Piramisok Kínában

1945 óta ismerik az amerikaiak, de csak néhány évtized után ismerhette meg a világ a létezésüket

A történelmi Kína építészeti alkotásai közül jól ismert a Nagy Fal vagy a „Tiltott város”, de a kínai piramisok léte a nagy nyilvánosság és a történészek számára is egészen az 1990-es évek elejéig jórészt ismeretlen volt. Pedig Kínában mintegy 100 piramist tartanak nyilván, melyek csonka gúla alakú építmények. Ezek nagy része az „agyaghadseregről” is híres Xi'an város közelében található, mintegy 70 mérföldes körzetben.

  

Megismerésük története

Kínában már az ősidőkben is élt legenda a "fehér piramisról", mely méretben felül-múlja a világ valamennyi piramisát. Az első felvétel a II. világháború végén, 1945-ben készült az építményekről a Chin Ling Shan hegyektől 60 mérföldre északra Xi'an tartomány délkeleti részén. A felvételt egy James Gaussman nevű pilóta készítette. Ezt a felvételt hivatalosan az amerikai hadsereg csak 45 év elteltével, 1990-ben publikálta. A hidegháborús időszakban a terület Kína elzárt zónája lett, ahová idegeneknek bejutni szinte lehetetlen volt. Újabb értesüléseket a piramisok létezéséről 1967-ben Robert Charroux szolgálatott a nyugati világnak ( Masters of the World). Az első nyugati utazó, aki eljutott a lezárt övezetbe, egy német író, Hartwig Hausdorf volt, aki számos felvételt készített róluk, majd megjelent saját műve, a Die Weisse Pyramide (A fehér piramis) 1994-ben előbb németül, majd lefordították angol nyelvre is, The Chinese Roswell (A kínai Roswell) címmel 1998-ban. Hausdorf könyvének megjelenését követően számos honlapra felkerültek a képek a kínai piramisokról, azonban egzakt régészeti információk mind a mai napig nem állnak rendelkezésünkre.



Hausdorf egyik forrása Bruce Cathie Híd a végtelenbe (Bridge to Infinity, 1983) című könyve volt, melyben Cathie leírja Gaussman felfedezésének történetét. Eszerint, Gaussman a II. világháború idején repüléseket végzett India és Kína felett, amikor egyszer műszaki hiba miatt alacsonyabb repülési magasságba kellett ereszkednie. Később egy hírszerző tisztnek így mondta el a vele történteket: „Megdöntöttem a gépet, hogy elkerüljek egy hegyet, és egy síkság fölé értem. Közvetlenül alattam egy hatalmas fehér piramist pillantottam meg. Amit láttam, olyan volt mint valami álom. A piramis csillogóan fehér volt, mintha fémből, vagy valamilyen kőből lett volna. Mindegyik oldala tiszta fehér volt. A legkülönösebb a teteje volt, ami hatalmas drágakőre vagy kristályra hasonlított. Nem tudtunk leszállni, noha szerettünk volna. Mellbevágó élmény volt.”



Nem tudjuk, hogyan került Cathie birtokába Gaussman beszámolója, és azóta is számos könyv és honlap idézi a történetet. Steve Marshall egyik cikkében (The White Pyramid, Fortean Times, 2002 December) lehetségesnek tartja, hogy Gaussman csak újramesélte azokat az élményeket, melyek Maurice Sheahan ezredest, a TransWorldAirline távol-keleti igazgatóját érték. Sheahan cikke a fehér piramisról 1947 március 28-án jelent meg a The New York Times-ban, „U. S. Flier Reports Huge Chinese Pyramid in Isolated Mountains Southwest of Hsian” címmel. Leírja, hogy a kínai piramis, amit látott, „eltörpül” az egyiptomi piramis mellett, és magasságát 1000 lábra, alapélének hosszát 1500 lábra becsüli, ami valóban nagyobb, mint a gizehi Kheopsz-gúla, mely 450 láb magas. Sheahan elmondja, hogy a piramis egy megközelíthetetlen völgyben fekszik a Qin Ling hegyek lábánál, 40 mérföldre délkeletre Xi'an (Hsian, Sian) városától. Közelében van egy kisebb piramis, és a völgy vége felé kisebb temetkeződombok, melyek láthatóak a Longhai-i vonatról. Mindazonáltal Sheahan a cikkében nem írja le, hogy a piramis fehér lenne, sem azt, hogy kristályszerű lenne a teteje. Fénykép nem jelent meg a cikkben, csak később volt látható egyetlen fotó a New York Sunday News 1947. március 30-i számában a kínai fehér piramisról. Sheahan egy völgybe helyezi a piramist, míg a fotó egy nyílt síkságot mutat. Az is ellentmondásos, hogy Sheahan „tökéletes gúla formáról” beszélt, a fenti képen viszont a piramis élei erősen lepusztultak.




Földrajzi elhelyezkedésük

A fő régészeti terület, ahol méretében a Gizai nagy piramissal vetekedő építmény is található, a Qin Chuan Síkságon fekszik, közép Kínában. Továbbiak találhatóak a Qin Lin völgyben, Qin Ling Shan hegységben, 100 km-re délkeletre Xi'an-tól, Moa Lingnál, közel Xianyanghoz, 50 km-re keletre Xi'an-tól, a Wei Ho folyónál, Xi'an-tól északra Stensi Shandong (kőpiramisok), és Taibai Shan hegységben, a Qin Ling hegység legmagasabb részén. A kínai piramismező koordinátái: N 34° 20′ 17″, E 108° 34′ 11″

  A történelmi Kínát olyan dolgokból ismerjük, mint a Nagy Fal és uralkodói dinasztiái vagy a remek kínai áruk. A kínai piramisokról nem sokan hallottak, pedig Kínában sok piramis is található, számuk meghaladja a 100-at. Legtöbbjük Xi’an városától 70 mérföldes körzetben található. Ez a térség teljesen ismeretlen számunkra, bár ez változhat, ha Kína nyitottabban áll hozzá.

  A kínai piramisról készült első fotó 1945-ben készült, a II. Világháború végén. Ez a Nagy Fehér Piramis, a Qin Ling Shan hegyekben áll, kb 60 mérföldre délkeletre Xi'an városától. A fényképet 45 éven keresztül a Amerikai Hadsereg őrizte, mielőtt a nyilvánosság tudomására jutott.

  A legnagyobb áttörés akkor következett, amikor Hartwig Hausdorf, német író és kiadónak lehetősége volt bejutnia néhány tiltott területre. Ekkor talált meg és fotózott le sok piramist. Aztán Hartwig Hausdorf megírta kínai útjának tapasztalatait és a beszámolót a piramisokról.

   Ahogy azt a fotókon lehet látni, a piramisok Kínában épp olyan hatalmasak, mint bármely más piramis, melyek Egyiptomban, Mexicoban vagy a világ más pontján láthatóak. 
   Ezek a képek, és mások, melyek időről időre előkerülnek, lehetővé teszik a kutatók számára, hogy az ősi világ képének darabjaiból összerakják a múltat.

A főpiramis területe a Qin Chuan alföldön van, Kína középső részén.

Qin Lin Völgy
Qin Ling Shan hegység - 100km-re délnyugatra Xi'an-tól
Moa Ling - Xianyang városka közelében, 50km-re nyugatra Xi'an-tól
Wei Ho folyó – északra Xi'an-tól (Kínai Birodalom)
Stensi
Shandong - Kő Piramis
Taibai Shan hegység - 10,000 láb magasan, a Qin Ling hegység legmagasabb pontján

   Vajon a piramisok a kínai uralkodók síremlékeként épültek, vagy csak másolatai voltak a már létező nagy Fehér Piramisnak? "Az első császár" c. televíziós dokumentumfilmben a piramisokról úgy nyilatkoztak, hogy azok kínai császárok síremlékei voltak. Hartwig Hausdorf elmélete szerint földön kívüliek kapcsolatára utal, melyet könyvében, a ’Kínai Roswell’-ben fejt ki.

  Az ősi szövegek szerint, melyet az agyag hadsereg melletti földhalomban találtak, úgy számolnak be róla, mint a kínai császár pihenő helye. Úgy feltételezik, hogy tartalmazza a kínai birodalom modelljét, folyékony higanyból folyókkal, a tetőn pedig az eget ábrázolták csillagokkal és konstellációkkal. A szöveg beszámol a létező agyaghadseregről is. Ez a leírás pedig korrektnek bizonyult, ennek tekintetében feltételezhetjük, hogy a szöveg többi része is igaz.

   Eddig még senki sem ásta ki ezt a sírt, de a próbálkozások mérgező anyagok jelenlétét mutatták, ezért erre bármiféle kísérlet nagyon veszélyes lenne.

Egy nagy kérdés marad: Minden piramis olyan mint ez, vagy ez a kivétel? Ezek azok a kérdések, melyeket nem lehet megválaszolni addíg míg egy alapos feltárás el nem kezdődik.  

http://www.earthquest.co.uk/articales/theory.html

A z 1998 második felében kezdődött kutatás során az internet segítségével kerestünk információkat az ősi világról. Találtunk egy honlapot, mely új információkkal szolgált a kínai piramisokról. Az oldal közölt egy cikket

Hartwig Hausdorf –tól, ’A földön kívüliek hagyatéka’ The Exterritorial Legacy címmel. Ez a cikk az ő elképzeléseit tartalmazza a piramisok keletkezéséről. Az oldal sok fényképet közöl, melyeket Hartwig Hausdorf készített, amikor eljutott olyan helyekre, ahová Kínában korlátozzák az odautazók számát. Ez az egyik fő oka annak, hogy a világon nem tudnak ezekről a piramisokról. A piramisok egy 100 km-es körzetben állnak Xi'an városa körül, mely város az agyagharcosoktól kapta hírnevét. Ez a hadsereg egy másik piramis dombját őrizte, mely feltehetően az első kínai császár, Chin sírhelye volt. Kínának ezen részében több mint 100 piramis található.

M ivel Kínában nem volt lehetséges kutatást végezni a helyszínen, sem a többi piramisnál, nem maradt más választásunk, azzal a kevés anyaggal dolgoztunk, ami a rendelkezésünkre állt. Az egyik fénykép több piramist mutat, melyek sorba rendezettnek tűnnek. Ez a fénykép tűnt a legalkalmasabbnak a vizsgálatra. Számítógépes technológiát alkalmazva, először kinagyítottuk és felerősítettük a képet, aztán kinyomtattuk két A3 lapra. Ez alapján tudtunk tovább dolgozni a piramisok körülbelüli elhelyezkedésén.


   Szükség volt a sarkalatos irányvonalra, hogy viszonylagosan megállapítsuk a piramisok fekvését. Mivel nem állt rendelkezésünkre több információ, ez elég nagy gondot okozott. A megoldás a fotó kinagyításában rejlett. Nagyjából megbecsültük a magasságát, ennek következtében a helyzetét a Naphoz, a fákról vetett árnyékok hosszúsága alapján (kb. 32 fok). Aztán ezeket az adatokat, hivatkozásokat bevittük egy számítógépes programba, és úgy tippeltük, hogy a fénykép délután 14.30-kor készült, a nap délnyugatra volt. Ezek után azt következtettük, hogy a négy központi piramis a Kelet-nyugati tengelyben fekszik.


A ztán a Graham Hancock's féle ötlet, a "Heavens Mirror" (Mennyei tükör), és a "Keeper Of Genesis" (Eredet örzői) c könyvekben, és Robert G. Bauval Orion - Giza elképzelése a "The Orion Mystery" (Az Orion misztérium) frissítette fel a memóriánkat. Csillagtérképeket kezdtünk tanulmányozni, figyelve a legmeghatározóbb konstellációkat. Nem volt nehéz rájönni, hogy az a feltételezésünk, hogy a piramisok állásának helyzete megegyezik az Ikrek csillagképpel, hozzáadva a szomszédos Orion csillagkép Betelgeuse nevű csillagát is. A fotó alapján úgy tűnt, mintha azt egy másik piramis tetejéről készítették volna. Amennyiben ezt is hozzászámítjuk az eddigi feltételezéseinkhez, megkapjuk a Taurus (Bika) csillagkép legfényesebb csillagát, az Aldebarant.


    ezen információk birtokában számítógépen modelleztük a csillagos eget, hogy megvizsgáljuk az égbolt eme részét az időben visszafelé menve, különösen kiemelve egy időpontot, i.e. 10 500-at. Graham Hancock feltevései alapján ez az időpont fontossággal bír a múlt felderítésében. Megállapítottuk, hogy ebben az időpontban az Ikrek csillagképben kelt fel a nap a tavaszi napéjegyenlőség idején. A piramisok helyzetével tehát megegyezett az égbolt, ekkor a napfelkelte idején.


  Mindezt egy számítógép segítségével és néhány technikai rajzzal értük el.   Ezt úgy kellene kezelni, mint jelen teóriát. Egyetlen útja, hogy megerősítsük feltevéseinket, a terület professzionális feltárása. Azért tettük közzé, hogy mások véleményét is megkapjuk róla, melyekkel esetleg Graham Hancock elméletét is összekomponáljuk.



    Az új információk és fényképek birtokában vált lehetővé, hogy megtaláljuk a második kapcsolódást Graham Hancock és Robert G. Bauval munkájával a kínai Piramisokhoz.

Talán Ön látta már a kínai piramisokról készült két fotó másolatát a világhálón, ha még nem, úgy legyen nagyon körültekintő. Miközben nézzük a képeket, úgy tűnik ez nem az a terület, ahol Hartwig Hausdorf készítette a fotóit. Mi csak megbecsülni tudtuk a piramisok igazi méretét, bár volt néhány benyomásunk a körülöttük elterülő mezőgazdasági terület láttán.


   Most vessünk egy közelebbi pillantást a másodikra, mely az első képnél közelebb hozza, és jól látható, hogy néhány piramis nagyobb a többinél. Több dolgot vehetünk észre ebből a képből. Az első, hogy van két nagy piramis, melyek külön állnak a többitől. Másodszor: a legtöbb kisebb piramist egy egyenes vonal mentén rendezték el. Harmadszorra: lehet, hogy nem olyan nyilvánvaló, de fontos lehet, hogy megérthessük belőle a piramisok elhelyezkedését. A négy legnagyobb piramis egy alap mintát rajzol ki a földön, és közülük három egyenes vonalban fekszik, a negyedik kicsit beugrik a többihez képest.

   Ha most a két két legnagyobbra koncentrálunk, és a vonaltól kicsit beugró harmadikra, ugyanezt a rajzolatot látjuk Gízában, Egyiptomban is, és Teotihuacanban, Mexicoban. (Robert Bauval és Graham Handcock szerint). A grafikus program segítségével össze lehet hasonlítani a három földi helyszínt és (Giza, Teotihuacan, Kíina) és az Orion csillagkép övcsillagainak elhelyezkedését. Ezzel egy további lépést tettünk meg, hogy a sok képből egy egységes szülessen, bár ez sokak számára meglepő lehet.


   A következő csillagtérképhez tudjuk viszonyítani a kínai piramisok földi elhelyezését. Nagyon sok oldalt találtunk, ahol hasonló következtetésekre jutottak. Ha ezeket Ön is olyan magával ragadónak tartja, mint mi, nem kell többet találgatnia, csak olvassa el ezen feltevések atyjainak oldalait: Robert G. Bauval és Graham Hancock

     Csak a képek alapján ezek az adatok nagyon hozzávetőlegesek. Az ókori egyiptomiak és kínaiak csak felnéztek az égre és fent látták az Orion csillagképet, így mi most láthatjuk milyen pontos volt az ókoriak munkája.

Ezek az elméletek megegyezést mutathatnak vagy nem, de felfedhetik régmúlt civilizációk rejtett tudását.