Franciaországban, Saint-Rémy-de-Provence-ban látta meg a napvilágot 1503-ban a francia orvos, a pestisdoktor és csillagász-asztrológus. IX. Károly francia király udvari orvosa mégis látnokként szerzett magának máig tartó hírnevet A próféciák (vagy [A] Centúriák) szerzője.
Az anyai és apai ágon is kikeresztelkedett és katolikussá lett zsidó orvoscsalád leszármazottja az akkor érvényben lévő Julian-naptár szerint december 14-én, a ma használatos Gergely-naptár alapján viszont szenteste született meg. (A francia zsidók tömeges kikeresztelkedését egy 1501-es, XII. Lajos által kiadott rendeletkehez kötötték, amely kimondta, az a francia zsidó, aki három hónapon belül nem keresztelkedik ki, el kell hagyja az országot. Egyesek szerint Nostradamus családja már korábban vallást váltott, bár a hagyomány a család szerint Jákób és Lea egyik fia, Ikasszár leszármazottjának tartotta magát.) Nostradamus mindkét nagyapja orvos volt, apja, Jacques azonban a város közjegyzője lett. Renée de Saint-Rémytől született tizenhét gyermeke közül csak öten élték meg a felnőtt kort, a jós-orvoson kívül Bertrand, Jean, Hector és Antoine.
A katolikus nevelést kapott Nostradamus csillagász asztrológus érdeklődését Jeannak, anyai nagyapjának köszönhette. Az avignoni tanulóévei alatt mindig a szenvedélyéről beszélő Michelt "kis asztrológusnak" nevezték. A nagyapa hatására választhatta az orvosi pályát is, akkoriban Franciaország legjobbikának a montpilleri egyetem számított, itt lehetett elsajátítani a legalaposabb anatómiai ismereteket, mivel különleges előjogaként az intézmény hallgatói minden évben felboncolhatták egy kivégzett gyilkos holttestét. Bár 1552-ben Nostradamus megkapta a legalsóbb orvosi fokozatot, a licenciátus oklevelét, a magasabb doktori fokozat megszerzéséért szükséges tanulmányokat félbeszakította az 1520-as évek pestisjárványa.
 |
| Michel de Nostredame |
A betegséget akkoriban nem tudták gyógyítani, mivel nem ismerték sem okát, sem gyógymódját, ezért a pestisdoktor feladata az volt, hogy erősítse a beteg szervezetét és azt a hitet, hogy le tudja győzni a kórt; illetve tanácsadással szolgált a helyi vezetőknek, hogyan tudnák megfékezni a járványt. Különös öltözékben jártak, a ruhaing alsó részét olajokba és gyógyporokba áztatták, cipőjük bokáig ért, kesztyűt viseltek és csuklyás szattyánbőr kámzsát és széles karimájú kalapot hordtak. A madár csőréhez hasonlító álarcba szintén fertőtlenítő hatású(nak gondolt) balzsamokat és növényeket helyeztek, a szemnyílás elő üveget. Az öltözék szinte hermetikusan elzárta az orvosokat a külvilágtól. Nostradamus a betegségtől leginkább sújtott városokban – Narbone-ban, Carcasson-ban, Toulouse-ban és Bordeaux-ban – gyógyított, kisvártatva "csodadoktorként" kezdték szólítani. A járvány lecsendesülést követően 1529. október 23-án Montpillerben megszerezte a doktori címet is. Ebben a városban dolgozott orvos-professzorként, de nemsokára tovább költözött. Úgy tartják, irigykedő kollégái miatt nem volt maradása, és a járvány során szerzett tapasztalatait sem engedték az oktatás részévé tenni. Bordeaux-ba, később Toulouse- ba költözött, majd a két város között fekvő Agenban telepedett le, ahol barátságot kötött
Jules Caesar Scaliger orvos–történész–filozófussal. A mai napig ismeretlen Nostradamus feleségének kiléte, e házasságából két gyermeke született. Egy ismeretlen betegség (mások szerint a pestis), amelyet az orvos nem tudott meggyógyítani, Nostradamus egész családját elvitte.
Jóstehetség1536–1544 között bejárta Olaszországot, sokak szerint ekkor vált tudójává sok jövendőmondó tudománynak és ismert meg tiltott könyveket. Nem tudni, hogy legenda-e vagy hamisítvány az, hogy Nostradamus Itáliában egy szerzetessel találkozott. Az orvos letérdelt előtte és őszentségének szólította – akit negyvenöt év múlva V. Szixtusz néven pápává választottak. Olasz vándorlását a Marseille kikötővárosában kitört újabb, az egész országot fenyegető pestisjárvány szakította félbe. Nostradamus először Marseille-ben, majd Aix-ben segítette a járvány elleni küzdelmet, mely egészen az 1540-es évek közepéig elhúzódott. 1547-ben feleségül vette Anne Ponsart Gemelle-t, egy gazdag özvegyet, akitől hat gyermeke született: Caesar, André, Charles, Madelaine, Anne és Diana. Családjával Salonban telepedett le, ahol harminc évig praktizált orvosként, olasz útján kitanult kozmetikusként is dolgozott, továbbá jóslással foglalkozott (egyes források szerint egy idegrendszeri betegségnek köszönhetően látta a jövőt). 1554-ben szegődött hozzá Jean-Aymes Chavigny teológia–filozófiadoktor, aki asszisztense, tanítványa és barátja, későbbi életrajzírója lett. Nostradamus nagyon intenzív munkát folytatott, 1557-ben jelent meg Galenust kommentáló könyve, négy évvel később a pestisjárványok során tapasztaltakat írja meg (Traité des fardemens), a gyógymódok hiábavalóságát, melyet több nyelvre is lefordítottak. (Más források szerint 1552-ben fejezte be, két kiadása volt: Lyon, 1555 és Antwerpen, 1557.) Csillagászként kalendáriumszerkesztésben vett részt, a kozmetikus orvost messzi földről keresték fel. Hamar híre ment jóstehetségének is. Mivel a járványok idején felismerte a köztisztaság fontosságát, jelentős összeggel támogatta Adam Crappone mérnök városcsatornázási terveit.
Az asztrológiai és asztronómiai számításai mellett gyakran emberekről és eseményekről szóló látomásai voltak, amelyeket – mint az Istentől eredő, jövőről szóló híradásokat – lejegyzett. Így ír fiának, Caesarnak szóló levelében: 2A próféták a halhatatlan Isten és a jó angyalok által a jövendölés szellemét kapják. Ezáltal látnak ők nagyon távoli dolgokat, és tudnak jövőbeni eseményeket előrelátni. A nagyhatalmú Isten nélkül semmi nem tud teljesülni. (...) Mi, akik emberek vagyunk, természetes tudással, tehetséggel és ügyességgel a teremtő Isten elrejtett titkaiból felismerni semmit sem tudunk, ťmert nem a mi dolgunk, hogy tudjuk az időket ...Ť és így tovább. Hasonlóképp, mint most, lesznek a jövőben is egyes személyek, kiknek a teremtő Isten képszerű látomásokkal a jövő titkait fel akarja fedni. A múltban is így volt ..."
Csillagászati ismeretei révén törekedett jóslatai időpontját is meghatározni, továbbá helyszínüket és jelentésüket. Bár biztos volt abban, hogy víziói valós eseményeket jeleznek, dátumukat jószerével nem tudta meghatározni. Látomásait rímekbe szedte, A próféciák (La propheties) 1555-ben jelentek meg Lyonban. A jóslatokat akkoriban a katolikus egyház nem nézte jó szemmel, szerencséjére Nostradamus 1556-ban meghívást kapott II. Henrik francia király udvarába. A művészet és kultúra iránt rajongó Medici Katalin – ő honosította meg Franciaországban az illatszereket – rokonszenvesnek találta, és a királyi pár jóslatot kérő óhaja is teljesült. Bár az elhangzottak nem feltétlenül jelentettek jót, hiszen Nostradamus– Michele Suriano, a velencei dózse követe szerint – azt mondta "Katalin három fiát is királyként fogja látni" (a három királyfi valóban rövid életű volt és kevés ideig uralkodtak), az orvos-jós mégis pártfogókra lelt II. Henrik és felesége személyében. A legtekintélyesebb védelmezőkre lassanként rá is szorult, mivel jó ideje támadták eretnekség vádjával, és a beteljesült próféciák ezt csak erősítették.
Egyre több jósköltemény
A jövendölések megfejtésében nagy segítséget nyújtanak Caesar fiához és II. Henrikhez írt levelei, melyekben a versekhez vezető és a könyv szerkesztésében alkalmazott munkamódszeréől ír – bár maga úgy tartotta, szavait a "képzett emberek" a homályosság ellenére is meg fogják érteni. "Ha az ember leírja, hogy királyságok, pártok, vallások milyen ellentétes változásokon fognak átmenni, és a jelenlegiekkel szemben éppen az ellenkezőre fordulnak; ha én ismertetni próbálom azt, ami a jövőben lesz, akkor a királyságok, a pártok, a vallás és hit emberei ezt összeegyeztethetetlennek találják saját elképzeléseikkel, úgyhogy kárhoztatni fogják azt…" – írja levelében fiának.
 |
| Nostradamus csillagászati ismeretei révén törekedett jóslatai időpontját is meghatározni. |
Az egyre bővülő kiadásokban négy-hatsoros versek szerepelnek, amelyeket Nostradamus százas csoportokra, centúriákra osztott (innen ered könyve másik elnevezése is); az első két vers róla szól. A második, 1557-es megjelenés az első kiadáshoz képest háromszáz új verssel gazdagodott, 1558-ra még ugyanennyi született, melyeket az ajánlással együtt elküldött II. Henriknek, de csak 1568-ban jelentek meg, poszthumusz, a rokonság és Chavigny szerkesztésében.
Mikor valóra vált "a Próféciák első beteljesült jóslata" (I. fejezet 35. vers), hiszen 1559-ben II. Henrik meghalt, Nostradamus országosan ismertté vált, és 1564-ben Katalin személyes látogatást tett a saloni házban. Bár már ez is hatalmas kitüntetés volt, a család ezen felül háromszáz aranyat kapott, Nostradamus pedig udvari tanácsosi és királyi orvosi kinevezést. A jós-orvos életében több más látomása is valóra vált.
Halála előtt két héttel végrendelkezett az ízületi bántalmaktól és köszvénytől szenvedő Nostradamus, akihez már messze földről zarándokoltak tudósok, tanácsot kérők és kíváncsiak. 1566. július 1-én vagy 2-án hunyt el a franciaországi Salonban, az éjszaka tőle búcsúzó Chavigny-nek azt mondta, már nem találja életben hajnalban. Saját halála körülményeit már egy évvel korábban/korábbra megírta. A salomi ferences templomban temették el, álló helyzetben, a francia forradalomban azonban a templomot feldúlták és a csontokat szétszórták (úgy tartják, amikor kiemelték a sírból, nyakában egy medált találtak, amelyen kihantolásának dátuma szerepelt). A lakosság kérésére az összegyűjtött maradványokat a Szent Lőrinc-templomban helyezték örök nyugalomra, a forradalmat követően a hatóságok által felrakott sírfeliratot az eredetire, az özvegy által készítettre cserélték. Más források szerint sírját többször is megpróbálták feltörni, a medált a harmadik kísérletnél találták meg, 1700-ban.
Valóban megjövendőlte?Nostradamus kritikusai szerint a homályosan megfogalmazott jóslatok sokféle történelmi eseményekre vonatkoztathatóak, számtalan értelmezése látott napvilágot, mindamellett megítélése szélsőséges. Jacques Halbronn szerint a mű politikai motivációk hatására született utólagos hamisítványok, többen mégis hitelt adnak a jóslatoknak. Sokan valóban prófétaként tekintenek Nostradamusra, és bár az értelmezések eltérnek, általában megegyeznek abban, hogy egyes jóslatok a francia forradalomra, Napóleon és Hitler fellépésére vonatkoznak, mások a két világháborút vetítik előre, valamint előrejelzései voltak a hirosimai és nagaszaki atomtámadásra, illetve Louis Pasteur munkásságára.
Napóleon fellépésére vonatkozó Nostradamus-jóslat: "Egy császár születik Itália közelében Aki a császárságnak sok pénzébe fog kerülni, Azt fogják mondani, hogy bárkivel társul, Inkább hasonlít mészároshoz, mint fejedelemhez."
Ezen felül a holdraszállásra, Diana hercegnő halálára és a Challenger katasztrófára. Úgy vélik, Olaszország megalakulását jövendölte meg e szavakkal: "Akkor a római nép kezd felegyenesedni, és a sötét árnyakat elűzi. (...) Velence ezután nagy erőben, hatalomban szárnyait oly magasra emeli, hogy alig különbözik a régi Róma hatalmi erőfeszítéseitől", a három 20. századi szélsőjobboldali diktatúrát pedig így: "Három vidék a legkülönbözőbb párttal bír. Tudniillik ezek a rómaiak, Németország és Spanyolország. Ők különböző pártokat képeznek főleg katonai formában, kivéve az 50. és 52. szélességi fokokat. Az egész emberiség olyan vallásokhoz fog fordulni, melyek Európa hitétől messze elrugaszkodtak. (...) Olyan nagy lesz a hatalmuk, amit szövetségekkel, győzelmes háborús szerzeményekkel teremtenek. "Nostradamus, élete végén, egy magyar főembertől – egyesek szerint Zrínyi Miklóstól – megbízást kapott magyarországi (pannóniai) próféciák készítésére. A jóslatban leírtakat némelyek szerint nem Zrínyiről, hanem Petőfi Sándorról szólnak:
"Alacsony sorból jött ifjú legény,
kinek Isten nem sok évet enged,
de senki sem tesz túl a szellemén,
legnagyobb poéta lesz, kit Pannónia termett.
Vándorol sokat, és gyorsan él,
egész világra szól minden sora,
csontjait őrzi délen csatatér,
nyugvóhelyét nem lelik soha."
Majdnem egy teljes centúriát szentelt hazánknak, köztük tartják számon a IX. centúria 90. versét. Ez arra utal az értelmezők szerint, amikor Hitler és Gömbös Gyula megállapodást kötöttek: "A nagy Germánia egy kapitánya // Jön színlelt segítségül, // A királynak királyoktól segítség Pannóniában, // Hogy annak lázadása nagy vérontássá legyen".
Mit gondolunk azóta?Olvashatunk Nostradamus által megjövendölt találmányokról szóló értelmezéseket – léghajó, kerékpár és autó, gőzmozdony, telefon, tank, mozi és repülő – és nagy eseményeket, mint a Holdra szállás, a vasfüggöny, az 1956-os magyar forradalom vagy Ceauşescu kivégzése. Jellemző azonban, hogy jóslatai alapvetően pesszimista hangvételűek, egy kisebb embercsoport, sok véráldozat árán történő túléléséről beszélnek csupán, mely (bizonyos értelmezések szerint) egy űrbázishoz, űrhajóhoz vagy földönkívüliekhez kapcsolódik.
Sokan a World Trade Center leomlását olvassák ki e sorok mögül: "A nagy víz másik oldalán // alászáll két nagy madár, // a királynő kinek keze tüzet tart, s trónja vízből emelkedik, // látja amint a két ördögi torony leomlik" – azaz a tengerentúlon, Amerikában a repülőgépek miatt omlik le az épület. A New York-i szabadságszobornak tényleg van koronája és Statin kis szigetén áll.
Egészen meglepő értelmezések és találgatások is keringenek Nostradamusról és a múlttal való kapcsolatáról (illetve a sumer könyvek olvasása révén a múltról szerzett ismereteiről és azok fényében, a ciklikusság elve alapján, a jövő "könnyed" megjósolhatóságáról). Előrevetített egy vélhetően 21. századi nagy háborút is a mohamedánok és európaiak között, amelyben egy eddig még meghatározatlan vallási szekta vagy ideológiai irányzat is szerepet kap: "A tengerpartokon egy invázió lesz, mellyel az előzőleg mohamedánok által bevett erődöt kellene megszabadítani. Nem minden támadás lesz hiábavaló. Az a helység, mely egykor Ábrahám lakóhelye volt, a jovialisták követői által lesz megrohanva." Egy jósverset Lee McCann 1942-ben úgy értelmezett, 1987. augusztus 21-én (mások szerint 2010 novemberében vagy 2017-ben) kitör a harmadik világháború:
Arab vezér, Mars, Nap, Vénusz az oroszlánban. Az egyház uralma a tengeren összeroskad, Perzsia táján közel jó egymillió készen Bizáncot, Egyiptomot kígyókkal (?) megtámadni.
Más fordítás szerint az utolsó két sor: Perzsia felé csaknem egymillióan [tartanak], Törökországot, Egyiptomot lerohanni a visszatérő Kígyó [akarata szerint?]
A 27. vers héthónapos háborúról szól. Egyes vallások vagy szentírások is beszélnek a világ végéről (amit Nostradamus a maja naptárakkal együtt 2012-re tesz) vagy a népességet igencsak megtizedelő Nagy Háborúról, de időpontjukat mind máskorra teszi. Pavel Globa orosz horoszkópkészítő idén márciusban a korábban 2017-re tett háborút – a válság kiújulása, két nagyhatalmú ország (vélhetően Nyugat-Európa és az USA), valamint egy titokzatos szűz és egy szívtelen zsarnok összecsapását – ez év novemberére jósolta Nostradamus alapján. Véleménye szerint nukleáris támadás következik be (idén novemberben) vagy vegyi fegyverekkel és gyilkos baktériumokkal harcol egymás ellen az emberiség.
Úgy tartják, a rejtjelezés oka a művek "radikális stílusának" következménye, ezzel próbálta enyhíteni a látnok a leírtak súlyát – más vélemények szerint az Inkvizíció miatt kellett ezt a formát választania (ennek ellenére a katolikus egyház 1781-ben betiltotta műveit). Több ellenmű is született, 1557-től folyamatosan, ahogy számos értelmezés is.
A nyolcvanas évektől jelentek meg a műveihez írt kommentek, 1983-ban személyes levelezése, és a jóslatok 1555-ben és 1557-ben készült eredeti változatai is. Ekkor derült fény arra, hogy számos, addig elfogadott életrajzi adata nem támasztható alá a korabeli dokumentumokkal és legtöbbjük mendemondából, szöveg-félreértelmezésből származik vagy egyszerűen kitalálmány. Vannak, akik megkérdőjelezik a hatsoros költemények valódiságát és csak a négysoros strófákat tulajdonítják Nostradamusnak. Roger Christian 1994-ben filmet forgatott Nostradamus életéről, Tchéky Karyo főszereplésével.
Az ezer jósversről azt tartják, hogy 3797-ig (mások szerint 2900-ig) jövendölnek, a világvégéig, de Nostradamus nem időrendbe szerkesztette őket. Éppen ezért nem vonhatóak kétségbe még be nem teljesedett látomásai – hiszen ennek alapján még bekövetkezhetnek. Chavigny harminc évig dolgozott csak háromszázötven versszakon, míg magyarázatokkal látta el.
Mit gondol Ön?
Az, hogy ki mit tart Nostradamus jóslatairól, és ezek igazságáról, egyéni vélemény. Mi most az Önökére vagyunk kíváncsiak. (A cikk megírásához az interneten is bóklászva jutottam forrásokhoz.)
Kommentáld!