A Föld - Hold eredete részben bemutatásra került a két égitest kialakulásának sumer magyarázata, mely ékírásos formában ránk maradt különböző eposzok, istenségek naplói, elbeszélései formájában.

Ezek az elbeszélések teljesen egybecsengenek a csillagászati számításokkal, melyek az 1800-as évektől már ki tudták mutatni, hogy kell legyen valami, egy hatalmas bolygó, mely a Naprendszerben észlelt szabálytalanságokat generálja.
Érdekes jelenség, hogy a sumer és akkád agyagtáblákon szerepel a teljes naprendszer képe, a távolabbi bolygókkal együtt, melyeket csak az utóbbi kétszáz évben fedeztek fel. Ugyanakkor nagyon sok agyagtáblán szerepel maga a 12. bolygó is.
Tudni kell, hogy a sumerok a napot és a holdat is bolygónak tekintették és az égitesteket a
Naprendszerbe, kintről befele számozták, hiszen ők így jöttek be a Naprendszerbe, és nem úgy, ahogy mi, a naptól kezdődően.
Miután a sumer agyagtáblák, pecséthengerek hihetetlen mérnöki precizitással készültek, minden vonalnak, körnek és annak a képen elfoglalt helye, megvan a maga precíz jelentése, kizárt, hogy bármit is csak úgy odarajzoltak volna, azaz ha az égbolton a 12. bolygót ábrázolták, akkor biztosan látták is azt, ugyanúgy ahogy rengeteg ábrázoláson röpködő
rakéták láthatók, melyek a maiakhoz hasonló kinézetűek. Tehát az is természetes volt számukra, hogy az égbolton rakéták repülnek.

Hol van a 12. bolygó?

A számítások szerint a bolygó egy ellipszis alakú pályán kering, melynek egyik fókuszpontja a Nap, a másik valahol igen messze található. Ez a bolygó a Naprendszer kialakulása után,
még annak fiatal korában tévedt erre, és a tömegvonzás miatt bekerült a Naprendszer vonzásába. Az ütközések után, új pályára állt, gyakorlatilag mindig elhalad a nap körül, a Mars és a Jupiter pályája között.
Mivel tömege nagy, a tömegvonzása miatt mindig megbolygatja a Naprendszer egyensúlyát.
Földi hatása is van, a sumer leírások szerint földközeli állapota idején éghajlatváltozások, és egyéb természeti jelenségek tapasztalhatók.
A sumer leírások szerint 3.600 évente halad el a Nap körül, ezt igazolják a mai számítások is. Utolsó földközeli elhaladása időszámításunk előtt 200 körül volt.
A bibliai könyvek is leírják pályáját, így Ésaiás, Ámosz, és Jób könyvében pontosan meg van jelölve a földről történő észlelése elérkezik a Göncölszekérhez, az Orionhoz, a Fiastyúkhoz, s a déli csillagokhoz.

Élet a 12. bolygón?

A sumer ékírásos történelemkönyvek szerint a bolygó maga hőt termel, ezért tud a világmindenségben vándorolni, és nem szorul egy állandó nap jelenlétére. A leírások vízben bővelkedő bolygónak is nevezik.
A sumer leírások megemlítik, hogy az istenek erről a bolygóról jöttek a Földre, különböző erőforrásokat keresni, mert ottani létük kezdett veszélybe kerülni.
Megfigyelhető a sumer leírásokban, hogy a földre szállt űrhajósok hosszú életűek az emberi fajhoz képest. Tudósok és szakértők szerint ez a 12. bolygó ciklusával magyarázható, hiszen ott egy év, azaz amíg egy teljes kört tesz pályáján, az a földön 3.600 év. Így 10 év a 12. bolygón igazából 36.000 év a földön.

A leírások szerint a bolygó lakói nem voltak halhatatlanok, csupán hosszú életűek, hiszen közöttük is voltak fiatalok, idősebbek.
Komoly problémát okozott számukra a földi élet, hiszen más volt a gravitáció, a légkör is kicsit különbözött, ami a legnagyobb gond volt, a rövid földi évek, a gyakori éjszakák. Az agyagtáblák és eposzok alapján megállapítható, hogy hosszabb itt tartózkodás alkalmával el kezdtek gyorsabban öregedni. Ennek ellentételezésére kifejlesztettek egy készítményt. Ezt nevezték az emberek az élet vizének. A Gilgames

eposzban, Gilgames, a király fellázad a halandóság ellen, és követeli az istenektől az örök életet, azaz az élet vizét.

Űrrepülés a földre?

A régészeti leletek között találunk pontos leszállási térképet. Ennek a megfejtése már 1912-ben elkezdődött, akkor még csak apróbb lépésekben, hiszen az űrrepülés nem létezett.

Neves csillagászok, egy-egy apró, de akkor még meredeknek tűnő gondolattal segítették a megfejtést.
A sumer leírások között szerepel egy baleset leírása is, mikor a kisbolygó övezetben a Mars és Jupiter között, törmeléknek ütközött az űrhajó és 40 fős legénysége szörnyethalt. A hír hallatára a mindenki megkönnyezett.

Ahogy a dolgok összecsengenek

Ha végig gondoljuk, csak egy egységes egészben képzelhető el a magyarázat. Mert ha annak idején a 12. bolygó, illetve annak egyik holdja nem ütközik a Tiamat nevű bolygóval, amikor is az élet csírája a Földre került, a Föld elődjéről pedig a víz nem kerül a 12. bolygóra, valamint légkörük nem keveredik, akkor esélyük sincs a földre szálló úrhajósoknak, hogy mindenféle védőberendezés nélkül a földön éljenek, itt étkezzenek, vagy a földi emberekkel keveredjenek, házasodjanak, utódokat hozzanak létre. Ez csak akkor lehetséges, ha közösek a csírák, az eredet.
Ezek után az sem véletlen, hogy hasonló technikai fejlődésen menetek keresztül, mint mi manapság, az űrrepülők hasonló kinézetűek, hasonló elven működtek, stb.
Az összes eposz, elbeszélés, vagy akár a Biblia is igazából történelemkönyv. Valamilyen valós elbeszélésen alapul, aztán a hosszú idő alatt természetesen szépül, kiszíneződik, ezért ajánlott mindig az eredeti forráshoz visszamenni.
Ezt tette Sitchin is, mert ő mindent eredetiben olvas, nem elmisztifikált formában.
Mit higgyek és mit ne?

Mindenki a maga kulturális, vallási, műveltségi szűrőjén keresztül olvas, tanul, él. Nem kell mindenkit meggyőzni, de aki már elgondolkodik, az jól jár.

Sitchin könyvei több millió ember életszemléletét változtatták meg. Ráadásul minden esetben a technika, kutatás őt igazolja. Amit ő leír. az nem hit kérdése, hanem a tények megértése.

Természetesen aki erre nem hajlandó, az maradjon annál a kérdésnél, hogy hinni vagy nem hinni?