1. ábra. A sumer sir "fény, Samas napisten" jel (Labat 71)
2. ábra. René Labat sir szócikkének eleje; az első két oszlopban a
sumer
, a többiben az akkád jelformák láthatók; jól érzékelhető, hogy a
székely "us" jel a legkorábbi sumer jelformával azonosítható - a
kásőbbi mezopotámiai jeleket az írástechnológia változása miatt
elforgatták
3. ábra. René Labat sir
szócikkének második fele Götz László ceruzával írt "fény szórás"
megjegyzésével; felette az utolsó akkád jelforma; ezt követi a sumer -
akkád hangalakok és jelentések sora
A jel képi tartalma
A jel a Tejút hasadékában
karácsonykor kelő napistent ábrázolja. Az egyik legfontosabb ősvallási
ünnep ez, amelytől kezdve hosszabbodnak a nappalok és rövidülnek az
éjszakák.
A hasadékban kelő napistent a középső, függőleges egyenes jelöli, amely azonos a
sumer
as
\"Egy\"
, valamint a székely "sz" (szár "úr") jellel.
A sumer sir jelentése
A jelentések közé tartozik a
testicule "here, heregolyó", a
lumiere "fény" és a
le dieu samas "Samas (nap)isten". E jelentések a fenti képi tartalommal összefüggenek.
Ma úgy érezhetjük, hogy a "here,
heregolyó" jelentés illetlen, de lagalábbis kakukktojás a "fény" és a
"napisten" jelentések mellett, régen azonban a szaporodásnak kiemelt
ősvallási jelentőséget tulajdonítottak és azt nagy értéknek
tekintették, amit joggal kötöttek az ősapának, a termékenység
forrásának tekintett istenhez. A hiedelmek szerint ugyanis mindannyian
a napisten leszármazottai vagyunk.
A sir szócsaládja
Götz Lászlónak a 3. ábrán olvasható, ceruzával írt megjegyzése arra utal, hogy a sumer
sir hangalakot a magyar
szór szóval vetette össze és elsősorban a fény szórásra gondolt.
Hozzátehetjük, hogy a sumer
sir és a magyar
szór egyaránt rokona a sumer
tar "paragrafus, törvény", az akkád
sar "király", a magyar
szár "növényi szár, király, úr" szavaknak. A Labat által első helyen említett "here" jelentés alapján a sumer
sir és a magyar
here hasonlósága sem véletlen, hanem a szavak genetikus kapcsolatának a jele.
Nyilvánvaló, hogy e sumer és magyar szavak egy közös ősből származnak, amelynek feltehetően
tar volt a hangalakja s istent, vagy dörgést jelenthetett (vö. magyar
Ter emtő, hettita
Tar kumuwa "uralkodó neve", obi-ugor
Tór em "isten neve", etruszk
Tar chon "honfoglaló hérosz neve", magyar
Tar ján "honfoglaló törzs neve" és
dörög!).
Az akkád
isku hangalaknak e szócsaládhoz nincs köze.
Ebből a különbözőségből arra
következtethetünk, hogy a sumer és a magyar nyelvet kőkori eredetű
rokonság fűzi egybe. Ezt a rokonságot nem a nyelvészetben ma általában
alkalmazott - bizonytalan elvi alapozású - rokonságfogalmak és
eljárások, hanem a szavak egyszerű hasonlósága támasztja alá. E
hasonlóságok a nyelvek monogenezise miatt akkor is az ősrokonságra
utalhatnak, ha a nyelvészet nem rendelkezik olyan módszerekkel,
amelyekkel ez a rokonság kimutatható.
A sumer sir jel párhuzamai más írásrendszerekben
4. ábra. A
székely rovásírás
"us" (ős) jele azért jelöli az ős szavunkat, mert a Tejút hasadékában kelő napisten az ősünk
5. ábra. A kínai "középső út"
jel (Karlgren 1007i); a kínai jel azért jelenti a középső utat, mert a
Tejút a világ forgástengelye és egyúttal a Földet az éggel összekötő
legfontosabb útvonal is
Szekeres István barátom kedvéért, aki
a kínai írás és a magyar jelek kapcsolatának kutatásával töltötte az
utóbbi évtizedeket s akinek otthonában külön Karlgren kötet áll a
rendelkezésére, ide másolom azt a rövid magyarázatot, amit Karlgren
erről az 1007-es jelről elsőként állít:
Az olvashatóság, valamint a
gyengébbek, a szőke nők és Szekeres István barátom kedvéért megismétlem
az angolul megadott jelentések némelyikét, kiegészítve őket a magyar
fordítással:
- middle "közbülső, közepe valaminek, középső",
- midway "félút",
- interior "belső, az ország belső része",
- observing the middle way "
megtartó középső út",
- heart "belső rész, szív".
Ezek közül a megtartó középső út a
legfontosabb. Ez ugyanis azt is jelzi, hogy ez a középső út azonos az
eget tartó világoszloppal. Egyébként a megtartó jelzőnek semmi értelme
nem lenne. Karlgren magyarázatából azt is megtudjuk, hogy ez az út az
ország (azaz a kínai szemlélet szerint a világ) közepén van - ahogyan
ez az ősvallási képzetekben megtalálható.
Szekeres István barátom hiába
tiltakozik kézzel lábbal Karlgrennel alátámasztott ősvallási
magyarázatom ellen és hiába hoz fel tücsköt-bogarat. Sajnos az ő
feloldása - miszerint ez a jel a sanjü jele lenne - nem több egy
tévedésnél (hiszen
sanjü szó nincs is a kínaiban - csupán a
tanhu téves olvasata volt egyes szerzőknél - a székely "us" jel pedig nem ennek a nem létező kínai szónak a ligatúrája).
6. ábra. Kaliforniai indián
sziklajel Diringer nyomán; a jelentését nem közli, de a párhuzamok
alapján ez sejthető; ez az indián jelváltozat segít korhoz kötni a
jelet, mert az indiánok ősei 40-30 ezer évvel ezelőtt mentek át
Szibériából Amerikába - ami azt is jelenti, hogy a székely írás elődjét
már ebben az időben ismerték és használták Szibériában
Varga Géza írástörténész
Kommentáld!