Isten maga a Van, és a Van maga az Isten. Ilyen és ehhez hasonló nyelvészeti csodák ezrével, tízezrével vannak a magyar nyelvben. Ezeknek a csodáknak a feltárásán dolgozom. Alapkutatásokat folytatok, hogy közelebb kerüljek őseink gondolkodásához, világképéhez, mindennapjaihoz.
    A magyar nyelvet évezredek óta hamisítják, pusztítják, rontják. A magyar nyelv Isten szent nyelve, melyet Isten adott az embereknek, még a kezdetek idején. Ezért a magyarok Isten népe, akik az Isten szent nyelvét beszélik. Ez a nyelv Isten és az ember közötti szent összekötő kapocs, hiányában az ember csak értelem nélküli lény lenne. Ezt a nyelvet rontják Isten és az ember ellenségei.
    Ellenségeink nem tudnak mit kezdeni a szent magyar nyelvvel. Mivel ellenségeink nyelvei fiatalok, a magyar nyelvből eredőek, fel sem képesek fogni, hogy amit támadnak, az önmaguk, illetve ősanyáik, ősapáink társadalma, nyelve, kultúrája. Amit nem ismer az ember, attól fél, és amitől fél, azt el akarja pusztítani.

   Az emberi élet köre nagyon fontos volt őseink világképében. Ez az életkör számtalan szót visel magán, amiből jól meghatározhatjuk mibenlétét. Felül van az Isten és a csillagok, amelyek a születendő gyerekek lelkei. Ezek a csillagok a Magok, amelyek Magasan vannak. Aztán egy Mag alászáll a földre, egy anyába és Mag-Szat, Magzat lesz belőle. A Szat/Szet a Kezdet neve is. A csillag megszületik, bejárja az élete útját, majd ehuny, vagyis Hun lesz belőle. Ez a Hun, aki szintén csillag, felmegy Istenhez, aki egy idő múltán ismét Maggá alakítja gyerekét, és új megszületésre leküldi a Földre. Ez a magyarok ősi életköre, nagyon elnagyolva.
    A Hun szó magyar nyelvű, értelme Csillag, változata a Huny és a Hon. Az árnybarátok mamisítják nyelvünket, és nem látom, hol vannak a magyar nyelvészek, magamon kívül. A Hun név ősi formája a Hu, ami ijesztgetés is lehet, továbbá a Hő szóflexió egyik tagja. Most illik a Hu szóflexió bemutatása: Hu, Hó, Ha (Havas), Hő, He (Napocska), mint Heves, Hé-Víz, Hi (Hideg), Hü (Hűs). Látjuk, hogy ez az ősi magyar szó a Hideg-Meleg, a Hőmérséklet köré szerveződött.
    A Hun szó Un alakban is gyakori, lásd Hungár – Ungár. Unug az ősi világ egyik legnagyobb magyar városa, nevét később Uruk, Erek, manapság Irak formában mondjuk. Uruk az Örök Város, amely fogalom később átszállt Rómára. Unug nevét Közösségként értelmezik a kutatók, de ez nem jó. Un-Ug helyesen Csillag-Nép városa.
    Egyiptomban Hun a neve a Szfinxnek, amely Magor valójában. A Kufu piramis csúcsa is Hun, valamint Alsó-Egyiptom neve is Hun. Ezt az angol nyelvű térképek pontosan ábrázolják. A Hun Csillag, tehát a Piramis tetején arany fényt vetett az arany bevonat. Alsó-Egyiptom neve viszont Hon. Egy arab szövegben Abu-Hul a Szfinx neve, ami Apu-Hul értelmű. Ugye, nem kell bemutatni az EHul, A-Hul, E-Hun, A-Hun magyar szavakat? A Hun tehát nem csak Csillag, hanem földi területnév is. Ez a szabály igen ősi eredetű. Minden, ami fent van, jelen van lent is, a földön. Ezernyi szó bizonyítja ezt a csodálatos ősi látásmódot. Az IHol, E-Hun a Hon nevei. A Szfinx arab Abu-Hul neve teljes bizonyítékot nyújt az Apa-Hun eredetre.
    Párta-Hunya jelentése a Hunok Ura értelmű. A Hunyor-féléknek gyönyörű, csillagalakú virága van, ezért adta a nép ezt a szép nevet, nem tudván, hogy az akadémikus urak le akarják tagadni a csillagokat is az égről. Vajda-Hunyad, Bánffy-Hunyad városaink és a Hunyadiak szintén a Hun nevet viselik. Megjegyzendő, hogy a Hunya is Csillag, no meg a Húg is.
    Égi-Pitomban Junnu városának jelentése Hunok, vagyis Csillagok, ami On alakban An, a Menny neve, görög pedig Helio-Polisz, vagyis Nap-Város.
    Ázsiában a Léna-medence emberei bizonyosan magyarok voltak, ők mintegy 40000 éve jelentek meg a térségben. Amerika első emberei tőlük eredhetnek a IV. évtízezredben, de a nagy bevándorlás Kr.e. 10500 körül történt. Magyar rokonságú népek Amerikában a penuték több törzse, a sziú – dakota – feketelábú csoport, az algonkinok, az irokézek és delavárok, a cseyenek, az apacsok és komancsok a navahokkal, a mayák és toltékok, az inkák (kecsuák) és aymarák, a tupi-gyarani törzscsoport, és bizonyára mások is. Az indián nyelvek kutatása magyar szempontból alig kezdődött meg, de közvetve a rokonság a magyarok ősi jelenlétét bizonyítja Ázsiában.
    A Hunok a Hanokkal sok évezredig harcoltak. A két nép egy tőről sarjadt, amit a kínaiak, vagyis Hanok is elismertek és ma is elismerik a testvérséget. A hanok aIV. évezredben még a Huang-hotól nyugatra éltek, ezután özönlik el a Kínai-alföldet. Az is fontos tény, hogy Kr.e. 4000 körül Erdély felöl nagy embertömegek zúdulnak Belső-Ázsiába, akik bizonyára magyarok voltak.
    A kínai nyelvben számtalan magyar szó van, ami nyelvrokonságot feltételez, vagy esetleg hosszú egymás mellett élést. A Hu.Ang-Ho nagy folyó neve három magyar elemből áll: a Hu a Hunmagyarok neve, az Ang a Mennyei, a Ho a magyar Jo változata, ami az A-Ja-Jo-Pa-Jo (Fő-Jó, Folyó) sorozat egyik tagja, mind Víz jelentéssel. A japán Ko – Víz is ide tartozik. A japán nyelv szókincsének 50 %-a magyar eredetű, a többi Szecsuán felé mutat, és talán az őslakó ajnuktól is kaptak szavakat. A koreai nyelvet is rokonítják a magyarral, de ehhez a témához nem tudok hozzászólni.
    Lao-Cse nagy kínai tudósnál a Hun jelentése Menny. Barabási László írja, hogy a mongoloknál a Hun Férfi értelmű. Lao-Cse jár közelebb az igazsághoz, mivel a Menny és a Csillag közel állnak egymáshoz.
    Néhány ősi szavunkat kénytelen vagyok bemutatni, bár sokaknak nem tetszik az ilyen bemutatás, gondolván arra, hogy saját anyanyelvét is újra kellene tanulnia, nem elég az idegen nyelvek tanulása. A Ház szócsoport a Ga-Ha-Had-Ház-Haza, Hat-Hát-Hász-Has, Káta-Kasz-Kas-Kács, Kád-Kaza, Gát-Gáza-Gács, és még sok rokon formából áll. Ezeket a formákat alkalmazni kell, nem azért léteznek, hogy csak úgy legyenek.
    A Na első jelentése Nő, és egy flexiós csoportot alkot, amelyek a Nu köré szerveződtek. Nu-No-Na-Ne/Né-Nü-Ni-Nő, mind Nő jelentésű. A Na jelentése még a Nagy, valamint a Kő és a Ház, bizonyára a Kő és a Ház a földanya fogalmából következik, lásd pl. Ki Ország, Kő, Ge, Kü, stb.
    A szikulok, tehát a székelyek Kr.e. 1200 körül Itália déli részére érkeztek. Nézzünk néhány nevet a területről. Anaesz-Szi-Na Ifjú-Nap-Háza, En-Na Isten-Háza, Et-Na a Tűzisten-Háza, de Karaton, a mai Croton Kar-Aton, vagyis Aton-Városa, és a hun égkirály, Karaton nem a török Kara – Fekete és magyar Ton – Don, Folyó, hanem Kar-Aton, vagyis Aton, a Napisten Karja jelentésű. Aki nem ismeri a magyar nyelvet, mint a hivatásos magyar nyelvészek, ezeket a jelentéseket képtelenek felfogni. Szibarisz a Szibarok-Helye, Pan-Ormus (Palermo) Pán Orma, Segesta Segesda, Tündarisz a Tündérek Helye, Szirakhusa vagy Szirák-Háza, vagy Szi-Ra-Káza – A Nap-Isten-Háza, Paestum – Pest-Um, Capua – Nagy-Kapu, stb. Ezek az ősi székely nevek teljesen magyar nyelvűek, és a névadók nyelve azonos a hunok nyelvével.
    Az északi hun főváros Úr-Ga jelentése az Úr-Háza. A sok ezer éves magyar nevet a mongol kommunisták rontották Ulan-Bátor formára, ami Bátor-Ulánust jelent. A nyelvészek rögtön közlik, hogy a Bátor török szó, mit nekik a Tro(ló) Bá, az U-Án mongol kifejezés a magyar Fia az Égnek formulából ered.