- Miért pont fát tisztelünk Karácsonykor? A fa ösztönösen tudja, mikor kell kivirágoznia, ősi bölcsességet hordoz, amelyre felnéztek a természeti népek. A növényi gondolkodásban az élet szentsége van, gondoljunk csak a szinte lehetetlen körülmények között is megélő fákra.

- Milyenek voltak igazából az "Ősemberek"? Tisztelték a természet, az élet (lélek) és a bölcsesség (értelem) hármasát. Ez évmilliókig nyúlik vissza, és ellentétben áll a ma sulykolt primitív ősemberképpel. Az igazi ősi ember hite többek között a napvallás volt. Ma inkább a természet iránti félelmét hangsúlyozzák az ősembernek, nem pedig azt, milyen egységben élt vele.

-Mit ünneplünk a Téli napfordulókor? A legősibb ünnepet. A nappalok hosszabbá válnak. A hunok ekkor ünnepelték törzseik együvé tartozását. (Ünnepelték a szkíták, a szibériai népek, az egyiptomiak, a babiloniak is többek között.)

- Mi az a világfa? Régen Tetejetlen faként ábrázolták, és ez a fa a kozmosz, a világegyetem végtelenségét fejezi ki. Tehát az emberek tudták, hogy végtelen az univerzum (aranykori gondolkodás). A fák, mint a többi növény, a fény felé törekszenek. A növények királya a fa. A világfa képzetéhez a zenélést is társítják (román népmesében a 12 ágú tölgyfa minden ága zenél), ld. a népmeséket ("mozog a föld az énekükre".) A testet elhagyó lélek a világfán utazik.

- Hol van a világ közepe? A néphit szerint mindig az a világmindenség közepe, ahol állsz, hiszen felfoghatatlanul nagy, végtelen a kozmikus tér.

- Hol van a világvége? Ahol ég és föld összeér, ott áll a világhegy/világoszlop. Ez köti össze az eget a Földdel, ez a Föld forgástengelye. Itt nő a világfa, amely magasabb a világoszlopnál, és folyamatosan nő, mindig is nőtt. A világhegy tetején van a sarkcsillag, és itt lakik a főisten.

- Ki a főisten? Meglepő módon a népmesék Tündér Ilonája, aki madártársaival él a világhegy csúcsán (hollók, galambok, pávák, hattyúk stb. képeit ruházták rájuk), és általában csak ő változik át szép leánnyá, a társai pedig elviszik éjjel a termést a fáról (aranyalmák). (Érdekesség: A Heléna név magyar megfelelője: Ilona. Szép Heléna trójai édesapjának a neve: Tündar, görögösen Tündareusz.)

- De most akkor ki a Boldogasszony? Ő a világmindenséget jelképezi; az elhalást és a megújulást. Az asszony karján ülő gyermek maga a Nap. Zaraoszter vallása előtt Mezopotámiában, Örményországban, Szkítiában: Ana, Anu, Anahit (méd mágusoktól származó elnevezés), Anahita istennőt tisztelték. Gyémánt korona van a fején, négy fehér ló húzza szekerét. A Napisten Szeplőtelen Szűz Anyja elnevezés is gyakori.

- Mi az a kacsalábon forgó palota? A Kis Göncöl. Régi neve ugyanis Tündérasszony palotája. A Sarkcsillagé: Boldogasszony matullája (motollája). (Matulla= a fonásnál használt madárlábhoz hasonló, háromlábú tengely). Csak ez a csillag kering egy adott sarokpontja körül. E csillagkép mellett ott van a Sárkány-csillagkép is!

- Mi az az aranyalma? A révülő (mese)hős lélekutazással feljut az égigérő fa tetejére, majd amikor visszatér testébe, egyre kisebbnek látja a csillagképet, a kacsalábon forgó palotát. A csillagok az aranyalmák rajta.

- Mi az a lélekutazás? A Tejút régi neve: Lelkek Útja. A Csaba-monda szerint is a lelkek otthona a csillagösvény. A hős kiszáradó testét elhagyja az utazás (révülés) erejéig, majd visszatér a testbe (lásd: Platón írásait. (A görögök a lelket a szíktákkal való találkozásig felesleges, járulékos elemnek gondolták (ld. Meuli, E.R. Dodds szerzők műveit).

A lélekutazás legismertebb módszerei: - álom, életveszély, szerelem, tánc, zene - a zene is "kozmikus járműként" üzemel, egy másik világba repíti az embert (szerintem ez a katarzis érzésével lehet összefüggésben). Földöntúli hatalmakkal kerülünk kapcsolatba.

- Egyedi-e Isten-szavunk? A szó előfordulása más nyelvekben: Perzsául: jisdan. Hettitául:Istanu.Hattiul: Estan. Chaldeusul: Esta. Avesztaiul: Ista, Görögül: Észtia. És így tovább.

KARÁCSONY A szerző felsorol rengeteg népi hőst , istenséget (indus, egyiptomi, indiai, óind, burját, örmény, balti, oszét stb.), akinek a neve K...R-rel kezdődik, ezzel keresve a választ Karácsony-szavunk eredetére. Arra jut, hogy a K...R mindegyikük nevében a Nappal hozható összefüggésbe (mint kör).

A vázlatot Grandpierre Attila: Karácsony című kötete alapján