt, hogy a régebbi csoportokban, amelyeket Kaltes-asszony földjéről a beavatottak társadalma küldött, kivételes képességű emberek voltak, akik minden követelménynek megfeleltek. Ugyanis a kaltesi birodalomban csak az olyan egyének vállalhattak hosszabb Égi-járműves utazásokat, akik minden tekintetben kiállották a megterhelő repüléseket. Kaltes-asszony birodalmában sem volt mindenki teljesen egészséges ember, mivel 100 közül  1-2-nek nem született gyermeke, tehát ilyeneket nem küldhettek oly hosszú útra, hogy a Joli-Tórem Földjére bizonyosan megérkezzenek. Az orvosok minden jelentkezőt megvizsgáltak és a küldötteket vércsoportonként fele-fele arányban állították össze. Az Égi-járműveken visszaérkezők jelentései alapján megvizsgálták Joli-Tórem Földjének sok lakóját. A látogatások után megállapították, hogy Joli-Tórem és Kaltes-asszony földjének ember társadalma 2-2 vércsoportból áll. Így Kaltes-asszony földjéről érkezők vérfrissítők lesznek, s ezért az elszaporodó emberiség fejlődése várható. Azért vizsgálták meg oly gondosan a tökéletesen egészséges küldötteket, hogy az értelmesebb emberiség Joli-Tórem Földjén is kifejlődjön. Eleinte kisebb, játékos állatkákat is hozott az ifjúság magával: pulikat, delfineket és más kedvenceket. És azok a templom-gazdaságok környékén elszaporodtak. A későbbiekben magvakat és gyümölcsfák szaporító vesszőit hozták, mint ahogy jelenleg is nemesített magvakat osztottak szét a beavatottak között, hogy azokat Joli-Tórem Földjén elterjesszék. Megjegyezte, hogy eddig a kaltesi embereket azért küldték, hogy az emberi nem fejlődését a legszívósabb fiatalsággal gyorsítsák meg.

Az étkezési szünet előtt elmondta a beavatottaknak, hogy ugyanúgy, mint eddig, a 25 személyes beavatott tábort Égi-járművükön fogják a Ménes város melletti Abodba szállítani. A mindenkori harmadik napi Nagyszala rovót is magukkal viszik.”

„A főpapi vendégszállásról jelezték Tenisur megérkezését az Égi küldöttek társaságában. Mivel ezen csoport 4 férfiből és 3 papnőből állott, mindegyik magával hozta deszantját és pergőjét, amellyel az egyes szakcsoportok megbeszélési idejét szabályozták. Mivel Sikilát minden nap kioktatta Tenisur a másik napi megbeszélés tervezetéről, a Ménes Birodalombeli papnőkkel és rimalányokkal a tanácskozás rendje lehetőségeit latolgatták.

Tenisur mindjárt elsőként küldetésének a legkényesebb feladatát adta elő. Társföldünk, előttünk 10000 tűzszerzési évvel sajnos ott tart, hogy a korcs és nyomorék születések nagy száma és közlekedési balesetek következményei miatt az új nemzedék születését szabályoz­ni­uk kellett. A három Égi-birodalombeli papnő gondosan kezelt szaporító anyaggal a már meglévő állatállományt akarja Égi módszerekkel nemesíteni. Sikila egy pergő idő alatt  előadta, hogy a Nílus, Ráten és tigris folyóvölgyi beavatottak hozzájárulnak, hogy az állatállományukat és terményeiket, a Kaltes-asszony Birodalmában bevált módszerekkel a Földünkön nemesítsék. Utoljára Tenisur elmondta, hogy a három kaltesi papnő olyan gondosan kezelt és hűtött emberi szaporító anyagot is hozott magával, amellyel egy-két folyóközi, Nazarka szerepet vállaló papnőt megtermékenyít, s így a születési rendellenességeket megszüntethetik. Nyomban a pergős szünetben tanácskozás kezdődött erről, de csupán 3 karnaki, 1 ráteni, 3 maja és 1 indusi papnő jelentkezett.

Sikila étkezés után összehívta a női társaságot és izgatott légkörben folytak a megbeszélések. A 24 Hun Törzsszövetségi asszonyok többségükben kijelentették, hogy a természet rendje szerint a nőnemű világ örömmel várja a megtermékenyítést. Milyen boldogság még az állatvilágban is, amikor egy-egy csikó vagy borjú futkos az anyja körül. Ezt a természetes módszert nem szabad senkitől se megtagadni.

Ménes utódai közül azonban három karnaki Nazarka a megalázottságukban, hogy bátyjaik és atyjuk a vagyonfelhalmozás miatt őket papnői szolgálatra kényszerítették, titoktartás reményében vállalták az Égi tudósok által javasolt mesterséges megtermékenyítést. Ugyanilyen gondolatok miatt Del, Éld és Ré papnők mellett az Úr-városi An, a maja Vuh, Azt és Tis és az indusi Har is csatlakoztak és vállalták a 15. nap műveletét. Ugyanis a Kaltes-asszony birodalombeli tudósok szerint a havi vérzést követő, törvénybe iktatott három napos pihenők után minden nő 14 napig Égiáldás leánygyermeket, míg a 15. nap után Égiáldás fiúgyermeket adott. A Ménes-birodalombeli fejedelmi papnőknél nem volt semmi baj, mert Karnak főpapja csak olyan papnőket engedett el, akik a háromnapos pihenőt már letöltötték. Mivel ezen fejedelmi lányok a huszadik vízáradásos Ibos-napi születésnapjukat már megünnepelték, saját elhatározásukból ajánlották fel magukat az Égi-tudományok kísérletéhez. Némi bosszúvágy is serkentette húszéves hiúságukat, mert sokan azt gondolták, hogy tőlük mát életrevaló fiú-gyermekek nem születhetnek.

Szokatlan érzelmek dúltak a különböző fajtájú és tudású emberekben. Ez a kaltesi látogatás felkavarta az emberek érzelmeit, volt miről beszélgetni útközben. Így érkeztek Ménes birodalmi fővárosba, ahol az előző napi lovasok a későbbi vendégek szállásait biztosították. Mivel itt semmi tudományos papi intézmény nem működött, mindenki a pusztaszeri lovasverseny bűvöletében állott.