143/A. Arvisura, Csobánka, Galambka és Barcika rovása, ie. 3520-1680.

Agaba meghagyta az utódoknak, hogy az elsüllyedt földrészrol származó utódokat meg kell keresni. Tudták, hogy Ok nyugat felé 5 helyen is létesítettek településeket.

Legjobban a sumérok mentették meg a régi kultúrájukat. A kínaiak miatt azonban velük nem volt hajós öszeköttetés (a Sárga folyó alsóbb szakaszán kínaiak laktak). Ezért Agaba a lovas társadalom kifejlesztését ösztönözte.

Bihar a parszi szkítákkal, Gandás a sumérokkal teremtett öszeköttetést ( Agaba a Kárpát medencébe is küldött csoportokat, elsonek Kerkát).

A lovas kereskedok tudták, hogy a hikszoszok (egiptomiak) és a magas hegyek (Pamír) népei is ataisziak. A szellemileg legcsiszoltabb népcsoport a suméroké volt.

Kalandozásoknál a spontaenitást felváltotta a tudatosság, vagyis az éves (ie. 3520.-tól) majd a kétéves (ie. 2708.-tól) felderítés. Ezekrol az utakról sok új ismerettel tértek haza. (A sokéves, nagytávolságokra kiterjedo felderítés sem volt mellozve, csak ezekre ritkán került sor).

Ríga fosámán újrafogalmazta a vallásos hiedelmet, Ata Isis jóságot sugározó voltát és a Joli Tóremmel -földanya- kapcsolatosakat.

Ebben az osi hitvilágban helye volt az özönvizeknek (rossz cselekedetekért) és Noénak (Samasnát a Biblia nevezi Noénak) is. A Föld teremtése után jelent meg a gonosz és a bun.

Enlil fejleszti a tudást ( az uruki egyik szentélykörzetben is volt temploma), a szelek és a villámok ura, az embert segíti, a Hold lánya a felesége (Maya Holdpiramis!).

Idoszámítást vezettek be és kegyhelyeket építettek. (sumérban pl. sok istenhit volt).

A Hold kegyhelye félkör, a Napé teljes kör (még a Stone Henge is ilyen ... véletlenül?) volt.

Ríga lett fosámán elokészületeket tett a nyugati nagy kalandozásra Káspivár (Káspiros aranyasszony ) ötlete nyomán.

Szidonban (Szíria) Derbent káspi fosámán mordvin ácsokkal hajókat építtetett Isismerja kikötoben a kalandozóknak. Ekkor Szidon volt a törzsszövetség legnyugatibb pontja.

A lettek törzsébol Sambe vezetésével a lapp pásztorok északabbra települtek, a többiek a Szaján hegység mellett maradtak.

Uvacsán után a fosámán Ríga lett.

Az ie. 1680.-ban tartott nagytanácson -Ordoszban- még Uvacsán is résztvett.

Ebben az évben a Szahalinon nagy földrengés volt és elsüllyedt az erre élo ajnók földje.

Az óceánon sok volt a dél felé tartó jéghegy, a hajózást akadályozva.

A hajóépíto mordvinok 50 hajót készítettek el. Isismerjában ekkor -foleg- BASZKOK éltek.

Euzkádi baszk hajósvezér a számukra fizetett tizedek egyrészét elrejtette Gandás elol, ezért kivégezték.

Vizkája sámánjuk ezért panaszt emelt Gandás ellen Ordoszban. Erre Gandás megtámadta oket, a baszkok pedig az új hajókon elmenekültek. Késobb a baszkok egy nagy öböl (Vizkája) mellett telepedtek le.

Gandásék nem találták meg oket, késobb a lett hajósok találtak rájuk.

Arvisura vázlat (33.)

143/B. Arvisura, Dabsa rovása, ie. 1675.

Kaltes asszony szekerén, Barcika titkos arvisurája.

Kemi asszony -a medvék orzoje, anyja- egy vízbeesett bocsot úgy szárított meg, hogy felgyújtotta az erdot Ataiszon. MISKOLC akkor innen ellopta a tüzet, és a kegyhelyre vitte.

Így az Ataisz Kékleny hegységébol származó ércbol már vasat is tudtak olvasztani. Rézüst, vasüst, nyílhegyek, szögek stb. is készültek fémbol.

Az elobbi feljegyzésre Barcika talált rá Káspiváron, az ottlévo relikviák között.

Mint már szó volt róla, Joli Tóremé a Földünk, Kaltesé -a fiáról elnevezett- Szíriusz lett.

A két no egymás segítését fogadta meg. Kaltes a Földet is meg
látogatta akkor, amikor még víz borította. Megteremtette a szárazföldeket, majd az embert, az utóbbit a Szíriuszon is.

Az okosabb szíriuszi emberekbol a bolygónkra is hoztak a tudás és a bölcsesség megteremtésére, tanítására. (sok alkalommal)

Hárpia Tórem a Földhöz vágta a Holdat és az égi szekér megsérült. Anyahita ekkor érkezett (3 no és 5 férfi). Anyahita unokái már a földlakókkal is házasodtak.

(Anyahita az egyistenhitu, érdeknélküli szeretetvallás alapítója kisebb fiaival. Pontosabb érkezése idoben nem határolható be, talán 13500 évvel ezelott történt).

Amikor az Ataisz süllyedése már várható volt- a jelekbol- akkor
innen az Élet Templomát Sumerba mentették. Suruppak lett itt az írópapok városa. Anyahita arvisuráinak elhelyezése -ekkor- Suruppakban történt.

A 24 Hun Törzsszövetség megalapítása (ie. 4040.) az Ataisz elsüllyedése (ie. 5038. után a tengerpart és az ordoszi fennsík között életek a hunfajú népek).

Az elso sumér telepesek -az Ataiszról a fejedelem parancsára- 700 évvel a földrész elsüllyedése elott érkeztek.

A jégkor elején az emberek -állataikkal- menkültek a hideg elol (nem volt tuz sem!)- igen keserves nagy utat megtéve- Az Ataiszba (lehet, hogy a közelebbi Atlantisz "foglalt volt"?), amely egy mediterrán óriássziget volt. ( a jégkort megelozve jött létre a sziget az óceában).

A tengerpart és a sziget közötti hajóúton (kb. 5000 km) rengeteg ember elpusztult.

Egyiptomban Kaltes asszony fiát, Szíriuszt tartották istennek (Ibos-Nílus áradás). Kezdetben sok sumér is átköltözött Ménes (a nyugati világnak: Menész) birodalmába.

Az Ataisz süllyedése idején három töltetet (nukleáris bombát) hoztak a Szíriuszról.

Az elsot a nagysziget süllyedése idején egy ottmaradt öreg sámán robbantotta fel, a másodikat Kuszkó vitte el (O Peruba menekült, hajózott embereivel).

A harmadikat Buda hozta az Ataiszról Nippurba.

A tudós csillagászok megállapították, hogy a Föld tengelye 25920 év allatt ír le egy kört (kúpot) ezért 2160 évenként más csillagképben áll. (mai pontos mérések ezt 2144 évre módosítják), egy-egy csillagkép idejét "világhónapnak" nevezték el.

Ríga fosámán a Hétváron (Egyiptom) rendezett nagyszalára az unokáját, Barcikát küldte el.

Péh beavatott elmondta Barcikának az egyistenhit lényegét.

Amikor -a jégkor kezdeteként- a Hold éppen csak hozzáért a Földhöz, ez az Atlantisznál történt. Itt a tengerben még árok is keletkezett! (Talán a Kanári és a Maldív szigeteknél volt a helye). Az Atlantisz nyugati része azonnal elsüllyedt. Kuszkó hazájában (Peru) ekkor szintén földmozgások voltak, hegylánc keletkezett. Sötétség uralkodott és hatalmasan hullámzott a tenger.

A suruppaki bölcsek szerint a királyok az égbol kapják a hatalmukat. A Nippurban tárolt nukleáris gömböt Barcika Karnakba szállította. Karnak papkézo hely volt.
Az év hosszát 365 napban állapítoták meg, 7 évenként 1 napos hoszabbítással és 100 évenként további pontosítással (ie. 1700. körül).

Barcika hazafelé (ie. 1675.) már hallotta a szavárdok mondókájátis: szakadjon rád az ég!

Az égiek a pulikon kívül delfineket hoztak (kádakban) ide.

Baluki tanfejedelem szerint a tungúzok felrobbantottak egy nukleáris bombát (Budáét) az orosz hittérítok tunguzföldi kegyetlenkedései miatt (tunguszkai meteorit néven ismeri a világ ezt, az 1908.-ban történt eseményt).

Arvisura vázlat (34.)

144. Arvisura, Tuliás, Habos, Dongolka, Vizkája Dabsa rovása, ie. 2780-1685.

Az Atlantisz titka.

Tuliás, Ríga fosámán fia lett az elso ie. 1685.-ben az ordoszi sámánképzésen.

Tuliás jó hajós is volt.

Az Öregek Tanácsa úgy döntött, hogy Szidonnal (ma Szíria) fel kell venni a kapcsolatot a tengereken odahajózva, Úr városának érintésével. Az útra 48 hajó 2400 emberrel indult.

Tuliást jelölték az útra a hajósok vezetojének. Jelentkeznie kellett -az emberevok szigeteit kikerülve- Nippurban és a Híres kapuban (Egyiptom) is, Orsúrnál.

Az útvonal fobb állomásai: Ordosz-Tajvan (Kitaj)-Fanszúr (Fülöp szigetek)-Magadi (Madagaszkár)- Haboshon (Jemen)-Indus torkolat-Úr-Hétvár-Rabat (Atlantisz meglátogatása is)-Vizkája-Ríga.

Tajvanon kellett élelmet felvenniük és itt csatlakozott hozzájuk Péh beavatott is, akivel Nippurba kellett befutniuk a következo évben. Az Indus torkolatnál pedig Léh beavatottat kellett felvenniük.

Egy évig tartózkodtak Nippurban, ahol segítettek az öntözéses gazdálkodást folytató embereknek.

Amikor Szidonba érkeztek, tanácskozásra hívta az ebben a térségben élo beavatottakat ( Szidonból, Hétvárról, Árpádvárról, Hattusasból).

Egész útjukon viharos volt a tenger, de hajójuk nem süllyedt el. Ordosz egy lovascsapatot is mozgósított, mely a száraföldön –a lehetséges mértékig- követte a hajósok állomásait és jelentéseket is továbbított Ordoszba, vagy Tuliásnak. Habos megsértodött és lemaradt a Vörös tenger déli pontján (Jemen) embereivel.

Madagaszkáron pedig vetettek és arattak is gabonát a maguk élelmezésére. Rabat felé sikerült Atlantisz déli partjait megpillantani,de a viharban 2 hajójuk elsüllyedt (ie. 1676.).

A tizedik évben hajóztak be Rabatba, ahová Örsúr élelmet halmozott fel a számukra (Egyiptomból).

Innen az 5 db legjobb hajóval -a többit javították- körülhajózták az Atlantiszt, amely egyre süllyedt, a tengerszint is nagyon megemelkedett, földrengések is voltak a szigeten, szélei is töredeztek, süllyedtek a tengerbe. Lakosai pedig fokozatosan hagyták el a szigetet.

(Az Atlantisz maradványai a Kanári és a Madeira szigetek lehetnek)Az Atlantis Tuliás ittlétekor már kb. a réginek 1/3-a volt Rabati alatt a Dél-Atlantiszi népek éltek. A szoke északiakról tudták, hogy Ok a Vizkája felé özönlenek.

Az Atlantiszon a síkságon törpe népek, a hegység északi oldalán szokék, a délin barnák éltek.

Egymással harcban álltak, a legyozöttek agyvelejét kiszívták, húsát azonban nem ették meg.

A digó népek nagyon ragaszkodtak az Atlantiszhoz. A törpék asszonyuralomra berendezett ársadalomban éltek. A szigetlakók tisztában voltak azzal, hogy a szigetük lassan süllyed.

Tuliás eljutatta ATLANTISZ VÁZLATÁT Ordoszba és Hétvárosba.

A 11. évet a hajósok a Vizkája öbölben töltötték, ahol ellátták élelemmel Oket.

Innen futottak be a végpontra, Ríga fosámánhoz, a 12. évben.

Ríga -öregsége, betegsége okán- már hordszékben fogadta a fiát, Tuliást a kikötoben.

Egyiptomban ie. 2780.-ban elhatározták a fejedelmek, hogy egy világépületet (piramist) fognak építeni, Kufud irányításával. A világépület Örs úr idejében (ie. 2688.-2676.) épült fel, 12 év alatt. (Megjegyzés: Az ekkor élt Örsúr nem azonos a Tuliás idejében említettel).

Tura vezetésével a Turra hegységben 2,3 millió követ faragtak a peremeshez, itt 100 000 ember dolgozott.

Az építok vezetoje Hemium volt.

Ordosz egyeztette idoszámítását az egyiptomiakkal is. A százéves nagyszalákon állapították meg a csillagász-papok az idobelieltéréseket és ezt kiigazították.

Az ordoszi legfelsobb bíróság 24 emberbol állt ("huszonnégy bíró elébe állok")

Berény fosámán ie. 2600.-ban a Fekete tenger partján élo szakák nevét (pamír vagy parszi) szkítára változtatta. Származásuk szerint a sumérok is szaka-szkíta nép.

Az arabokat és a zsidókat sáska népeknek nevezi a könyv.

A Tigris és az Eufrátesz ie. 1760. körül még külön-külön ömlött az öbölbe. Eridu, Larsza, Ur, Uruk és Suruppak tengerparti települések voltak.

Lagos, Umma, Nippur és Susa tengerparti kikötok voltak. Kongó és Luanda a sumérok afrikai gyarmatai voltak.

Az ie. 1680. évi nagyszalán is felmerült a szuezi csatorna építése.

MEGJEGYZÉS: az Árpád vára kb az Eufrátesz és Alleppó között lehetett. Az Árpádok Észak-mezopotámiai származásúak.