TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
TISZTA SZÍVTUDAT
Yu
Világnak Világosságóceánja
a Tiszta Fényű Szeretet
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Apokrif-iratok vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Bármilyen furcsán hangzik is, a növényeknek érzéseik vannak. Megjegyzik, ki bántja, és ki gondozza őket, és reagálnak e személyek jelenlétére. Figyelem, cikkünket vegetáriánusoknak nem ajánljuk.
Néhány
ember pontosan meg tudja mondani, mikor vett az élete nem várt
fordulatot. Cleve Backsternek, Amerika első számú poligráfszakértőjének
életében ez a dátum 1966. február 2-a volt. Ezen a napon a New Yorkban
élő neves hazugságvizsgáló szakember megfenyegette vizsgálati alanyát
abból a célból, hogy választ csikarjon ki belőle. Backster alanya egy
növény volt. Eredetileg azért kapcsolta rá a műszert, hátha információt
szerezhet arról, meddig kell locsolnia, mikor telítődik vízzel.
A
választ jelző papíron azonban nem a várt eredmény rajzolódott ki, hanem
olyan, amilyet egy ember ad, amikor hazugságvizsgálóra kapcsolják.
A
poligráf tulajdonképpen a vizsgált személy finom elektromos változásait
észleli. Azon az elven alapul, hogy ha valakinek fenyegetik a pszichés
jóllétét, az pszichológiai választ csal elő belőle. Ezért a tudós
elkezdett azon gondolkodni, hogyan tudna egy növényt „fenyegetni".
Végül rátalált a megoldásra: a detektort rákötötte egy sárkányfára, s
elhatározta, hogy megperzseli a levelet, amelyre az elektródát kötötte.
Még hozzá sem ért a növényhez, gyufa sem volt nála. Csak a gondolat
született meg az agyában, amikor a készülék mutatója drámaian
kilengett. A növény tehát a szándékára reagált! Backster megdöbbent: te
jó isten, ez a növény olvas a gondolataimban és még reagál is rá!
Félnek a fenyegetéstől
Ugyanez
történt, ha egy leszakított levéldarabkára rögzítette a műszert. Ha
csak a növény közelébe ért azzal a szándékkal, hogy megégeti, a virág
„megőrült". Viszont ha közelített hozzá, de valójában nem volt
szándékában megperzselni a levelet, a növény nyugodt maradt. Egy másik
kísérletben olyan dologgal „fenyegette meg" a sárkányfa levelét, ami
nem jelentett valódi veszélyt (meleg kávéba mártotta a levelet.) Ekkor
olyan jel jelent meg a papíron, amilyet az ember akkor ad, ha álmos,
vagy unatkozik. Később huszonöt különböző fajtájú növénnyel és
gyümölccsel igazolódtak be ugyanezek a reakciók, sőt, azóta tojással és
baktériummal is hasonló eredményekre jutottak. Az is előfordult, hogy
Cleve Backster elutazott, és amikor indult vissza New Yorkba,
gondolatban „hazaszólt" a növényeinek. Tudatta velük, hogy úton van
hozzájuk. Amikor hazaért, azt tapasztalta, hogy a poligráf pont abban
az időben érzékelt a növényeknél kitérést, amikor gazdájuk kommunikált
velük a távolból.
Sokkot kapott a saláta
Azt
az esetet is csak a növények „lelkének" tényével lehet megmagyarázni,
amikor Backster egyik repülőútja során elektródákat kötött a
salátájára. Amikor a többi utas enni kezdte a felszolgált zöldségeket,
a növény korábbi „életjele" hirtelen megszűnt, mintha sokkot kapott
volna. Olyan reakciót adott, mint amikor egy ember traumatikus
állapotba kerül. Csak akkor tért magához az ájulásból, amikor a
stewardessek kezdték összegyűjteni a tálcákat, és a saláta számára
kiderült, hogy a veszély elmúlt. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy
a növények aggodalmat éreznek egymás, illetve más élőlények iránt.
Vadul reagáltak például arra a helyzetre, ha mellettük apró rákok
kerültek egy forró vizes lábasba. A Yale Egyetemen végzett hasonló
kísérletben a növények egy pók megölésére reagáltak ily módon.
Játssz Vivaldit a virágodnak
Egy
amerikai farmer, Dan Carlson továbbgondolta Backster kísérleteit, és
hasznosította a megélhetésében. Százszázalékos terménynövekedést tudott
elérni speciális módszerével: a leveleken át adagolt extra növényápolón
túl Bach- és Vivaldi-muzsikával „etette" a legkülönfélébb növényeket,
gyümölcsfákat, zöldségeket. Azokkal a muzsikákkal is jó eredményt ért
el, amelyek emlékeztetnek a madárcsicsergésre. Egy indiai botanikus, N.
Singh professzor az ötvenes évek óta vizsgálja a fák és virágok
különböző hangokra, zenékre és táncokra mutatott érzékenységét. A
kéthetes zenekúra után a tesztelt zöldek jóval fejlettebbek, mint a
kontrollként használt, hagyományosan nevelt élőlények.
A növények titkos élete
Cleve
Backster eredményei hatására egy Marcel Vogel nevű kémikus is vizsgálni
kezdte a növények reakcióit. Kísérletében két letépett falevelet
helyezett el külön szobákban. Az egyiket az éjjeliszekrényére tette, s
minden reggel kedves szavakkal üdvözölte, szinte követelte tőle, hogy
maradjon életben. A másik levéllel azonban nem törődött. Az
éjjeliszekrényén levő egy hónap múlva is élt, a száron a letépéstől
keletkezett „sebe" is teljesen begyógyult, a magára hagyott alany
viszont elszáradt. Vogel gyakran végzett olyan kísérleteket is, hogy
gyertyával megvilágított, homályos szobában rémtörténeteket olvasott
fel a virágoknak. Megdöbbent, amikor a műszerek kimutatták, hogy a
cserepesek ijedtséggel, rémülettel reagáltak a hallottakra. A kémikus
vizsgálatai nyomán arra a megállapításra jutott, hogy a növények között
vannak lustábbak és aktívabbak. Kedvük naponta és napszakonként
változik, akárcsak az embereknél. Sőt, talán szerelemre is
lobbanhatnak. Amikor egy nagyobb társasággal a szexről kezdtek
beszélgetni, a növényekre szerelt mutatók erősen kilengtek. Lehetséges,
hogy az erotikus csevej szexuális energiát szabadított fel és juttatott
a levegőbe, és ezáltal a környéken lévő virágokba? Néhány ősi népnél
mindenesetre még ma is bevett termékenységi rítus a frissen vetett
földön való szeretkezés, hogy ezzel is növekedésre késztessék a
növényeket.
A filodendron mint szemtanú?
Backster
másik kísérletében meghívott laboratóriumába egy férfit, aki nagy
gonddal nevelt filodendronját is magával vitte. A férfi egyes
kérdésekre – előzetes megbeszélés alapján – hamis válaszokat adott,
mire a növényhez kapcsolt poligráf mutatója kilengett. A filodendron
tehát jelezte, gazdája mikor hazudik. Másik alkalommal hat rendőr
húzott egy kalapból cédulákat, amelyek közül az egyiken az állt: a
szomszéd szobában lévő két növény közül az egyiket húzza ki és tapossa
össze. Az épen maradt példányra rákapcsolták az elektródákat, majd
sorban bementek a szobába a rendőrök. A növény bámulatos módon csak a
tettesnél jelzett. Ezt a kísérletet egy Lyall Watson nevű biológus is
megismételte. A szobába lépve arra kellett gondolnia a gyilkosnak, hogy
meg fogja ölni az egyik növényt. A cserepesek pontosan jeleztek.
Ha többet akarsz tudni a témáról: http://www.primaryperception.com
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!