Sokak szerint, ha a Vatikáni Könyvtár egész gyűjteménye napvilágra kerülne, át kellene írni a történelemkönyveket. Legutóbb 105 történelmi dokumentumot rendezett kötetbe egy belga kiadó. A pápai levéltár egyidős a pápasággal; a gyűjtemény később hatalmas könyvtárral bővült. A Titkos Levéltárat V. Pál pápa utasítására 1610-ben különítették el, és ekkor teljesen elzárták a külvilágtól. Nem véletlenül ekkor. Az inkvizíció sötét korszakát éltük: hétévi fogvatartás, kínvallatás után 1600 virágvasárnapján égette meg az egyház Giordano Brunót, aki a napközpontú világképet hirdette, s azt, hogy a Bibliát nem a csillagászati megállapításai, hanem az erkölcsi tanításai miatt kell és érdemes tanulmányozni. Bruno nyelvét a fennmaradt források szerint a kivégzése előtt kivágták, hogy eretnek szavait a máglyáról ne kiálthassa ki. Galileitől II. János Pál kért bocsánatot Galileo Galileit ugyancsak az inkvizíció elé citálta az egyház. Az akkor 69 éves tudós jól emlékezhetett még a kortársa, Giordano Bruno elleni eljárásra, amikor neki is meg kellett jelennie a Szentszék bírái előtt. Nem csoda, hogy az idős mester – Brunóval ellentétben – visszavonta tanait, miszerint a Föld forog a Nap körül. II. János Pál 1992-ben egyháza nevében utólag bocsánatot kért ugyan Galileitől, ám éppen a Titkos Irattárból előkerült levelekre hivatkozva néhány évvel ezelőtt Angelo Amato, a Hit Kongregációjának titkára kijelentette: hazugság és hamis legenda, hogy a katolikus egyház kényszerítette nézeteinek megváltoztatására a csillagászt. Egy 1633. április 22-én keltezett levélre hivatkozik, amiben az akkor hivatalban lévő VIII. Orbán pápa nyugtalanságát fejezi ki az eretnekséggel megvádolt Galilei megromlott egészségi állapota miatt. Amato összegzése szerint a tudós valójában a pokolra kerüléstől félt, tehát lelkiismereti okokból vonta vissza tanait. Edith Stein levele a pápának Hitlerről A Római Katolikus Egyház történetének talán legtöbbet vitatott időszaka az 1930-as évektől számított másfél évtized. Vajon kellő erélyességgel emelte-e fel szavát a fasizmus terjedése, a Német Birodalom módszerei ellen a pápa? Nagy és fontos kérdések, amelyeknek megválaszolásához közelebb kerültek a kutatók, amikor 2006-ban XVI. Benedek pápa hozzáférhetővé tette az 1939 februárjában elhunyt XI. Piusz pápaságára vonatkozó összes dokumentumot. Így kerülhetett elő például az a különleges levél, amelyet 1937-ben írt egy zsidó származású karmelita apáca, bizonyos Edith Stein. A dokumentum szerint a katolikus hitre áttért Benedikta nővér e szavakkal fordul XI. Piuszhoz: „Mindaz, ami nap mint nap történik Németországban, egy magát kereszténynek minősítő kormány tetteinek a következménye… Vajon a faji és az állami erőszak istenítése, amellyel a rádió naponta bombázza a társadalmat, nem tekinthető- e nyilvánvaló eretnekségnek?” A karmelita nővér levelére – ahogyan az későbbi feljegyzéseiből kiderül – mindössze pápai áldás érkezett. Edith Steint a nácik később Auschwitzba hurcolták, és 1942 augusztusában egy gázkamrában kivégezték. II. János Pál pápa 1999-ben Európa védőszentjévé nyilvánította. Dzsinkisz kán unokája fenyegetést küldött A bevezetőben említett, most megjelenő könyvben elsősorban olyan, eddig titkos leveleket szerkesztett egybe a kiadó, amelyek híres történelmi eseményekhez vagy személyekhez köthetők. Kuriózum az az eredetileg nyírfakéregre rótt levél, amelyben az ontariói ojibwe nép köszönetet mond a pápának, „az imádság nagy tanítójának, Jézus helytartójának”, amiért a helyi püspökben „az imádság kiváló őrzőjét” adta nekik. Ugyancsak érdekes az a levél, amelyben Abraham Lincoln elnök az amerikai polgárháború idején arra kéri IX. Pius pápát, hogy fogadja el az Egyesült Államok által jelölt személyt vatikáni követnek. A most napvilágra kerülő dokumentumok közül talán az az 1246-ban kelt levél a legbizarrabb, amelyben Güjük kán (Dzsinkisz kán unokája) azt javasolja IV. Incének, hogy valamennyi európai uralkodóval együtt zarándokoljanak el hozzá Mongóliába, „hódoljanak neki és ismerjék el őt uruknak”, ellenkező esetben ellenségnek kiáltja ki a római pápát. Az pedig már a mai üzleti morált idézi, hogy Michelangelo panaszlevélben kérte, a Vatikán ugyan fizesse már ki neki a Szent Péter-bazilika kupolájának freskóiért három hónapja esedékes honoráriumát. Hogy is szól a mondás: nincs új a nap alatt. Blikk - barikád.hu

forrás: http://alfahir.hu/node/44651