Mindenség Atyja, a Fény Ennoiája (eszméje), a magasságokban lakozó, felette a lenti (régióknak), a magasságokban lakozó Fény, az Igazság Hangja, a közvetlen Nousz, a megérinthetetlen Logosz, és a kimondhatatlan Hang, felfoghatatlan Atya!

Norea az, aki hozzájuk kiált. Ők meghallották (és) megkapták őt, az ő helyén mindörökre. Helyet adtak neki az Atya Nouszában (értelem), Adamaszban, valamint a Szentek hangjában, azért, hogy megpihenjen (Norea) a kimondhatatlan Epinoiában (gondolat, szándék), azért, hogy örökölje az első tudatot, melyet megkapott, és megpihenjen az isteni Társteremtőkben (Autogenes), és hogy létrehozza önmagát, miként ő is örökölte az élő Logoszt, és hogy csatlakozzon az Elpusztíthatatlanokhoz, és beszéljen a tudat Atyjával.

És elkezdett beszélni az Élet szavaival, és megmaradt a Fenséges Egy jelenlétében, birtokolván azt, amit megkapott a világ megszületése előtt. Birtokolja a Láthatatlan Egy nagyszerű tudatát, és dicsőíti Atyját, és azokban lakozik, akik […] a Pleromában (teljes isteni hatalom), és látja a Pleromát.

Lesznek napok, amikor figyelni fogja a Pleromát, és nem lesz hiányosságban, mivel meglesz neki a négy szent segítője, akik közbenjárnak az ő nevében a Mindenség Atyjánál. Adamasznál. Ő az, aki minden Ádámban benne van, birtokolván Norea gondolatát, aki beszél a két névvel kapcsolatban, melyek egyet hoznak létre.

Fordította: Aranyi László

forrás: http://aranylaci.freeweb.hu/nag-hammadi/43%20-%20norea.htm