A Voynich-kézirat egy egyedülálló középkori kézirat, az egyetlen létező könyv, melyet ezen a konkrét nyelven írtak és ezzel az ábécével – egy olyan nyelven, amelyet senki sem tud olvasni. A kézirat bővelkedik illusztrációkban, és ezek a rajzok is egyedülállóak. A következőkben röviden bemutatjuk a kéziratot: az anyagokat, amikből készült, az írást és az illusztrációkat...

A megközelítésünk objektív és kritikus, ezért csak azt mutatjuk be, ami viszonylag biztos a Voynich-kézirat tartalmát és történetét illetően, és ami szilárd alapot jelenthet a további kutatások és hipotézisek számára.

"Kétszáz Anunnaki férfi a saját kezébe vette a sorsát, esküt tettek, hogy együtt viszik véghez a tervet, együtt vállalják a következményeket, és feleséget szereztek maguknak az emberek lányai közül. A következmény teljesen váratlan volt. Erre nem számítottak, amikor az Ádámot teremtették. Félistenek születtek..."

A bibliai feljegyzések nagy ugrásokban haladnak át az emberi történelem hajnalán az Énokh-t követő generációkon. Énokh fia, Metusélah nemzette Lámekh-t, aki nemzette Noét („Megpihenés”), majd elérkezik a fő esemény: az Özönvíz.

Az egregor szó görög eredetű, az égrégoros, „éber”, „figyelő” jelentésű szóból ered. A szó Énok könyvében is megtalálható, ahol egy angyali lényre vonatkozik. Énok könyvét Énoknak, Noé nagyapjának tulajdonítják, s ugyan apokrif irat, egy fejezetével, ami a Figyelők Könyve néven ismert, számos jelentős zsidó és keresztény szervezet teológiai és történelmi érdeklődésének célpontjába került.

Mindazok számára, akik az ezotériát tudományos úton kívánják tanulmányozni, az egregorok koncepciója nem több a régi idők fakó maradványánál, a múlt egy ősi ereklyéjénél, aminek alig van némi jelenre gyakorlati hatása.

A Szent Issa-ként, illetve az Emberek fiainak legjobbikaként ismert személy életéről szóló, vitatott tekercsek felfedik, hogy Jézus miként is töltött több évet Indiában és Tibetben. Néhány ember számára ez elképzelhetetlennek tűnhet, ugyanakkor mások nagyon is valószínűnek tartják e dokumentumban található eseményeket.

A dokumentum 1887-ben látott napvilágot, amikor Nicholas Notovitch ráakadt az indiai Ladakh-ban található Hemis monostorban.

Notovich egy fehéroroszországi származású, zsidó kalandor és orvos volt, aki keresztül-kasul beutazta Afganisztánt, Indiát és Tibetet, majd megírta a Krisztus ismeretlen élete című könyvet.