Apokrif-iratok

Őseink hite!

14 éve | [Törölt felhasználó] | 0 hozzászólás

Őseink hite!

Táltos köszöntéssel szólítom az olvasókat: Áldás!
Először is kezdjük egy ősi teremtésmondával:

Egy csak ős-örök egünk,
Ős-szellem ős-testben,
Ős-test ős-szellemben.
Osztatlanul örök nyugalom,
Osztódottan töméntelen erő.

Sohasem nyugvó, folyvást változó,
ISTENEK bölcsője,
Szellemek vasöntő kohója,
Tenger szellem,
Tenger anyag,
Tengernyi teremtés,
Mindent magában rejtő ŐS-IGE,
Idők kezdetét megelőzően,
Vajúdását váró terhes asszony, -
Homlokán holddal ékes
UKKÓ FÖLD-ISTEN anyánkban,
Tüzek őrében, BOLDOGASSZONYUNK-ban,
Naporcájú GÖNÜZ, ÉG-ISTEN atyánkban,
Szellem-nősténnyé, szellem-hímmé, testesült.
Legeslegelső hajnal hasadása volt az,
A NAGY KERÉK meglódítása,
Minden idők kezdete,
A legelső moccanás.

Ős-Ég hasadásból eszmélődött
YOTENGRIT egy örök ősünk
Hím részét nőstény ősrostjából alakítván,
Széltét, hosszat, mélységet, magasságot,
Létet, nem-létet, sötétséget, világosságot,
Nyugalmat, nyughatatlanságot, különválasztván,
Nőstény teremtő ISTENNÉ,
Hím teremtő ISTENNÉ szellemtestesült.
Naporcájú GÖNÜZ ÉG-ISTEN atyánk,
Homlokán ékes holddal ékes,
UKKÓ FÖLDISTEN anyánk,
Együtt YOTENGRIT, ős-örök EGÜNK,
Mozdulatlan nyugalomban.
Külön-külön együtt teremtő ISTENEK,
Soha nem csituló mozgásban, mint örvénybe csavarodó
Két nagy VÍZÁRADAT,
MINT FORGÓ SZÉLBE FORGÓ,
Két zabolátlan szélvihar,

(részlet Máté Imre: Yotengrit -Jámbor Jánostól való teremtés monda Barbacsi változata)
(Rábaközi Tátosok szellemi hagyatéka)

8-9 ezer évvel ezelőtt az Eurázsiai pusztában élő népeknek egy gyökérről eredő hitrendszer kötötte össze. Az ember elképzeléseit, vágyait, amit az életben magának szeretett volna
(halhatatlanság, legyőzhetetlenség, egészség, örökélet, siker, természetfeletti erő birtoklása)
Ezt mind az Istenek jelképezték. Ez a hit mely élesen megkülönbözteti az égi világot az emberek földi világától. Ebben a világban az ember szorosan rá volt utalva embertársára, így kialakult egy szoros közösségi élet.
Itt mindenki mindenkitől függött, s mindenkinek meg volt a helye és dolga a társadalmi rendszerezésen belül. A törzsfők, fejedelmek vezettek, az asszonyok gyereket neveltek, háztáji munkát végeztek, és ami a leg fontosabb a család nyugalmát és irányítását felügyelték, persze ezt mind úgy, hogy a férj azt higgye ő, viseli a süveget. A puszta népei híresek voltak bátorságukról, harci teljesítményükről.
De mi is tette az embert ilyen elszánttá és kitartóvá? A hit. Rögtön az elején elemezzük a szót. A hit: amit leg belül mélyen hiszek. Vallás: amit kifele mutatok, megvallom a világnak, az embereknek, amit mélyen magamban hiszek. De, ki vagy mi volt a híd Isten és ember között? A táltos (régiesen: tátos) gyógyító, jós, tanácsadó, hagyományt őrző, tanító, egyfajta iduk (szent) ember. Aki erre a hivatásra született, valamilyen rendellenességgel jött e világra az biz a tátos volt. Lovas kultúrájú népek három részre tagolt világnézete
- égi világ
- földi világ
- földalatti világ
A három világ szoros kapcsolatban van egymással melyet egy hatalmas képzeletbeli fa kötött (köt) össze (világfa, életfa, tetejetlen fa).
- égi világ: ahol a teremtő Ten él. Ten, vagy Tengri ez hun nyelven annyit jelent, mint végtelen ég, a mindenség (mai szóval Isten). Tengri szavunkat Kr.e. a második században jegyezték fel kínai krónikások.
- földi világ: emberek, állatok, növények lakhelye. Eleink úgy tartották, mindennek van szelleme (lelke), növénynek, állatnak, embernek, köveknek, víznek, tűznek stb.... Fontosnak tartották fenntartani a harmóniát természetben pl.: ha kivágsz egy fát, ültess helyette.
Ma is ezt kellene szem előtt tartani!
- földalatti világ (alvilág): Ez nem a szó rossz érelmében van csak az alattunk lévő világot, jelképezi melynek kígyók, békák, bogarak, csúszó-mászók, sárkányok éltek. Az ősvallásban a kígyóknak, sárkányoknak nem volt negatív jelentésük, mint a keresztény felfogásban.
Kígyó a föld tavaszi újjászületését, és magát az újjászületés lehetőségét jelképezte.
Sárkány a földalatti világ tátos képességét és hatalmas erejét jelképezte.
Térjünk vissza a világfára.
Ennek a képzeletbeli fának "hét, vagy kilenc ága" van. Ezt a fát csak tátos, javas, regüs, garabonciás látta. De kik is voltak ezek az emberek? Ők nem szokványos módon születtek, különös ismertető jelekkel áldotta meg az ŐsTen. Különleges tulajdonságok erők birtokában voltak.
A világfa kilenc ága: jobb és bal fele a világosság és a sötétség örök körforgása.
A világ állandó körforgásban van, folytonosan örvénylik váltakozik, mint: éjszaka-nappal, világosság-sötétség, élet-halál, esős idő-száraz idő, évszakok, stb.....
Az ősi hit jelképes értelmezése szerint a világfa kilenc ágán égi birodalmak helyezkednek el.
A világfa jelképes felépítése a magyar ősvallásban:

Jobb oldal legfelső ága:
-9- a nap, a fény birodalma
-8- napot jelképező mitikus tátos állat-ősök sólyom, sas, farkas, szarvas, ló, oroszlán, párduc, bika.
-7- napot jelképező mitikus férfi: Ős-atya.
-6- Dicső fejedelmeink vezéreink szellemei "lélekmadarai".
-5- Megszületendő fejedelmek, vezérek, fő tátosok szellemei.
-4- Dicső vitézeink szellemei.
-3- Megszületendő vitézek szellemei.
-2- Nép férfi őseinek szellemei" lélekmadarai".
-1- Megszületendő férfiak szellemei.

Baloldal legfelső ága:
-9- Hold birodalma.
-8- Holdat jelképező mitikus tátos állatok.
-7- Holdat jelképező mitikus nő: Ős-anya.
-6- Fejedelemasszonyaink, női fő tátosaink szellemei "lélekmadarai".
-5- Megszületendő fejedelemasszonyaink, női fő tátosaink szellemei.
-4- Hírneves asszonyaink szellemei, lélekmadarai.
-3- Megszületendő hírneves asszonyaink szellemei.
-2- Nép női őseinek szellemei, lélekmadarai.
-1- Megszületendő nők szellemei.

A világfa negyedik szintjétől az élet-halál-újjászületés állandó körforgásának szintjei helyezkednek el.
Ezt az úgy nevezett világfát mássza meg a tátos mikor útra, kél az égiekhez esetleges kérdéseire, hogy választ kapjon tőlük. Egy képzeletbeli irányított égi utazás más szóval: révülés. Érdemes a szót elemezni mielőtt nekilátnánk megmagyarázni az értelmét. Révülés. Szótő rév, gondoljunk csak a révészekre, ők voltak, akik a folyó, vagy tó egyik partjáról átviszik a másikpartjára az embert. Egy átkelő, átsegítő állapot. Révület is ezt jelenti átkelni, átmenni egy másik világba. Ezt a révületet önmagában egyedül nehéz előidézni, kellenek segítők. Tátos segítői elsősorban a dob, doromb (földalatti utazás), tilinkó (égi utazás), különböző csörgő-zörgő hangszerek, de a pszihedélikus állapotot előidéző szerek is segítik ebben az utazásban.
A dob. A tátos egyik leg alapvetőbb segítője.
Már az elkészítése érdekes, mert nem elég az állatot elejteni és feldolgozni a bőrét, de különböző szakrális lépcsőket is be kell tartani. A dobkeret elkészítéséhez is ez szükséges, fa kiválasztása tulajdonság alapján, feldolgozása stb.
A dobot felruházzák különleges tulajdonságokkal, s gyakran hasonlítják valamiféle állathoz, ami a tátos segítő állata, ez lehet ló, szarvas, bika. A dob folytonosan ismétlődő rezgése és hangja, ami a tátosnál a révülést segíti.
Itt kell még megemlítenem a dob életre keltését, ugyanis a nedves, párás időben a dob bőre megereszkedik s a hő hatására, feszül.
Parázs fölé tartva feszül meg a dob bőre.
Az úgynevezett tátos dobot megetetik parázzsal, ez a párhuzam fellelhető a magyar népmesékben is. Maga a révült állapot eléréséhez nem elég csak a dob, a tátos személye kifinomult érzékeny világa is szükséges. A szertartások avatások során énekelt dalokat a tátos nem csak énekli de meg is éli. Tehát gyakran azt énekli, amit éppen tapasztal.
Az idő multával, és a keresztény világ terjeszkedésével az ősi hitvilágunk háttérbe szorult, de soha nem szűnt meg. Bizonyos részei beleépültek a kereszténységbe, de nagyon nagy része a népi hagyományokba. Ezeket ma is őrizzük ( karacsány, kerecseny-karácsony, húsvét-termékenység ünnepe, májusfaállítás, Gyertya Szentelő Boldogasszony-Tűz szentelő Boldogasszony).
Őrizzük meg ünnepeinket és az ezzel átitatott varázsát. Őrizzük meg nemzeti öntudatunkat,
hogy az ünnepeknek és a népünknek adjunk még a jövőben esélyt a hosszú és tartalmas életre!

forrás: Máté Imre: Yotengrit I-II
Cey-Bert Róbert Gyula: Hun-Magyar Ősvallás

Ahol véget ér az út...