A keveredés a kevert energiájú világokra vonatkozik, amelyről Jézus már szólt. Kevert világok keletkeznek a Fény birodalmainak (a Lelki világok) és a Káosz (az anyagi világok) érintkezési felületeinél. A kevert energiák diszharmonikus összetevőket tartalmaznak, melyek állandó és gyors keletkezés-megsemmisülés ciklusaikkal minden létformát pusztulással fenyegetnek. Több fokozata létezik, a hibás programok világától egészen az elementális lényeket is megsemmisítő „tüzes” világokig. A „tüzes”jelző a folyamatos és gyors születés-megsemmisülés ciklusokra utal, melyben semmiféle tartós élet (főleg értelem) nem alakulhat ki. A Káosz, vagy sötét vizek, vagy ahogy a Puránák nevezik: a Garbhodaka-óceán, valójában a magasabb világok teremtéseinek hulladéka. Az erre telepített világsíkok, lények szerepe pedig baktériumok, gombák és férgek módjára ebből a hulladékból harmonikus fényt gyártani. E gyártás több folyamatból áll és az anyagi létsíkokon megnyilvnuló élet mind egy-egy fokozata ennek. A kevert energiájú világok tehát az élőlényeket éltető harmonikus fény- és anyagenergia és a diszharmonikus fény- és anyagenergia keveréke. Ugyanakkor e dolgozó lények fejlődnek is eközben és még a legalacsonyabb létformából is tudatburok majd később Lélek válhat.
A következő felsorlás minden teremtmény eredeti (elméleti) tudásának tételes ismertetése. Minden teremtett lény teremtésétől kezdve rendelkezik ezzel a tudással, mondhatni ez az alapprogram, vagy az örökítő DNS lánc a lényben. Bár nem emlékezik rá, de az élet azért van, hogy emlékeztesse rá és tapasztalattá írja át ezt az egyébként kis energiájú elméleti tudást. A Lelkeknek az anyagi világokban eltöltött életeik során ezt az elméleti tudást kell tapasztalati tudásra átírniuk. És persze ezekhez járulnak még a megfelelő misztériumok (léttisztító módszerek) is.