A Nemes Nyolcrétű Ösvény az alábbi részekből tevődik össze, melyek nem sorrendben egymás után következő lépések, hanem párhuzamosan, egyszerre fejlesztendők ki:

1.   Helyes nézet

A létezés alapvető igazságainak, a valóságnak, különösen pedig a Négy Nemes Igazságnak a helyes meglátása.
Ennek elérésére szolgál a Buddha Dhamma (a Buddha Valóság, azaz a buddhista tanítások) tanulmányozása.

2.   Helyes szándék

Elkötelezettség az etikai és mentális fejlődés mellett, különös tekintettel a szándék három területére:
- Lemondás: lemondani az érzéki örömökről, a hírnévről, a dicséretekről és a személyes haszonról; nem engedelmeskedni a vágyakozás kényszerítő erejének.
- Jóakarat: mások boldogságát baráti szeretettel kívánni; nem engedelmeskedni a rosszakarat kényszerítő erejének.
- Nem-ártás: másokkal együtt érezni; nem engedelmeskedni az ártó szándék kényszerítő erejének.

3.   Helyes beszéd

Tartózkodás az igaztalan beszédtől, a gyalázkodó beszédtől, a durva beszédtől és az üres fecsegéstől.

4.   Helyes cselekvés

Tartózkodás az érző lények ellen elkövetett öléstől, és a lopástól.

5.   Helyes megélhetés

Olyan megélhetés választása, amely törvényes, békés, becsületes, és mások számára nem jár ártalommal vagy szenvedéssel. A Buddha öt olyan megélhetést említ meg, amelyek kárt okoznak másnak, és ezért kerülendők: kereskedés fegyverekkel, kereskedés élőlényekkel (ide értve a vágóállatok nevelését, a rabszolga-eladást és a prostitúciót), húsgyártás és mészárlás, kereskedés mérgekkel, valamint kereskedés a tudatot befolyásoló szerekkel.

6.   Helyes erőfeszítés

Aktív törekvés annak érdekében, hogy az elmében kiküszöböljük az egészségtelen állapotokat (melyek gyökere a mohóság, az utálat és a megtévesztettség), és megteremtsük az egészséges állapotokat.

A helyes erőfeszítés négy formája:
- A be nem következett egészségtelen állapotok megelőzése.
- A bekövetkezett egészségtelen állapotok megszüntetése.
- A be nem következett egészséges állapotok előidézése.
- A bekövetkezett egészséges állapotok fenntartása és tökéletesítése.

A megelőzendő vagy megszüntetendő szennyeződések (elmebeli egészségtelen állapotok) esetében rendszerint az úgynevezett "öt akadály" kiküszöbölése a cél. Ez öt olyan jelenség az elmében, mely gátolja a haladást a szabaduláshoz vezető úton. Az öt akadály a következő:
- Érzéki vágy: szűkebb értelemben véve a kellemes látványokhoz, hangokhoz, szagokhoz, ízekhez és tapintásérzéshez való ragaszkodás; tágabb értelemben véve bármilyen örömérzéshez, a hírnévhez, a dicséretekhez és a személyes haszonhoz való ragaszkodás, illetve az azok iránti igény.
- Rossz szándék: az ellenérzés bármely formája emberekkel szemben, vagy magunkkal szemben, illetve tárgyakkal vagy helyzetekkel szemben.
- Tompaság és tunyaság: az elme nehézkes állapota, melyet a koncentráltság és a mentális cselekvőképesség alacsony szintje jellemez.
- Nyugtalanság és aggódás: izgatott, nyughatatlan lelkiállapot, vagy a múltbeli hibák miatti félelem a jövőbeli következményektől.
- Kétely: krónikus döntésképtelenség, bizonytalanság, amely miatt folytonosan kételkedik valaki, és ez hátráltatja az ösvényen való haladásban.

7.   Helyes éberség

A test tudatossá tételének, valamint elme különböző jelenségei tudatossá tételének - lehetőleg minél koncentráltabb és minél hosszabb időn át tartó - gyakorlása. Ez az éberség négy alapzatának tudatosítását jelenti.
(E négy alapzatról a honlapon belül részletesebben olvashatsz a "Bevezetés a meditációba" című részben.)

8.   Helyes koncentráció

Az összpontosítás művelése, az elme egypontú figyelemrögzítése által. Az egypontú (vagy egytárgyú) koncentráció tárgya lehet pl. a lélegzet, a mások és önmagunk iránti baráti szeretet, vagy a Buddha által megadott negyven meditációs tárgy közül bármelyik. A negyven meditációs tárgy a következő:
- Tíz alapjellemző: ez a négy alapelemet (föld, víz, tűz, levegő), négy színt (kék, sárga, piros, fehér), valamint a "fény" és a "tér" jellemzőket foglalja magában.
- Tíz nem-vonzó tárgy: tetemek a bomlás különböző stádiumaiban.
- Tíz emlékezés: emlékezés három elkötelezettségre (a Buddha, a Tanítás és a Közösség iránt), emlékezés az erkölcsiségre, az adakozásra és a bennünk lévő isten-szerű tulajdonságok lehetőségére, továbbá a halál tudatosítása, a test nem-vonzó természetének szemlélése, a lélegzet tudatosítása, végül pedig emlékezés a lelki békére (ez egy, a Nirvánáról elmélkedő meditációs forma).
- Négy magasztos állapot: baráti szeretet (feltételhez nem kötött szeretet, amely azonban nem ragaszkodás), együttérzés (de nem sajnálat), részvevő öröm (más sikere felett érzett, színleléstől mentes öröm), felülemelkedett egykedvűség (mentális stabilitás, amely azonban nem érdektelenség).
- Négy anyagtalan állapot: a végtelen tér alapja, a végtelen tudat alapja, a semmi-ség alapja, és a "sem érzékelés, sem nem-érzékelés" alapja.
- Egy érzékelés: az étel visszataszító mivoltának érzékelése.
- Egy elemzés: a test szemlélése a négy alapelem szerint - föld (szilárdság), víz (folyadékok, kötés), tűz (hőmérséklet), és levegő (gázok, üres tér).

A fenti negyven meditációs tárgy közül kísérletezéssel, vagy tanítónk útmutatása alapján választhatjuk ki a legalkalmasabbat.

Végül néhány fontos instrukció az Ösvénnyel kapcsolatban:

- A haladás első feltételeként az etika ("szila") alá tartozó részek szolgálnak (tehát: helyes beszéd, helyes cselekvés és helyes megélhetés). Amíg az etikai részeket nem műveljük, nehéz vagy lehetetlen lesz a többi részt művelnünk.
- A haladás második feltétele a koncentráció ("szamádi") alá tartozó részekből áll (tehát: helyes erőfeszítés, helyes éberség és helyes koncentráció). Amíg a koncentrációs részeket nem műveljük, nehéz vagy lehetetlen lesz a fennmaradó részeket művelnünk.
- A haladás harmadik stádiuma a bölcsesség ("pánnja") kifejlesztése, ennek alkotóeleme a két fennmaradó rész (helyes nézet és helyes szándék).

//